Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-22 / 45. szám
NÉPÚJSÁG 1991. február 22., péntek „Tovább,tovább...” A pedagógusok megnyomták a vészcsengttt Nyolcadikosok válaszút előtt (Folytatás az l. »Idáiról) zik összesen a megye középfokú tanintézeteiben. Az elmúlt időszakban évente 2 —300 diák nem tanult tovább, kisebb részben nem is akarták tovább koptatni az iskolapadot, a többség viszont egyszerűen nem jutott be középfokú intézménybe. Változatlanul népszerűek az úgynevezett divatszakmák, túljelentkezés várható a közgazdasági szakközépiskolában, a vendéglátó-ipari szakmunkásképzőben, a zeneművészeti szakközépiskolában, a mezőberényi két- tannyelvű gimnáziumban, amely egyébként az egész ország területéről iskoláz be hallgatókat. • Egy-két új szakmában is megkezdődik a képzés, ilyen Gyulán a tartósító húsipari gépész szakma, továbbá a gazdaasz- szonyképzés. A középiskolákban a korábbinál több speciális tantervű osztályt alakítanak ki, az általános tantervű osztályok rovására. Előtérbe kerül a nyelvtanulás és a számítástechnika. * * * Az Orosházi 4. Számú Általános Iskola végzősei matematikaórára készülnek, a • szünetben azonban szívesen mesélnek továbbtanulási , elképzeléseikről: — Sokat gondolkodtunk otthon, hogy hová jelentkezzek a 8. osztály elvégzése után — mondja Samu Erzsiké. — A jelentkezési lap első helyén a szentesi szak- középiskolát jelöltem meg, utána a txattonyai gimnáziumot. Nehéz volt dönteni, de én nagyon szeretem a növényeket (kertészeti szakiskola a szentesi) és négy év múlva, ha kedvem lesz, még tanulhatok tovább. Az esélyeim viszont a gimibe jutáshoz jobbak... A békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskola diákja szeretne lenni Ferenczi Marika, aki — a túljelentkezések ellenére —. bízik a sikeres felvételiben. Árvái Peti és Lóczi Attila Orosházán, a 612-es számú szakmunkásképzőbe jelentkezett. — Én esztergályos vagy asztalos szeretnék lenni — újságolja Peti. — A szüleim segítségével már találtunk olyan helyet, ahol esztergályos gyakorlatot végezhetek. Attila édesapja mellett sajátíthatja el a villamossági szerelő szakmát. Arra a kérdésünkre; ml történik akkor, ha nem vesznek fel benneteket sehová? A gyerekek szinte kórusban válaszolják: — Megyünk a Pályaválasztási Tanácsadóba, majd ott megmondják! * * * — Magának való gyerek Zoli — állapítja meg a békéscsabai Szabó Béláné. — Nem szeret tanulni, inkább olvas, tévét néz, barkácsol, rajzol. Elég jó a kézügyessége. Az idén végez a József Attila Általános Iskolában, s félévkor bizony gyenge közepes bizonyítványt hozott haza. Négy fiunk van, s arra törekedtünk, hogy szakmát adjunk mindegyik kezébe. Zolit már tavaly is faggattuk, mihez volna kedve, de nemigen tud dönteni. A „nagy” gondolkodó Egy ideig tervezte, hogy katonai pályára megy, oda viszont csak a négyes-ötös tanulókat veszik fá. Végül a bátyja példáját követte, és a 611-es ipari szakiskolába adta be a jelentkezési lapját, erősáramú szerelő, vagy autószerelő szakmára. Még nem tudjuk, fölveszik-e, de bízunk benne. Azt mondták, a tanulmányi eredménynél is fontosabb, hogy legyen hol végeznie a szakmai gyakorlatot és úgy néz ki, hogy sikerül helyet szereznünk egy kisiparosnál... * * * A gerlai általános iskola nyolcadikosai is arról beszélnek a legtöbbet mostanában, hogy ki melyik iskolában tanul majd tovább.' — Jó közepes tanulmányi eredményű osztályról van szó, így hát a legtöbben úgy döntöttek, hogy szakmát tanulnak — tájékoztat Pet- rovszki Zoltánná osztályfőnök.— Mindössze hatan jelentkeztek gimnáziumba és szakközépiskolába, a többiek szakmunkásképzőbe adták be a papírjukat. A fiúk többsége géplakatos vagy esztergályos szeretne lenni, a lányok között népszerűek a kereskedelmi és vendéglátó szakmák. A legnagyobb gondja most szülőnek és gyereknek egyaránt, hogy gyakorlóhelyet szerezzen, hisz ez nélkülözhetetlen a felvételhez. Eddig csupán ketten találtak biztos helyet, nóhámyan ígéretet kaptak, de a többség még nem tudja, hol sajátítja majd el gyakorlatban leendő szakmáját. A gyerekek választása egyébként elég reális, de félő, hogy az említett okok miatt nem mindenkit vesznek majd fel. Hogy mi lesz azzal, akit elutasít az iskola? Ez a megyei munkaügyi hivatal és főleg, a szülő gondja, hisz a gyerek nem maradhat az utcán! * * * — Mostanában szinte állandóan csörög nálunk a telefon — kezdi dr. Tóth Jánosáé, aki egyetlen szakembere a Békés Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási tanácsadó csoportjának.— Nem jellemző, hogy a gyengébb tanulók fordulnak hozzánk. Tanácsot kémek a 6zínjelesek és a jók is. Esetükben általában az a gond, hogy olyan középiskolába jelentkeztek, ahol korlátozott számiban tudnak felvenni hallgatókat. Annak ellenére, hogy a pályaválasztási tájékoztatóban felhívtuk erre a figyelmet, sokan mégis csak egyetlen intézményt jelöltek meg. Szerencsére még van lehetőség arra, hogy második, harmadik iskolába küldjék el a jelentkezési lapjukat. — A középiskolák, szakközépiskolák esetében gyakran irreálisak a választások, a szakmunkásképzőkben pedig a gyakorlati oktatási hely hiánya okozza a legnagyobb gondot. A vállalatok visszamondják tanulóigényük egy részét, hisz munkásaik foglalkoztatása sem biztos. Bizonyos szakmákban a megyében túlképzés van, s ez hosszabb távon a munkanélküliek számát gyarapítja. A szakember szerint egyre több a gyenge tanulmányi eredményű gyerek. A szülők gyakran többre becsülnek egy jó szakmát, mint egy diplomát, s bizony ezt a véleményüket a jelenlegi jövedelmi viszonyok alá is támasztják. De mi lesz holnap, és holnapután? Ez a nagy kérdés, amelyre mielőbb választ kapni — létérdeke a fiatalságnak, s az országnak egyaránt ... esete—gubuez—tóth Lesz-e valaha élő víz az Élővíz-csatorna? (Folytatás az 1. oldalról) felvállalja, s eddig is felvállalta az Élővíz-csatorna vízgazdálkodási problémáinak megoldását, de, tekintve az érdekeket, ehhez a környezetvédelmi tárcának is hozzá kell járulnia. Fontosnak ítéli a három váro6, valamint a vízügy és a környezetvédelem összefogását a cél érdekében. Mastala Gergely a megyei képviselőtestület nevében közölte, hogy az elkülönített környezetvédelmi keretből pályázat útján támogatáshoz juthat a rehabilitáció megvalósítása. Dr. Luczy József békési jegyző a tanácskozás összefoglalójában javaslatot tett arra, hogy a három város parlamenti képviselői is faljanak össze a térség e gondjának enyhítéséért Dr. Pásztor Gyula - parlamenti képviselő többek között a PHARE-program keretében elnyerhető támogatásra pályázat benyújtását javasolja — ezt a Kövizig már 1990- ben is megtette. A tanácskozás után a résztvevők a vízügyi igazgatóság úszókotró berendezésének munkáját nézték meg a felsőkörgátí zsilipnél, majd többek között a dánfoki szi- vomyát, a békési duzzasztót és a békési gőzüzemű telephelyet keresték fel. Közmeghallgatás a békéscsabai városbázáa (Folytatás az 1. oldalról)• csak a foglalkoztatási és az iparűzési adót vezetik be. „Döntésünknek sok évig lesz kihatása; vannak zsákutcák, ahonnan a visszavonulást úgy kell véghezvinni, hogy az a legkevesebb vérveszteséggel járjon" — mondta bevezetőjében. A felszólalók — mint már említettük — zömmel a közoktatási intézmények képviselői voltak. A középfokú intézményeket most érte el a demográfiai hullám csúcsa, s természetesen valamennyi iskola értetlenül áll az előtt: miért topnak kevesebb támogatást, mint mások. Petró József, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola képviseletében a bázisszemlélet és a rossz emlékű kijárás ellen emelt kifogást, amelyek — véleménye szerint — ebben a költségvetésben is tükröződnek. Szemenyei Sándor és Borgula Ilona javasolta az iskolák működésének átvilágítását — az eszközigénytől a személyi állományig —, mert anélkül nem tudják, hol, mire mennyi pénz kellene a túléléshez. Kruchió Gábor gimnáziumigazgató szerint a költségvetésnek valóban lesznek kihatásai, ez máris látszik azon, hogy a gimnáziumi képzés változatlanul „megtűrt gyerek" a városban. Szilágyi Róza, a városi pedagógus-szakszervezet képt- viseletében aggodalmának adott hangot, miszerint — ha nem változtatnak a terveken — az iskolák szeptemberre vagy már előbb működésképtelenné válnak. Ha a dologi kiadások fedezetét nem kapják meg az intézmények, az veszélyezteti a pedagógusok „rabszolgabérét” is. „Európa Kelet felé lejt — mondta keserű iróniával —, s úgy tűnik, ez a lejtő még meredekebb lesz." . Rázga József, a zeneművészeti szakközépiskola vezetője is hasonló véleményre jutott, kérve, hogy a tervezésbe vonják be a szakma képviselőit. IJhrin Erzsébet, a szlovák gimnázium igazgatója a lényegre tapintott, amikor feltette a kérdést: „Milyen áron nem vezetnek be helyi adót?" Az intézményeket a kényszerű bezárás fenyegeti, a fejlesztéseket ptedig visszaszorítják. Mindezekkel feláldozzák az iskolákba járó nemzedéket. Kiss Ferenc (Kemény Gábor Szakközép- iskola) kilátásba helyezte: ha nem változik a helyzet, olyan kényszerintézkedéseket kell tenniük, amelyek a hatályos jogszabályokba ütköznek (nem tudják fizetni áz ösztöndíjakat, a munka- ruhapénzt). Le kell állítaniuk minden tanórán kívüli foglalkozást Csökkenteniük kell a túlórák számát, ezzel együtt a pedagógusok havi átlagjövedelmét 2 ezer forinttal. El kell adniuk az autóbuszt, meg kell válniuk 5 technikai dolgozótól, sőt, ha tovább romlik a helyzet, 5 tanártól is. Bokor József javasolta, az általános iskolák működését is kísérjék figyelemmel, akár a helyszínen is. Kérte, hogy a testület a nehéz körülmények között is teljesítse a törvényben előírt feladatát. Dr. Novák Pál, a Padrah Lajos Általános Iskola igazgatója arra kért választ, megmarad-e az iskolában a sporttagozat, vagy megszűnik? Nem számíthatnak ugyanis tovább az Előre Sp»rtacus támogatására. Petényi Borbála a kulturális érdekszövetség nevében javasolta, a képviselők döntsék el, hogy az iskolákon kívül milyen közművelődési intézmények működését tartják fontosnak. István Anna felvetette, hogy a városi nemzetiségi klubház fenntartása nem szerepel a költségvetésben, ezért nem is látja biztosítottnak a jövőjét. Kérte, hogy a nemzetiségi célú pénzeszközöket a jövőben külön kezeljék. Császár Lajos a helyi autóbuszokat igénybe vevők nevében tiltakozott a buszjegyek 15 forintos ára ellen. Benkő Sándor vállalkozó az iparűzési adóval kapcsolatban a kollégái körében általánossá vált elkeseredettséget tolmácsolta. Kérte, hogy a helyi vállalkozókat ne szorítsák ki idegenekkel, s a jövőben mind több intézményt adjanak ki a város vállalkozóinak. Annyi bizonyos, hogy a képviselő-testület nem lesz könnyű helyzetben, amikor a város szegényes kasszájából szétosztja a pénzt a 38 helyi intézmény között. És akkor még nem is szóltunk a többi, alapellátást szolgáló pénzekről, a lakossági igényekről. Ezekről nyilvánvalóan többet tudunk meg a február 28-i testületi ülésen, ahol várhatóan végleges formába öntik a költségvetést. Szándékaink szerint erről is tudósítjuk olvasóinkat, illetve a békéscsabaiak számára a Csaba Tv — február 28-a után — kerekasztal-beszélgetést sugároz az érintettekkel. L. E. Hern Gyula Orosbázán: „Átgondoltabb kormánypolitikát” (Folytatás az 1. oldalról) — Okosabb, átgondoltabb kormányzati politikára lenne szükség és úgy érzem, hogy az ellenzéki pxártok is felelősek a kialakult helyzetért. A kárpótlási törvény tárgyalásakor kitűnt, bármit is javasoljon az ellenzék, ld- sebb-nagyobb módosításokkal a kormány beterjesztett javaslatát fogadják el. Nemzeti sorscsapásként érinti majd az országot, senkinek nem oldja meg a problémáját, a károsultakét sem — mondta Horn Gyula. Fontosnak tartotta a privatizáció rendezését, kifejtette, feltétlenül szükséges, hogy a társadalom minden rétege részt vehessen e folyamatban. Az MSZP és a kisgazdapárt megbeszéléseiről szólva kijelentette: a földtulajdon kérdésében közeledett a két párt álláspontja. A parlamenti gyalázkodá- sok tanulságát levonva jelentette ki Horn Gyula, hogy érződik a választópolgárok kiábrándultsága. Az sem válik az ország javára, hogy a képviselők törvényt ülnek a múlt felett. Aki ezt teszi, elveszítheti a jövőt, miként Churchill is fogalmazott. Tisztázni kell ugyan a múltbéli 'hibákat, de csak ez egyetlen pártnak sem lehet fő politikai programja, célja. A kormány munkáját bírálva kijelentette, a kormánynak mindent szabad, de az igazságot elferdítenie nem. Horn Gyula az MSZP parlamenti munkájáról szólva kifejtette, hogy konstruktív ellenzéki politikát folytatnak, magamutogatás nélkül. Módosító javaslataik beterjesztésénél az ügy a legfontosabb cél. Pártjuk mentes a szélsőségektől. Van lehetőség a kibontakozásra, de elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi kapcsolatok újragondolása, különösen az adósság kezelése tekintetében. A kormánynak változtatnia kell politikáján és stüusán, különben a válság kezelése nem hozza meg a kívánt eredményeket P. J. Cukorvásár! A Sarkadi Cukorgyár 1991. március 22-ig (hétfőtől péntekig) 7—12 óráig CUKORVASÁRLASl LEHETŐSÉGET BIZTOSIT gyártelepén. 50 kg-os kiszerelésben 37,— Ft/kg. 1 kg-os kiszerelésben 40,— Ft/kg Csak 5 q feletti mennyiséget szolgálunk ki. Érdeklődni a (66) 75-144/147-es mellékű telefonon lehet A Békés 'Megyei Üdítőital-ipari Vállalat vételre MŰHOLD- V . VEVŐ felajánlja AJÁNLATUNKBÓL: a Sarkad város Starlet 16 44 000 Ft. területén üzemelő Samsung Jupiter 90 SZESZFŐZDÉJÉNEK 53 000 Ft. TELJES Samsung Jupiter 120 TECHNOLÓGIAI 59 000 Ft BERENDEZÉSÉT. Uniden 8008 67 000 Ft. Érdeklődni Az árak az AFA-t Is tartalmazzák. Telepítéssel személyesen, levélben és szerelést anyagokkal szintén rendelkezésükre vagy telefonon állunk. Kérjen részletes tájékoztatót! a vállalat főmérnökénél RADIAN GMK, Püspökladány. Bocskai U. lehet ClM: Békéscsaba, IS. sz. Pf. 24. 4ISO. Tel.: 313. * Luther la. ő/B. Tel: (66) 23-611, 123-551. í ügyintéző: Grünwald Róbert.
