Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

1991. március 4„ hétfő ■ ' Í' * .• ^ '*“*•£*' *, t ‘‘i ■gjpnKpppiHrn Jgf J ■! 1 K * I rv §í . 11 kamatadó példátlan! A kormány kezdeményezésére az Ország­gyűlés törvényben bevezette az úgynevezett „kamatadót”, ezzel újabb jelentős terhet hárítva át a dolgozó kisemberekre. E lé­pésnél az állam egyoldalúan, utólag módo­sította a korábban megkötött hitelszerződé­seket. Ez a magatartás egy jogállamban al­kotmányba ütköző és tűrhetetlen! Adót jö­vedelem, bevétel, vagyon után szoktak ki­vetni. A „kamatadó” történelmileg példát­lan! Még soha, sehol a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy kiadást, tarto­zást adóztattak volna meg. A „kamatadó” bevezetése a kormány szerint azért volt szükséges, mert az inflá­ció okozta kamatemelkedés terheit „a költ­ségvetés már nem tudta vállalni”. A jelen­legi inflációt, kamat- és áremelkedéseket azonban éppen a kormány gazdaságpoliti­kája okozta és okozza. A lakáscélú hitelek­ről szóló 53/1982. (X. 7.) MT sz. rendelet egyértelműen rögzítette, hogy a „kamatked­vezményből adódó terheket az állam vise­li (2. § (2) bek.). Az állampolgárok ennek tudatában kötöttek szerződést és vállalták a hiteltörlesztés terheit. (Korábban tör­vénytelennek ítélte az Alkotmánybíróság — többek között szociáldemokrata nyomás­ra.) Most az állam saját rendelkezéseit is felrúgva, a „kamatadóról” szóló törvény­ben egyoldalúan, igazságtalanul és jogelle­nesen módosította a hitelszerződéseket. Szerződések egyoldalú és utólagos módosí­tását pedig a jog és az alkotmány nem en­gedi — még az államnak sem. A jogtalan­ságot még az Országgyűlés sem szentesít­heti! A Békés Megye! MSZDP—MSZDKSZ nevében Botyánszki György, , országos elnökség! tag, Falugyűlés Okányban Lépett az önkormányzat Az alcím ne tévesszen meg senkit; — nem lelépett a he­lyi önkormányzat, noha már ezen sem lehetne csodálkoz­ni. hiszen öt hónap a válasz­tástól éppen elég volt a ku­tyaszorítóban, mondhatnánk, ám a bajok csak ezután jön­nek csapatostól, amellyel minden önkormányzatnak bátran szembe kell néznie. De nézzük csak, hogyan is szabadult ki a tétlenségből, s lépett a tettek mezejére az okányi önkormányzat. A közelmúltban megtar­tott falugyűlésen zsúfolásig megtelt a művelődési ház színházterme, mint az már lenni szokott ilyenkor. Hi­szen az okányi emberek min­dig is szívükön viselik falu­juk sorsát. A polgármester, Kónya Mária beszámolójá­ban egyebek között elmond­ta. hogy ez év márciusában elkészítik a falu költségve­tési tervezetét, majd szólt a hatásköri jogszabályok hiá­nyáról. De nem várhatunk tovább ölbe tett kézzel. Lép­nünk kell — mondotta a pol­gármester, s ezt követően az új adók bevezetéséről be­szélt. Okány öregedő település. Több mint ezer idős ember él itt. Ezért az új adók be­vezetésénél feltétlen figye­lembe kell vennie az önkor­mányzatnak a lakosság te­herbíró-képességét, az em­berek szociális körülménye­it. s csak annyi hasznot sza­bad elvonni tőlük, amely normális szintű megélheté­süket nem károsítja. Óriási feladat vár tehát az önkor­mányzatra, melynek megol­dásához nélkülözhetetlen a lakosság önzetlen segítsége. Az önkormányzat szerény tő­kével rendelkezik, így a köz­ség fejlesztésében a lakosság társadalmi munkájára a to­vábbiakban is szükség lesz. A munkahely hiánya, s a munkanélküliség Okányt is sújtja. A község programter­vezetében elsők között sze­repel helyi gazdaságok, üze­mek létrehozása. Az önkor­mányzati testület beszámoló­ja után sok hasznos javas­lat hangzott el a résztvevők részéről. A falugyűlésen töb­bek között szó volt a föld­tulajdonviszonyokról is... Az okányi kisgazdáknak nem áll szándékában a téesz felda­rabolása. mivel tudják, hogy a nagyüzemi mezőgazdasá­gok megszűnése beláthatat­lan időkig nagy kenyérhi­ányt okozna az országban. Az okányiak bíznak az ön- kormányzati testület munká­jában, bizakodnak, de ugyan­akkor aggódnak is a falu, s az ország további sorsáért. Oláh Ferenc Okány Érdek és érvek Érzésem szerint a jogérzék — legalábbis az enyém — a gondolkodás egyfajta logi­káját jelenti; nem túl hízelgő (rám vo­natkozik, megengedhetem magamnak), de képletes hasonlattal élve; a kísérleti pat­kány legrövidebb útja, amely út végén „jutalomként” ott a törvényesség (nem is mindig esik egybe az igazságossággal, de hát az egyik jogi, a másik erkölcsi kate­gória). Ennek a logikai útnak a végén koppant nagyokat gondolati patkányorrom a falon tegnap Gyula önkormányzati tes­tületi ülésén, hová jó sorsom és állampol­gári érdeklődésem elvezetett. Dr. Kösztner István — ellenzéki és bel­városi — képviselő napirend előtt megkér­dőjelezte az ún. szakigazgatási kirendelt­ség (Gyulaváriban működik) részére a polgármester úr által kiírt vezetői pályá­zat jogosságát. Ez számomra logikus: az ÖT rendelke­zik a helyi törvényhozó hatalomról — az a tulajdonképpeni önkormányzat —, és a helyi végrehajtó hatalomról: a 28. § sze­rinti egységes polgármesteri hivatal. Amint a 19. § (1.) bek. szerint is: a települési képviselő a település egészéért vállalt fe­lelősséggel képviseli választói érdekeit. Számomra természetes tehát, hogy egy markánsan különálló végrehajtói egység csak egy markánsan különálló képviselői egység mellett állhat. A polgármester úr válaszadásánál se­gítségül hívta a jegyző urat, aki a szak- igazgatási kirendeltség létrehozásában nem érzett semmi kivetnivalót, ugyancsak nem tette ezt dr. Lipták András (MDF) az ügy­viteli bizottság elnökeként. Erősen mocorgott még a jogérzék, és a választóik érdekképviselete iránti elköte­lezettség Szántó Judit (Fidesz) és Mako- vecz István (SZDSZ) képviselőkben, de a „tanult” jogi reflexek hiányában nem tudták végigvinni logikai fenntartásaikat. Dr. Erdei Zoltán (független kisgazda) és dr. Mátrai Mihály (független kisgazda) előbb igen racionálisan anyagi oldalról közelítették meg a dolgot, majd dr. Erdei megadta magát a nagy érvnek: vá­lasztói érdekeit szolgálja a magasabban kvalifikált igazgatási szakember alkalma­zása. A választói érdekekkel szemben nincs érv! Ügy nézett ki, dr. Kösztner (SZDSZ és belváros) ejtette a témát, az egyébként jó szándékú és harcos helyi képviselők re­mélve, hogy létrehozhatják a településrész önkormányzatát, visszavonultak. Én meg eljöttem. És dolgozik a jogászi logikám, megtámogatva azzal a ténnyel, hogy Gyu­laváriban lakom. Dr. Lipták úr igen hangzatosán beszélt arról, hogy a lakosság érdeke a Gyulaváriban működő „kiren­deltség” megfelelő, magasan kvalifikált vezetőjének munkája. De mi ,a gyulavári kiréndeltség? Az egységes polgármesteri hivatal kirendeltsége: tehát a végrehajtó hatalom meghosszabbított karja. Amed­dig nincs szabadon választott képviselők­ből álló településrészi önkormányzat, ad­dig az önkormányzati testület a várost, mint egészt képviseli törvényhozó hata­lomként, az egész várost képviseli a hi­vatal és ez az érdek nemhogy nem esik minden esetben egybe a településrész ér­dekével, de — lévén, hogy a zseb közös, és az anyagi erők végesek —, legnagyobb részben ellentétes azzal. Attól fogja a helyi lakosság érdekeit vé­deni és képviselni, ha — a törvénynek megfelelően — előbb jön létre a válasz­tott képviselőkből álló településrészi ön- kormányzat, majd ennek segítésére a hi­vatali kirendeltség. És a településrészi ön- kormányzat nyilván felelősségteljes véle­ményt fog formálni arról, hagy elég-e az ő segítségük a kirendeltség működéséhez; szükséges-e több százezer forintos bér­költség, vagy annak a pénznek van más, jobb helye az általuk képviselt lakosság szolgálatában. Dr. Sál Mária, Gyulavári Mezokovacsháza város vágóhídján készültek a fotók. A képen látottak körülbelül másfél­két hete „diszlenek így” — • felvétel 20-án készült A vágóhíd a kóbor kutyák ebédlője lesz, mive! nappal kiengednek a belsőségek, no meg az egész hús. Sajnos, a kutyákat nem sikerült megörökíteni, mivel gyorsabbak voltak, mint én KiSs László, (Mezökovácsháza) . Visszhang Rácz Attiláért Megdöbbenéssel olvas­tuk a Békés Megyei Nép­újságban azt a hírt, mi­szerint Orosházán 1991. február 22-én az estébe nyúló képviselő-testületi tanácskozásnak szenzáci­ós bejelentése volt... ez évi képviselői tiszteletdi­jukat és költségtérítésük összegét — mintegy fél­millió forintot — ajánlot­ták fel a város öregjeinek, betegeinek támogatására és a közjó javára. Az elhangzott felajánlás követendő elhatározás! Kötelességemnek tartom azonban közölni, hogy Orosházán egyetlen képvi­selő-testületi tagnak sincs és nem is volt tiszteletdí­ja. Így a felajánlás — ami egyben felhívás is volt — a jelen esetben csak az MDF propaganda jellegű akciójának minősíthető. Makula Győző, képviselő-testületi tag, Orosháza Ki érti ezt? Nincsenek újságírói ambí­cióim. de ami sok, az már csak sok. Olvasva lapjukat, az abban leírtakat, fel va­gyok háborodva, hogy mik vannak. Február 11.: „Kinek volt gyerekszobája?” Ha a leltárt meg lehet hamisítani, az bűncselekmény. De nem de­rül ki, hogy igaz-e? Ha igaz, ilyen embernek van egyálta­lán helye pártban, képvise­lőként? Hová jutottunk? Február 13.: Fegyverel­adás. A kormány titkolódzik. Külföldről előbb hallja az ember az igazságot, mint itt­honról. Ilyen emberek ne le­gyenek „honatyák”, mondja­nak le. Február 14.: Mi lesz veled, csizmás ember? Tudatában vannak az Országgyűlésben, ha levágják a teheneket, mi lesz? Pedig annak idején még fejlesztési pénzt is ka­pott a panaszt a tehénért. Hol itt a tudomány? Sok a tej, de drága, sok a hús, de drága. Ki érti ezt? . Február 15.: Aprópénzre váltják a tisztességet? Tes­sék mondani, mi ez? Párt­állam vagyunk, vagy önkor­mányzat? Azért nem neve­zik nevén a gyereket? És hívják őket vissza, nem elég a sok ezer forint? Rengete­gen 6 ezerből élnek meg. Szégyellem magam. Van egy javaslatom. Min­den megyébe munkanélküli­ekből alakítsanak egy 15 fős ellenőrzőbizottságot. Erre a 15 tagú bizottságra plusz 5 fős bizottságot, akik a fen­tieket ellenőrzik, és tanács­csal látják el. Hogy ne tör­ténjenek ilyen dolgok, amik most történnek. Így mi nem Európa felé haladunk, hanem a korrupt és szegény országok felé. Ad­ja Isten, hogy ne így legyen! Szilasi Ferenc Magyarbánhegyes 1987 nyarán. Rácz Attila, másodéves joghallgató tragi­kus balesetet szenvedett. Egy szerencsétlen kimenetelű ki­rándulás alkalmával a nyak- csigolyája megsérült, aminek következtében teljesen moz­gásképtelenné vált. A hosz- szú kórházi kezelés ellenére sem következett be javulás, s jelenleg is állandó felügye­letre és ápolásra szorul. Az ágyhoz kötöttség ször­nyű fizikai és lelki szenve­dést jelent számára. Munka­képtelen, mégis