Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
il 1991. február 4., hétfő B tehenek nem politizálnak - Vissza a rosszul tejeikkel? I miniszter székfoglalója tejiigyben Az új földművelésügyi miniszternek nem sok ideje volt arra, hogy hozzászokjon a bársonyszékkel járó kényes helyzetekhez. Már első parlamenti megnyilatkozásában az egyik legbonyolultabb agrárkérdésre, a tejtermelés válságára kellett válaszolnia egy interpelláció nyomán. Elöljáróban szögezzük le, az új kisgazda-miniszter józan, szakszerű, határozott és a lehetőségekhez képest humánus intézkedéseket (górt az állattenyésztés válságának enyhítésére. Több mint bonyolult Márpedig a helyzet manapság több mint bonyolult ebben az ágazatban. A fogyasztó azt érzi, hogy megfizethetetlenül drága a hús, a tej és a tejtermék. A másfél jóvtizede tartó jelentős infláció során először az elmúlt évben esett vissza drámaian a fogyasztás mindkét élelmiszerfajtából, és ez a tendencia megállíthatatlannak ígérkezik. A lakosság ma már átlagosan jövedelme felét költi élelmiszerre, milliók jutottak el oda, hogy a gyomrukon spórolják meg a létfenntartás egyéb költségeinek, a lakásnak, az energiának a követhetetlen drágulását. Egyelőre szinte reménytelen az állati termékek exportja is. A fejlett országok piacán a magyar minőség alig versenyképes, ráadásul számtalan kvóta, vám és más burkolt megkülönböztetés sújtja áruinkat. Nem vagyunk versenyképesek az állami támogatást tekintve sem, hiszen a gazdag agrárországok a sokszorosát költhetik a költségvetésükből az agrártermelés életben tartására, mint hazánk. A korábban oly sokszor — joggal — elátkozott KGST is ebből a szempontból a legrosszabbkar omlott össze. Különösen a szovjet piacról való „kiűzetésünk” tűnik nehezen túlélhető csapásnak. Ráadásul nem csak a hanyatló birodalom belső zűrzavara okozza, hogy kiszorul a magyar agrártermék a szovjet piacróL. Sokkal inkább arról van szó, hegy ha már dollárért vesznek, szívesebben vásárolnak közös piaci húst. A nyugateurópaiak ráadásul kölcsönöket is adnak nekik élelmiszer-vásárlásra, a későbbi biztos piacok reményében. Mondani sem kell, hogy nálunk ez szóba sem jöhet, hiszen a szovjet kapcsolat egyik legértékesebb eleme mindeddig az úgynevezett prompt inkasszó volt, azaz a kiszállítás után máris az exportőrnél volt az áru ellenértéke. Megtizedelni az állományt? Persze a teheneket nem érdekli a világgazdaság átrendeződése, a magyar fogyasztók elszegényedése, ők rendületlenül adják a tejet. Ráadásul egyre többet, hiszen az értékes, nagyhozamú fajták egyre elterjedtebbek. Mint épp a minisztertől megtudtuk, sok agrárszakembernek manapság még az is megfordul a fejében, hogy a túltermelési válság elten a régi, alig tejelő állatok jelentenék a megoldást. Ez természetesen nemcsak komolytalan, de egyben veszélyes gondolat- menet is, hiszen bármilyen nagy baj a túlkínálat, a megoldást csak a gazdasági észszerűség keretein belül lehet keresni. Az új földművelési miniszter ennek szellemében kijelentette, hogy a tej- és hústúltermelés miatt mintegy tízszázalékos állománycsökkenést tart szükségesnek és reálisnak. Ugyanakkor határozottan fellépett a termelők érdekében is, és leszögezte, hogy az árak emelését viszont nem tartja indokoltnak. Sőt ígéretet tett arra, hogy a tárca rendelkezésére álló eszközökkel, például az exporttámogatás egy részével is a belföldi fogyasztás ösztönzését fogja elősegíteni. Mivel a tej- és húsfogyasztás visszaesése ma már a lakosság egyes rétegeinek egészségét veszélyezteti, ezért főleg a leginkább rászorultak fogyasztását kellene támogatni, Nem lesz tehát könnyű dolga a miniszternek, aki egyébként az ország egyik kiváló állattenyésztési szakembere, ha ezt a programot meg akarja valósítani. Meg kell vívni a csatát azokkal a monopóliumként működő szervezetekkel, vállalatokkal, amelyek eddig kizárólag az áremelésben látták saját jövőjüket. És természetesen azokkal a politikai erőkkel is előbb-utóbb szembe kell fordulnia, amelyek a falvak népét ért — egyébként aligha vitatható — sérelmeket a lakosság másik, nagyobbik részével akarja megfizettetni. Azokkal a milliókkal, akiknek ugyancsak volt egy-két kellemetlen élménye az elmúlt évtizedekben, elvették a házát, boltját, patikáját, kitelepítették, vagy egyszerűen nem fizették meg a munkáját» P. É. Túltermelés az állattenyésztésben 10 lej Tízlejes érmék forgalomba hozatalával Romániában megkezdődött a szinte az azonosithatatlanságig el- rongyolódott bankjegyek kicserélése. Országlásának utolsó két évében Ceauses- cu nem nyomtatott új papírpénzt, mert Így remélt gátat vetni az Inflációnak. De a bankjegyek Romániában nemcsak ettől használódtak el, hanem attól is« hogy rendkívül gyatra papírból készültek. A román kormány ezért határozottá bankók cseréjéről. A pénzcsere nem jelent pénzreformot, tehát marad a lej jelenlegi értékében. A bankjegyeket azonban jobb minőségű papírra nyomják, kisebb méretben, s a nemzeti bank ígérete szerint tetszetősebbek is lesznek. Az infláció jeleként pedig meg fognak jelenni a 109 lejnél nagyobb címletű papírpénzek. A pénzcsere folyamatos lesz, a régi és új bankjegyek és épnek átmenetileg egymás mellett léteznek majd érvényes fizetőeszközként. Bár az elmúlt évben a termelés csökkent, mégis értékesítési gondokkal küzd az állattenyésztés. A Központi Statisztikai Hivatal 1990. december 31-ei állapotot tükröző felmérése szerint az ország szarvasmarha-állománya az év végén 1 millió 570 ezer volt, az előző évinél 1.7 százalékkal kevesebb. Figyelmet érdemel, hogy miközben a gazdálkodó szervezetek állatállománya 3,1 százalékkal csökkent. a kistermelőké 4,9 százalékkal növekedett. Mindemellett a csökkenés dominál, hiszen az állomány 81 százaléka a szövetkezeteknél és egyéb nagygazdaságoknál található. Az utolsó 5 év átlagához viszonyítva az ország szarvasmarha-állománya 4,8 százalékkal csökkent az elmúlt évben, a legnagyobb mértékben —6,3 százalékkal — a szövetkezeteknél. Az év végi sertésállomány 8 millió, az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal nagyobb volt. Az állománynövekedés valószínűsíthető oka, hogy mintegy 300-400 ezer hízósertést nem tudtak a termelők értékesíteni. Az állomány 53 százaléka a gazdálkodó szervezeteknél. 47 százaléka a kistermelőknél van. A kistermelők részaránya a sertéstenyésztésben is növekedett. A nagygazdaságokban a tenyésztés eredményessége tavaly romlott az előző évhez képest: 1.7 százalékkal alacsonyabb volt a malacszaporulat, és 8 százalékkal több sertés hullott el az év folyamán, mint azt megelőzően. December 31-én a juhállomány meghaladta az 1,8 milliót. A gazdaságok előző évhez viszonyítva 15 százalékkal kevesebb, a kistermelők pedig mintegy 5 százalékkal több juhot tartottak, így az összállomány csökkenése „csak” 10 százalékos. I Kialszik a Pipacsláng? A kardoskúti művelődési ház minden évben nagy sikerrel rendezi meg a nyugdíjasok megyei vers- és prózaíró pályázatát. A legjobb alkotásokból aztán összeállítanak és kiadnak egy antológiát. Nemrég hasonló könyvecskét hozott szerkesztőségünkbe a posta, de pillanatokon belül kiderült, nem a jól ismert kiadvánnyal van dolgunk. A borítón ugyanis ez állt; Válogatás a Békés megyei ifjúsági vers- és prózaíró pályázat anyagából. A kötet címe is a fiatalság, a lelkesültség, az első szárnypróbálgatás hangulatát idézi: Pipacsláng. Verasztó Antal azt írja az elöljáróbeszédben, hogy a készülődés, az erőgyűjtés, az alkotóvá válás esélyeit kínáló írásokból válogattak. A 28 alkotó munkája között akad jó és döccenősebb is. De hogy is született a kötet, talán a nyugdíjas pályázat ikertestvéreként fog megjelenni? — ériről kérdeztük a kardoskúti kultúr ház igazgatóját, Nagy Lászlónét. — Az orosházi városi De- misztől tavaly kaptunk 20 ezer forintot, hogy csináljunk egy ilyen antológiát. Ki is írtuk a pályázatot, 45-en küldték be alkotásaikat. Diákok, dolgozók vegyesen. Semmi kikötésünk nem volt, csak az életkort szabtuk meg: 14 és 30 év közöttiek munkáit vártuk. A műveket Kántor Zsolt és Verasztó Antall bírálta el. — Lesz-e folytatás? — Én személy szerint nagyon szeretném, de pénzünk nincs rá. Ha találunk szponzort, akkor igen. — Olvashatunk-e az idén nyugdíjas-antológiát? — Természetesen, de az ezzel járó anyagi fedezet ugyancsak hiányzik. k. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ ELADÁSRA KÍNÁL 1 db, jó műszaki állapotú BARKAS platós (B 1000-es) GÉPKOCSIT. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ központjában, Szeghalom, ITildy Z. u. 11. sz., 8 órától 17 óráig. Telefon: (66) 71-355. MAR! MÉG! MOST! TAVASZ ELŐTT Autójának, motorjának és segédmotor-kerékpárjának fényezését (festését) rövid határidővel vállaljuk. Hozott anyagból is. Érdeklődni, megrendelni: GENERAL (Leányvállalata, Békéscsaba, Bartók Béla út 46—59. Telefon: 24-788. Szalay Tamás fényező csoportvezetőnél. FELDOLGOZÓK, RAKTÁROZÓK! Raktározás, feldolgozás, kiszerelés céljára Szabadkígyóson, kővesút mellett 609 négyzetméter zárt épületet adunk bérbe. Élelmiszer-raktározásra is alkalmas. A rakátri iroda telefonnal ellátható. Az épülethez betontér és zárt udvar, valamint göngyölegtároló tér is van. , ÉRDEKLŐDNI: a tsz központi irodájában tehet, vagy a (66) 56-212-es telefonom, ill. B 83-391-es telexen. Aranykalász Mgtsz. Újkígyós; Kossuth u. 24. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet pályázatot hirdet GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — közgazdasági vagy felsőfokú számviteli végzettség — legalább 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat — előnyben részesül, aki valamilyen világnyelvből nyelvvizsgával rendelkezik. A pályázat tartalmazza: — a szakmai tevékenységgel kiegészített részletes önéteftnajzot — kitöltött személyi adatlapot — a képesítést, nyelvvizsgáit igazoló okiratok másolatát — büntettem előéletet igazoló, 3 hónapnál nem régebbi okiratot. A pályázat benyújtásának határideje a felhívás megjelenését követő 20 nap. A kinevezés határozatiam időre szól. Munkabér megegyezés szerint. A munkakör betöltésének kezdő időpontja a pályázat elnyerését követően azonnal. Az alkalmazásra! kerülő személy szükség esetén szolgálati lakást top. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad a titkársági osztályvezető (telefon: (67) 12-311, telefax: (67) 12-142, cím: Szarvas, Haltenyésztési Kutató Intézet, . Pf.: 47.).-----------------------------------\ P ályázati felhívás! A SZÜV Békéscsabai Számítóközpontja pályázatot hirdet Ventura kiadványszerkesztő rendszer eredményes működését irányító menedzseri munkakör betiltásire ‘A pályázóval kapcsolatos elvárások: — megfelelő szakmai és marketingismeretek —■ yezetői készség ill. gyakorlat — a szakterület gazdaságos működtetése. (A fentiekkel kapcsolatos bővebb információkat a számítóközpont igazgatója megadja.) Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatot bizottság bírálja el, személyes meghallgatás és a beadott írásos anyag alapján. A pályázatot (szakmai önéletrajz-melléklettel együtt) az alábbi címre kérjük küldeni: KSH—SZÜV Békéscsabai Számítóközpont, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Érdemes megjegyezni! Ölesén vállaljuk . kárpitozott bútorok javítását, felújítását, szállodák, kollégiumok, intézmények, szövetkezeti üdülők kárpitozott bútorainak elkészítését. Termelői áron kínáljuk kárpitozott ülő- és fekvőbútorainkat, műanyagból készült eldobópoharainkat és csomagolóanyagainkat. Rugalmasan kiszolgáljuk közületi és magánmegrendelőinket, kívánságra rövid határidővel rendszeresen szállítunk postán, kösúton vagy vasúton. Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezeit ipari főágazaita, 2755 KOCSÉR, Kossuth L. utca 3. Telefon: 06 (20) 50-255, 50-681, 50-781. Telex: 226 626. Beadási határidő: a megjelenéstől számított 2 hét.
