Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
1991. március 4„ hétfő ■ ' Í' * .• ^ '*“*•£*' *, t ‘‘i ■gjpnKpppiHrn Jgf J ■! 1 K * I rv §í . 11 kamatadó példátlan! A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés törvényben bevezette az úgynevezett „kamatadót”, ezzel újabb jelentős terhet hárítva át a dolgozó kisemberekre. E lépésnél az állam egyoldalúan, utólag módosította a korábban megkötött hitelszerződéseket. Ez a magatartás egy jogállamban alkotmányba ütköző és tűrhetetlen! Adót jövedelem, bevétel, vagyon után szoktak kivetni. A „kamatadó” történelmileg példátlan! Még soha, sehol a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy kiadást, tartozást adóztattak volna meg. A „kamatadó” bevezetése a kormány szerint azért volt szükséges, mert az infláció okozta kamatemelkedés terheit „a költségvetés már nem tudta vállalni”. A jelenlegi inflációt, kamat- és áremelkedéseket azonban éppen a kormány gazdaságpolitikája okozta és okozza. A lakáscélú hitelekről szóló 53/1982. (X. 7.) MT sz. rendelet egyértelműen rögzítette, hogy a „kamatkedvezményből adódó terheket az állam viseli (2. § (2) bek.). Az állampolgárok ennek tudatában kötöttek szerződést és vállalták a hiteltörlesztés terheit. (Korábban törvénytelennek ítélte az Alkotmánybíróság — többek között szociáldemokrata nyomásra.) Most az állam saját rendelkezéseit is felrúgva, a „kamatadóról” szóló törvényben egyoldalúan, igazságtalanul és jogellenesen módosította a hitelszerződéseket. Szerződések egyoldalú és utólagos módosítását pedig a jog és az alkotmány nem engedi — még az államnak sem. A jogtalanságot még az Országgyűlés sem szentesítheti! A Békés Megye! MSZDP—MSZDKSZ nevében Botyánszki György, , országos elnökség! tag, Falugyűlés Okányban Lépett az önkormányzat Az alcím ne tévesszen meg senkit; — nem lelépett a helyi önkormányzat, noha már ezen sem lehetne csodálkozni. hiszen öt hónap a választástól éppen elég volt a kutyaszorítóban, mondhatnánk, ám a bajok csak ezután jönnek csapatostól, amellyel minden önkormányzatnak bátran szembe kell néznie. De nézzük csak, hogyan is szabadult ki a tétlenségből, s lépett a tettek mezejére az okányi önkormányzat. A közelmúltban megtartott falugyűlésen zsúfolásig megtelt a művelődési ház színházterme, mint az már lenni szokott ilyenkor. Hiszen az okányi emberek mindig is szívükön viselik falujuk sorsát. A polgármester, Kónya Mária beszámolójában egyebek között elmondta. hogy ez év márciusában elkészítik a falu költségvetési tervezetét, majd szólt a hatásköri jogszabályok hiányáról. De nem várhatunk tovább ölbe tett kézzel. Lépnünk kell — mondotta a polgármester, s ezt követően az új adók bevezetéséről beszélt. Okány öregedő település. Több mint ezer idős ember él itt. Ezért az új adók bevezetésénél feltétlen figyelembe kell vennie az önkormányzatnak a lakosság teherbíró-képességét, az emberek szociális körülményeit. s csak annyi hasznot szabad elvonni tőlük, amely normális szintű megélhetésüket nem károsítja. Óriási feladat vár tehát az önkormányzatra, melynek megoldásához nélkülözhetetlen a lakosság önzetlen segítsége. Az önkormányzat szerény tőkével rendelkezik, így a község fejlesztésében a lakosság társadalmi munkájára a továbbiakban is szükség lesz. A munkahely hiánya, s a munkanélküliség Okányt is sújtja. A község programtervezetében elsők között szerepel helyi gazdaságok, üzemek létrehozása. Az önkormányzati testület beszámolója után sok hasznos javaslat hangzott el a résztvevők részéről. A falugyűlésen többek között szó volt a földtulajdonviszonyokról is... Az okányi kisgazdáknak nem áll szándékában a téesz feldarabolása. mivel tudják, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságok megszűnése beláthatatlan időkig nagy kenyérhiányt okozna az országban. Az okányiak bíznak az ön- kormányzati testület munkájában, bizakodnak, de ugyanakkor aggódnak is a falu, s az ország további sorsáért. Oláh Ferenc Okány Érdek és érvek Érzésem szerint a jogérzék — legalábbis az enyém — a gondolkodás egyfajta logikáját jelenti; nem túl hízelgő (rám vonatkozik, megengedhetem magamnak), de képletes hasonlattal élve; a kísérleti patkány legrövidebb útja, amely út végén „jutalomként” ott a törvényesség (nem is mindig esik egybe az igazságossággal, de hát az egyik jogi, a másik erkölcsi kategória). Ennek a logikai útnak a végén koppant nagyokat gondolati patkányorrom a falon tegnap Gyula önkormányzati testületi ülésén, hová jó sorsom és állampolgári érdeklődésem elvezetett. Dr. Kösztner István — ellenzéki és belvárosi — képviselő napirend előtt megkérdőjelezte az ún. szakigazgatási kirendeltség (Gyulaváriban működik) részére a polgármester úr által kiírt vezetői pályázat jogosságát. Ez számomra logikus: az ÖT rendelkezik a helyi törvényhozó hatalomról — az a tulajdonképpeni önkormányzat —, és a helyi végrehajtó hatalomról: a 28. § szerinti egységes polgármesteri hivatal. Amint a 19. § (1.) bek. szerint is: a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Számomra természetes tehát, hogy egy markánsan különálló végrehajtói egység csak egy markánsan különálló képviselői egység mellett állhat. A polgármester úr válaszadásánál segítségül hívta a jegyző urat, aki a szak- igazgatási kirendeltség létrehozásában nem érzett semmi kivetnivalót, ugyancsak nem tette ezt dr. Lipták András (MDF) az ügyviteli bizottság elnökeként. Erősen mocorgott még a jogérzék, és a választóik érdekképviselete iránti elkötelezettség Szántó Judit (Fidesz) és Mako- vecz István (SZDSZ) képviselőkben, de a „tanult” jogi reflexek hiányában nem tudták végigvinni logikai fenntartásaikat. Dr. Erdei Zoltán (független kisgazda) és dr. Mátrai Mihály (független kisgazda) előbb igen racionálisan anyagi oldalról közelítették meg a dolgot, majd dr. Erdei megadta magát a nagy érvnek: választói érdekeit szolgálja a magasabban kvalifikált igazgatási szakember alkalmazása. A választói érdekekkel szemben nincs érv! Ügy nézett ki, dr. Kösztner (SZDSZ és belváros) ejtette a témát, az egyébként jó szándékú és harcos helyi képviselők remélve, hogy létrehozhatják a településrész önkormányzatát, visszavonultak. Én meg eljöttem. És dolgozik a jogászi logikám, megtámogatva azzal a ténnyel, hogy Gyulaváriban lakom. Dr. Lipták úr igen hangzatosán beszélt arról, hogy a lakosság érdeke a Gyulaváriban működő „kirendeltség” megfelelő, magasan kvalifikált vezetőjének munkája. De mi ,a gyulavári kiréndeltség? Az egységes polgármesteri hivatal kirendeltsége: tehát a végrehajtó hatalom meghosszabbított karja. Ameddig nincs szabadon választott képviselőkből álló településrészi önkormányzat, addig az önkormányzati testület a várost, mint egészt képviseli törvényhozó hatalomként, az egész várost képviseli a hivatal és ez az érdek nemhogy nem esik minden esetben egybe a településrész érdekével, de — lévén, hogy a zseb közös, és az anyagi erők végesek —, legnagyobb részben ellentétes azzal. Attól fogja a helyi lakosság érdekeit védeni és képviselni, ha — a törvénynek megfelelően — előbb jön létre a választott képviselőkből álló településrészi ön- kormányzat, majd ennek segítésére a hivatali kirendeltség. És a településrészi ön- kormányzat nyilván felelősségteljes véleményt fog formálni arról, hagy elég-e az ő segítségük a kirendeltség működéséhez; szükséges-e több százezer forintos bérköltség, vagy annak a pénznek van más, jobb helye az általuk képviselt lakosság szolgálatában. Dr. Sál Mária, Gyulavári Mezokovacsháza város vágóhídján készültek a fotók. A képen látottak körülbelül másfélkét hete „diszlenek így” — • felvétel 20-án készült A vágóhíd a kóbor kutyák ebédlője lesz, mive! nappal kiengednek a belsőségek, no meg az egész hús. Sajnos, a kutyákat nem sikerült megörökíteni, mivel gyorsabbak voltak, mint én KiSs László, (Mezökovácsháza) . Visszhang Rácz Attiláért Megdöbbenéssel olvastuk a Békés Megyei Népújságban azt a hírt, miszerint Orosházán 1991. február 22-én az estébe nyúló képviselő-testületi tanácskozásnak szenzációs bejelentése volt... ez évi képviselői tiszteletdijukat és költségtérítésük összegét — mintegy félmillió forintot — ajánlották fel a város öregjeinek, betegeinek támogatására és a közjó javára. Az elhangzott felajánlás követendő elhatározás! Kötelességemnek tartom azonban közölni, hogy Orosházán egyetlen képviselő-testületi tagnak sincs és nem is volt tiszteletdíja. Így a felajánlás — ami egyben felhívás is volt — a jelen esetben csak az MDF propaganda jellegű akciójának minősíthető. Makula Győző, képviselő-testületi tag, Orosháza Ki érti ezt? Nincsenek újságírói ambícióim. de ami sok, az már csak sok. Olvasva lapjukat, az abban leírtakat, fel vagyok háborodva, hogy mik vannak. Február 11.: „Kinek volt gyerekszobája?” Ha a leltárt meg lehet hamisítani, az bűncselekmény. De nem derül ki, hogy igaz-e? Ha igaz, ilyen embernek van egyáltalán helye pártban, képviselőként? Hová jutottunk? Február 13.: Fegyvereladás. A kormány titkolódzik. Külföldről előbb hallja az ember az igazságot, mint itthonról. Ilyen emberek ne legyenek „honatyák”, mondjanak le. Február 14.: Mi lesz veled, csizmás ember? Tudatában vannak az Országgyűlésben, ha levágják a teheneket, mi lesz? Pedig annak idején még fejlesztési pénzt is kapott a panaszt a tehénért. Hol itt a tudomány? Sok a tej, de drága, sok a hús, de drága. Ki érti ezt? . Február 15.: Aprópénzre váltják a tisztességet? Tessék mondani, mi ez? Pártállam vagyunk, vagy önkormányzat? Azért nem nevezik nevén a gyereket? És hívják őket vissza, nem elég a sok ezer forint? Rengetegen 6 ezerből élnek meg. Szégyellem magam. Van egy javaslatom. Minden megyébe munkanélküliekből alakítsanak egy 15 fős ellenőrzőbizottságot. Erre a 15 tagú bizottságra plusz 5 fős bizottságot, akik a fentieket ellenőrzik, és tanácscsal látják el. Hogy ne történjenek ilyen dolgok, amik most történnek. Így mi nem Európa felé haladunk, hanem a korrupt és szegény országok felé. Adja Isten, hogy ne így legyen! Szilasi Ferenc Magyarbánhegyes 1987 nyarán. Rácz Attila, másodéves joghallgató tragikus balesetet szenvedett. Egy szerencsétlen kimenetelű kirándulás alkalmával a nyak- csigolyája megsérült, aminek következtében teljesen mozgásképtelenné vált. A hosz- szú kórházi kezelés ellenére sem következett be javulás, s jelenleg is állandó felügyeletre és ápolásra szorul. Az ágyhoz kötöttség szörnyű fizikai és lelki szenvedést jelent számára. Munkaképtelen, mégis tanulmányai befejezésére vállalkozott. Édesanyja, aki a balesetet megelőzően is egyedül nevelte, a kórházi kezelések megszűnte után, munkaviszonyát megszakítva, határtalan türelemmel és áldozat- készséggel ápolja. A sajátos helyzetből és viszonyból származó mindennapos fizikai és lelki problémák mellett még anyagi gondok is nehezítik a család életét. A mindennapok megkönnyítése és a későbbiekben esetlegesen felmerülő orvosi beavatkozás céljából szeretnénk segítséget kérni. A felajánlott pénzösszeget a szegedi Postabank és Takarékpénztár Rt. 026 00493 számú számlájára szíveskedjenek befizetni. Alapítvány a JATE Mozgássérült Hallgatói Támogatására, Szeged. Dr. BadÓ Attila, a kuratórium elnök* „Kardcsörtetés a gyulai Erkel Gyógyüdülőben”? ; A fen-ti cím alatt 1991. ! február 27-én megjelent újságcikk bennünket, dolgozóikat, eddig végzett munkánkat, üdülőnk jó hírnevét mélységesen sérti. Nyomatékosan tiltakozunk az egyoldalú információkon alapuló és egyben irreális tartalmú tájékoztatás közlése ellen. A cikkben az üdülő életéről, tevékenységéről, eredményeiről, az eddigi vezetésről, a dolgozói egységről Vidó Miklósáén kívül senkit nem kérdeztek meg, így kérjük, hogy minket, dolgozókat is hallgassanak meg és véleményünket tegyék közzé, hogy az olvasó reális képet alkothasson. A „darabjaira” szét nem „hullott üdülői egység” nevében. A szakszervezeti bizottság nevében: Lovas Istvánná, a munkástanács nevében: Arató Lajos Egyre fenyegetőbb veszély a bűnözés Ha valakinek napi útja nem csupán otthontól az élelmiszerboltig vezet, rendszeresen olvassa a sajtót, tévét néz, rádiót hallgat és nyitva tartja a szemét, akkor látnia kell, hogy drámaian nő a bűncselekmények száma és a szervezett bűnözők máris a legmódosabb rétegek soraiba léptek, noha minden jellemző rájuk, csak nem a közhasznú tudás, műveltség és nem a becsület. Tudásuk és tevékenységük kizárólag mások kifosztására és becsapására irányul, és gyermekeiket is ennek szellemében nevelik. Jelenleg a világon minden hatalom alapja a pénz, azonban a társadalom fejlődése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ez miből származik. A szervezett bűnözőknek van idejük és anyagi lehetőségük arra, hogy növeljék technikai színvonalukat és kiépítsék információs és egyéb hálózatukat. Nyomást gyakorolhatnak állami szervekre vagy beépülhetnek azok soraiba, továbbá megvesztegethetik az erre hajlamosakat. Ha a szervezett bűnözők vállalkozásba kezdenek, az legfőképpen szerencsejátékok üzemeltetése vagy bordélyházak létesítése lehet, mely utóbbi a későbbiek folyamán komoly piacot jelenthet a kábítószervonal számára. A volt szocialista országok sokkal inkább melegágyai lehetnek az ilyen tevékenységeknek, mint a fejlett nyugat-európai országok. Ennek egyik oka a szegénységből fakadó kényszer, a másik az, hogy itt még nem alakult ki az a tőkés- és vállalkozói réteg, amely mindenki számára hasznos, produktív tevékenységből gazdagodik, és ellentábort jelenthetne más tevékenységekkel szemben. Ha jelenlegi jogrendszerünkön nem fogunk keményíteni, s ha a munkavállalók fizetőképtelensége által bekövetkező vásárlóerő-csökkenés és jelenlegi adórendszerünk továbbra is gátat vet majd a legális vagyonszerzésnek, közhasznú vállalkozásoknak, akkor megnézhetjük majd magunkat. A hatalom nem ott lesz, ahol a papíron le van fektetve, hanem azok kezében, akik mindent el tudnak érni. Ifj. Salamon György, ■ Békéscsaba