tanulmányai befejezésére vállalkozott. Édesanyja, aki a balesetet megelőzően is egyedül ne­velte, a kórházi kezelések megszűnte után, munkavi­szonyát megszakítva, határ­talan türelemmel és áldozat- készséggel ápolja. A sajátos helyzetből és viszonyból származó mindennapos fizi­kai és lelki problémák mel­lett még anyagi gondok is nehezítik a család életét. A mindennapok megkönnyítése és a későbbiekben esetlege­sen felmerülő orvosi beavat­kozás céljából szeretnénk se­gítséget kérni. A felajánlott pénzösszeget a szegedi Pos­tabank és Takarékpénztár Rt. 026 00493 számú számlá­jára szíveskedjenek befizet­ni. Alapítvány a JATE Mozgássérült Hallgatói Támogatására, Szeged. Dr. BadÓ Attila, a kuratórium elnök* „Kardcsörtetés a gyulai Erkel Gyógyüdülőben”? ; A fen-ti cím alatt 1991. ! február 27-én megjelent új­ságcikk bennünket, dolgozó­ikat, eddig végzett munkán­kat, üdülőnk jó hírnevét mélységesen sérti. Nyomaté­kosan tiltakozunk az egyol­dalú információkon alapuló és egyben irreális tartalmú tájékoztatás közlése ellen. A cikkben az üdülő éle­téről, tevékenységéről, ered­ményeiről, az eddigi veze­tésről, a dolgozói egységről Vidó Miklósáén kívül sen­kit nem kérdeztek meg, így kérjük, hogy minket, dolgo­zókat is hallgassanak meg és véleményünket tegyék közzé, hogy az olvasó reális képet alkothasson. A „darabjaira” szét nem „hullott üdülői egység” ne­vében. A szakszervezeti bizottság nevében: Lovas Istvánná, a munkástanács nevében: Arató Lajos Egyre fenyegetőbb veszély a bűnözés Ha valakinek napi útja nem csupán otthontól az élel­miszerboltig vezet, rendszeresen olvassa a sajtót, tévét néz, rádiót hallgat és nyitva tartja a szemét, akkor lát­nia kell, hogy drámaian nő a bűncselekmények száma és a szervezett bűnözők máris a legmódosabb rétegek soraiba léptek, noha minden jellemző rájuk, csak nem a közhasznú tudás, műveltség és nem a becsület. Tudásuk és tevékenységük kizárólag mások kifosztására és becsa­pására irányul, és gyermekeiket is ennek szellemében nevelik. Jelenleg a világon minden hatalom alapja a pénz, azonban a társadalom fejlődése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ez miből származik. A szervezett bű­nözőknek van idejük és anyagi lehetőségük arra, hogy növeljék technikai színvonalukat és kiépítsék informá­ciós és egyéb hálózatukat. Nyomást gyakorolhatnak ál­lami szervekre vagy beépülhetnek azok soraiba, továbbá megvesztegethetik az erre hajlamosakat. Ha a szerve­zett bűnözők vállalkozásba kezdenek, az legfőképpen szerencsejátékok üzemeltetése vagy bordélyházak létesí­tése lehet, mely utóbbi a későbbiek folyamán komoly piacot jelenthet a kábítószervonal számára. A volt szo­cialista országok sokkal inkább melegágyai lehetnek az ilyen tevékenységeknek, mint a fejlett nyugat-európai országok. Ennek egyik oka a szegénységből fakadó kény­szer, a másik az, hogy itt még nem alakult ki az a tő­kés- és vállalkozói réteg, amely mindenki számára hasz­nos, produktív tevékenységből gazdagodik, és ellentábort jelenthetne más tevékenységekkel szemben. Ha jelenlegi jogrendszerünkön nem fogunk keményí­teni, s ha a munkavállalók fizetőképtelensége által be­következő vásárlóerő-csökkenés és jelenlegi adórendsze­rünk továbbra is gátat vet majd a legális vagyonszerzés­nek, közhasznú vállalkozásoknak, akkor megnézhetjük majd magunkat. A hatalom nem ott lesz, ahol a papíron le van fektetve, hanem azok kezében, akik mindent el tudnak érni. Ifj. Salamon György, ■ Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom