Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
1991. március 15., péntek o 1848 Ban BEKfcS VÁ8MECYÍ NtM/i ör őrnagya A NE,VUETORSÉG VÁIAHÍMANYÁNAK TAGJA »49 BEN A BA.DÜCTMINiSZlESIUM PÓTLOVA TASI ALOSZTÁLYÁN teljesített szolgálatot verő magyar holttesteknél, nem fogtok találni egyebet egy nagy temetőnél... Fel, fel tehát vitéz magyarok! Haza! Haza!...’’ E megrázó sorok eljutottak az ezredekhez, amelyeket még jóbban megerősítettek az otthonról jövő levelek. Hiába hirdettek statáriumot, a huszárokat szemmel tartották, a Magyarországra vezető utakat ellenőrizték. A hazaszeretetnek nem tudtak ellenállni a felbérelt lengyel, cseh és orosz parasztok sem. A huszárok nem járt ösvényeken, folyókon, erdőkön át özönlöttek haza. Kerülték az ellenséget, de nem riasztotta vissza őket az ütközés veszélye sem. „Nyergelj, fordulj!” A legkönnyebb helyzetben a Grazban állomásozó 4., Sándor huszárezred volt, amelyből a Jan Stadnici vezette két század kijátszotta a császári csapatokat, és Körmendnél csatlakozott a magyar sereghez. Sokkal nehezebben jutottak haza a 10., Vilmos és a 8., Koburg huszárezred katonái. Bukovinában és Galíciában szolgáltak, egyheti menettávolságra a határtól. Tizenkét század kerekedett fel, s bár óvatosan haladtak — kisebb csoportokban, katonai rendben, elöl a felderítőkkel, két oldalt és a menet végén biztosító járőrökkel — 200 körüli veszteséggel érkezett a magyar határhoz. A Lenkey század szökését az altisztek készítették elő, elsősorban Harsányi Bálint őrmester és László Endre tizedes. Érzelmileg velük volt Lenkey János kapitány és Fiath Pompejusz főhadnagy is, de amikor látták a legénység egyhangú akaratát, megszegve esküjüket, a haza oldalára álltak. A legénységet általában alföldi, keménykötésű fiatalemberek alkották, akik félelmet nem ismerve, a Kárpátokon át tértek haza. (Lenkey szomorú sorsa ismert; a vizsgálati fogság idején elméje elborult, Fiath elesett Szenttamás ostrománál. László Endre a Bocskai-huszárokhoz került, s Komáromnál tette le a fegyvert.) „Nyergelj, fordulj!” Ugye, ismerős a parancs. A 10. huszárezrednél szolgáló László János fogalmazta e vezényszavakat, s adta ki a parancsot a galíciai Czortkówban 50 embernek. Öt napon át tartó kemény menetelés és Tomcsányi Mihály sírja a szabadkígyósi temetőben egy ütközet után tértek haza. László János végigküzr- dötte a szabadságharcot, s később a Somogy megyei önkéntes huszárszázad kapitánya lett. A legnehezebb helyzetben talán a jászkunsági sorozású, 12., Nádor huszárezred volt. Prága közelében szolgáltak. A forradalom hírét az újságokból és a hazulról érkező levelekből tudták meg. Bállá Endre tizedes, hét társával térképet kerített és 7-10 nap alatt jutott Magyarországra. Bállá századosként fejezte be a szabadságharcot. Károlyi és a Wielandok A hazatért huszárezredekből alakult a Hunyadi, a Lehel, a Mátyás, a. Károlyi és a Bocskai ezred. Sajnos, a hadbaállítás — felszerelés híján — meglehetősen lassú volt. Teljesen új huszárezredet alapított gróf Károlyi István, aki nem sajnálta a vagyonát ezrede felfegyverzésére. Az ezredet Pesten kezdték szervezni és Békés megyében fejezték be. Itt szolgált az ókí- gyÓ6Í uradalom főpénztárosának, Wieland Jánosnak a fia, Wieland Károly, előbb tizedesként, majd 1849 márciusában hadnaggyá léptették elő. Világosnál tette le a fegyvert. Később a császáriak büntetésből sorkatonának sorozták be. Wieland Károly 1851. január 25-én szerelt le. Civil életében Gyula város rendőrkapitánya volt. Wieland Károly testvére, János a 7. huszárezredben, önkéntesen szolgált először, majd hadnaggyá, 1849. július 13-án pedig főhadnaggyá léptették elő. A fegyverletétel után ugyancsak besorozták és testvérével egy időben szerelt le. Üjkigyós jegyzője lett, később Békésen gazdálkodott. A Wieland család múlt századi síremlékei — gondozatlanul — a szabadkígyósi temetőben találhatók. Hankó József Apa, ezek a hapsik hippik? Szerzetesrendek Magyarországon (II.) Az elmúlt évszázadokban hozzátartoztak a magyar templomok, kolostorok, sőt városaink képéhez a fehér reverenda fölött fekete ska- puláirét (váll-leplet) viselő, méltóságteljes megjelenésű ciszterci szerzetespapok, akik az európai keresztény kul-i túra kibontakoztatásában! örök érdemeket szereztek. A ciszterci rend nevét a franciaországi Citeaux településtől vette, ahol Szent Róbert 1098-ban néhány buzgó bencés szerzetestársával monostort épített, hogy abban szigorúan Szent Benedek Regulája szerint éljenek. Róbertét azonban a pápa visszarendelte eredeti apátságába, s így Citeaux- ban új apátot választottak, a később szentté avatott Albe- rik és István személyében. Ök voltak azoik, akik a ci- teaux-i szerzetes * közösség- . bői különálló, új rendet szerveztek: a cisztercieket. Az új szerzet akkor kezdett lendületesen terjedni, amikor 1112-ben Bernát, a későbbi nagy cisztercita szent belépett a rendbe. A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek: kolostoraik körül — 1152-ben már 339 apátságuk működött — lecsapolták a mocsarakat, erdőt irtották, hogy megművelhessék a földeket, gyümölcsösöket telepítettek. Magyarországra elsőként II. Géza király hívta be őket, és a Tolna vármegyei Ciká- doron 1142-ben kolostort alapított számukra. A következő ciszter kolostorokat III. Béla király alapította, mégpedig 1182-ben Zircen, 1184- ben Pilisen és Szentgotthár- don* 1190-ben Pásztón. IV. Béla király nevéhez is több monostoralapítás fűződik. A királyi példákat főuraink és főpapjaink is követték, amint azt Bélapátfalva, Kap- ronca, Buda, Ercsi, Siklós stb. ciszter kolostorai és monostorai bizonyítják. A rend a középkorban magára vállalta a földművelés fejlesztésének oroszlánrészét. Apátságaik mellett valóságos mintagazdaságokat létesítették, természetesen a kor színvonalán álló ipari és kézműves eszközökkel felszerelve. A ciszterciekkel kötik össze hazánkban a csúcsíves stílus bevezetését is. A tanító ciszterciek Nemrégiben kapták vissza a ciszterciek a budai Szent Imre- templomot és a volt gimnáziumukat a szerző {«'.vétele A ciszterciek a haza védelméből is kivették részüket: ők építették a pétervá- radi erősség, valamint a pozsonyi várrendszer egy részét. Kolostoraik közül néhányat már a tatárok is felégettek, de az igazi pusztítást a törökök végezték. A hódoltság idején nagy részén, mintegy száz évig, nincsenek hazánkban ciszterciták. A zirci apátságot a XVIII. század elején kezdték újjáépíteni. Az új monostor alapkövét 1726-ban, a templomét 1732-ben rakták le. 1750-ben 12 tagból állt a rendi közösség. A pilisi-pásztói apátság új utat vágott a cisztercita hivatáson belül: 1776-ban átvették az egri gimnázium vezetését, majd a rend fokozatos gyarapodásával a pilisi, a pásztói és a zirci apátság függetlenné vált ausztriai és poroszországi anyaházaitól, és 1814-ben egyesültek. Legkésőbb, 1878-ban, Szentgotthárd szakadt el Heiligenkreutztól, s csatlakozott a zirci központhoz. A már tanítással is foglalkozó rend fokozatosan kiépülő zirci könyvtára a XX. század közepére 60 000 kötettel dicsekedhetett, s a rendház mögötti arborétum nemcsak hazánk, hanem Európa egyik jelentős növénykertje. II. József meghagyta a ciszterek kezén Zircet, de 1802-ben Pilis és Pásztó is újraéledt. Ezután fő területük az oktatás lett, amiről Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja és Buda nagyhírű gimnáziumai tanúskodnak, illetve tanúskodtak 1948-ig. 1950-ben azután 246 ciszter- nek kellett megválnia rendi otthonától. A ciszterci rendnek van egy női ága is. Rendházaik a középkorban virágoztak, és a török hódoltság alatt szűntek meg. 1945-ben azonban újjáéledtek. Két kis monostoruk volt, az egyik Nagy- esztergáron, a másik — amelyet 1949-ben alapítottak — Somogy megyében, Toldi- pusztán. Az előbbi helyen 50, az utóbbin 25 hold földet műveltek. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor 22 nővérnek kellett odahagy. nia a két rendházat. Dr. Csonkaréti Károly HJIIR(meresztő) előadás a sportcsarnokban Az előcsarnokban fiatalok, középkorosztályúak és idősek egyaránt bebocsátásra várnak. Várnak a csodára, arra a fantasztikus előadásra, amely a hírverések szerint a ’60-as évek hangulatát, a békemozgalmak atmoszféráját hivatott tükrözni jó mu- sicalba csomagolva. Budapesten, a sportcsarnokban három órára megtelnek a lelátók, a színészek viszont nem iparkodnak. A széksorok között jönnek- mennek, autogrammokat osztogatnak, és... A néger fiú átugrik a korláton és virágot nyújt át egy ismeretlen lánynak, társai követik példáját. Most már minden szem a szakadt, tiritarka ruházatú, kihívó magatartású fiatalokra irányul. Vajon mire készülnek? Lesz itt előadás? — töprengenek a türelmetlenebbek. Egy tizenéves lány apjához fordul: — Apa, ezek a hapsik hippik? A családfő szája szegletében mosoly villan, de ebben a percben felcsendül a zene, a színpadon megjelenik a Vízöntő szimbolikája, majd Berger, a hippitársaság vezére, Claude Bukowski, a .,lángészre és őrültségre rendeltetett”. Sheila, a döntés- képtelen és a többi, a mozivászonról már oly jól ismert ismeretlen ismerős. Aki azért jött el a Brodway-feldolgo- zást megtekinteni, hogy felelevenítse filmélményét, annak perceken belül lerombolták illúzióit a szerzők és a színészek. Ennek ellenére a fergeteges tempójú, komoly darab — vidámabb hippi életmódot is tükrözve —, itt, Budapesten ma is méltán aratott sikert. A hosszú sörényű szerzői ..librettó nélküli musieal”- ként jellemzett, egyes rövidhajú megfigyelők szerint pogány rituálénak, színházi behívónak, botrányos orgiának, happeningnek csúfolt darab mintha rólunk, nekünk szólna, bemutatva a ’90-es évek fiatalságának hangulatát, egy nemzedék becsületességét, terheletlenségét, meggondolatlanságát, örömét és bánatát. Tényleg, ilyenek vagyunk? Cs. I. Több, mint 20 éves múltra tekint vissza a kardántengely- gyártás Győrött. Az ipari és tehergépjármű-kardánok mellett az idén megkezdték a személygépkocsi-kardánok gyártását is. Elsőként a Dacia személygépkocsihoz gyártanak mintegy 50 ezer ilyen pótalkatrészt MTI-fotó: Matusz Károly TOMCSANY HALY Világkiállítási Fórum Az utóbbi időben egyre többször elhangzik, hogy a világkiállítás csak a vállalkozóknak jó üzlet. Márpedig ez közgazdasági anakronizmus, hiszen ha egy ilyen méretű vállalkozás az országnak veszteséget okoz, az a vállalkozók helyzetét is erőteljesen befolyásolja — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) székházában a Világ- kiállítási Fórum megalakulása alkalmából tartottak. ' A fórumot azért hozta létre 25 szervezet, köztük a 9 legnagyobb országos érdekképviselet: egyebek között a Magyar Gazdasági Kamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége, az Iposz, a Kisosz, az Okisz, hogy együttműködjenek a Budapest—Bécs Világ- kiállítás előkészítésében. A rendezvény mintegy 200 ezer embernek adhatna hosszabb- rövidebb időre munkát, arról nem is beszélve, hogy az ország infrastrukturális fejlődését nagymértékben meggyorsítaná —. hangzott el.
