Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII NIPILIP 1991. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK An: 5,M forint XLVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Eddig 1,2 milliárdos befizetés Hitelhetek az OTP-nél A „csúcsidőszakban” voltak papok, amikor megyénk­ben százmillió forintot fizettek be \az adósok. Azóta mérséklődött Ugyan a forgalom, /de 'így1 is ^aapi 20-30 millió forintnyi a befizetés, és isokan előre jelezték, hogy február 28-ig (kiegyenlítik la /tartozásukat 1— tud­tuk meg elöljáróban dr; Szekeres llstvántól, az OTP Rt. Békés megyei igazgatójától, lakivei a /Kedvezményes la­káshitelek (visszafizetéséről, illetve törlesztéséről beszél­gettünk. — Megyénkben mintegy 8G ezer számlát érint az 1988. december 31. előtt en­gedélyezett, kedvezményes kamatozású lakáshitelek ka­matfeltételeinek változása. Eddig több mint 50 ezer ilyen hitelről érkezett be hozzánk ügyfeleinktől nyi­latkozat — mondta az igaz­gató. — JVfint ismeretes, két le­hetőség >közül választhat az adós. Milyen arányban dön­töttek az első, illetve a má­sodik változat mellett. — A beérkezett nyilatko­zatok szerint hozzávetőlege­sen 5 százalékban választot­ták az első lehetőséget, amelynek megfelelően a ka­mat 1991- január 1-jétől egy­ségesen 15 százalékra emel­kedik, és ugyanakkor fize­tendő a havi plusz 1500 fo­rint. A többiek, tehát a többség a második variációt választatta. — A második változat ese­tében dönthetett, illetve dönthet úgy is az ügyfél, hogy tartozása fennmaradó másik felét február B8-ig be­fizeti, is ezzel hitelét ki­egyenlíti. Aki emellett dön­tött, annak természetesen nem ikell imár január-febru­árra sem fizetnie la részletet és a havi 1500 forintot. Mennyien éltek a befizetési lehetőséggel? — Január végéig a me­gyében 1,2 milliárd forintot fizették így be. Sokan, mint­egy kétezren nyilatkoztak úgy, hogy — élve a pénz­ügyminiszteri engedéllyel, amely február 28-ig meg­hosszabbította a befizetési határidőt — e hónap végéig kiegyenlítik a tartozásukat. — 1,2 milliárd forint nem kis összeg. Sok család szá­mára nagy erőfeszítésbe ke­rült a ipénz előteremtése. Nyilván hozzányúltak \a be­tétben elhelyezett megtaka­rított pénzükhöz is az em-' berek. Milyen mértékben csökkent önöknél jp lakossá­gi takarékbetét-állomány? — Hozzávetőlegesen 50-60 százalékban, tehát jelentős mértékben a betétekben el­helyezett összegekből egyen­lítették ki tartozásukat az adások. — Sokan viszont olyan helyzetben vannak, hogy ha akarják sem tudják előte­remteni a lakáshitel ki- egyenlítésére a pénzt, sőt, a megváltozott feltételek mel­lett a törlesztés, a havi plusz 1500 forint — ráadásul nem egy családnál kétszer, há­romszor 1500 forint — fize­tése messze /meghaladja a teherbírásukat, ök mit te­hetnék? — Míg az első hullám­ban zömében azok kerestek fel bennünket, akik a hitel kiegyenlítését választották, az utóbbi napokban egyre többen jönnek azok az ügy­felek, akik nehéz helyzetbe kerülték, rengeteg gonddal küszködnek. Azt hadd mondjam el, hogy ha egy kölcsönszerződés keretében két- vagy többféle kedvez­ményes kamatozású hitel, például belvizes, árvizes köl­csön szerepel, akkor csak egyszer 1500 forintot kell havonta fizetni. Akik kilá­tástalan anyagi helyzetbe kerülték, azok az önkor­mányzattól kérhetnek anya­gi segítséget. Az utóbbi na­pokban egyébként sók olyan levelet kapunk a lakosság­tól, amelyben a törvényt vi­tatják, kritizálják, illetve az Alkotmánybírósághoz írott levelük másolatát juttatták el hozzánk. — A nyilatkozatokat min­den adósnak ikiküldték-e már, és meddig kell azokat visszajuttatni? Eredetileg ugyan úgy szólt a döntés, hogy ja levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kö­teles az ügyfél nyilatkozni, de több olvasónk is jelezte, hogy sem a borítékon, sem a nyilatkozaton nincs dá­tum. — Az OTP központi infor­mációink szerint már min­denkinek postázta a külde­ményt — azokat ugyanis nem mi juttattuk el az ügy­felékhez, hanem a főváros­ból a központunk. Aki eset­leg mégsem kapta kézhez a tájékoztatót és a nyilatko­zatot, javasoljuk, keresse fel a legközelebbi OTP-fió­kot, ott tehet nyilatkozatot. A végső határidő március 15-e. Itt szeretném az ügy­felek figyelmét felhívni ar­ra, hogy ezt a nyilatkozatot alá is kell írni. Ezt sokan elmulasztották, ezért vissza kell küldenünk, és aláírva várjuk ismét. Visszatérve a határidőre, amennyiben március 15-ig nem nyilatko­zik az adós, úgy a törvény értemében az első változat lép hatályba, tehát a havi plusz 1500 forint és a 15 százalékos kamat. Végül még egy dolog: arra nincs lehetőség, hogy az ügyfél a második variációt választva a hitel fennmaradó felét munkáltatói kölcsönből egyenlítse ki. — Vajon mi történik a be­fizetett 1,2 milliárd forint­tal? — Ez az összeg a Lakás­alapba kerül, ami tulajdon­képpen a költségvetésnek egy szervezete. T. I. * * * A kedvezményes lakáshi­telekről szóló tegnapi MTI- hir szerint az első hetekben országosan naponta mintegy 200 millió forint értékű köl­csönt (törlesztett a lakosság. Az OTP úgy tájékoztatta a távirati irodát, hogy a be­folyt pénzekről nem készí­tettek egyelőre statisztikát, nem kívánják ezzel is ter­helni a meglehetősen elfog­lalt munkatársakat. A La­kásalap illetékese szintén nem tudott pontos adatok­kal szolgálni — közli még az iMTI-hír. * Közlemény a jugoszláviai fegyvereladásról — Zárt ajtók mögötti tanácskozás Szerdán az esti órákban, csaknem hatórás tanácsko­zás eredményeként közle­ményt szövegezett meg az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága. A közlemény hangoztatja: az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága és Honvédelmi Bi­zottsága Göncz Árpád köz­társasági elnök és Antall Jó­zsef miniszterelnök jelenlé­tében meghallgatta a kor­mány illetékes minisztered­nek tájékoztatását a jugo­szláviai fegyvereladásról, il­letve annak következmé­nyeiről. A két bizottság tudomásul vette, hogy a kormány elis­merte: az illetékesek által szokásosnak tekintett fegy­verüzlet engedélyezése so­rán eljárási mulasztás tör­tént, majd az ügy nyilvá­nosságra kerülése után an­nak kezelésében hibák for­dultak elő. Felkérte a kor­mányt, hogy a jövőben fo­kozott gondossággal igye­kezzen elkerülni az ilyen eseteket. A Külügyi Bizottság és a Honvédelmi Bizottság egyet­értését fejezte ki a kor­mánynak azzal a szándéká­val, hogy diplomáciai úton tesz erőfeszítéseket az ügy­gyei és annak jugoszláviai megítélésével kapcsolatos problémák rendezése, Ma­gyarország és Jugoszlávia, illetve Magyarország és Ju­goszlávia tagköztársaságai* közötti .kapcsolatok erősítése érdekében. Téli kép Békéscsaba központjából: milyen szép ez a tiszta fehérség, és hogy ropog a hó... Fotó: Gél Edit Tavaszra várhaló? A gyógyszerészek még nem tudják az áremelések mértékét Régóta suttognak már az emberek a gyógyszeráreme­lésekről, olvas hatunk-hall­hatunk a szaporodó hiányr gyógyszerekről. Idegesítsek ezek a hírek még akkor is, ha tudjuk, átalakulóban az egész gyógyszeripar és -ke­reskedelem. A volt szocialis­ta országokból számos alap­anyagot kaptunk a gyógy­szergyárainkba és sok kész gyógyszert a patikáinkba. Ezek a szállítások mostaná­ban jócskán akadoznak, az elszámolás sem a nekünk régebben kedvező módon és pénznemben történik már. Előfordul, hogy még kemény valutáért sem kapunk tőlük időben és elegendő mennyi­ségben szükséges és megszo­kott gyógyszereket. A jövő­ben pedig mindenhonnan csak dollárért kapunk gyógy­szert. Az ellátásról gondos­kodók régóta tárgyalnak megbízható partnerekkel, hogy legalább tavaszra, nyár elejére — ahogy ígérték — megszűnjön a hiány, na­gyobb legyen a választék. Tegnap felröppent a hír a nyár eleji sokszoros áreme­lésről. Megkérdeztük Dócs Jánost, a megyed gyógyszer­tári központ igazgatóját, iránt a terület gyógyszer-el­látásának gazdáját, mit tud­nak a változásokról? — Hivatalosan nem sokat — válaszol. — Tájékoztatást a változások részleteiről nem kaptunk, konkrét számokról, százalékokról mi is a sajtó­ból értesültünk. Azt tudjuk, hogy többféle variációt ki­dolgoztak már a népjóléti minisztérium és a társada­lombiztosítás szakemberei. — Mi indokolja az eme­léseket? ■ — 1989-ben volt az utolsó nagy áremelés, és bár ta­valy óta a termelői árak többször emelkedtek, eddig ezeket átvállalta a társada­lombiztosítás. A terheket azonban a továbbiakban nem tudják teljes egészében viselni. Hallottunk olyan va­riációról, hogy az áremelé­seket követően bizonyos rendszeresen szedett gyógy­szerek árából magasabb szá­zalékot fizet a társadalom- biztosítás, alacsonyabb részt a beteg. Az ár így is vala­mivel magasabb lesz. Fel­tétlenül bővül a díjmente­sen írható gyógyszerek kö­re, gondolom azoké, ame­lyeket az idősebb, szociáli­san hátrányosabb helyzetű, krónikus betegek szednek. Az árváltozások bevezetése idejéről még nem született döntés. Szeretnénk elkerülni a két évvel ezelőtti, a gyógyszerészek és betegek idegeit nagyon megterhelő átállást, nincs szükség felvá­sárlásra, a társadalombizto­sítás olyan megoldáson gon­dolkozik, hogy a változások ne érjék csapásként a bete­geket A szociálisan rászo­rulóknak az önkormányza­tok továbbra is kiadják a közgyógyéUátásd igazolványt, amely térítésmentes ellátást biztosít. — Itt-ott látunk bezárt gyógyszertárakat, Iez is nyugtalanítja az embereket. — Csak a szokásos év vé­gi, év eleji leltározásokat végzik. Szó sincs még az ár­emeléssel kapcsolatos lel­tárról. A betegeket addig is, míg kinyit a megszokott pa­tika, helyettesítő gyógyszer- tárak látják eL — Sok a fiiány gyógy szer. Itt helyben mit tudnak fen­ni laz ellátás javítására? — A központban, a Ga­len usi laboratóriumunk min­dig foglalkozott gyógyszer- gyártással. Bármelyik nap megérkezhet az új tablettá- zógépünk, amelyet itt Bé­késcsabán állítunk munká­ba. Alapanyagunk van, ezért azt a néhány gyógyszert, amit tudunk és átmenetileg hiányzik (gondolok a C-vi­taminra, az Amidazophe- numra, a Barbáraidra, a De- malgonra) mi is gyártjuk. A kelet-európai import- gyógyszer-ellátás akadozik elsősorban, van, ami idősza­kosan hiányzik, reméljük, hamarosan megoldódik ez a gond. ígérem, amint többet tudunk a változásokról, tá­jékoztatjuk az olvasókat. Bede Zsóka ) Ellenzéki és kormánypárti vélemények: fl kárpótlási törvényjavaslatról és az SZDSZ javaslatáról A kárpótlási törvényjavaslat előrelát­hatóan hosszú hetek témája lesz a Par­lamentben'. A hét eleji plenáris ülés szó­nokai általában keményen bírálták a kormány előterjesztését, de a megoldásra egymástól meglehetősen, eltérő módoza­tokat vázoltak fel. Tegnapi lapszámunk­ban megyénk szabad- demokrata képvise­lőd kötötték csokorba véleményüket. Ez­úttal egy kormánypárti és egy ellenzéki politikus álláspontját közöljük. Markó István (MDF) tetszését sem nyer­te el a javaslat: — Ez a koncepció egyszerűen rossz. Ez­zel együtt, láthatóan hosszú hetek politi­kai egyeztető tárgyalásai előtt állunk, hi­szen, az álláspontoknak közeledniük kell egymáshoz. Az MDF már korábban meg­kezdte a párbeszédet; a kisgazdákkal többször is beszélgettünk, és több ponton sikerült dűlőre jutnunk. Visszatérve a tervezethez; alapvető hibának tartom, hogy egy törvényben akarják rendezni a földtulajdont és az egyéb vagyontárgya­kat. Helytelen az SZDSZ indítványa is, miszerint minden magyar állampolgár kapjon 20 ezer forint részjegyet, hiszen mindenkit ért valamilyen kár. Nem sza­bad azonban elfelejtenünk, hogy más a tulajdonban keletkezett és más az erköl­csi kár. Szerintem ez a javaslat csak a zavarkeltésre alkalmas. Ugyancsak a ter­vezet hibája, hogy a kárérték meghatáro­zása és a kárpótlás mértéke nevetségesen alacsony. Mindent összegezve, a megoldás ismét csak a nemzeti konszenzus, a pár­tok közötti egyeztetések, megállapodások lehetnek. Dr. Vastagh Pál, az MSZP képviselője a szocialisták által megfogalmazott alap- helyzetből indul ki: — Mi az ország teherbíró képességétől tesszük függővé a kárpótlás részlegessé­gét és szimbolikus jellegét. Az SZDSZ 20 ezer forintos kárpótlási jegyével kapcso­latos tervezetét megvalósíthatatlannak tar­tam a gazdaság jelenlegi állapota miatt Ez a gondolatkör nálunk úgy jelenik meg, hogy a privatizációs folyamatokat hogyan lehet összekapcsolni a kárpótlással. Tu­lajdonképpen iitt nem is kárpótlásról van szó, hanem arról, -hogy az emberek be­kapcsolódhassanak a piacgazdaság folya­matába, és ne a nulláról kezdjék ismét Ennek lehetőségét mi a dolgozói tulajdon megteremtésében látjuk. L. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom