Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. február g6., kedd Mezőkovácsháza: Se polgármester, se kft. A Gyulai .Városi Bíráság tegnap tárgyalta a dr. Szarvas Attila, mezőkovács­házi polgármestert elbocsátó önkormányzati határozat jogszerűségét, amely össze­férhetetlenség miatt alakult, ki. Mint ismeretes, a 26/1990- es államigazgatási határozat­tal a városi testület felmon­dott a polgármesternek, 6 november 30-i hatállyal el­bocsátotta. Indoklásul a pol­gármesterek jogállásáról szóló törvény kitételeit idéz­ték, mely szerint a polgár­mester hivatalába lépésétől számítva más gazdasági egy­ségben vezető tisztségviselő nem lehet. Dr. Szarvas At­tila' esküjének letétele után is a Metál Textért Kft. tiszt­ségviselője maradt. Ez ügyben a Gyulai Mun­kaügyi Bíróság is folytat vizsgálatot, ám a munkaügyi per előfeltétele, hogy a bí­róság kimondja az ominózus 26-os határozat törvénysértő avagy megalapozott voltát. A felperes képviseletében dr. Tari Jánosáé kereseti kérel­met terjesztett be a fel­mondást kimondó határozat hatályon kívül helyezése ügyében, és kérte: állítsák vissza tisztségébe a volt polgármestert. Az alperes, Nagy András alpolgármester és védője a kereset elutasítása mellett szállt síkra. Kijelentette, hogy dr. Szarvas Attila a mai napig a kft. ügyvezető­je, hiszen egy, a cégbíróság­hoz benyújtott iraton ilyen minőségében írt alá — te­hát az összeférhetetlenség fennáll; döntésük jogszerű volt. Az állásába való visz- szaállítást elutasítani java­solták. A vita kiindulópontja, hogy a társasági törvény 28. paragrafusa a vezető tiszt­ségviselők között a végel­számolót nem említi. Szarvas Attila keresetében az össze­férhetetlenség jogszerűtlen­ségét ezzel indokolta. Ö no­vember 2-a óta csak mint végelszámoló tevékenykedik, mert a gazdasági társaság taggyűlésén kimondta saját felszámolását. Az önkor­mányzati testület szintén a társasági törvényre hivat­kozva — rámutatva annak ellentmondásos voltára — a 229. paragrafust hívta segít­ségül, amely a végelszámo­lót ugyanazokkal a jogokkal ruházza fel, mint az ügyve­zetőt Tehát mindkettő veze­tő tisztségviselő, így az ösz- 6zeférhetetlenség a mai na­pig fennáll. Dr. Tóth János ügyész megerősítette az alperes ál­lítását és hozzátette, hogy a bíróság nehéz helyzetben van, mert itt a jogalkotó szándékára lehet hagyatkoz­ni a törvény pontatlan fo- galommeghatározásai miatt. Megemlítette: módjában állt volna az önkormányzati tes­tületnek, hogy engedélyezze a végelszámolói feladat el­végzését mivel az határo­zott időre szóló megbízás. Ám Szarvas Attila ilyen ké­réssel nem fordult a testü­lethez. A tények megállapítása után az ügyész az összefér­hetetlenség helybenhagyását kérte a bíróságtól. Rövid tanácskozás után a bíróság meghozta döntését amely a következő: a mezőkovácsihá- zá önkormányzat 26/1990-es határozata jogszerű, az ösz- szeférhetetlenség fennáll. Folytatás a munkaügyi bí­róságon, holnapután. P. J. „Hz érzelmek és indulatok törvénye...” (Folytatás az 1. oldalról) és hatásköreiről szóló tör- vényjayasliat általános vitá­jának lezárása szerepel. Ked­den délután 15 interpelláció és 5 kérdés megtárgyalására kerül sor, majd ezután a T. Ház a december 18-i zárt ülésével kapcsolatos intézke­désekről szóló határozati ja­vaslatot tűzi napirendjére. További témák: a társadal­mi szervezetek kezelői jogá­nak megszüntetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi­tája, a külföldiek magyaror­szági befektetéséről szóló tör­vény. valamint az 1990-es ideiglenes vagyonpolitikai irányelvekről szóló ország­gyűlési határozat módosítá­sa. Az Országgyűlés elsőként — 148 szavazattal 27 ellené­ben, és 49 tartózkodással — elfogadta a megyei (főváro­si) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatás­kört megállapító jogszabályi Több mint 20 évvel ezelőtt országszerte megdöbbenést okozott az a hír — lapunk is többször és részletesen fog­lalkozott vele —, mely sze­rint ismeretlen tettes, 1970. április 19. napján Miskolcon, a Szentpéteri Kapui Kórház nővérszállójának egyik szo­bájában ismeretlen eszközzel éj tett, több szúrással súlyo­san megsebesítette Labancz Anna 23 éves ápolónőt, aki a kórházba szállítását kőve­tően alkalmazott gyors és gondos orvosi ellátás ellené­re sérüléseibe belehalt. A nyómozás akkor azon­ban eredménytelen maradt, í zért azt a tettes ismeretlen volta miatt meg kellett szün­tetni. 1990. év elején annak ala­kos gyanúja merült fel, hogy a bűncselekmény elkövetője azonos lehet egy, a későbbi években emberölést elkövető és emiatt kiszabott életfogy­tiglani szabadságvesztés bün­tetését töltő személlyel. Ezért a nyomozó hatóság az tl;á­rendelkezésék módosításáról szódó törvényjavaslatot. Vita nem bontakozott ki. A képviselők a szavazást követően folytatták a kárpót­lásról szóló törvényjavaslat vitáját. Elsőként Torgyán. Jó­zsef (FKgP) kért szót, aki tulajdonképpen viszontvá­lasszal élt. Az elmúlt héten ugyanis Ader János (Fidesz) kifogásolta a sztálinista al­kotmánnyal kapcsolatos meg­nyilatkozását. A kisgazdapár. ti frakcióvezető újólag leszö­gezte: tulajdont sokfélekép­pen lehet szerezni, de lopás­sal és rablással nem. Ezt még a sztálinista alkotmány sem teszi lehetővé Kállay Kris­tóf ' független képviselő an­nak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi tisz­tázatlan tulajdonviszonyok elbizonytalanítják a hazai és külföldi vállalkozókat. Pálos Miklós (KDNP) sze­rint ez la törvény mint ,.az érzelmek és' indulatok tör­vénye” kerül majd be a tör­ténelembe. Túlságosan rövid­rás továbbfolytatását rendel­te el, melynek során időt és fáradságot nem kímélve, minden bizonyítás lehetősé­gét fölhasználva igyekezett a bűncselekménynek e személy által történő elkövetését tisz­tázni. A nyomozás befejezé­se után a rendőr-főkapitány­ság a nyomozati iratokat vád­emelési javaslattal tette át a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Főügyészségre. A megyei főügyészség a korábban, és a nyomozás to­vábbfolytatása során beszer­zett bizonyítékok értékelése­kor arra a megállapításra ju­tott, hogy Labancz Anna bűncselekmény áldozata lett, az azonban kétséget kizá­róan nem bizonyítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsí­tottként feledósségre vont és kihallgatott, a csefflekmény el­követését egyébként tagadó személy követte volna el. Ezért a főügyészség az ügy­ben a nyomozást megszün­tette. (Folytatás az 1. oldalról) zik, a különbözeiét pedig ál­talános célú tartalékként ke­zelik. Az utcanevek megváltozta­tásával kapcsolatban a hely­beliek vélemények, kérdések özönével ostromolják a kép­viselőket. „Nem látom értel­mét a változtatásnak. Most nem ez a legfontosabb do­log. Mennyibe kerül ez ne­künk? Hamarabb kellett vol­na megkérdezni, hogy egy­általán kell-c” — hangzottak az ellenvélemények, de vol­tak olyanok is, akik szük­ségesnek tartották a névvál­toztatást. Egyébként a javaslatok többsége az általános fogal­makat megtestesítő neveket (Pitvarosi út, Pacsirta utca, Béke tér) erősítette meg. Több érv szólt a mezőhegye- si kötődésű nevek feleleve­nítése mellett. A fel-fellob- banó indulatok egyértelmű­en jelezték, hogy nemcsak a hivatali munkában, de a la­kossági kapcsolattartásban is szükség van az igaz szára, a demokráciára. _ laai —■> Húsz év után sincs meg Ember a miskolci névér gyilkosa tervez... Nem áprilisi tréfa, de átmeneti Milyen lesz az új személyi igazolvány? (Folytatás az 1. oldalról) régi könyvecske? Azé-t, mert az 1954-ben rendszeresített, vastag borítólappal ellátott „telefonkönyv”, sem küllemé­ben, sem az adatai alapján nem felelt meg a korszerű követelményeknek — tudtuk meg Borsányiné dr. Czigény Juiannától, az Országos Rendőr-főkapitányság főosz­tályvezetőjétől. A régi típusú személyi iga­zolvány azonban április el­seje után is érvényben ma­rad, mindaddig, amíg érvé­nyességi ideje nem jár le, vagy nem rongálódik meg annyira, hogy cseréje szük­ségessé válna. Az érvényes­ségi időn ibelül tehát a sze­mélyi igazolvány vuiijdono- sa maga dönthet arról, ki­cseréli-e újra az igazolvá­nyát. Akit nem zavar a régi címer, a megkopott borítás, annak nem kell semmit ten­nie. Ha azonban a személyi iga. zdIVány érvényessági ideje lejárt, a meghosszabbításra szolgáló hely betelt, vagy a meghosszabbításra nem al­kalmas, megrongálódott, ada­tai olvashatatlanná voltait, a személyi igazolványt a rend­őrhatóságnak külön kérés nélkül — hivatalból — ki kell cserélnie. Az új típusú igazolványra az állampolgár akkor is igényt tarthat, ha éppen nincs különösebb indo­ka, csupán az új formátumú igazolványt szeretné. Természetesen mindkét esetben a régi igazolványt egyidejűleg le kell adni a la­kóhely szerint illetékes vá­rosi (budapesti kerületi) rendőrkapitányságokon. Ezek a szervek jogosultak tovább­ra is a személyi 'gazoivány kiállítására, cseréjére, az ér­vényességi idő meghosszab­bítására, továbbá a különle­ges bejegyzések megtételére. Különleges bejegyzés a bí­róság által kiszabott kitiltó és a pártfogó felügyelet lehet. A 14 éves tanuló e..-ó sze­mélyi igazolványát az iskola működési helye szerint ille­tékes rendőrkapitányságok állítják ki és azt iskolai ün­nepélyen kapja meg díjmen­tesen. Nekik a postahivata­loknál beszerezhető, és kitöl­tött adatlapon, és a 2-3 hó­napnál nem régebbi, felis­merésre alkalmas 2 db 4X4- es fekete-fehér, vagy színes igazolványképen kívül be kell szerezniük a születési anya­könyvi kivonatot, valamint a .Személyi Iap”-ot. Ez utób­bit az önkormányzatok szak- igazgatási szervei állítják ki. A személyi igazolvány cse­réjéért, amennyiben arra azért kerül sor, mert érvé­nyessége lejárt. 30 forintos okmánybélyeggel, a kérelem­re, tehát még érvényességi időn belüli csere esetén 89 forintos okmánybélyeggel kell fizetni. Az első. 14 eves kor­ban kapott igazolvány díj­talan. Az új igazolvány előállítá­si költsége egyébként dara­bonként 85 forint. Barna szí­nű,-kisebb formájú, és sok­kal kevesebb lapból áll, mint a régi. Tartalmazza a családi és utónevet, nőknél a házas­ságkötés után viselt nevet, a születési helyeit, időt, a sze­mélyi számot, az anya csa­ládi és utónevét, a magyar állampolgárságot, az állandó és ideiglenes lakcímet, a sze­mélyi igazolvány érvényes­ségi idejét, valamint tartal­maz „különleges bejegyzése­ket”. Nem tartalmazza tehát többek között a munkahely­változásokat. a családi álla­potot, az anyakönyvi részt, a szakképzettségre vonatkozó, valamint a katonai bejegy­zéseket. Jó tudni még, hogy az iga­zolványt továbbra is köteles mindenki magánál tartani, érvényességét figyelemmel kísérni, illetőleg a bekövet­kezett adatváltozásokat be­jegyeztetni. Az igazolványt _ meg kell őrizni, és felhívás­ra hivatalos személynek át kell adni, Amennyiben a személyi igazolvány elveszett, megsemmisült, a rendőrkapi­tányságon be kell jelenteni. Továbbra is tilos azt másra átruházni, és abba bármit beírni és törölni. 47 év után: elhal egy tömb (Folytatás az 1. oldalról) ban rögzítik a VSZ katonai szerveinek teljes megszűné­sét. illetve a VSZ katonai te­vékenységének beszüntetését, március 31-i határidővel. A fődokumentum emellett fel­sorolja mindazon titkos, multilaterális egyezményeket és kapcsolódó megállapodá­saikat. amelyek ugyancsak hatályukat vesztik e határ­idővel. Ugyanakkor a részt­vevők szovjet kérésre úgy döntöttek, hogy a dokumen­tumot nem publikálják, ám .annak tartalmát minden kül­döttség szabadon ismertethef- ti. A dokumentum szövegjs egyébként kutatók, ország- gyűlési képviselők számára hozzáférhető lesz. Az újságírók érdeklődtek a VSZ sorsával kapcsolatos to­vábbi lépésekről is. Körmen­di István elmondta: egyet­értés született abban, hogy a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének soros ülését jú­lius eleién tartsák meg, a korábban elhatározott hely­színen, Prágában. A tanács­kozás résztvevőinek szintjé­ről egyelőre nem döntöttek; az ülés napirendjét pedig egy egyeztető bizottság határoz­za meg A VSZ egyelőre to­vábbra is fennmaradó poli­tikai szervezetének sorsára egyébként a mostani ülésen nem térnek ki a résztvevők. Az ülésen a külügyminisz­terek sorában felszólalt Je­szenszky Géza. A magyar diplomácia vezetője úgy vé­lekedett: az európai folya­matok iránya a varsói szer­ződésbeli kapcsolatrendszer elhalása felé mutat A tag­államok mindegyike —előbb vagy utóbb — felismerte ezt a folyamatot. Ennek egyik állomását jelenti a mai ülés, amelyen döntés születik a VSZ katonai struktúráinak megszüntetéséről. A VSZ még fennmaradó szerveződé­sének sorsát előrevetítve Je­szenszky Géza úgy fogalma­zott: a most elkezdett úton végig kell menni. Az utolsó állomásig az év végéig, de legkésőbb az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet 1992 tavaszi utó- találkozójáig el kell jutni. Beszédének további részé­ben a magyar külügyminisz­ter részletesen elemezte az európai integrációs folyama­tok alakulását, rámutatva, hogy a kontinens integráló­dása — a magyar megítélés szerint — nem egyszerre, s nem egy síkon fog végbe­menni. A Reuter idézi Antall Jó­zsef miniszterelnöknek rö­viddel a tanácskozás meg­kezdése előtt elhangzott sza­vait : eszerint 47 év után elő­ször Magyarország nem fog egyetlen katonai szövetség­hez sem tartozni, és egyet­len idegen hatalom csapatai sem fognak területén állo­másozni. — Antall József a Magyar Televíziónak adott nyilatko­zatában kijelentette, hogy a VSZ feloszlatása nem telje­sen felhőtlen: a legtöbb ke­let-európai ország komoly gazdasági válsággal küzd. Reményét fejezte ki. hogy a Szovjetuniónak sikerül de­mokratikus úton felülemel­kedni a belső válságon, és Magyarország fontos gazda­sági partnere marad a jövő­ben is — írja a Reuter brit hírügynökség. Tegnap reggel háromnegyed nyolckor a nagy kődben Békéscsaba és Mezőberény között hét személygépkocsi és két tehergépkocsi ütközött össze. A baleset oka; a póruljárt járműveze­tők nem vették figyelembe a ködöt, nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel haj­tottak. Személyi sérülés szerencsére nem történt Fotó: Fazekas Ferenc 1 nek találta a törvényterve- i zetet ahhoz, hogy képes le­gyen megoldani az összes ; társadalmi problémát, és akár száz évre megalapozza a roa- > gántulajdon kialakítását. A . Néppárt egy darabig elját- I szott a gondolattal; hogy nem . kellene-e népszavazást tar- l tani, de ezen csak azok ve- ! hetnek részt, akik kárt szen- . védték. Ezt a gondolatot . azért vetették el, mert az utóbbi időben már túl sok ! volt a népszavazás. A kép- . viselők szerint reprivatizá- . cióra van szükség, illetve ar- f ra, hogy; a kárt szenvedett I [ megközelítően arányos érté- . kű kártérítést kapjon ... Az elnöklő Szűrös Mátyás t felhívta a képviselők figyel­mét, hogy a társadalom tü- c relmeflenü'l várja a kárpót- * lási törvényt, ezért indokolt­nak tartaná, ha rövidebb . hozzászólások révén hama- 5 rabb döntésre jutna az Or- . szággyűlés. A parlamenti munka ma - folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom