Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 70. szám
1991. március 85., hétfő o Talai-elokeszilok Csárdaszálláson A szombat-vasárnapi napsütés kedvezett mindenféle mezőgazdasági munkának. A naptár még csak tavaszt mutat, a hőmérő higanyszála viszont kora nyári időt jelzett. A szántóföldek. és a kiskertek megyeszerte szorgos, munkálkodó emberekkel teltek meg. Hét végén, a Csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is megkezdték a talaj-előkészítést a cukorrépához — képünkön —, melyet az idén száz hektáron termesztenek. Fotó: Kovács Erzsébet Koszorúzás Kúszegen A magyar munkaszolgálatosok helyénél Kegyeletes megemlékezést szerveztek vasárnap Kőszegen, a volt téglagyár előtt felállított emlékműnél, arra a 2500 mártírhalált halt munkaszolgálatosra emlékezve, akik 46 évvel ezelőtt az ország egyetlen működő gázkamrájában vesztették életüket. Básthy Tamás polgár- mester beszédében kiemelte: Kőszeg sem tudta megvédeni hűséges zsidó polgárait, a védtelen nőket, gyerekeket és öregeket. Arra is figyelmeztetett, hogy ismét él ez a bűnös magatartás, és Kelet- Európábán újra fel-fellángol a nacionalizmus, a sovinizmus eszméje. A politikában pedig hiányzik a mások véleményének elfogadása, tisztelete. Bunkók, láncok és vasbotok próbálnak igazságot szolgáltatni sok helyen, amibe nem szabad belenyugodni, meg kell akadályozni a nem kívánatos eszmék terjedését, hogy ne legyen a székely testvérből román bevándorló, mire Kőszegre ér — mondotta. EnergiaTorgyán flörtje a nemzeti kisgazdákkal takarékos fényforrások A kormánypártiak nehezményezik a lekommunistázást (Folytatás az 1. oldalról) képviseli a parlamenti csoportot az Országgyűlés plenáris ülésén. A frakcióvezető személye az ülésen nem került szóba, mert jelölése nem feladata a fórumnak. Németh Béla kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a párt politikai programjának kidolgozására Zsíros Géza képviselő hivatalosan nem kapott megbízást. A kisgazdapárt keresi azokat a közreműködni kész tagjait, akik a jrrogram kidolgozásának összefogásában ~ részt vennének, azt ugyanis team végzi majd, s nem egy személy. Annak semmi akadálya, hogy Zsíros Géza tagja legyen e csoportnak. Az alel- nök cáfolta azt a híresztelést is, miszerint Vincze Kálmánt saját megyéjében visszahívták volna. A Szolnok megyei képviselő ellen — aki Torgyán József felmentésében vezérszerepet játszott — még bizalmatlansági indítványt sem nyújtottak be. Űj gyártócsarnokot épít a Tungsram-General Electric Rt. nagykanizsai Fényforrás- gyárában. Az új csarnok alapkövét március 25-én teszik le, júliusban azonban már megkezdődik a négycsövű kompakt fénycsövek gyártása az 1600 négyzetméteresre tervezett épületben. A vállalat 35 millió dolláros ez évre tervezett beruházásából 8 millió dollárt fordít a nagykanizsai fejlesztésre — ez lesz a beruházás legnagyobb projektje. Az építkezés három fázisban zajlik, elsőként az 1200 négyzetméteres szolgáltató épület és a gyártócsarnok, a továbbiakban pedig még két, ugyanekkora üzemépület készül el. A telepítésre kenilő gyártósorok már a helyszínen vannak próbagyártáson. Az űj csarnokokban a legkorszerűbb négycsövű kompakt fénycsöveket fogják gyártani. Szabálytalan riport egy kisfiúról, március idusán 1991. március 15. Orosháza. Nincs nagy sürgés-forgás, embersziget állja körül a Kossuth-szobrot és ünnepel. Szép idő van! Szép nap! Egy kisebb csoport az Alföld Szálló feljárójának lépcsőiről — mint valami alkalmi tribünről — nézi, hallgatja az ünnepi programot. Magam is ott állok, meg az a fiatal édesapa is, aki hároméves- forma kisfiát nyakába ültette, hogy még nálunk is többet, messzebbre lásson. Ez a kis emberke — ötlik eszembe — még nem tudhatja, nem értheti, mit jelent nekünk, felnőtt magyaroknak „ezernyolc- száznegyvennyolcz”. ö még nem boldogul el a felnőtt érzelmek, okok, célok világában. Azt sem .tudhatja, hogy Orosháza közönsége közel kilencven éve, 1904 óta ró- hatja le kegyeletét Kossuth szobra előtt. Tévedtem! Ez a kedves kisfiú ennél sokkal többet tudott. Belopta magát a körülötte álló, lélekben is ünneplő emberek szívébe. Kérdéseivel tette ezt, melyeket édesapja válaszaival együtt megpróbálok szó szerint idézni: Apa, Kossuth Jalost ünnepeljük? Igen, kisfiam. Itt van eltemetve? Nem, Budapesten, a Kerepesi temetőben. Apu, mi a koszorú, virág? Igen kisfiam, sok virág egybekötve. Miért rakják a sok virágot a szoborhoz? Tiszteletből. Most én is tiszteletből írom e sorokat, kedves kis barátom. Nemcsak Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többi nagyok, és nemcsak történelmünk legfényesebb lapjainak okán. .Nemcsak elveszettnek hitt, történelmünk során többször is mellőzött ünnepünk okán. Temiattad is, édesapád miatt is, mindannyiunk miatt, akik e napon „a fiit, remény és szeretet” oltalma alá szeretnénk ajánlani Téged. Verasztó Antal Önkormányzati híradó Mezöberény: napirenden a vásárrend A hagyományostól eltérő volt Mezöberény önkormányzatának legutóbbi képviselő-testületi ülése. Bár egy város történetében két esztendő igazán nem nagy idő, mégis ünnepélyes keretek között emlékeztek a várossá nyilvánításának évfordulójáról. A városháza tanácstermében az 1-es iskola tanulói, a citerazenekar és a dalárda színvonalas előadása tette Deme Zoltán országgyűlési képviselő tartott beszámolót a parlament munkájáról a minap Csabacsüdön. Slőtte azonban Frankó János polgármester ismertette a község önkormányzatának eddigi tevékenységét. Elmondta, hogy január 28-án elfogadták a költségvetést, és bár pénzügyi lehetőségeik behatároltak, szociális segélyezésre majd másfél millió forintot, lakástámogatásra és hitelnyújtásra 560 ezer forintot, helyi sportcélokra 150 ezer forintot fordítanak az idén. Ebben az évben nem tervezik a helyi adók beveemlékezetessé a március 22-i ülést. Ének, zeneszó és vers váltották egymást, majd a polgármester, Cservenák Pál Miklós emlékezett meg az elmúlt két esztendőről. A polgármester ezt követően szinte órára beszámolt az előző ülés óta végzett munkájáról. Szólt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. zetését, és nem emelkednek a gyermekek óvodai, napközis és étkeztetési díjai sem. Az önkormányzat üzemelteti ezentúl a mozit, és egyelőre heti egy, de júliustól heti két alkalommal lesz filmvetítés. A tájékoztatót követően Deme Zoltán azzal kezdte beszámolóját, hogy nagy örömmel jött újra Csaba- csüdre, hiszen hat évig a faluban prédikált. A későbbiekben azt ecsetelte, hogy ebben a válságos helyzetben mindenkinek politizálni, vitatkozni kell, hiszen a vitákban született döntések az Harmadik napirendK^:.. került terítékre a vásárok és piacok tartásáról és negyedikként a környezetvédelemről szóló tanácsrendelet felülvizsgálata, és itt esett szó a környezetvédelmi feladatokról, fásítási terv készítéséről. S ahogy az már lenni szokott, az ülés bejelentésekkel zárult. —a—1 előremutatók. A képviselő a kormány legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a volt szocialista országok közül a Nyugat Magyarországot teljes mértékben elismeri, amihez hozzájárul hitel- képességünk megőrzése is. A körzet gondjai közül kiemelten foglalkozott a vízminőség-javító programmal. Minden bizonnyal a térségbe is a Maros hordalékkúpjáról vezetik majd ide a vizet. A beszámoló után a hallgatóság főként a kárpótlási törvénytervezetről, a mező- gazdasági termelés ellentmondásairól és Magyarország külpolitikai helyzetéről kérdezett, illetve mondott véleményt. Ny. L. Csabacsiid: jó ivóvízre várva Ujszalonta: önállóan, bizakodva Keskeny, sárral szegélyezett kövesúton juthattam el pénteken délután az újsza- lontai polgármesteri hivatalhoz. Az alig kétszáz lelket számláló falucska olyan csendesnek látszott, hogy már-már azt gondoltam, az aznapra tervezett képviselő- testületi ülés is elmarad. A világvégi nyugalom azonban megtévesztő, hiszen odabenn, a polgármesteri hivatal könyvtártermében már munkára készen ültek a képviselők. A legfontosabb napirendi pont az 1991. évi költségvetés elfogadása volt, amellyel kapcsolatban többek között Balogh György képviselő-testületi tag kért szót: — Amikor községünk önállóságáról döntöttünk, a legfontosabb kérdés az volt: vajon lesz-e hozzá elegendő pénzünk? Ez évben közel négy és fél millió forinttal gazdálkodhatunk, ebből több mint egymilliót felújításokra fordíthatunk. Bátran mondhatom, ennyit együtt a 14 évi társközségeskedés alatt nem költhettünk a falura. Még csak arra sem volt módunk, hogy társadalmi munkát végezzünk a község érdekében, hiszen ehhez sem szerszámokat, sem anyagokat nem kaptunk. Így aztán most van mit pótolnunk, hiszen a középületeink egy része életveszélyes állapotba került. Egyetértek az 50 ezer forintos napszámbérterve- zéssel is, hiszen így néhány embernek kereseti lehetőséget tudunk majd biztosítani. Balogh János, aki a helyi független kisgazdapárt képviseletében, meghívott vendégként vett részt az ülésen, óvatos gazdálkodásra intette a képviselőket, hiszen mint mondta, nem biztos, hogy jövőre is hasonló nagyságrendű állami támogatást kap a falu. Erre Rigó István megbízott jegyző azt válaszolta, a testület 250 ezer forintos biztonsági tartalékot is tervezett, éppen ebből a gondolatból kiindulva. Az idei költségvetés elfogadása mellett Szabó Lajos polgármester a szegedi postahivatalból érkezett vendégek látogatásáról számolt be. Mint mondta, Űjszalontán csak hosszas vita és kompromisszum árán sikerült megmenteni a postát. — Elismerem, hogy egy ilyen kisközségben postát fenntartani igen ráfizetéses vállalkozás — folytatta a polgármester —, de a posta bezárása egyenlő lenne a visszafelé fejlődéssel, hiszen a friss újság és az időben kézbesített távirat hozzátartozik mindennapjainkhoz. A tárgyalások eredménye: posta lesz, de csak délig tartó nyitva tartással. —ria Sík Ferenc hatvanéves Aláírásukkal erősítik meg kárpótlási igényüket Több mint IS ezren írták alá ez ideig a Magyarországi Németek Szövetségének az Országgyűléshez címzett kérelmét. Ebben kifejezésre juttatják, hogy nem a magyarországi németek és szövetségük illetékes eldönteni: az ország érdekeit szolgál- ja-e a kormány által kezdeményezett kárpótlás. Amennyiben azonban a Parlament a kárpótlás mellett dönt, úgy az Alkotmány szerint, a jogegyenlőség érdekében követelik, hogy a magyarországi németeket a többi érintettel azonos elbírálás alapján, azonos mértékben és azonos időpontban kártalanítsák. Az aláírásgyűjtés folytatódik, a szövetség azonban már most átadja a kérelmet a Parlamentnek. A szervezet elnöksége februári ülésén kezdeményezte, hogy a hazai németek aláírásukkal erősítsék meg kárpótlási igényüket, miután a szövetség ez irányú erőfeszítései nem hozták meg a várt eredményt. A szövetség országos választmánya márciusi ülésén ismételten az aláírásgyűjtés mellett foglalt állást. Ogy ítélték meg ugyanis, hogy a kárpótlási törvénytervezet a magyarországi németeket kizárja a kárpótlásra várók köréből- A tervezetben rögzített időpontig, 1549. június közepéig a legtöbb hazai németet már megfosztották vagyonától és jogaitól, illetve már korábban a Szovjetunióba hurcolták, vagy Németországba űzték. (Folytatás az 1. oldalról) kapta — no nem első — kitüntetését, az Érdemes művész címet. Mert hiszen a békéscsabai Merkúr gyári szövőmester négy gyermekének egyikeként született Sík Ferenc, már 1969-ben Jászai-díjat kapott. Vallja is magáról — de ha nem fogalmazta volna meg sokszor, őszintén, hálatelt szívvel, szinte valamennyi munkája elárulja—, hogy két igazi egyéniség volt egész életére kiható meghatározottsággal: a szőkébb pátriában Rábai Miklós, a főiskolai évek alatt pedig Nádasdy Kálmán, minden idők rendezői tanítómestere. A két meghatározó egyéniség egyet jelentett számára: a „tiszta forrás"-t. Szinte egész eddigi munkáján meghatározóan megjelenik e bartóki értelmű tiszta forrás, azaz a két egyéniség „keze nyoma”, s ha fel akarnánk sorolni, igen hosz- szú sor lenne. Aki képes volt Gyulán azt a Székely fonót, azt a Psalmus hunga- ricust (1980). azt a Cantata profanát, azrt A kékszakállú herceg várát (1981) a nézők elé tárni, azt bizonyította, hogy tehetsége tiszta forrásból táplálkozik, hogy életét valóban képes érdemes művészettel, valóságos értékkel megtölteni. Eger, Pécs, Budapest, és közben immáron 18 éve Gyula. A hivatalos titulus: rendező, főrendező, művészeti vezető. A drámák sorozatos színpadra állítása mellett — miközben más igen-igen „hangoztatta ellenzékiségét” — (ezt is le kell valamikor írni), sorozatban „csinálta” a „Magyar líra fesztiválját” (ami, ugyebár, enyhén szólva, nemigen volt hivatalosan túl nagy érdem — akkor). Ha valaki e köszöntőfélétől egy egész leltárt kíván, csalódik, mert igazából olyan sokoldalú a tevékenység, hogy aligha lehetne a lap alján a végére érni. Hisz Shakespeare-töl, Gol- donin át, Dürrenmattig, operett, zenés vígjáték, szabadtéri show, rádió-, tévéjáték, film, egy sem idegen művészetétől. És ami maradandót „alkotott” a Gyulai Várszínház művészeti irányításában, azzal egy színház arculatát teremtette meg és formálta művészeti műhellyé, felvállalva a végeken egy nemzeti színházi funkciót. Mi mást is kívánhatnánk. Rendező Ür, bocsánat, Főrendező Ür, bocsánat, Művéu szeti Vezető Ür, de inkább csak így: Sík Tanár Or! Csak így tovább, még soksok éven át!
