Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
1991. febrnár 7., csütörtök o ,Jólesik, ha tránk köszönnek az emberek...” < j Fotó: Fazekas Ferenc Nyugdíjasokról nyugdíjasoknak A pénzbeosztás „művészetére” megtanít az élet Geiegonya József férfiszabó mestert és feleségét, Jutka asszonyt, alki varrónő, 1950 kora tavaszán — ekkor nyílt a Békéscsabai Ruhagyár (ma Uraikon) — az elsők között alkalmazták. Orosz gyártmányú, villany- meghajtásos sima gépen kezdtek mindketten, varrták a férfialsóneműt, a kétrészes munkaruhákat. Aztán, mint kiváló szakemberek, érvényesültek a szakmában, a nyugdíj előtti években a férj varrodai művezetőként, a feleség technikusként dolgozott. Hűségesek maradtak a gyárihoz. Kávé és emlékek Az Uwifcon Ruházati Vállalat nyugdíjasait békéscsabai otthonukban kerestem fel. Egy csésze kávé mellett beszélgettünk a barátságos meleg, ragyogó tiszta szobában. Emlékeztünk. Az asz- szony Békéscsabán, a férj Orosházán született. Mindketten szegény családból származnak, 8-10 éves korban nyáron már dolgoztak, pesztonkánák, illetve liba- pásztornak szerződtették őket. — Nekem szerencsém volt — emlékezik Gelegonyáné —, mert Túri Ida híres szalonjában tanulhattam. Házimunkára soha nem fogta be a lányokat, két év alatt kitűnően megtanultuk a szakmát. A ruhagyár vezetői a nyitáskor előnyben részesítették a jó szakmunkásokat. '1951 januárjában újabb emberekre volt szükség, jöttek a lányok és asszonyok a háztartásból, a tanyavilágból, olyanok, akik közül sokan soha nem ültek még varrógép mellett. Én azt tanultam a mesteremtől, hogy a legnagyobb szakmai tudással és szorgalommal dolgozzam, és erre neveltem a többieket is. Se a főnökséggel, se a munkásokkal nem volt problémám, szemtől szembe mondtunk véleményt egymásnak. Tíz éven át műhelybizottsági titkár voltaim, és munkaügyi döntőbizottsági ülnök. Jól ismertem a munkásokat még Orosházán, a másik üzemben is, segítettem, ahol csak lehetett. — Az én inaséveim másként indultak — veszi át a szót a férj. — Tanyán éltünk, naponta oda-vissza 12 kilométert gyalogoltam Németh István elismert szabómesterhez. „Bennkosztos” voltam, ezért négy esztendeig inaskodtam. Fele idő tanulás, fele házi munka, takarítás, meszelés, az állatok etetése, kukoricadarSlás, minden más munka, ami csak belefért. De a szakmát mi is alaposan megtanultuk. Ahogy segéd lettem, a legmagasabb órabért kaptam. Csak hát kitört a háború, nem volt szövet, vászon, semmilyen anyag, nem volt nüből varmi. A kuko- ricatörástői az erdőirtásig minden nfehéz fizikai munkát elvállaltam. Ma is hálás vagyok a mesteremnek, mert a gyárban sem engedtem soha a minőségből. — Bevallom, nagyon szigorú művezető voltam. A becsületesen dolgozók tiszteltek ezért, az ő sarkukat nem kellett „taposni”. Voltak persze népszerűtlen feladataim is. Vállaltam, hogy a leghanyagabbja — szerencsére nem voltak sokan — haragudjon rám. Nálunk tényleg becsülete volt a munkának, és azt tapasztalom, manapság ez sok helyen hiányzik. A beszélgetésből kiderül, hogy levizsgáztak a 7-8. általános iskolai osztályból, számos szakmai tanfolyamon vettek részt, majd 1963 —64-ben kétéves művezetői továbbképzőt végeztek, kitűnő eredménnyel. — Hogy győzték mindezt? — Gondos időbeosztással — válaszol Jutka néni. — Nekünk mindig közös volta gondolatunk, a munkánk. Nagyon szerettük, amit csi- náltuník, és imádtuk a családot, a gyermekeinket. Mindegyiknek szakmát adtunk a kezébe, és hála a jó Istennek, becsületesen állják a sarat. Ma is nagyon szeretnek a gyerekek, a nyolc unoka sok derűt, vidám percet szerez nekünk. A kis nyugdíjat úgy osztom be, hogy névnapon, születésnapon és nagyobb ünnepeken mindenki kapjon valamit. Flanc az soha nem volt — A könnyűiparban mindig alacsonyak ivottak a bérek, hogyan isikerült abból megélni? i — A pénzbeosztás művészetére maga az élet tanított meg. Mindennap főztem és főzök ma Í6, mert így sóikkal olcsóbb. A férjem 10 éve súlyos beteg, diétázik, húsból például csak a drága soványhúst eheti. Azért változatosan főzök, mindig kigondolom: hogyan jövök ki olcsóbban. Soha nem flan- coltunk, szerényen éltünk. Arra mindig vigyáztam: itthon, iskolában vagy a munkahelyen mindegyikünk tisztán, ápoltan jelenjen meg. Ha most a régi jó babátokkal összejövünk, nincs trafcta, eszem-iszom, mégis nagyon kellemesen elbeszélgetünk. Időnként bemegyünk a gyárba. Jólesik, ha az utcán is ránk köszönnek a munkásak, a nyugdíjasok, vagy a fiatalabbja. Nyugdíj után ugyanis a vezetőség kérésére még négy évet dolgoztam, sokan ismernek. — Hát így élünk mostanában ... Ary Róza Szövetkezeti törvénytervezet Az Igazságügyi Minisztériumban — mint ismeretes — elkészült a szövetkezetekről szóló törvény tervezete, amelyet a szövetkezeti érdekvédelmi fórumok és szövetkezeti testületek várhatóan február közepéig véleményeznek. A szövetkezeti törvény- tervezet — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — szűkíti az állam szabályozási-beavatkozási jogkörét, miközben jelentősen bővülnek a szövetkezeti önkormányzati szabályozás lehetőségei. A tervezet alapján a szövetkezet, mint magántulajdon alapján működő jogi személy, közeledik a gazdasági társaságokhoz. A törvény- tervezet, az eddigiektől szintén eltérően megengedi jogi személy tagságát is. Az előterjesztés szerint a szövetkezeti önkormányzat maga döntene a szövetkezeti működés, gazdálkodás és a tagon igényeit szolgáló ösz- szes egyéb tevékenység kérdésében. A szövetkezet és a tagok közötti vagyoni kapcsolatnak alapvetően egyet-“ len formája lesz — a tervezet szerint —, a szövetkezeti üzletrész; a szövetkezet részére kötelező lesz a tartalékképzés, és megszűnik a szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége. Tévéfilm-sorozat a Tiszáról „Forrástól a torkolatig” címmel filmet forgatott a Magyar Televízió stábja a Tiszáról és Vidékéről!. A 12 részes, egyenként 45 perces film vágása, zenei anyaga kész, s Bellon Tibor, a karcagi Győrfíy István Nagykun Múzeum igazgatója, a forgatás néprajzi szakértője ösz- szeállította a film kísérő szövegét is. A sorozat a fonrásvidéké- től a torkolatáig mutatja be a folyót, romantikus vidékeit, a Tisza völgyében élő emberek mindennapjait, a honos szakmákat és gazdálkodási szokásokat. A filmek felelevenítik a Tisza-mente népi hagyományait, a foglalkozási szokásokat a nádvágástól a kaskakötésig, az ártéri állattartástól a halászatig,, a gyümölcstermesztéstől a méhészkedésig. A kamerával írott kis tiszai néprajzot a közeljövőben mutatja 'be a televízió. Rendkívüli kedvezmény! A HÖDMEZÖVÄSÄRHELYI közüti építő VÄLLALAT OROSHÁZI FÖÉPÍTÉSVEZETÖSÉGE minden kedves ügyfelének, aki építőipari tevékenységéből 1991. I. negyedévében MEGRENDELNI ÓHAJT, 10-20 SZÁZALÉK ÁRENGEDMÉNYT BIZTOSIT! Szolgáltatásaink: * HÖDIMEZÖmsARHELYI KÖZÚTI EflTÓ UVLLA1AT* út- és közműépítés, csatornázási munkák, szórt útalapok építése, tereprendezés, földműépítés, aszfaltburkolatok építése. * HÖDMEZÖVÄSÄRHELYI KÖZÚTI EflTÓ VÁLLALAT * Most rendelje meg! PONTOS, GYORS MUNKAVÉGZÉS, JÖ MINŐSÉG, GARANCIA! Cím: Orosháza, Gyártelep u. 8. Ügyintézők: Puskás Sándor, Tamási Jenő. Telefon: 06 (68) 12-165. _ Mi jár annak, aki becsapja a vevőt? Gyarló lény az ember. A dolgokról alkotott .véleményét nem kis részben határozza meg, hogy mihez fűződik érdeke. Ez a közhely nagyon is kézzelfogható módon ölt testet a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az állami tulajdon visszaszorulásával egyenes arányban nő az új tulajdonos vagy a bérlő késztetése arra, hogy minél hamarabb, minél nagyobb nyereségre tegyen szert. Ráadásul a gyakran változó jogszabályok, a nem igazán : felhőtlen jövőkép mind-mind a gyors meggazdagodás felé hajtja a vállalkozókat. Az étel viszont gyorsan romló áru, s ezért, ha nem fogy el aznap, talán másnap... A hűtők állapota nemcsak a vendéglátóiparban kifogásolható, van azzal gond az élelmiszer-üzletekben is. A lejárt szavatossági idejű, lejárt fogyaszthatóságú áruk nem véletlenül húzódnak meg szerényen a polcokon. A vevő esetleg nem veszi észre, hogy romlottak, s ha már fizetett, nem gyalogol visz- sza otthonról a savanyú tejjel. A szabálysértések sokarcúak. Nem kell órákig töprengenie senkinek, ha fel akar idézni az emlékezetében egykét olyan esetet, amikor őt csapták be. Mócsingos volt a hús, amelyet színhúsnak vásárolt, vagy csontokkal növelte súlyát az eladó. Másodosztályú almát sóztak rá, elsőosztályú áron. Megrövidítették az italmérésnél, és így tovább ... A vásárló ráadásul nincs mindig tisztában a jogaival. Az eladó viszont rendszerint pontosan tudja, meddig nyújtózkodhat. Nos, nem mindig addig, ameddig a takarója, többnyire sokkal tovább er. A szabálytalanságra — sajnos — sokféle lehetőség kínálkozik, ellenőr pedig ritkán téved az üzletek tájékára. Kevés az ellenőr, de ha munkába áll, akkor sem egyszerű a csalást rábizonyítani a szolgáltatóra. Mi van, ha mégis rábizonyítják? Ekkor kiderül, hogy az összeg, amivel büntetik a vétség elkövetőjét, szinte nevetséges számára. A közelmúltban „bazárstopot” rendeltek el több városban. Az önkormányzatok januártól nem adnak ki új területfoglalási engedélyeket. Am ez cseppet sem rendítette meg a szabálytalanul árusítókat. Miért is aggódtak volna? A közterület-felügyelők 100—500 forint helyszíni bírságot szabhatnak ki, ami enyhén szólva vicc egy forgalmas helyen árusító hamburgeresnek. A szabálysértési hatóságokkal összehangolt ellenőrzéseknél sem jobb a helyzet. A büntetések összege 1000— 5000 forint között mozoghat. Tavaly országosan alig 3165 forint volt a kereskedelmi felügyelők által kiszabott bírságok átlaga. Ezt, ha nem is nevetve, de ugyancsak köny- nyedén fizetik ki a gyakori vevőmegkárosítók. Ennyit nyilván hozzászámolnak a költségeikhez, s a jövőben ugyancsak a vevő issza meg a levét, hogy „szegény” szabálysértőnek lám, büntetéspénzt kellett fizetnie. Az infláció jóvoltából a jelenlegi szabálysértési összegeknek már nincs semmi megelőző, visszatartó erejük. A büntetések tekintélyét aláássák a mostani forintösszegek. Amíg ebben nincs alapvető változás, mi vásárlók továbbra sem várhatunk a boltokban javulást. M. I. A Kőolajkutató Vállalat Munkásszállóján vállalatoknak és magánszemélyeknek szállás bérelhető napi 250 Ft/fő áron. Továbbá orvosi rendelő és felszerelés nélküli étterem, konyha bérbe adé Érdeklődni a helyszínen, Orosháza, Október 6. utca 31—33. INFORMÁCIÓTECHNIKA EXPORT IMPOrT é Másológépek - Kellékanyagok Kls-kozép-és nagyteljesítményű másolók csak nálunk, azonnali szállításra Ha olcsón akar másolni, válassza •BEL-et, Araink: GR-60 GR-2350 Induló szett GR 2250 GR 1200 20-25 %-ot takarít meg. Garancia alkatrész, biztosított! 49.200,335.000, - 25.000,378.000, 140.000, GR 3050 GR-1550 GR-5000 GR-1450 GR 7080 399.000, 181.000, 698.000, 199.000, - 1.160.000,Továbbl ajánlatunk:- Írógép és nyomtató festékkazetták -telefaxok, papíráruk- írógépek, nyomdagépek- irodatechnika, telefon- kellékanyagok más géptípusokhoz b* CÍM: HORNIMPEX Kft. kirendeltsége Orosháza. Rákóczi út 30/a 3/9 Tel.: 68/11-079 SzakOzletQnket májusban nyitjuk a Thököly utcában.
