Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-06 / 31. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUÁR 6., SZERDA Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM J Napirend előtti indulatok — Hosszú, de tartalmas vita — Szöges ellentétek Az Országgyűlés folytatta munkáját Indulatos szóváltással kezdte keddi munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. A napirend szerinti kárpótlási törvény tárgyalásának folytatása előtt Csutka Ist~ van (MDF) kért szót. Mintaértékűnek minősítette, s erősen kifogásolta azt az esetet, hogy a Rádió pölitikai adásának helyettes vezetője, majd a Rádió elnöke pártsemlegességre, illetve egy régi hatályos rendeletre hivatkozva — miszerint a Rádiónak jogában áll megtagadni a szellemétől idegen hirdetéseket — visszautasította a Magyar Fórum című lap fizetett hirdetésének egy mondatát. Pontosabban a következőket: „Egy lap, amelyet nem volt kommunisták szerkesztenek”. Ezt az eljárást a demokrácia és a jogállamiság nevében éles szavakkal illette. Kijelentette, hogy a múlt rendszer urad továbbra is rettegésben tartják az embereket, s úgy vélte, az Országgyűlésnek el kelt végre döntenie: ki mellett is áll. Hangoztatta továbbá: ha gáÁltalános vita Szabad György a vitát lezárva bejelentette: a pulpitusról saját személyiét nem kívánja megvédeni, a T. Ház pedig lásson hozzá a kárpótlási törvényjavaslat általános vitájához. Megkezdve az érdemi munkát, a törvény javaslat vitájában elsőként Kupa Mihály pénzügyminiszter kért szót, s adatokkal egészítette ki a hétfőn elhangzottakat. Kiemelte: figyelembe véve hazánk adósságait, a pénzügyi hiányokat, az inflációs hatásokat és a lakosság leterhelését, csak olyjan kárpótlási megoldást tart elfogadhatónak, amely — függetlenül a politikai szempontoktól és a jogosultak körétől — nem haladja meg a 70-90 milliárd forintot. Kitért arra a felfogásra, hogy tekintsék ezt a mostani törvényjavaslatot első ütemnek. — Szakmai tisztességem nem engedi meg, hogy azzal Altassam Önöket: a kővetkező ütemre az elkövetkezendő egy-két évben szabad forrásunk lesz. Tehát a jelenlegi összegen belül kell konszenzusra jutni. A képviselőcsoportok második vezérszónokaival folytatódott ezt követően a kárpótlási törvény általános vitája. Szabó Iván (MDF) a vitában eddig elhangzott párt- véleményekre reagált. A beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban egy szójátékot megemlítve kifejtette: ha a kárpótlási törvény igazságos, akkor nem jogszerű, ha jogszerű, akkor pedig nem igazságos. Ezt követően arra mutatott rá, hogy a kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerződésként kell értétat szabnak a kommunisták jelenlegi orgazdaságának, lépéseiket a nagy tömegek is támogatni fogják. Elszabadultak az indulatok, amikor az ezután szót kérő Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselőtől az elnöklő Szabad György megkérdezte: személyes megtámadtatás címén kíván-e szólni? A szabaddemokrata honatya először is otrombának minősítette a házelnök felvetését. Majd aggályosnak nevezte, hogy a Csurkáéhoz hasónlió típusú politikai és reklámízű felszólalások a Parlamentben egyáltalán elhangozhatnak. A vitába bekapcsolódó Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kiált a házelnök mellett, kérve, figyelmeztesse Eörsi Mátyást hangneméért. Majd Pozsgay Imre (független) is felháborodásának adott hangot Eörsi Mátyás őt és a ház elnökét ért észrevételei miatt, mert szerinte ezzel a szabaddemokrata képviselő lehetetlenné teszi a további érdemi munkát. kelni, amelyet a népképviselet szervez, az Országgyűlés köt meg. Csak akkor lehet elindítani a XXI. század magyar társadalmát, ha létrejön ez a szerződés. Torgyán József (FKgP) csak egyedi álláspontot képviselt a hétfői Vitában Szabó Iván szerint, mert szélsőséges véleményével reménytelenné teszi a kártérítést. Nem áll meg Torgyán Józsefnek az a hasonlata sem, hogy „a tolvajtól keli visszavenni a földet”, hiszen hol a tolvaj? Az MDF-kép- viselő rámutatott, hogy az állam nem orgazda volt, hanem az ország fogyasztotta efli a szétosztott, elvett javakat. Tardos Márton (SZDSZ) pártja második vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a gazdasági rendszerváltásra még mindig nem került sor Két alapvető kérdés megoldását tartotta fontosnak: kit akarunk kárpótolni, illetve ezt a kárpótlást hogyan le-* hét a privatizáció csatornájába terelni. A szabaddemokraták azt várták, hogy a kormány az első 100 napban törvényt terjeszt elő a privatizáció alapvető kérdéseiről, sajnálattal állapítják meg hogy ez nem történt meg, és még a kárpótlási törvénytervezet vitájának megkezdése előtt sem aüakult ki konszenzus a kormánykoalíció pártjai között. Tardos /Márton szerint olyan privatizációra van szükség, amelynek fontos résztvevője minden magyar állampolgár és az általuk létrehozott intézmények. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a belföldi kereslet megteremtését. A magyar tulajdonosok kezébe ennek a vagyonnak körülbelül 70 százalékának kellene kerülnie. Annak a meggyőződésének ' adott hangot, hogy a magyar föld leértékelődött, és hogy a megcélzott közös piaci tagság — minden más előnye mellett — számos hátránnyal is fog járni a magyar mezőgazdaság számára. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy „elsimítsa azokat a göröngyöket”, amelyek a kárpótlási törvény megalkotásához a konszenzus útjában állnak. Nehezményezte, hogy a vitában azonos élvet és kárMit szól az állampolgár? A délelőtti vita egyértelműen bizonyította, bogy a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos pártvélemények meglehetősen távol állnak egymástól. A különböző álláspontok közül kiemelkedett az SZDSZ egyik javaslata, mely szerint minden magyar állampolgár egységesen 20 ezer forint részjegyet kapjon. — A vasárnap esti frakcióülésünkön megegyeztünk abban — kezdi megyénk SZDSZ-képviselői közül Futaki Géza —, bogy az elmúlt 40 év alatt mindenkit ért kisebb-nagyobb sérelem. Ezért javasoltuk a fejenkénti 20 ezer forintos részjegyet, amelyet az állami vagyonból nevesítenének. Én azt mondtam, tekintsük úgy, mintha mindannyian egy büntetőtáborban raboskodtunk volna, mindenki az életkora alapján kapjon kárpótlást, évenként ezer, maximum 40 ezer forintot. Javasoltam azt is, hogy a kárpótlási jegyhez — s ezzel a frakció is egyetértett —, járuljon értékmegőrző kamat, amelyet tőkésítenének. Ezzel elkerülhető lenne, hogy jóval az értékén alul adjanak túl rajta a tulajdonosok. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a kormány előterjesztése nem illeszkedik a hosszú távú elképzelésekbe. A privatizáció nem tud felgyorsulni, ezzel együtt a gazdaság lendületet venni. A szabad demokraták — látva, hogy előterjesztésüktől a többi párt képviselői idegenkednek — nyomatékot kívánnak adni koncepciójukhoz, segítségül híva a legilletékesebbeket, a választópolgárokat. — Frakciónk hétfőn elhangzott véleményét sokszorosítottuk — kapcsolódott a beszélgetésbe Kádár Péter —, s a helyi SZDSZ- szervezetek gondoskodnak róla, hogy koncepciónk szórólap formájában eljusson a választókhoz. Ok, ha egyet értenek elképzeléseinkkel, megerősíthetik a kormánynak, vagy a Parlamentnek megküldött levelezőlapon, talán ezzel késztethetjük a kormányt arra, javaslatunkat építse be a törvénytervezetbe. Ez a megoldás az egyedüli, amellyel tompithatók az amúgy is jelentős társadalmi feszültségek. Irányában is új az indítvány, ugyanis a leghatározottabban elindulhatnánk a privatizáció felé. I» E. pótlási módot javasoltak az alapvetően eltérő tulajdonságú vagyonokra. A föld külön elbírálást érdemel, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az ingatlantulajdonokra vonatkozóan rendkívül megbízható adatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban arra biztatta koalíciós partnerét, az MDF-et, hogy ne taktikázzanak tovább, álljanak elő az általuk javasolt igazi megoldási lehetőséggel. Sajnálta, hogy az SZDSZ nem fejtette ki részletesen véleményét a földről. Egyetértett az MSZP azon véleményével, hogy a termőföld kivételével a végleges kártalanításra egy második menetben kerüljön sor. Hiányzik ugyanis a tényleges kárigény előzetes felmérése. Gondolati anarchiaként minősítette a KDNP véleményét a földkérdésben, A Fideszt pedig arra intette, hogy nem lehet a tagadás szelleméből élni, konstruktív javaslatot szükséges kimunkálni. A kisgazdapárti szónok szavait követően Orbán Viktor kért szót, leszögezve: a Fidesz az összes morális érvet végiggondolta, amikor kialakította álláspontját a kárpótlási törvényjavaslatról.' A frakcióvezető Oláh Sándor szavaira reagálva, úgy fogalmazott: nem tűrik, hogy nézetüket morális szempontból bárki is kétségbe vonja. Egyébiránt pedig a Fidesz tagjai eleik révén éppoly érintettek a rendezésben, mint a kisgazdáik — tette hozzá. Oláh Sándor ezt a véleményt azzal utasította visz- sza, hogy a Fidesz soraiban a „makkal átenodás” reflexe, érzékelhető, mert úgy vélik, megcsillant számukra a kormányzati szerep lehetősége. A frakciók vezérszónokai sorában ezután Katona Béla ismertette az MSZP álláspontját. Mint mondta, a szocialisták támogatták, hogy e kérdés mielőbb a plénum elé kerüljön, a beterjesztett törvényjavaslatot azonban sem tartalmában, sem színvonalában nem tartják elfogadhatónak. A tervezet politikailag átgondolatlan, köz- gazdasági szempontból pedig megalapozatlan. Nézete szerint a kárpótlási ügyeket véglegesen kellene rendezni. Félő, hogy a javaslatban szereplő homályos utalások továbbra is távoltartják a külföldi tőkét a magyarországi beruházásoktól. A szocialista frakció úgy véli, hogy a kárpótlás alapvetően erkölcsi jellegű, és csak részű leges lehet, nem idézhet elő újabb igazságtalanságokat. A kárpótlási jegyek bevezetését bírálva Katona Béla annak a véleményének adott hangot, hogy azok komoly esélyt adnak a spekulációra. Glattfelder Béla (Fidesz) a (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk országgyűlési képviselői közül többen — Csurka István, Deme Zoltán, dr. Futaki Géza, dr. Kádár Péter, Markó István, Pásztor Gyula, dr. Pelcsinszki Bolcszláv, Szokolay Zoltán, Varga Zoltán, dr. Zsíros Géza — a napokban Budapesten a Parlamentben találkoztak a Népújság Kft. osztrák képviselőivel, illetve szerkesztőségünk vezetőivel, akikkel eszmecserét folytattak. Találkozó a képviselőkkel Nincs tolongás a Békéscsabai Univerzál Áruházban sem Fotó: Kovács Erzsébet Téli vásár van, de... Egyre kevesebb vásárló így déltájban vevő csak elvétve akad a Békéscsabai Centrum Áruházban. Csupán a cipőosztályon van némi élet, főképp azok előtt a polcok előtt, ahol jókora számokkal hirdetik: az itt sorakozó lábbelik 30-40 százalékkal olcsóbban kaphatók. Fiatalasszony böngész a gyerekcsizmák között, de nem találja a megfelelő méretet. — Kamaszgyereknek szinte lehetetlen olcsó cipőt kapni! — legyint lemondóan és továbbáll. Pedig manapság csöppet sem mindegy, hogy mennyiért vásároljuk meg magunk és családunk ruhaneműszükségletét. Nagyon megnézi mindenki, mire költi a háztartási költségvetés egyre apadó hányadát, melyből öltözködésünket kell megoldanunk. Hogy ez a pénz napról napra kevesebb, azt többek közt az is bizonyítja: egyre csökken az érdeklődés az olyasfajta kereskedelmi akciók iránt, mint például a téli vásár. Míg pár éve ilyentájt a nagyobb áruházak alig bírták a rohamot, s a vásárlók nemegyszer összevesztek egy-egy jobb pulóveren, kabáton, vagy csizmán, az idén leginkább úgy jellemezhetjük a téli vásár időszakát: a ruházati üzletek nem, vagy alig nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint más időszakokban. De nézzünk pár példát: (Folytatás a 3. oldalon) Lépéshátrányban a minőség Legtöbb panasz a cipőkre és a felsőruházati termékekre érkezett A kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az elmúlt félévben csaknem 8000 új hazai terméket és import mintát vizsgált meg a gyártók és a kereskedelmi vállalatok megbízásából, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a forgalomba hozatal feltételeinek csak a termékek 59 százaléka felel meg minden tekintetben, a minták 32 százalékát a vállalatok csak bizonyos feltételek teljesítése után értékesíthették. Főként az import élelmiszereknél tapasztalták — az esetek háromnegyed részében —, hogy hiányoznak a magyar nyelvű tájékoztatók, feliratok, használati útmutatók. Emiatt az egyébként minőségileg kifogástalan import élelmiszerek 75, a ruházati cikkek. 16, az iparcikkek 24 százalékánál az árusítást csak a magyar nyelvű felirat, kezelési jel5- képsor, használati útmutató’ pótlása után engedélyezték. Rendeltetési céljára, azaz a forgalomba hozatalra alkalmatlannak a termékek 9 százaléka bizonyult. A már forgalomban levő áruk minőségét Budapesten és vidéken összeszen 1036 boltban, raktárban, vendéglátóhelyen és Tüzép-teflepen ellenőrizték a Kermi szakemberei. Különféle minőségi hibák miatt 313 esetben keltteti intézkedniük, a készleteket leértékeltetni, vagy súlyosabb esetben kivonatni a (Folytatás a 3. oldalon)
