Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII NIPILIP 1991. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Ara: 6,80 forint XLVJ. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Elfogadlak Békés megye költségvetését Dr. Biri István a megyei főjegyző ■ Fontos személyi döntéssel kezdte tegnap Békés megye képviselő-testülete soros ülé­sét. A 46 önkormányzati kép­viselő első napirendi pont­ban a megyei főjegyző ki­nevezéséről döntött. A testü­let nagy többséggel dr. Biri Istvánt (megbízott vb-tit- kárt) találta alkalmasnak e fontos tisztségre. Nem kevésbé jelentős az 1991. évi megyei költségve­tés megvitatása sem. Mint arról korábban tudósítot­tunk, a megyei önkormány­zat február 8-ai ülésén első fordulóként tárgyalta az idei költségvetés tervezetét. En­nek keretében a képviselők előzetes információt szerez­tek a rendelkezésre álló anyagi forrás szakmai fel­osztásáról, a szabályozás el­véről és az önkormányzatot érintő egyéb anyagi kötele­zettségekről. Akkor olyan ál­lásfoglal ás született, hogy a vitában elhangzott észrevé­telek figyelembevételével a korábban megválasztott bi­zottságok részleteiben is át- tékintik a tervezetet. Ennek eredményeként feladatot ha­tároztak meg, mely szerint készüljön el az a szakmai, illetve bizottsági javaslat, melyet a testület már mint végleges elfogadásra java­solt változatot tárgyalhat a soros ülésén. Legfőbb változás a me­gyei önkormányzat működé­sében’, hogy nincsenek alá­rendelve a települési önkor­mányzatok, így a megyei ön- kormányzat forráselosztó funkciója megszűnt. A me­gyei feladatok a korábbiak­nál jóval szőkébb területre korlátozódnak. Ebből követ­kezően a települési önkor­mányzat anyagi eszközei fe­lett a megyei testületnek nincs rendelkezési joga. Mi­vel a megye maga is ön- kormányzat, így megszűnik az a funkciója is, hogy köz­vetítse a területek felé a központi elvárásokat. A Békés megyei testület normatív módon, idén ja­nuár 1-jétől állandó lakosok után 400 forint/fő fejlesztési célú állami támogatást kap, amelynek összege 170 millió forint. A költségvetési tör­vény 794 millió forint cím­zett támogatást hagyott jó­vá. Ezek: az ivóvízminőség­javító program folytatásá­hoz 250, a békéscsabai Ré- thy Pál kórház rekonstruk­ciójának második üteméhez 363, a gyulai Pándy Kálmán megyei kórház konyhaüze­mének beruházásához 94, az ivóvízminőség-javitó prog­ramhoz a megyei tanács ál­tal felvett hitelek és azok kamatainak 1991. évi tör­lesztésére 82 millió forintot vehetnek igénybe. Ez össze­sen 794 millió forint Az előzőekben számba vett for­rások megközelítően 2,6 mil­liárd forint biztos bevételt jelentenek a megyei önkor­mányzat számára. Ennek az összegnek a felhasználását kellett a képviselő-testület tágjainak felelősségteljesen -elosztani.' A rendelkezésre álló for­rások összegéből közel 1,6 milliárd forint fordítható a megyei intézmények és a megyei önkormányzati hiva­tal működési kiadásának fe­dezésére. Ebből 792,8 millió forint a társadalombiztosí­tástól intézményekre cím­zetten átvett forrás, továb­bá köze] 150 millió forint az intézmények saját bevétele, így tehát a testület részéről 648 millió forint a támoga­tásként elosztható összeg. A bizottságokkal történt egyez­tetés után konszenzus szü­letett a támogatási sorrend meghatározását illetően. Ki­emelt helyet foglal el a meg­lévő intézményhálózat elfo­gadható szintű üzemben tartásának biztosítása. Leg­fontosabb támogatandó me­gyei intézményi beruházá­sok, a központilag megyénk részére átutalt 170 millió fo­rintos kiegészítő támogatás terhére eldöntésre kerültek. A felállított sorrend harma­dikként rögzítette az úgyne­vezett tartalékképzést. Az eddigi előkészítő munka azt igazolja, hogy a februári közgyűlésen megfogalmazott 2 százalékos nagyságrend nem tartható, a jelenlegi ja­vaslat szerint 1,5 százalékos mértékű, összesen 40 millió forint összegű tartalék be­állítására van mód. A megyei önkormányzat 1991. évi kiadásai így ala­kulnak: megyei intézmények működési és fenntartási szükséglete 1 449 677, megyei önkormányzati hivatal mű­ködési kiadásai 69 475, fej­lesztési rekonstrukciós célú feladatokra 953 000, átadott pénzeszközök 61 000, ágazati igények támogatása 24 446 és a tartalék 40 000 ezer forint. A kiadások összesen 2,6 mil­liárd forint. A képviselő-testület ki­sebb módosításokkal elfo­gadta az 1991. évi költségve­tést. Az önkormányzati testület jóváhagyta az ügyrendi és jogi bizottság által készített szervezeti és működési sza­bályzatát. Megtárgyalták az önkormányzat 1991. első fél­évi munkaprogramját, meg­választották a népi ülnökö­ket. P. J. Megy a nádhegy vándorútra... Avagy a gondolat-rendszerváltás egyik pillanatát — a ritka alkalmak egyike — láthatják képünkön, amely Békéscsabán, a Szarvasi úti felüljáró mel­lett lévő nádasban készült. Ez idáig a nádast tél végén felgyújtották, igen jelentős anyagi ráfordítással. A környezetszennyező művelet a legnagyobb körültekintést, energiapazarlást a tűzoltóktól követelte meg. Kovarszki Pál tűzoltó mondta a következőket: „Az exportmi­nőségű nádat Balmazújvárosba visszük, ahol értékesítjük. Így kevesebb a gondunk vele, ráadásul némi anyagi hasznot hoznák a kévék. Azt hiszem, több szót nem érdemes erre a nádra vesztegetni” Fotó: Kovács Erzsébet Füstölt baromfivirslik, a technológia utolsó fázisa előtt. (A békéscsabai Barnevál jövőjéről szóló cikkünk az 5. oldalon olvasható) Fotó: Fazekas Fercno Gazdaságunk az elmúlt évben Húszéin Algírba menekül? Meglepő hírt közölt pén­tek délutáni számában az ál­talában igen jól tájékozott francia lap, a Le Monde: Szaddám Húszéin néhány napon belül lemond Irak el­nökének tisztéről és Algéri­ában menedékjogot kap­Húszéin a lap szerint ak­kor jutott erre az elhatáro­zásra, amikor — röviddel a fegyvernyugvás bejelentése előtt — rájött, hogy „a szov­jetek magára hagyták”. Huszonkét megtagadó, 250 távolmaradó Március 15.: katonai eskütétel Mintegy 23 ezer fiatal vo­nult be katonai szolgálatá­nak teljesítésére február utolsó két napján. Közülük 300-at egészségügyi, szociá­lis és más okok miatt elbo­csátottak a laktanyákból — tájékoztatta az MTI-t Kele­ti György ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szó­vivője. Az újoncok egy része, 3300 fiatalember, a Határőrség­nél teljesít majd szolgálatot. A behíváskor ketten — lel­kiismereti okokra hivatko­zással — polgári szolgálatra jelentkeztek. Huszonketten megtagadták a 'szolgálat tel­jesítését. velük szemben az eljárást megindították. Ed­dig ismeretlen okok miatt 250-en nem jelentek meg bevonulási helyükön, ese­tükben megkezdődött a kö­rülmények tisztázása. A behívást végrehajtó, va­lamint a katonai rendészeti szervek jelentései szerint a bevonulás fegyelmezetten zajlott le. Az újonnan bevo­nult fiatalok ünnepélyes ka­tonai eskütétele március 15- én lesz. A miniszter döntése állj!-a pécsi lombikbébi­programnak A népjóléti miniszter a lombikbébi-program felfüg­gesztését kérte a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rek­torától, mert egy állampol­gári bejelentés nyomán in­dított vizsgálat jogi és etikai hiányosságokat tárt fel. Az. 1985-ben kezdődött programmal kapcsolatos el­ső kétséget az támasztotta, amikor 1989-ben a műtéti beavatkozást követő 313. napon — vagyis tíz hónap­ra — jött a világra egy új­szülött, akit „lombikbébi­ként” regisztráltak. Belénes- sy Csaba újságíró és dr. Benkv Tamás ügyvéd később olyan adatok birtokába ju­tott, amelyek megerősítet­ték a lombikbébi-program tisztaságát illető kételyeket. Az írásos nyilatkozatukat aláírásukkal is hitelesítő szakemberektől kapott érte­süléseik szerint a Pécsi Szü­lészeti Klinikán végrehajtott beavatkozások során elmu­lasztották közölni a dono­rokkal. hogy milyen célra használják fel ivarsejtjeiket, illetve nem kérték ahhoz a beleegyezésüket. A bejelentés és a vizsgá­lat a népjóléti miniszter le­velében — amely adminiszt­ratív okból jelentős késés­sel érkezett meg Pécsre — annak is hangot adott, hogy a súlyos mulasztások sze­mélyi felelősség megállapí­tását is felvetik. Elkészült a Központi Sta­tisztikai Hivatal éves össze­foglaló jelentése. Az adatok nagy része valamilyen for­mában már korábban is nyilvánosságra került, ám az áttekinthető adatö6szesítés ez idáig hiányzott. A jelentés a gazdaság folyamatait ele­mezve megállapítja: A jogi lehetőségek, külö­nösen a társasági törvény életbe lépése után az egyéni és társas vállalkozások szá­ma gyorsan nőtt. A jogi sze­mélyiségű gazdasági szerve­zetek száma 1990-ben csak­nem elérte a 30 ezret. Az új szervezetek többsége vi­szonylag kis tőkével rendel­kező néhány fős kft. A leg­több kft. a belkereskedelem­ben, az építőiparban és a gépiparban alakult. Jelentő­sebb gyarapodás figyelhető meg a részvénytársaságok­nál, míg a leányvállalatok és közös vállalatok száma együttvéve csaknem egyötö­dével csökkent. December végén' a gazdasági szerveze­tek 60 százaléka 20 dolgozó­nál kevesebbet foglalkozta­tott. Az elmúlt évben alakult 14 ezer új jogi személyiségű gazdasági szervezet közül több mint 3800 külföldi tőke részvételével jött létre. Az új vegyes tulajdonú társa­ságok törzstőkéjének 36 szá­zaléka, körülbelül 400 millió dollár volt külföldi devizá­ban, amelyben háromfajta valuta (USA dollár, német márka és osztrák schilling) dominált. Az új vegyes tu­lajdonú vállalkozások zöme kicsi, 57 százalékuk legfel­jebb 1 millió forint törzstő­kével rendelkezik, mindösz- sze 2,4 Százalékuk törzstőké­je haladja meg a 100 millió forintot. Ez utóbbiakra jut a törzstőke 77 százaléka. A teljesítmények vissza­esése a ráfordításokra is ha­tással volt: így például, a behozott anyagok, félkész­termékek és alkatrészek vo­lumene 13 százalékkal keve­sebb volt az 1989. évinél. Az energiafelhasználás — fűtő- érték alapján — 6,2 száza­lékkal csökkent. Az ipari vállalatok össze­hasonlító áron 4-5 százalék­kal kevesebb árut termel­tek, mint 1989-ben. A csök­kenés az ipari termelés 94­95 százalékát kitevő 50 dol­gozónál többet foglalkoztató szervezeteknél következett be, a termelés 8,5 százalék­kal maradt el az 1989. évi szinttől. A visszaesés a ter­melés 13 százalékát kitevő alapanyaggyártásban volt a legnagyobb, meghaladta a 15 százalékot. Az energetikai szektorban 3,9 százalék volt a termelés mérséklődése. Az ipari termékek kivitele rubelelszámolásban 27 szá­zalékkal maradt el az 1989. évitől. Az országban 43 800 lakás épült fel tavaly, 7700- zal, azaz 15 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel ez­előtt. A lakások 92 százaléka magánerőből, hitel igénybe­vételével épült. A magán­erős építkezés egyötöd ré­szét az OTP és egyéb gaz­dálkodó szervezetek értéke­sítés céljára épített lakásai alkották. A lakások 55 százaléka la­kossági kivitelezéssel ké­szült, 17 százalékát egyéb magánkivitelezők építették fel. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése 1990-ben 6- 7 százalékkal csökkent 1989- hez képest. A visszaesés a növénytermesztésben 10-11, az állattenyésztésben 2 szá­zalékos volt. Gabonából 12,2 millió tonna termett, az 1989. évinél 18 százalékkal keve­sebb. Az év végén 8 millió ser­tést tartottak a gazdaságok, 4,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák száma 1,57 millió, a juhoké 1,9 millió volt, 2, illetve 10 százalék­kal kevesebb, mint az 1989. év végén. A tyúkfélék 43,3 millió darabos állománya 18 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az élőálla­tok és állkti termékek fel­vásárlása 1990-ben 7 száza­lékkal csökkent. A csökke­nés a sertéshizlalóknál és tejtermelőknél okozott kriti­kus helyzetet. A mezőgazda- sági termékek termelői, fel- vásárlási ára átlagosan 31 százalékkal emelkedett. 1990-ben csökkentek a szál­lítási teljesítmények is. A közlekedési vállalatok áru- szállítása 10-11 százalékkal, a-személyszállítás 7-8 száza­lékkal mérséklődött — álla­pítja meg a KSH. összefog­laló jelentése. Szokolay Zoltán pereli lapunkat II főszerkesztő-választásról (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom