Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

BÉKÉS MEGYEI a Haza minden élűit N É PÚJSÁG \ ■ 3 POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 5,8« forint XLVI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Készülőben az Aj oktatási törvény Nem nyolc plusz négy osztály? Elkészült az oktatási tör­vény szakmai tervezete. A kidolgozott koncepció, mint Spengler Györgyné, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium közoktatási főosztály- vezetője az MTI munkatár­sának elmondta, még nem törvényi szöveg, csupán le­hetőségeket és elképzeléseket vázol fel: milyen irányba haladjon a közoktatás a rendszerváltást. követően. Bár a törvénytervezetet a Tisztelt Ház várhatóan csak novemberben tárgyalja, any- nyi már bizonyos; jelentős változtatások lesznek az is­kolarendszerben. Az elkép­zelések szerint változik a tar­talmi szabályozás módja: a tanulók többféle tantervi program és tankönyv alap­ján tanulhatnak, de bizonyos ciklusonként egységesen meghatározott követelmé­nyeknek is meg kell felel­niük. Javasolja a készülő tervezet azt is, hogy a jelen­legi 8 plusz 4 osztályos isko­lafelépítés mellett legyenek más változatok, következés­képpen a jelenleginél sokkal rugalmasabb és változato­sabb iskolarendszer alakul­jon ki. A minisztérium álláspont­ját ismertetve hozzátette: ebben a nehéz, átmeneti idő­B pénz már útban van... A tegnapi lapunkban meg­jelent a hír: a pedagógusok számára ígért plusz 10 szá­zalékos béremelés fedezete már megérkezett a helyi ön- kormányzatokhoz. Épp ezért tegnap reggel a Békési 4. Számú Általános Iskola ne­velőd már valósággal kdvi- rulva léptek be munkahe­lyükre. Ám a jókedvnek ha­mar vége szakadt, hiszen igazgatónőjük, Tóth Nándor- né hiába kérte az önkor­mányzattól a pénzt, ott őzt a választ kapta: nem érke­zett meg. Rostás István, a Békési Polgármesteri Hivatal mű­velődési csoportjának mun­katársa ennél többet saj­nos nekünk sem tudott mon­dani. — Higgye el, ha a pénz éjszaka érkezne, én már ak­kor nekiáünék osztani! De hát hiába megyek a pénz­ügyre, üres kasszából ők sem tudnak mit adni. Sajnos nem először fordul elő, hogy a Művelődési Minisztérium bejelentése megelőzi a tet­teit. Gondoljunk csak „az orosz nyelv nem kötelező” akcióra. *■ Csordás Istvánná dr., a szakban, amikor egyrészt az önkormányzatok feladatrend­szere, másrészt a finanszíro­zás forrásai bizonytalanok — semmi esetre sem szabad a problémákat pedagógusok el­bocsátásával, tanári állások megszüntetésével és más — az oktatás színvonalának le­rontásával járó szervezéssel áthidalni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok éljenek a költségvetési törvény adta lehetőséggel, mely szerint — elkülönített állami támoga­tásból — segítséget kaphat­nak feladataik megvalósítá­sához. megyei önkormányzat mű­velődési osztályának megbí­zott vezetője is ugyanezt erősítette meg, azzal a kü­lönbséggel, hogy ő már hi­vatalos forrásból, Staller Istvánnétól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Terv- és Közgazdasági Fő­osztályának munkatársától értesült erről: — Természetesen hozzánk is telefonok dömpingje ér­kezett, ezért kérdeztük meg a minisztériumot. Ott azt mondták, a pénzt már feb­ruár 21-éni leutalták a helyi önkormányzatokhoz, aminek a napokban® meg kell ér­keznie. Talán éppen ma ... —rla 0 Lila Nyulak „kaszinóznak” Varga Zoltán és dr. Vastagh Pál parlamenti vitája A Parlament legutóbbi ülésszakán, kedden felszó­lalt Varga Zoltán (MDF), az orosházi választókerület kép­viselője a tótkomlós! volt MSZMP-székház használatá­val kapcsolatban. Felvetésé­re egy másik Békés megyei képviselő, dr. Vastagh Pál (MSZP) reagált. Vitájukat a következőkben foglaljuk ösz- sze: Varga Zoltán elmondta, hogy az MSZP tótkomlósl szervezete tavaly július 5-én szerződést kötött a Lila Nyu­lak Betéti Társasággal. trA szerződés érdekessége — foly­tatta a képviselő —, hogy több mint 5 évre ‘bérbe ad­ták az MSZP kezelésében volt 360 négyzetméter terü­letű épületet, és több mint 5 éven keresztül semmiféle térítést, bért nem leértek a hasznosításáért, használatá­ért. Erre egyébként lett volr na lehetőség, mert a betéti társaság azt ígérte, hogy me­nedzserképzést, jogi tanács­adást és egyéb közhasznú te­vékenységet szolgáltat Tót­komlós lakóinak.” A történet — derült ki a képviselő sza­vaiból — váratlan fordulatot vett. „Ez a társaság nem köz­hasznú, hanem közönséges szóval élve, kaszinó jellegű szórakoztató, mulatóhelyet nyitott Tótkomlóson, és a mai napig is üzemelteti egyetlen fillért haszon, átutalás nél­kül” — mondta, s folytatta azzal, hogy a helyi önkor­mányzat tavaly november 7- én pert indított a Lila Nyu­lak ellen, s az eljárás ma is tart. A képviselő információi szerint a helybéliek a.áiráso- kat gyűjtenek a jelenlegi ál­lapot ellen. Felhívta a Par­lament figyelmét, ha időben és jól törvénykeznének, el­kerülhetők lennének az ilyes­fajta jelenségek. Dr. Vastagh Pál azért tar­totta fontosnak kiegészíteni az elhangzottakat, mert — mint mondta — ismeri az esetet, a helyszínen tájéko­zódott a történtekről. Nem tartja azonban szerencsésnek a példát előhozni akkor, amikor az ügyben még nincs jogerős bírói határozat. . • a Parlament és az ország nyil­vánossága előtt ebben a sza­kaszban példaként felhozni nem helyes, mert befolyásol­hatja az ügy eldöntését” — hangsúlyozta. A témát’Vas­tagh Pál összekapcsolta sa­ját javaslatával: „...éppen azért, hogy ebben az ügy­ben végre legyen egységes rend az országban, hogy va­lamennyi párt azonos felté­telekkel használhasson ingat­lanokat, hogy az ingatlanok hasznosításának módjáról történő kormányzati előter­jesztéssel egy időben a Mi­nisztertanács nyújtson be tör­vényjavaslatot a pártok el­helyezésének jogszabályi fel­tételeiről is. Ebben az eset­ben egyszer és mindenkor­ra azonos feltételekkel, nor­matív alapon ) valamennyi párt számára megoldódik ez a sokak által már eléggé bo­nyolultnak és követhetetlen- nek minősített helyzet” —' mondta Vastagh Pál. L. E. Nyugdíj: B többet hozza a postás Az 1991. évi nyugdíjeme­léssel kapcsolatban egy alapvető félreértés tisztázá­sa érdekében az OTF kérte aíz alábbi tájékoztatás (köz­zétételét. Mint köztudott, az ez évi nyugdíjemelés alapvetően százalékos mértékűnek te­kinthető. Ez azt jelenti, hogy a folyósított nyugdíj össze­gének két összetevőből ki­számított százalékával kell azt felemelni. Ennek a két összetevőnek a mértéke függ az elismert szolgálati időtől és a nyugdíj'azás időpontjá­tól. Az özvegyi nyugdíj ese­tében az emelés mértéke vi­szont jogszabályilag megha­tározottan huszonegy száza­lék. (Némely esetben az emelés meghatározott ösz- szegű). A köztudatban viszont ke­vésbé vált ismertté azon nyugdíjasok ellátásának emelése, akik egyidejűleg több jogcímen (saját és öz­vegyi jogon) részesülnek egyesített ellátásban. (Ezek­nek az ellátásoknak a jel­lemző összege a mostani emelést megelőzően 6410 fo­rint volt.) Az egyesítetten folyósított nyugdíjakat azon­ban nem százalékos mérték­ben, hanem meghatározott összeggel, havi 1200 forinttal kellett felemelni, a 18/1991. (I. 28.) Kormányrendelet 7. paragrafusa alapján. Emellett azonban a folyó­sító szervnek vizsgálnia kell az összetevő ellátások mind­egyike után külön-külön já­ró emelést. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakok összes nyugdíjemelésével nö­velt saját jogú nyugdíj után ki kell számítani a je­lenlegi emelés mértékét, ami 21-től 29 százalékig terjed­het. Az ily módon kiszámí­tott összeget hozzá kell adni a saját jogú (például öreg­ségi) nyugdíj összegéhez. Hasonló módon kell eljárni az özvegyi nyugdíj vonatko­zásában isi, vagyis a koráb­bi emelés során elért özve­gyi nyugdíjat kell növelni annak 21 százalékával. Ha valamelyik ily módon kiszá­mított nyugdíj magasabb, mint az 1200 forinttal fel­emelt egyesített nyugdíj, úgy a folyósító szerv i— külön kérelem nélkül — azt folyó­sítja. Ebből következik, hogy té­ves az a hiedelem, mely szerint az egyesített ellátást kell valamilyen százalékos mértékkel felemelni. Ebből az emelésiből adó­dóan senkit hátrány nemér, hiszen sem a saját jogú, sem az özvegyi nyugdíjához fű­ződő jogok nem csorbulnak. A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság munkatársai eddig is azon dolgoztak, hogy a nyug­díjasok időben kapják meg az őket jogszabály alapján megillető ellátást, ezért ké­rik tisztelt ügyfeleiket, hogy mielőtt reklamációjukat elő­terjesztenék, a fentieket ve­gyék figyelembe, ugyanis az utóbbi napokban az ilyen jellegű — és teljesen meg­alapozatlan — reklamációk miatt szinte megbénul az igazgatóság munkája. „Az ember nap mint nap azt hallj*”... — A téma az ntcán is találtatik Fotó: Gál Edit Felmondott, kilépett Március 1-tül 90 napig nem jár a munkanélküli-járadék A Parlament február 12-| ülésén fogadta el azt a tör­vényt, amely a Magyar Köz­löny 20. számában található; az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátá­sáról. A törvény lényeges elemeinek, tudnivalóinak is­mertetésére a jövő héten visszatérünk, annál is in­kább, mert sajnos. Békésben is nő a munkanélküliek szá­ma. Míg korábban hatezer embert tartottak nyilván a megyében, addig a legfris­sebb adatok szerint számuk mostanra 7700-ra nőtt. Nagyon fontos és aktuális tudnivaló mindazok számára, akiknek munkahelyük meg­szűnik, vagy ők maguk kí­vánják felmondani, a követ-i kező: „Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a sa­ját kezdeményezésére szűnik meg — ide értve a munka- viszonynak az elbocsátás fe­gyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróha­tó egyéb okból történő meg­szüntetését is —, a megszű­nést követő első alkalommal részére munkanélküli-jára­dék, a munkaügyi központ­nál történő jelentkezését kö­vető 90 naptári nap eltelté­vel folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szük­séges feltételekkel rendelke­zik.” A törvény március 1-jélől lép hatályba. Ha valaki te­hát február 28-án, vagyis még ma keresi fel a megyei munkaügyi központot, rá már az új törvény vonatkozik. Ha korábban bármiféle ellátás­ban részesült, ezt a már meg­határozott munkanélküii-se- géiyt vagy -járadékot tovább­ra is folyósítják számára. Az új törvény a munkanélküli- járadék fogalmát használja, és az adhatóság feltételei megszigorodtak. Ha valaki felmondott, ki­lépett, akkor 90 napig nem kap egyetlen fillért, még ak­kor sem, ha egyébként a munkanélküli-járadék felté­telei nála biztosítottak. A három hónap elteltével is rosszabbul jár anyagilag, mint az, akit a munkahelye küldött él. A megyei munkaügyi köz­pont ezért hívja fed a mun­káltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy már ezekben a napokban is teljesen sza­bályosan és nagyon óvatosan járjanak el, ne zárják ki dol­gozóikat vagy (a munkavál­lalók) önmagukat a munka­nélküli-járadék lehetőségé­től. B. Zs. Megalakult a Békéscsabai Előre FC Jóllehet némi késéssel kezdődött, ám mivel alaposan elő­készítették az alapszabályt, jelentős időnyereséggel zárult egy ünnepélyes aktus, amelynek során megalakult a me­gyeszékhelyen — az Előre Spartacus utolsónak maradt szak­osztályából — a Békéscsabai Előre Football Club. Elöljáró­ban Domokos Gabriella, a polgármesteri hivatal ideiglenes sportosztályának munkatársa tájékoztatta a 37 megjelentet — akik egyben az FC alapítótagjaivá léptek elő — arról, hogy az önkormányzat nemrégiben felkérte Szűcs Mihályt, az Előre Spartacus egykori labdarúgóját, hogy alakítson új egyesületet. Ennek néhány jogi akadálya volt eddig, ugyan­is ha egy teljesen új egyesület jön létre, annak a bajnokság legalsó osztályában, esetünkben a megyei bajnokság harma­dik vonalában lenne jogosultsága indulni a csapatnak. Azon­ban az Előre Spartacus régi szakosztályvezetése átadhatja az NB I-es tagság jogát az új Football Clubnak... (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom