Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

1991. március 15., péntek o 1848 Ban BEKfcS VÁ8MECYÍ NtM/i ör őrnagya A NE,VUETORSÉG VÁIAHÍMANYÁNAK TAGJA »49 BEN A BA.DÜCTMINiSZlESIUM PÓTLOVA TASI ALOSZTÁLYÁN teljesített szolgálatot verő magyar holttesteknél, nem fogtok találni egyebet egy nagy temetőnél... Fel, fel tehát vitéz magyarok! Haza! Haza!...’’ E megrázó sorok eljutot­tak az ezredekhez, amelye­ket még jóbban megerősítet­tek az otthonról jövő leve­lek. Hiába hirdettek statá­riumot, a huszárokat szem­mel tartották, a Magyaror­szágra vezető utakat ellen­őrizték. A hazaszeretetnek nem tudtak ellenállni a fel­bérelt lengyel, cseh és orosz parasztok sem. A huszárok nem járt ösvényeken, folyó­kon, erdőkön át özönlöttek haza. Kerülték az ellenséget, de nem riasztotta vissza őket az ütközés veszélye sem. „Nyergelj, fordulj!” A legkönnyebb helyzetben a Grazban állomásozó 4., Sándor huszárezred volt, amelyből a Jan Stadnici ve­zette két század kijátszotta a császári csapatokat, és Kör­mendnél csatlakozott a ma­gyar sereghez. Sokkal nehe­zebben jutottak haza a 10., Vilmos és a 8., Koburg hu­szárezred katonái. Bukovi­nában és Galíciában szolgál­tak, egyheti menettávolságra a határtól. Tizenkét század kerekedett fel, s bár óvato­san haladtak — kisebb cso­portokban, katonai rendben, elöl a felderítőkkel, két ol­dalt és a menet végén biz­tosító járőrökkel — 200 kö­rüli veszteséggel érkezett a magyar határhoz. A Lenkey század szökését az altisztek készítették elő, elsősorban Harsányi Bálint őrmester és László Endre tizedes. Érzelmileg velük volt Lenkey János kapitány és Fiath Pompejusz főhad­nagy is, de amikor látták a legénység egyhangú akara­tát, megszegve esküjüket, a haza oldalára álltak. A le­génységet általában alföldi, keménykötésű fiatalemberek alkották, akik félelmet nem ismerve, a Kárpátokon át tértek haza. (Lenkey szomo­rú sorsa ismert; a vizsgálati fogság idején elméje elbo­rult, Fiath elesett Szentta­más ostrománál. László End­re a Bocskai-huszárokhoz került, s Komáromnál tette le a fegyvert.) „Nyergelj, fordulj!” Ugye, ismerős a parancs. A 10. hu­szárezrednél szolgáló László János fogalmazta e vezény­szavakat, s adta ki a paran­csot a galíciai Czortkówban 50 embernek. Öt napon át tartó kemény menetelés és Tomcsányi Mihály sírja a szabadkígyósi temetőben egy ütközet után tértek ha­za. László János végigküzr- dötte a szabadságharcot, s később a Somogy megyei ön­kéntes huszárszázad kapitá­nya lett. A legnehezebb hely­zetben talán a jászkunsági sorozású, 12., Nádor huszár­ezred volt. Prága közelében szolgáltak. A forradalom hí­rét az újságokból és a ha­zulról érkező levelekből tudták meg. Bállá Endre ti­zedes, hét társával térképet kerített és 7-10 nap alatt ju­tott Magyarországra. Bállá századosként fejezte be a szabadságharcot. Károlyi és a Wielandok A hazatért huszárezredek­ből alakult a Hunyadi, a Le­hel, a Mátyás, a. Károlyi és a Bocskai ezred. Sajnos, a hadbaállítás — felszerelés híján — meglehetősen lassú volt. Teljesen új huszárezredet alapított gróf Károlyi István, aki nem sajnálta a vagyonát ezrede felfegyverzésére. Az ezredet Pesten kezdték szer­vezni és Békés megyében fe­jezték be. Itt szolgált az ókí- gyÓ6Í uradalom főpénztáro­sának, Wieland Jánosnak a fia, Wieland Károly, előbb tizedesként, majd 1849 már­ciusában hadnaggyá léptet­ték elő. Világosnál tette le a fegyvert. Később a császá­riak büntetésből sorkatoná­nak sorozták be. Wieland Károly 1851. január 25-én szerelt le. Civil életében Gyula város rendőrkapitá­nya volt. Wieland Károly testvére, János a 7. huszárezredben, önkéntesen szolgált először, majd hadnaggyá, 1849. július 13-án pedig főhadnaggyá léptették elő. A fegyverleté­tel után ugyancsak besoroz­ták és testvérével egy idő­ben szerelt le. Üjkigyós jegy­zője lett, később Békésen gazdálkodott. A Wieland csa­lád múlt századi síremlékei — gondozatlanul — a sza­badkígyósi temetőben talál­hatók. Hankó József Apa, ezek a hapsik hippik? Szerzetesrendek Magyarországon (II.) Az elmúlt évszázadokban hozzátartoztak a magyar templomok, kolostorok, sőt városaink képéhez a fehér reverenda fölött fekete ska- puláirét (váll-leplet) viselő, méltóságteljes megjelenésű ciszterci szerzetespapok, akik az európai keresztény kul-i túra kibontakoztatásában! örök érdemeket szereztek. A ciszterci rend nevét a franciaországi Citeaux tele­püléstől vette, ahol Szent Róbert 1098-ban néhány buz­gó bencés szerzetestársával monostort épített, hogy ab­ban szigorúan Szent Bene­dek Regulája szerint élje­nek. Róbertét azonban a pá­pa visszarendelte eredeti apátságába, s így Citeaux- ban új apátot választottak, a később szentté avatott Albe- rik és István személyében. Ök voltak azoik, akik a ci- teaux-i szerzetes * közösség- . bői különálló, új rendet szer­veztek: a cisztercieket. Az új szerzet akkor kez­dett lendületesen terjedni, amikor 1112-ben Bernát, a későbbi nagy cisztercita szent belépett a rendbe. A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek: kolosto­raik körül — 1152-ben már 339 apátságuk működött — lecsapolták a mocsarakat, erdőt irtották, hogy megmű­velhessék a földeket, gyü­mölcsösöket telepítettek. Magyarországra elsőként II. Géza király hívta be őket, és a Tolna vármegyei Ciká- doron 1142-ben kolostort alapított számukra. A követ­kező ciszter kolostorokat III. Béla király alapította, még­pedig 1182-ben Zircen, 1184- ben Pilisen és Szentgotthár- don* 1190-ben Pásztón. IV. Béla király nevéhez is több monostoralapítás fűződik. A királyi példákat főuraink és főpapjaink is követték, amint azt Bélapátfalva, Kap- ronca, Buda, Ercsi, Siklós stb. ciszter kolostorai és monostorai bizonyítják. A rend a középkorban ma­gára vállalta a földművelés fejlesztésének oroszlánrészét. Apátságaik mellett valósá­gos mintagazdaságokat léte­sítették, természetesen a kor színvonalán álló ipari és kézműves eszközökkel fel­szerelve. A ciszterciekkel kö­tik össze hazánkban a csúcs­íves stílus bevezetését is. A tanító ciszterciek Nemrégiben kapták vissza a ciszterciek a budai Szent Imre- templomot és a volt gimnáziumukat a szerző {«'.vétele A ciszterciek a haza vé­delméből is kivették részü­ket: ők építették a pétervá- radi erősség, valamint a po­zsonyi várrendszer egy ré­szét. Kolostoraik közül néhá­nyat már a tatárok is fel­égettek, de az igazi pusztí­tást a törökök végezték. A hódoltság idején nagy ré­szén, mintegy száz évig, nin­csenek hazánkban ciszterci­ták. A zirci apátságot a XVIII. század elején kezdték újjá­építeni. Az új monostor alapkövét 1726-ban, a temp­lomét 1732-ben rakták le. 1750-ben 12 tagból állt a rendi közösség. A pilisi-pásztói apátság új utat vágott a cisztercita hi­vatáson belül: 1776-ban át­vették az egri gimnázium vezetését, majd a rend fo­kozatos gyarapodásával a pi­lisi, a pásztói és a zirci apát­ság függetlenné vált auszt­riai és poroszországi anya­házaitól, és 1814-ben egye­sültek. Legkésőbb, 1878-ban, Szentgotthárd szakadt el Heiligenkreutztól, s csatla­kozott a zirci központhoz. A már tanítással is foglal­kozó rend fokozatosan ki­épülő zirci könyvtára a XX. század közepére 60 000 kö­tettel dicsekedhetett, s a rendház mögötti arborétum nemcsak hazánk, hanem Eu­rópa egyik jelentős növény­kertje. II. József meghagyta a ciszterek kezén Zircet, de 1802-ben Pilis és Pásztó is újraéledt. Ezután fő terüle­tük az oktatás lett, amiről Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja és Buda nagyhírű gim­náziumai tanúskodnak, il­letve tanúskodtak 1948-ig. 1950-ben azután 246 ciszter- nek kellett megválnia rendi otthonától. A ciszterci rendnek van egy női ága is. Rendházaik a középkorban virágoztak, és a török hódoltság alatt szűn­tek meg. 1945-ben azonban újjáéledtek. Két kis monos­toruk volt, az egyik Nagy- esztergáron, a másik — amelyet 1949-ben alapítottak — Somogy megyében, Toldi- pusztán. Az előbbi helyen 50, az utóbbin 25 hold földet műveltek. 1950-ben, a szer­zetesrendek feloszlatásakor 22 nővérnek kellett odahagy. nia a két rendházat. Dr. Csonkaréti Károly HJIIR(meresztő) előadás a sportcsarnokban Az előcsarnokban fiatalok, középkorosztályúak és idősek egyaránt bebocsátásra vár­nak. Várnak a csodára, arra a fantasztikus előadásra, amely a hírverések szerint a ’60-as évek hangulatát, a békemozgalmak atmoszférá­ját hivatott tükrözni jó mu- sicalba csomagolva. Budapesten, a sportcsar­nokban három órára megtel­nek a lelátók, a színészek vi­szont nem iparkodnak. A széksorok között jönnek- mennek, autogrammokat osz­togatnak, és... A néger fiú átugrik a korláton és virá­got nyújt át egy ismeretlen lánynak, társai követik pél­dáját. Most már minden szem a szakadt, tiritarka ruháza­tú, kihívó magatartású fiata­lokra irányul. Vajon mire készülnek? Lesz itt előadás? — töprengenek a türelmet­lenebbek. Egy tizenéves lány apjához fordul: — Apa, ezek a hapsik hip­pik? A családfő szája szeg­letében mosoly villan, de eb­ben a percben felcsendül a zene, a színpadon megjelenik a Vízöntő szimbolikája, majd Berger, a hippitársaság ve­zére, Claude Bukowski, a .,lángészre és őrültségre ren­deltetett”. Sheila, a döntés- képtelen és a többi, a mozi­vászonról már oly jól ismert ismeretlen ismerős. Aki azért jött el a Brodway-feldolgo- zást megtekinteni, hogy fel­elevenítse filmélményét, an­nak perceken belül lerom­bolták illúzióit a szerzők és a színészek. Ennek ellenére a fergeteges tempójú, komoly darab — vidámabb hippi életmódot is tükrözve —, itt, Budapesten ma is méltán aratott sikert. A hosszú sörényű szerzői ..librettó nélküli musieal”- ként jellemzett, egyes rövid­hajú megfigyelők szerint po­gány rituálénak, színházi be­hívónak, botrányos orgiának, happeningnek csúfolt darab mintha rólunk, nekünk szól­na, bemutatva a ’90-es évek fiatalságának hangulatát, egy nemzedék becsületességét, terheletlenségét, meggondo­latlanságát, örömét és bána­tát. Tényleg, ilyenek va­gyunk? Cs. I. Több, mint 20 éves múltra tekint vissza a kardántengely- gyártás Győrött. Az ipari és tehergépjármű-kardánok mel­lett az idén megkezdték a személygépkocsi-kardánok gyár­tását is. Elsőként a Dacia személygépkocsihoz gyártanak mintegy 50 ezer ilyen pótalkatrészt MTI-fotó: Matusz Károly TOMCSANY HALY Világkiállítási Fórum Az utóbbi időben egyre többször elhangzik, hogy a világkiállítás csak a vállal­kozóknak jó üzlet. Márpedig ez közgazdasági anakroniz­mus, hiszen ha egy ilyen mé­retű vállalkozás az ország­nak veszteséget okoz, az a vállalkozók helyzetét is erő­teljesen befolyásolja — hang­zott el azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet az Ipartestü­letek Országos Szövetsége (Iposz) székházában a Világ- kiállítási Fórum megalakulá­sa alkalmából tartottak. ' A fórumot azért hozta létre 25 szervezet, köztük a 9 legna­gyobb országos érdekképvise­let: egyebek között a Ma­gyar Gazdasági Kamara, a Vállalkozók Országos Szövet­sége, az Iposz, a Kisosz, az Okisz, hogy együttműködje­nek a Budapest—Bécs Világ- kiállítás előkészítésében. A rendezvény mintegy 200 ezer embernek adhatna hosszabb- rövidebb időre munkát, arról nem is beszélve, hogy az or­szág infrastrukturális fejlő­dését nagymértékben meg­gyorsítaná —. hangzott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom