Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-26 / 70. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POIITIKfll NAPILAP 1991. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ Ara: 5,8« forint XLVI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Torgyán flörtje a nemzeti kisgazdákkal II kormánypártiak nehezményezik a lekommnnistázást Amennyiben az Ország- gyűlés április közepéig elfo­gadja a kárpótlásról 6zóló törvénytervezetet, a függet­len kisgazdapárt orszá­gos vezetősége nem látja semmi akadályát annak, hogy április 20-án összeül­jön a párt nagyválasztmá- mya. Az országos vezetőség vasárnapi ülését követő saj­tótájékoztatón bejelentették azt is: a tulajdonrendezés­ről szóló 11 pontos kor­mán ykoalíci óbeli megállapo­dást az eredeti programban foglaltak fenntartásával fo­gadták el. Azzal a kitétellel, hogy a párt a jelenlegi po­litikai közegben sajnos több­re nem volt képes. A testü­let mindazonáltal azt java­solja a frakció tagjainak, hogy a kárpótlási törvény- tervezet gyors elfogadása ér­dekében — egyéni indítvá­nyaik elutasítása esetén — a -közös megállapodásban szereplő változat mellett szavazzanak. Az országos vezetőség ülé­sén a párt minden kor­Szarvas körzetében, legfris­sebb értesülésünk szerint, 682-re emelkedett a munka- nélküliek száma. A kialakult helyzetet tarthatatlannak ítél­ve, szombat délelőttre, a vá­rosháza nagytermébe fóru­mot hirdettek a környék munkástanácsai. Meghívták Palkovics Imre országgyűlé­si képviselőt, a Munkástaná­csok Országos Szövetsége el­nökét, Deme Zoltán ország- gyűlési képviselőt, valamint •Demeter László polgármes­tert is. A házigazda tisztét Kovács Ferenc, az örmény­kúti munkástanács elnöke vállalta, akit éppen a na­pokban bocsátottak el mun­kahelyéről. Demeter László megnyitójában felháborító­nak nevezte azt a módszert, hogy a régi-új gazdasági ve­zetők sok munkahelyen meg­félemlítik dolgozóikat. Kovács Ferenc rövid hely­zetértékelésében hangsúlyoz­ta: — A vállalati menedzser. réteg önös érdekeiből faka­dóan szeretné meggyorsítani a privatizációt, annak ellené­re, hogy nem tulajdonosa, csak kezelője a vállalatnak. Az állam vagyonát mégis igyekszik kft.-kbe átmenteni. Élítéljük a kormány tavaly nyári döntését, melynek kö­vetkeztében a vezetői garni­túra, teljesítményétől függet­lenül, megerősíthette pozí­cióit a vállalati tanácsokban. Ezzel együtt megkérdője­lezte a SZOT-utód, MSZOSZ valós érdekvédelmi tevé­kenységét. Véleménye szerint az vagyona megmentésére tö­mányzati tisztségviselője je­len volt, s valamennyi me­gye -képviseltette magát. Az ülésen — mint a budapesti szervezet elnöke — részt vett Torgyán József is, akinek felmentését a vezetőség tu­domásul vette. Németh Bé­la, az FKgP alelnöke az MTI munkatársának el­mondta: az ex-frakcióvezető az ülésen igyekezett „meg­világítani” a Nemzeti Kis­gazdapárt felé tett gesztu­sát, azt hangoztatva, -hogy jó szándék vezette, amikor az -egységes -kisgazdapárt megteremtése mellett kar­doskodott. Torgyán József, az országos vezetőség tudta nélkül vett részt a nemzeti kisgazdák szombati gyűlé­sén, „egyéni akciót” hajtott végre. A testület nem kíván tárgyalni a Nemzeti Kis­gazdapárttal, mert azzal le­gitimmé tenné a párt meg­osztására irányult korábbi kísérletet. Az ellen azonban nincs a vezetőségnek kifo­gása, hogy egyéni kérelem rekszik, holott a vagyon tö­meges kényszertagság révén halmozódott fel az elmúlt év­tizedek során. — Tényleges dolgozói ér­dekvédelmet gyakorló üzemi tanácsoknak kell létrejönnie, még 1991 szeptemberéig, hogy megakadályozzuk a munkavállalók jelenlegi ket­tős kizsákmányolását — mondta a továbbiakban, majd hozzátette: — E taná~ csókban kapjanak vétójogot a munkástanácsok, mind a privatizációval, mind az elbocsátásokkal kapcsolat­ban! E gondolatát Deme Zoltán is megerősítette bejelentésé­vel, miszerint hamarosan egyéni indítványként módo­sító javaslatot terjeszt a Par­lament elé a munkástanácsok jogállását illetően. — Az or­szág négy és fél millió mun­kavállalója érdekképviseleti szervei révén nem nyer kel­lő betekintést a vállalatok, szövetkezetek életébe, akkor mindinkább szenvedő alanya lesz a rendszerváltásnak — modta a képviselő. A későbbiek során ezt a hozzászólók helyi példákkal igazolták. Megemlítették a SZÁT köröstarcsai üdülőjét, melynek létezéséről és eladá­sáról is csak utólag értesül­tek. Többen figyelmeztettek az üzemi gépparkok vég nél­küli széthordásáról is. — A régi elvtársak ott ti­porják a munkavállalói érde­keket, és a jogot, ahol érik — fogalmazott Palkovics Im­re, országos és megyei pét­alapján — a párt etikai bi­zottságának javaslatára — egyes tagok kérték a füg­getlen kisgazdapártba való visszavételüket. Németh Béla elmondta azt is, hogy Torgyán József hi­vatalosan nem terjesztette elő a sajtóban „megszellőz­tetett” radikális indítványa­it: a nagy választmány ápri­lis eleji összehívását, a kor­mányzati tisztségviselők visszahívását. Ez utóbbi gon­dolat az országos vezetőség ülésén „inkább folyosói be­szélgetésen” került szóba — mondta az alelnök. A kor­mányzati tisztségviselők ne­hezményezték e felvetést, „lekommunistázásukat” vi­szont úgy az elnökség, mint a kormány tagjai visszauta­sították a tanácskozáson. Torgyán József ezt „tudo­másul vette”, legalábbis nem reagált. Az alelnök reményét fe­jezte ki, hogy április 8-án már az új frakcióvezető (Folytatás a 3. oldalon) dákkal bizonyította, hogy a munkástanácsok vezetőit és tagságát átszervezés címén, koncepciós módszerekkel tá- volítják el a munkahelyek­ről, holott a munkástanácsok legitimitását a kormány már rég szavatolta. Hozzátette, hogy Ausztriában az első esetben 100 ezer schillinggel, a második esetben szabad­ságvesztéssel sújtják a sza­badságjogok megsértőit. Egy szenvedélyes hangú kérdésre válaszolva megerő­sítette, hogy az igazgatói pré­miumokat legutóbb kor­mányzati szinten ismét libe­ralizálták. Sajnálkozását fe­jezte ki az elmúlt héten egy, a Parlamentben tartott saj­tótájékoztató kapcsán, ami­kor is a Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének képvi­selői nem szólalhattak meg a kamerák előtt. Elszomorító­nak nevezte a Népszava és más sajtóorgánumok hozzá­állását a szövetség munkáját illetően. Egy félreértést el­oszlatva kifejtette, hogy a jelenlegi munkástanácsok nem az ’56-os alapokon szer­veződnek. Ismételten felhívta a je­lenlevők figyelmét az űj típusú üzemi tanácsok meg­választására, miivel e fóru­mok garantálhatják majd üzemi szinten a szabad szer­vezkedés jogát — e jog hiá­nyában a munkavállalói ér­dekeket pozitívan érintő vál­tozásokra nem lehet számíta­ni Magyarországon — jelen­tette ki a Munkástanácsok Országos Szövetségének el­nöke. Szenes János Szabad György Londonba utazott Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke a Brit Alsóház elnökének meghívá­sára vasárnap hivatalos lá­togatásra Nagy-Britanniába utazott. Az Országgyűlés el­nöke londoni programja so­rán megbeszélést folytat a parlamentközi kapcsolatok­ról Bemard Weatherill-lel, a Brit Alsóház elnökével és részt vesz az alsóház ülésén. Az Országgyűlés elnöke a Szlavisztikai és Kelet-euró­pai Tanulmányok Intézeté­ben előadást tart a Magyar Országgyűlés múltjáról és jelenéről. Szabad György koszorút helyez el Kossuth Lajos egykori londoni lakó­helyén. Vállalkozók: Kell a világ- kiállítás Egyöntetűen az 1995- ös Bécs—Budapest vi­lágkiállítás megrendezé­se mellett foglaltak ál­lást azok a magyar vál­lalkozók, illetve társa­dalmi szervezetek és egyesületek képviselői, akik szombaton részt vettek az Újvárosháza dísztermében megrende­zett világkiállítási ta­nácskozáson. A felszólalók egyöntetűen leszögezték: a világkiállítást az eredeti kiírásnak megfe­lelően 1995-ben kell megren­dezni, hiszen jelentős mér­tékben függ ettől Magyaror­szág nemzetközi megítélése, hitele. A világkiállítás mel­lett szól, hogy az általa ösz­tönzött beruházások várha­tóan az egész országban százezres nagyságrendben te­remtenek munkalehetőséget. Ezzel kapcsolatban Baráth Etele, a világkiállítás kor­mánybiztosa elmondta: több, egymástól független szakér­tői vélemény is alátámaszt­ja, hogy az elkövetkező öt évben csupán a munkahely- teremtéssel mintegy 40 mil­liárd forintot takaríthat meg az állami költségvetés, Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke szerint a 110 ezer magyar kis- és nagyvállal­kozó által támogatott expo már akkor is kifizetődő lesz, ha „mindössze” a je­lenleg is agonizáló nagyvál­lalatok szerkezet á tala ki t ás át gyorsítja meg. A kiállítás azonban messze túl mutat ezen, hiszen az ország súlyos gazdasági helyzetében éppen ez a rendezvény nyújthatna alkálimat a gazdasági kitö­résre. A felszólalók cáfolták azt a vélekedést is, miszerint a vidék nem érdekelt az expo megrendezésében. A közvé­leményfelmérések szerint a legtöbb megye tisztában, van azzal, hogy a Világkiál­lítási nemcsak a főváros, ha­nem az egész ország infra­struktúrájának európai szín­vonalú fejlődését eredmé­nyezné, felszámolva ezzel a sok évtizedes lemaradáso­kat. „Vétójogot a munkástanácsnak” Munkavállalói fórum Szarvason Ez már igazi tavasz... Fotó: Git Edit Tehetsége tiszta forrásból... Sík Ferenc hatvanéves „A .kor nem érdem, csak állapot.” Érdemmé megélt ée alakított tartalma teszi. Sík Ferenc — ahogy a szín­házban és környékén becé­zik, „Sík Apuska”, és a ko­molyabbak számára „Sík Tanár Ür” — megannyi va­lóságos értéket volt képes kölcsönözni korának. Nem véletlen, hogy ez az életút már 1974-ben „érdemessé” vált. Nemcsak és nem első­sorban azért, mert ekkor (Folytatás a 3. oldalon) Sallai (sötét mezben) és a békéscsabai Horváth párharca a 2—1-cs Tisza-parti győzelemmel végződött Kórház utcai NB 1-es labdarúgó-mérkőzésen Fotó: Kovács Erzsébet Okkal nyertek a Tisza-partiak • Egyetlen szarvasi kosárral a felsöházban • A PEMÜ „csak” három góllal nyert a lilák ellen • Szarvas kétpontos gólja Vásárhelyen • NB III: senki sem nyert... •Továbbra is a Gyomaendrőd az élen a megyében (Részletes tudósításaink a 7—8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom