Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

NÉPÚJSÁG 1991. március 18., hétfő Főhajtás a forradalomnak Nyugodt, csendes március 15-ét ünnepelt a megye apraja és nagyja. Idősek és fiata­lok, gyerekek és unokák, édesapák, édes­anyák, nagyapák és nagymamák. De béké­sen koszorúztak együtt a kormányzó és el­lenzéki, valamint a Parlament falain kívül rekedt pártok és társadalmi szervezetek is. A Magyar Köztársaság első márciusi ünne­pe egy újszellemű megbékélés hangulatát engedte sejtetni az ünnepségeken résztve­vők számára. A nemzet sorsfordító szabad­ságharca iránti tisztelet, az ismert és isme­retlen hősök emlékhelyeinél lerótt kegyelet mindannyiunkat főhajtásra kötelez. Békéscsabán már a kora délelőtti óráktól hangulatos térzene és-szemet vonzó majorette-műsor hívta közös, ünneplésre a város polgárait az első napsütéses tavaszi napon. Itt is, mint mindenhol az országban, elhangzott a Him­nusz, s a ’48-as forradalom zsoltára, Petőfi Nemzeti dala. — A márciusi forradalom az egész nem­zet felejthetetlen eseménye, telítve politi­kával. Az első olyan közös találkozás ez a választások óta, amely a hagyomány ti szte-i let mellett egy kis reményt is adhat a ma emberének arra, hogy ebből a nehéz hely­zetből igenis van kiút, s kell, hogy legyen hitünk, erőnk a megvalósításhoz — mondot­Gyula Harsányságtól mentes, mértéktartó ün­nepség részesei lehettek azon gyulaiak, akik március 15-én délelőtt 10 órakor eljöttek a Petőfi-szoborhoz. Dr. Pocsay Gábor polgármester ünnepi beszédében két eszményről, a hazáról és az európaiságról beszélt. Márai Sándor sza­vait idézte: Milyen is volt? „Fiatal volt”; ,,a láng volt benne”; „szertelen volt és gyöngéd”. Ö tudta, mi a szabadság értéke — foly-t tatta dr. Pocsay Gábor. — Mi vajon tud­juk-e? Meg tudjuk-e becsülni azt a drága­követ, amit szinte talált gyémántként szo­rongatunk a kezünkben, ö bátor volt. Va­jon, mi merünk-e bátrak lenni a hitben, az akaratban, a nemzeti összefogásban? Merünk-e remélni? ö valóban demokrata ta Pap János, a város polgármestere a Kossuth téri koszorúzást követően. Majd azt is hozzáfűzte: — a mi döcögős köztársasá­gunk olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk, csak rajtunk múlik a siker. Én hiszem, hogy rövid időn belül sikerül egy szabad köztársaságot életre • hívnunk, és ez a mi­énk lesz. Egy magyar köztársaság, s nem egy német, svéd vágj' osztrák köztársaság. Egyébként a délelőtti koszorúzást köve­tően ünnepélyes csapatzászló-átadással egy­bekötött katonai eskütétellel folytatódott a békéscsabai ünnepségsorozat a Nagy Sán­dor Laktanyában. Csapatzászló átadásával egybekötött katonai eskütételre került sor március I5-én, IX órakor a Békéscsabai Nagy Sándor Lakta­nyában nagyszámú érdeklődő és hozzátar­tozó jelenlétében. A kéthetes kiképzést kö­vetően, mintegy 150 fiatal tett ünnepélyes fogadalmat a haza védelmére Fotó: Gól Edit volt. Mi -vajon tudunk-e élni a- kivívott par­lamenti demokráciával? Tüdunk-e olyan igazak és őszinték .lenni? 1848—49-ben egy jó évig Magyarország volt Európa és Pető­fi Európa költője. A fölkelt ország pedig szinte egyetlen nap alatt lépte át a polgá­rosodás láthatatlan határvonalát. Ismét Márait idézte, hogy „európainak lenni annyi, mint megérteni valamit”; ez pedig a közös' műveltség kötelező szolidari­tásának parancsa. — Összefogásra és türelemre van .szük­ség szerte az országban és itt a városban. A drágakövet a kezünkben tartjuk — fe­jelte be nagy figyelmet kiváltó ünnepi be­szédét a polgármester. Ezután a helyi pártok, szervezetek, kép­viselői helyezték el koszorúikat a Pefőfi- szobor talapzatán. Az ünneplő gyulaiak egy- egy szál virággal tisztelegtek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eszméi előtt. Sz. M. Szarvas Az események délelőtt 9 órakor kezdőd­tek. A Petőfi Sándor Általános Iskola kert­jében az iskola diákjai lélekemelőén szép versösszeállítással emlékeztek 1848 hősei­re majd a Magyar Szocialista Párttal és a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskolá­val karöltve megkoszorúzták Petőfi 1986- ban felállított mellszobrát. Ezzel párhuzamosan a Vajda Péter Gim­názium és Szakközépiskola tartotta ünne­pélyét. A ’48-as szabadságharc és az 1989-es temesvári forradalom emlékét őrző kopja­fa előtt hangzott el Babits nevezetes verse, a Petőfi koszorúi. A közönség soraiból töb­ben önkéntelenül együtt mondták a szavaló diáklánnyal: „Hol a szem szemével farkas­szemet nézni, ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát”. A Petőfi szarvasi látogatását megörökítő emléktábla alatt egy. a városba vissza-visz- szatérő kedves vendég, Banner Zoltán er­délyi előadóművész ’48 legszebb költemé­nyeiből szavalt el néhányat. A Szózat el- éneklése után az ünneplők az evangélikus újtemplomba vonultak ünnepi istentiszte­letre, melyet Deme Zoltán országgyűlési képviselő, evangélikus lelkész tartott, ezt követően a templomkertben álló ikerkopja- fánál mondott rövid beszédet. Szenes János Orosháza Orosházán már reggel 9 órakor koszorú­zás volt a város több pontján: az Eötvös- szobomál, a Petőíi-szobornál, a Táncsics- szobornál, a ’48-as kopjafánál és az Alvégi temetőben. A központi ünnepség 10 órakor kezdődött a Kossuth-szöbomál, több ezer ember je­lenlétében. Dr. Varga István önkormány­zati képviselő ünnepi beszédében méltatta március 15-e jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy az eddig elismert három tavaszi ün­nepből ez az egyetlen igazi ünnepünk! Hi­szen március 21-e, a muhi csata, a mohá­csi vész után végső soron a legnagyobb veszteséget okozta a nemzetnek; Trianont. Április 4-én pedig valójában az történt 1945-ben, hogy a német megszállást az orosz váltotta fel. Cinizmus volt a hatalom részéről e két dátumot ünnepeltetni az or­szág népével. — Vajon a határainkon túli magyarok szabadon megünepelhetik-e ezt a napot? — hangzott a szónoki kérdés. Ez az ünnep a számvetés ideje is az utóbbi negyvenöt év­vel. Reálpolitikusokra van most szüksége az országnak; legalább egy Kossuthra és sok Széchenyire — fejezte be beszédét dr. Var­ga István. A lakosság nevében dr. Gulyás Mihály polgármester és dr. Bereczki István jegyző helyezte el, a kegyelet virágait a Kossuth- szobor talapzatához. Őket követték a kü­lönböző pántok és iskolák képviselői. Az" ünnepség a Szózat hangjával ért véget. Somi Éva A mezőberényi önkormányzat március 15-e előestéjén látványos emlékműsort rendezett a város főterén Mezőberény Igazán nagyszabású ünnepségsorozattal rukkolt ki Mezőberény városa polgárainak március 15-e tiszteletére. Az ünnepségsoro­zat 14-én, este kezdődött, és 15-én, a "Pe- tófi-emléktúrával záródott. A Körös-hídnál, lévő emlékmű örökíti meg azt a helyet, ahonnan forradalmár költőnk utolsó útjára indult az Orliai Petries családtól, átkelvén a Körösön, csatlakozott Bem seregéhez, és Segesvár után megszakadtak a szálak. — Soha nem volt ilyen nagy ünnepség március 15-e tiszteletére a városban. Ez a két nap egy új színfoltot hozott a hétköz­napok világában, amelyet hagyománnyá szeretnénk tenni — jegyezte meg Cserve- nák Pál Miklós, a varos polgármestere, majd azt is elmondta, hogy a három nem­zetiségű város minden egyes polgára lelke mélyén őrzi a szabadságharc emlékét. A békés főhajtáson a kisgazdapárttól az MSZMP-ig bezárólag valamennyi párt- és társadalmi szervezet együtt ünnepelt. — Ma itt mindenki önként jött el. s még ha voltak is idők, amikor tömegek vonultak fel egy-jegy március 15-e emlékére, ilyen igazán szívből jövő, meleg hangulatot nem közvetített — jellemezte a koszorúzás két résztvevője, Szalai Barna és Zabán Zoltán, az ünnepség hangulatát. B kisgazda-csatározások váratlan fordulata Pásztor Gyula lesz a frakcióvezető? (Folytatás az 1. oldalról) den valós információ nélkül bedobja nevem a köztudat­Ma délelőtt 10 órakor ül össze a kisgazdapárt parla­menti csoportja. Délben ta­lán már meg is tudjuk, hogy menesztik-e eddigi frakció­vezetőjüket, s ha igen, ki lesz az utódja. Tegnap dél­után erről kértük dr. Zsíros Gézának, a kisgazdapárt me­gyei elnökének véleményét. — E lépés nem volt té­ma a 10 megye találkozó­ján. De nem ez az első eset, hogy bizalmatlansági indít­ványt nyújtanák be egy frakcióvezető ellen: ez tör­tént Prepeliczay Istvánnal is. A legutóbbi ilyen indítvány kapcsán arra az álláspontra jutottunk, hogy miután a frakcióvezető egy évre ka­ba, s felhasználja egyéni politikai harcában. — Ha mégis jelölné a frakció, felvállalná a meg. patt bizalmat — s ez az év úgyis lejár pár hónap múlva —. addig hagyjuk érvényben így. — Kit látna szívesen a frakcióvezetői székben? — Hogy személy szerint hogy hívják, az másodlagos. Fontosabb, hogy azt a poli­tikai stratégiát és taktikát tudja érvényre juttatni, ame­lyet a párt magáénak vall. E szituációban frakción be­lül van két-három olyan sze­mély, aki erre alkalmas. Ha szükséges, kellő kompro­misszumkészséggel megtalál­juk ezt az embert. — Pártolná, ha Békés me­gyei lenne az új frakcióve­zető? mérettetést Torgyán úrral szemben? — Én erről a kérdésről most nem nyilatkozom, még — Természetesen. Békés megyének a párton belüli súlya nem csekély. — A megyebeli kisgazdák támogatnák dr. Pásztor Gyu­la jelölését? — Azt hiszem, ha a par­lamenti képviselőket kérde­zi: igen. Ha a tagságot, ak­kor Pásztor Gyula ilyen vo­natkozásiban még nem eléggé ismert. Ez nem jelenti, hogy nem lehet az a későbbiek so­rán. Alkatából adódóan nem nagyon nyitott természetű. Viszont elég alapos, és ed­dig nem volt lehetősége, hogy . megmutassa, mire ké­pes. Hát itt van: esetleg ad­hatunk neki egyet. Itt nem Torgyán Józsefre haragszik senki, nem arra, amiről be­szél, hanem az „ahogyan- ra”. A tartalom és a forma különbözősége merül fel itt. Nagyon kevés párt engedte, ha jelölt a frakció, akkor sem. Majd hétfőn kérdez­zen. — rg — engedi meg magának, .hogy sokszínűségét megmutassa Mi ezt a kockázatot vállal­tuk, s nem biztos, hogy ez előnytelen. A frakcióvezető a párt más vezetői saját al­katukat és karakterüket fel­színre hozták. Ehhez — ért­hetően — nem szoktunk hozzá, mert az elmúlt negy­ven év nem erre tanított. De talán egy néppárt jellegű politikai erőnél ez nem fel­tétlenül hátrány. Torgyán József egy kicsit elragadtat­ja magát, és sokszor bizony túllő a célon. Ez nem sze­rencsés. Sokan nem tagad­ják, hogy amiről beszél, an­nak alapja van, de a meg­jelenítés ... Pedig volt, ami­kor már egészen javuló ten­denciát mutatott — fejezte be nyilatkozatát dr. Zsíros Géza. K. A. J. ■ Torgyán a kispadra kerül? Ilmi késik, nem múlik Egyperces néma felállás­sal tisztelegtek az orosházi önkormányzat képviselői és az érdeklődők a testület hét­végi soros ülésén az 1848-as forradalom és szabadság- harc hőseinek emlékére. Az ünnepélyes pillanat után dr. Gulyás Mihály polgármester Glózik Pál nyugdíjas testne­velő tanárnak átadta azt az örökös vándorserleget, ame­lyet kiváló sportolók és szak­emberek 'erkölcsi elismeré­sére alapított a város. A napirendek közül első­ként Orosháza. Városi Bíró­ság népi ülnökeinek válasz­tottak meg 30 köztisztelet­nek örvendő polgárt. Dön­töttek az önkormányzat irá­nyítása alá tartozó intézmé­nyek élelmezési nyersanyag- költségek díjáról. E szerint a napi étkezési Hozzájárulás a 6—14 év közötti gyerme­kek esetében 52 forint, a 14—18 év közötti diákoknál 82 forint lesz. Utolsó napirendként az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatterveze­tét vette nagyító alá a tes­tület. A 11 fejezetből álló alapdokumentum az általá­nos rendelkezéseken túl részletesen foglalkozik a képviselő-testület működé­sével, üléseivel,1 összehívásá­nak rendjével és sok más fontos szabállyal. A város­atyák részleteibe menő ala­possággal kezdtek neki a jö­vő munkáját meghatározó tervezet megvitatásának. így 21 óra 40 perckor mindössze az 5. fejezetig jutottak el, amikor közös megegyezéssel berekesztették az SZMSZ tárgyalását a legközelebbi ülésig. A bejelentések között más, egyéb kérdés is nyitva^ ma­radt. Kiss Sándor képviselő írásban tiltakozott egy ko­rábbi, önkormányzati illésen megfogalmazott elvárásról, mely szerint mielőbb bárme­lyik képviselő információt kérne a polgármesteri hiva­tal valamelyik szakmai szer­vezetétől, előtte jelentse be tájékozódási szándékát a polgármesternek vagy az al­polgármesternek. Kiss Sán­dor ezt a képviselői munka korlátozásának . tekintette. Dr. Bereczki István jegyző válaszában kijelentette: jog­szabály ugyan nem írja elő a bejelentési kötelezettséget, de mint mondotta, azért il­lik bejelenteni a szándékot. Megegyezés nem született, a döntést elnapolták. Hasonló sorsra jutott a Családsegítő Központ jövő­jéről (létéről) és a több mint 7 millió forintos pályázat sorsáról beharangozott ön- kormányzati állásfoglalás is. Papp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom