Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

o IZHaUKTlltl 1991. március 13., szerda A vártnál jobb a folyó fizetési mérleg — kötvénykibocsátás­előkészítés Tokióban A vártnál lényegesen jobb a folyó fizetési mérleg hely­zete az év elején. A tervezett deficit helyett március 8-ig mintegy 330—350 millió dollár értékű többlet halmozódott fel — tájékoztatta telefonon a Tokióban tárgyaló Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a Magyar Távirati Irodát. Bizonytalan világunkban jólesik a fülnek, ha sikeres próbálkozásokról hallunk. Ilyen, például a mezőkovács­házi Lezsák Karoly esete a laskagomba-termesztéssel. „Jobb híján” ezzel kívánta megoldani » családi költség- vetés pótlását. — Vállalkozom, tehát vagyok — mondja mezőkovács­házi otthonában. Lezsák Károly kirendeltségvezető, a. Csepeli Duna Kft. alkalmazottja — hirdeti a tábla háza falán. Mindez ön­magában nem lenne érdekes, ha nem Ismerjük az előz­ményeket. Elmondotta, hogy mindez több tényezővel magyaráz­ható. Az exportőrök egy ré­sze a múlt év végén vissza­tartotta szállításait, a forint leértékelésére spekulálva. Miután ez bekövetkezett, 15 százalékkal csökkent a fo­rint konvertibilis valuták­ban kifejezett ára, lényege­sen felgyorsultak a szállítá­sok. Ugyancsak hozzájárul a kedvező helyzethez az is, hogy a nyersolaj lényegesen olcsóbb, mint amivel a kor­mány a múlt esztendőben számolt. Akkoriban 28—29 dolláros barellenkénti olaj­árat prognosztizáltak, azóta ennél 10 dollárral keveseb­bet kell fizetni a világpia­con. Ez Magyarország im- portmérlegében számottevő megtakarításit eredményez. Bár a kelet-európai keres­(Folytatás az 1. oldalról) nek üvegszerű törékenysége, bürokráciától való iszonya­ta. Sőt, Gyarmati úr koráb­ban maga is együttműködött Surinásnéval. Részt vett né­hány rendezvényükön, így egy sok száz fős karácsonyi ünnepségen is. A nyáron pe­dig — amikor jómaga 60 ro­mániait látott vendégül, a családsegítőt kérte meg ar­ra, hogy étkeztesse meg őket. Más lehetőség híján akkor Surinásné 60 libát adott Gyarmati Istvánnak, aki a baromfifeldolgozóval és az égyik téesszel elkészít­tette a libákat. Sőt, a terí­ték mellé odatehette a csa­ládsegítő központtól kapott, szerény zsebpénzt tartalmazó 60 fehér borítékot is. A köz­pont közelmúltbeli bizottsági ellenőrzése során bizonyára eme isimeretelőzmények mi­att tekintett el attól, hogy a működés lényegét teljes pontossággal dokumentáló munkanaplókat megnézze. Csökkent munkaképes­ségűek Gyarmati István az ülésen inkább a pártállami múltat ostorozta, s „hibát hibára halmozott”. Mintha eredmé­nyek nem is léteztek volna. Beszédében még a felebaráti szeretetből járó köteles részt sem szolgáltatta ki Surinás- nénak és intézményének. Ki­mondva, kimondatlanul vi­szont arra jutott: ez a csa­ládsegítő nem kell. Időközben az orosházi munkástanács elnökének, Berkes Imrének aláírásával egy állásfoglalást kaptunk. Mit mondjunk? Nem dicsé­rik a központ megszünteté­sét kockáztató testületet... Mások még rá is tromfolnok erre: hasonló dolog már meg is esett, a város családi ünnepségeket eleddig igen méltányos áron szervező iro­dájával is. A testület ülésén megkérdezték Gyarmati Ist­kedelemben jelentősek a fe­szültségek, a magyar válla­latok más térségekbe gyor­san növelik szállításaikat. A múlt évi exportdinamika így töretlen, s ez megmutatko­zik abban', hogy az év eddi­gi időszakában 500—550 mil­lió dollár értékű külkereske­delmi aktívum keletkezett. Ebből 230 millió dollárt fi­zetett ki a külföldi adóssá­gok utáni kamatokra a Ma­gyar Nemzeti Bank. A tu­rizmusból származó bevétel is növekvő. A kedvező fizetési mérleg annak ellenére alakult ki, hogy Magyarország január­ban már doiiánban fizet va­lamennyi nyersanyagért. Az idén az ország mintegy 200 millió dollárt költött el kő­olajra. Az Import földgáz havonta 30—40 millió, a vii- iamosenergia pedig szintén vánrt, hogy vajon a bizottsá­ga által elfogadott véle­ményt ismertette-e, vagy a sajátját. Az egyenes válasz­tól akkor megkímélték a je­lenlevőket, így lehetséges, hogy a többi testületi tag is ott hallotta először „állás­pontját”. Botránykőnek mégsem ez bizonyult. (Legfeljebb Suri- násnénak kellett elgondol­kodnia azon, hogy nem len­ne-e okosabb szednie a sá­torfáját.) Amitől a beava- tatlanok álla leesett: köny- nyen lehet, hogy a testület több mint 7 millió olyan fo­rintot dobott ki az ablakon, amelyből huszonvalahány munkahelyet létesíthettek volna a részben városi se­gélyekből élő csökkent mun­kaképességűek számára. Az országos rehabilitációs alap­ból ugyanis vissza nem té­rítendő támogatást lehetett igényelni. A nem sokkal ko­rábban Orosházán járt dr. Kelemen András (a Népjó­léti Minisztérium államtit­kára) igen kedvező orosházi tapasztalataiból kiindulva, közvetlenül is megkereste Surinásnét: mivel pályáza­tukról lemaradt a polgár- mester egyetértő aláírása, ugyan pótoltassák már azt. Sőt, az ilyesmihez bárhol bő­ségesen elegendőnek bizo­nyuló néhány napra még a beadási határidőt is módosí­tották az orosháziak kedvé­ért. Fogadják már el... A testület azonban egyéni módon közelítette meg a kér­dést. Egyes tagjai minden­áron be akarták (vajon pon­tos-e itt a múlt idő haszná­lata?) olvasztani a bürokrá­ciától idegen intézményt, a polgármesteri hivatal egé­szen másra rendeltetett szo­ciális osztályába. (Valami „féltékenységi jelenetnek” is tanúi lehettünk, amikor a megbízott osztályvezetőnővel mondatták ki: szerinte igen­is be kell olvasztani osztá­lyukba azt az intézményt, havonta 10—20 millió dol­lárba kerül. Mivel azonban az export gyors ütemben nö­vekszik, így nem okoz gon­dot az energiahordozók meg­vásárlása. Hárshegyi Frigyes úgy vé­lekedett, hogy amennyiben kismértékben javulnak a kelet-európai kereskedelem feltételei, a Szovjetunióba irányuló magyar export szá­mára sikerül biztosítani a fizetési garanciákat, úgy az év végéire a fizetési mérleg ismét egyensúlyba kerülhet. A kormány korábban azzal számolt, hogy a mérlegben a deficit 1,2 milliárd dollár körül alakul. A bank aielnöke jelenleg Tokióban tárgyai, egy újabb kötvénykibocsátás előkésizü- I Jeteiről. A kötvény forga­lomba hozatalára várhatóan áprilisiban, májusban kerül " sor. Magyarország a terve­zettnél korábban jelent meg az idén a magánpénzpiaco­kon, a közelmúltban Frank­furtban már sor került köt­vénykibocsátásra. amely eddig még mindig csak ódzkodott a dicsérete­sen nagy tömegű papírmun­kába való besegítéstől.) Akik viszont úgy gondolták (s nemcsak ellenzékiek, hanem a „kormányzó többség” hu­mán műveltségű tagjai is, hogy a központ korszerűbb, önálló, de folyamatosan el­lenőrzött — lényegét tekint­ve Surinásné által felvázolt — működtetése kívánatos, csupán egy kompromisszum erejéig állhatták helyt. Szo- kodi Sándor alpolgármester mentette meg a helyzetet: egy későbbi zártkörű tanács­kozás elé utaltatta a vita folytatását. De a hét és fél millió sorsáról három-négy nap alatt dönteni kellett volna. Ha jól értettük, a polgármesterre bízták a dol­got. Surinásné Szentetomyán, a Kis Ernő utcai művelődési házban akarta létrehozni — mert ezt kínálták neki — a rehabilitációs munkahelyet. Eredetileg — szakemberek­kel egyeztetve — egyszerűbb asztalosmunkára gondoltak, bár a pénz felajánlóit vél­hetően nem különösebben érdeklik a részletek: fából gyártanak vaskarikát, vagy fordítva, csak gazdaságos és rehabilitációs célú legyen a munka. Lengyel Tibor (a testület vállalkozási bizott­ságának elnöke) bizottsága nevében garanciát vállal a szociális foglalkoztató ered­ményes megvalósításáért. Csak fogadják már el azt a hét és fél milliót... Március 7-én a szociális és egészségügyi bizottság — megerősödvén a hivatal két tisztségviselőjével, Surinás- méval és másokkal — neki­látott annak, amire talán már február 23—24-ig sort kellett keríteni. (Dr. Kele­men András azonban türel­mes ember. Még egyszer megajánlotta a határidő mó­dosítását.) Arról, hogy ki részéről mi és hogyan hangzott el ezen az ülésen, lapunk holnapi számában olvashatnak. Kiss A. János — Papp János R mézesmadzag — Hogyan került kapcso­latba a gombaüzlettel? — kezdjük a beszélgetést, a település egyetlen laskagom- ba-termesztőjével. — Néhány éve ismerő­seimmel jelentkeztünk egy gyulai felhívásra, amelyben gombatermesztésre kerestek partnereket. Komoly üzleti haszonra volt kilátás és a szerződések is megalapozott­nak tűntek. Mint kiderült, ez csak a mézesmazdag volt, és úgy látszott, a gomba-bom­baüzletnek befellegzett. Sa­ját kárunkon tanultuk meg, nem szabad ellenőrizetlenül hinni senkinek. Szerencsés­nek mondhatom magam, mert gondoltam egyet, és még időben személyesen utaztam Csepelre, a Duna Téeszhez. Kiderült, az ottani alapanyag jó, és tényleg le­hetne üzletet csinálni. — Azelőtt ismerte a gom­bákat? — Nem, más munkaterüle­ten dolgoztam, • semmilyen termesztési formáját közvet­lenül nem ismertem. — Mégis bele mert vágni? — Igen, mert könnyű munkának, és jó üzletnek ígérkezett. A megélhetési gondok pedig manapság rá­kényszerítik az embert, hogy több lábon álljon a családi gazdaság. Szóval, szerződést kötöttem a Duna Téesszel, és komolyan foglalkoztam a ter­mesztési technológiával. Nem hiába, mert már az első szál­lítmányom sikeres volt. Idén már felkértek, segítsek a Bé­kés megyei szervezésben, mert a megye fehér folt e területen. így, kirendeltség­vezetőként ma már én segít­hetek másoknak. Fóliasátrak, de nemesirkózökaek — Ilyen egyszerű volna a sikeres vállalkozás? — No, azért nem volt ez ennyire sima ügy. A terme­lők felkészítése, a szakta­nácsadás, a meggyőzés, a szállítás, a raktározás, a fel­vásárlás szervezése nem kis feladat. Ma már 57 saját ter­melőnk van, és 71 vagon alapanyagot helyeztünk el a megyében. Ebből idén már 99 ezer kilogramm laska­gombát vásároltunk vissza. Mindez sok figyelmet, után­járást igényel, de szívesen teszem, úgy gondolom, bebi­zonyíthatjuk, hogy becsülete­sen is lehet dolgozni. — Hogy lett az egyéni szerződésből kft.-tagság? —. A Duna Tsz-t is meg­érintette a privatizáció sze­le. Elkerülhetetlen volt a .felszámolni vagy átalakul­ni” kérdése. Szinte természe­tes, hogy ez utóbbi mellett döntöttek. Ebben az új for­mában közel egy éve dolgo­zunk, háromfős vezetőség­gel, alkalmazottakkal, és egy felvásárlóval. A kistermelők­nek hivatalos szerződésben nyújtunk biztosítékot. A ki­adott alapanyagra felelőssé­get vállalunk, sőt reklamá­ció esetén, ha visszavezethe­tő a hibánkra, akkor kártala­nítjuk a termelőt. Minőség szerint osztályozva, a felvá­sárolt gomba teljes mennyi­sége exportra kerül. — Sokakat érdekel, mi az a minimáils befektetés, amellyel el lehet indítani egy ilyen vállalkozást. Elmonda­ná az esélyeket? — A gomba telepítése 50- től \00 mázsáig lehetséges. Családi alapon érdemes ke­vesebbel kezdeni, és fokoza­tosan fejleszteni. Az ideális hely hasonlít a csirkézők fó­liasátrához. A telepítés után nagyon fontos a starthőmér­séklet és a technológia pon­tos betartása. A siker ezen áll, vagy bukik. A termesz­tés szeptembertől június vé­géig tart, ez alatt két tele­pítést (három-három szedés! hullámmal) végeznek. Indu­láshoz körülbelül 30-40 ezer forint elegendő, ami az első­hullámban visszahozza az alapanyag árát. Miben rejlik a jövó? — Most hol tartanak a szervezésben? — Jelenleg a felvásárló­helyeinket szeretnénk bőví­teni, a napokban nyílt pél­dául Mezőberényben erre le­hetőség. Egyre több telepü­lést próbálunk bekapcsolni a termelésbe. Legtöbb szerző­désünk Orosházán van, de akad Battonyán, Békéscsa­bán, Békésen, Tarhoson, Me­zőberényben és körzetében is. Érdekes módon, a saját lakó­helyemen, Mezőkovácsházán még idegenkednek a terme­lők'. Pedig a kezdőknek sze­mélyesen segítünk az indu­lásnál. Aki igényli, év köz­ben is házhoz megyünk hoz­zá szaktanácsadással. Ki­sebb buktatóktól eltekintve, már e rövid idő alatt bebi­zonyosodott, hogy érdemes próbálkozni, hisz’ saját jö­vőnkért dolgozunk. A jövő pedig véleményem szerint a sikeres vállalkozásokban van. — halasi ■— Fotó: Kovács Erzsébet készítés részletfizetésre! Sírkömegrendelésére 1991. december 31-ig részletfizetési kedvezményt adunk H VEGYESIPARI SZOLGÁLTATÓ KISSZÖVETKEZET ■ BÉKÉSCSABA, KISS E. U. 6. TELEFON: 21-988. Megkopasztott libák és családsegítők Orosházán „Hivatalossá” tehető az emberiség ? (I.) o

Next

/
Oldalképek
Tartalom