Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
o 1991. február 2„ szombat £\C1 „Továbbra is csendesen politizálunk” Beszélgetés a KNDP megyei szervezetének új elnökével Működő piacgazdaság — Változó munkanélküliség Jól működő intézményrendszerrel Várhatóan februárban kerül az ' Országgyűlés elé a munkanélküliek ellátásáról és foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvénytervezet, amelyet mind a kormány, mind az Érdekegyeztetési Tanács és a parlamenti szakbizottságok már az elmúlt évben elfogadtak. Az állami költségvetés december végi elfogadásával, azaz a (minimális) pénzügyi háttér biztosításával megteremtődött egy új munkaerőpiaci helyzetben működő megváltozott állami foglalkoztatáspolitika bevezetésének feltétele. Az állam a következő években sem mondhat le az aktív foglalkoztatáspolitika megvalósításáról, ennek tartalma azonban ma már egészen más, mintakár 2-3 évvel korábban. E politika lényeges elemei a következők: A fontosabb foglalkoztatáspolitikai döntésekért nem egyedül az állam, hanem a munkáltatók és a munka- vállalók, valamint az ön- kormányzatok is felelősek. tatás elősegítésében és a munkanélküliek ellátásában az állam, az önkormányzatok, a munkáltatók, a munkavállalók (és azok érdek- kötelemegvalósításáért abban formában, ahogy ezt eddig . képviseleti szervei) tette. Ez a felelősségválla- sek együttműködni. Közös áldozatvállalás ö munkanélküliség realitás Az aktív foglalkoztatáspolitika nem egyszerűen a munkaerő-kereslet növelésére, valamint a munkanélküliség mérséklésére vonatkozó program. Olyan törekvéseket is magába foglal, mint a gazdasági szerkezet korszerűsödéséhez való gyors alkalmazkodás elősegítése, az átképzési és továbbképzési tevékenység intenzitásának növelése, a területi aránytalanságok mérséklése, a foglalkoztatás-biztonság javítása, valamint egyes munkavállalói rétegek önálló vállalkozásra ösztönzése. A következő évedben azonban valószínűleg az aktív foglalkoztatáspolitika eredményeként sem lehetséges minden egyes embernek munkalehetőséget biztosítani. A foglalkoztatáspolitika lehetőségei ugyanis egy korszerű piacgazdaságban meglehetősen végesek. önmagukban eltörpülnek a gazdasági élénkítés, a vállalkozás- fejlesztés lehetőségeitől. Várhatóan a következő 2-3 évben a gazdaságpolitika inkább a szűkebb értelemben vett válságmenedzseléssel lesz elfoglalva, és ezért inkább védekező jellegű lesz. Az ún. aktív foglalkoztatáspolitika pedig inkább az offenzív hatásokra helyezi a hangsúlyt. E politika jegyében terjeszti a Parlament elé a kormány a már említett törvény tervezetét. A törvény az eddigi szabályozásokhoz képest három újszerű elemet tartalmaz. A törvény egyik újszerű törekvése", hogy az állam* különféle foglalkoztatáspolitikai döntésekbe széles körűen bevonja az önkormányzatokat is. valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szerveket. A fontosabb foglalkoztatáspolitikai döntéseket ebben a rendszerben konszenzussal lehet meghozni, amelyben érvényesülnek a nemzetgazdasági. a munkaadói, a munka- vállalói és a helyi _érdekek is. Általános törekvés a döntések ésszerű decentralizációja. A törvény tartalmazza az állam és munkaerő- piac közvetlen szereplői közötti feladat-, illetve munkamegosztás újrafogalmazását. Ennek az a lényege, hogy az állam a továbbiakban nem vállalhat felelősséget a teljes foglalkoztatás A törvényben újszerű elemnek számít a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésének finanszírozása is. Itt alapvetően arról van szó, hogy az eddigi, kizárólagosan az állami költségvetésre alapozott finanszírozást egy többpartneres- és többcsatornás finanszírozás váltaná fel. Lényege, hogy az anyagi eszközök előteremtéséhez a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is hozzá kell járulni. Az előzetes számítások szerint 1991-ben ’ kb. 240—340 ezer fős munkanélküliséget feltételezve, kb. 30-32 milliárd forintra lenne szükség az átalakított foglalkozáspolitikai eszközrendszer működtetéséhez. A kormány egy kompromisszum elfogadását javasolja, amely szerint a munkáltatók és a munkavállalók összesen 2 százalék bérarányos járulékfizetést vállalnának. A 2 százalék nagyobbik hányadát a munkáltatók, kisebbik hányadát — személyi jövedelemadómentesen — a munkavállalók fizetnék. Az így képződő Munkanélküli Szolidaritási Alap azonban 1991-ben várhatóan nem lenne elegendő, ezért az állami költségvetés — a törvény tervezetében foglalt kötelezettségének megfelelően már induláskor kiegészíti az alapot. Kormányzati feladat A törvény beterjesztése mellett a munkaügyi kormányzat természetesen további intézkedéseket tesz az aktív foglalkoztatáspolitika gyakorlati megvalósítására: Fejleszti a munkaerőpiaci szervezeteket, a nagyságrenddel megnövekedett munkanélküliséget ugyanis csak egy eddiginél jóval felkészültebb és nagyobb kapacitású szervezet képes megfelelően kezelni. Jelentős mértékben bővíti a munkaerőpiaci átképzésre alkalmas intézményeket. Tökéletesíti a munkaerőpiaci prognózisokhoz szükséges információs rendszert, ugyanis csak a megbízható prognózisok kialakításával vethetők meg egy eddiginél megalapozottabb és rugalmasabb foglalkoztatáspolitika alapjai. A privatizációs folyamattal összefüggésben támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a munkavállalói részvényvásárlások lehetőségeinek megteremtését szükségesnek tartják. Kidolgozza a hazai munkaerőpiac jogi védelmét azzal összefüggésben, hogy a magyar munkaerőpiacra nehezedő külső nyomás minden valószínűség szerint jelentősen erősödni fog a következő időszakban. Az új, megváltozott körülménynek megfelelően átdolgozza a Munka Törvény- könyvét. Ezzel együtt átalakítja a munkaügyi viták intézésének egész rendszerét A fentiekből jól látható, hogy a felsorolt lépések együttes megléte jelenti csak természetesen a piacgazdasági munkaügyi intézményrendszer hazai kialakításának kezdetét. Bagó József A parasztság kárpótlásáért Rz Agrárszövetség és a FKgP közös céljáról Az utóbbi napokban a sajtó, de a televízió „Hét” című műsora is részletesen foglalkozott az Agrárszövetség és a kisgazdapárt vezetői közötti egyeztető megbeszéléssel. Ennek előzménye, hogy az Agrárszövetség Országos Választmánya 1990. november 17-én /megtartott ülésén felhatalmazta az Agrárszövetség elnökségét, hogy a különböző pártokkal folytasson egyeztető megbeszéléseket. 1991. január 4-én megtartott választmányi ülésen is egyetértés született abban, hogy a többpártrendszerű demokráciában minden párttal, főleg szakmai kérdésekben érdemi tárgyalásokat kell folytatni. A Kereszténydemokrata Néppárt Békés megyei szer- veretének élére néhány napja új elnököt választott a tagság. Dr. Mátrainé dr. Kiss Viktóriát, aki, mint általában a magyar nők, gyakorló orvos, feleség, háziasszony és családanya is egyszemélyben. Mindemellett marad-e ideje, de legfőképpen energiája a politizálásra, egyáltalán arra, hogy egy megyei pártszervezet koordinálását maradéktalanul ellássa? — kérdeztük az elnökasszonyt. — A nagyválasztmány jelölését végül is elfogadtam, pedig férjem is rendkívül elfoglalt, hiszen a kisgazda- párt megyei szervezetében fontos tisztséget tölt be. Ügy gondoltam, ha a küldöttek megtiszteltek bizalmukkal, kötelességem elfogadni a jelölést. Döntésemet az is motiválta, hogy ez a feladat számomra egyfajta szolgálat, amelyet, ha lelkiismeretesen és jól csinálok, akkor remélhetőleg Békés megyében is egyre nagyobb teret nyerhet a kereszténydemokrácia eszmeisége. A konkrét feladatok is csábítottak, hiszen még több részén a térségnek nincs működő szervezetünk, például Szeghalom, Battonya, Mezőkovácsháza. S ezek bekapcsolása a megye mozgalmába a legelső feladatunk egyike. A jövőben főfoglalkozású szervezőtitkárt alkalmazunk, s szeretnénk megnyitni megyei irodánkat Békéscsabán, ahol napi négyhat órában állnánk tagjaink és az érdeklődők rendelkezésére. — Az elmondottak alapján számomra úgy tűnik, a kereszténydemokrata néppárt próbál megerősödni a térségben, s nagyobb tömegbázisra szert tenni. — Én úgy gondolom, erre minden esélyünk megvan, hiszen pártunk csendesen politizál. A pártcsatározásokban sem országos, sem megyei szinten eleddig szélsőséges nézeteket nem képviselt. S ha valamikor, akkor most igazán konvertálható a párt számára a mérsékelt politikai irányvonal. Mert, bár továbbra is csendesek maradunk, de azért látunk, hallunk és gondolkodunk. A nép most fél a szegénységtől1, mi azonban szeretnénk meggyőzni őket arról, hogy politikusaink a lehetőségekhez képest mindent megtesznek azért, hogy az ország előre haladjon. De a keresztény hit is sokait segíthet ezekben a nehéz időkben. Hiszen egy vallásos ember, aki Istenben hisz, könnyebben tud lemondani, áldozatot vállalni, s ez ma olyan erkölcsi erőt jelenthet, amely megÉvzáró taggyűlését tartotta a napokban, Békéscsabán, a 21 vállalat és szövetkezet által egy éve megalakított Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. A kft. alaptevékenysége a környezetvédelem, és feladatának tekinti a mezőgazdasági jellegű szennyvizek elhelyezését, hasznosítását, az olajos iszapok ártalmatlanítását, a szerves oldószerek regenerálását, és a veszélyes hulladékok tárolását. Dr. Cserei Pál, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy most van folyamatban a növényvédőszeres göngyölegek ártalmatlanító, hasznosító üzemének kialakítása, és erre már pályázatot nyújtottak be az illetékes minisztériumhoz. Ugyancsak most indul a szervesoldó- szer-tartalmú hulladékok mentheti az országot egy esetleges visszarendeződéstől. — Gazdaságpolitikai téren milyen tervei vannak a pártnak? A térség' gazdasági problémáira dolgoznak-e ki önálló tervet, természetesen egyeztetve a többi párttal és gazdasági szervezettel, avagy csupán a szociálpolitika területén maradnak? — A mi feladatunk elsősorban a szociális problémák levezetése, az egyéni és családi gondok enyhítése. De végül is van önálló gazdaság- politikánk, amelynek egyik sarkalatos pontja a tulajdon- viszonyok átalakítása, a sérelmet szenvedettek erkölcsi és anyagi rehabilitálása. Az egyházi iskolák visszaadása pedig mindenképpen közgazdasági szemléletet követel tőlünk. De mi felkészültünk arra is, hogy a megye sajátosságaiból adódó gazdasági kérdések megoldására szakembereink adják meg a választ, hiszen vannak közöttünk közgazdászok, agrármérnökök, jogászok, ügyvédek, tanárok. — Két politikus egy családban. Gondolom, otthon is politizál. Vannak-e nézeteltérések férje és ön között, hiszen a kisgazdák heves vérmérsékletű politizálása aligha hozható közös nevezőre a kereszténydemokraták szerénységével. — Természetesen nincs olyan nap, hogy a politika szóba ne kerüljön. De mint ahogy a kormányban, úgy otthon is egyelőre koalícióban vagyunk. Bár igaz, hogy a kisgazdák néha szélsőségeseknek tűnnek, de tapasztalataim szerint ez inkább stílusbeli eltérés. Mert a politikai és gazdaságii rendszer- váltást Illetően az alapelvekben alig-alig található eltérés a két párt véleménye között. — rákóczl — Fotó: Fazekas Ferenc mikrobiológiai ártalmatlanítása és hasznosítása. A PHARE-program keretében tervezik regionális, átmeneti, veszélyeshulladék-tároló- telep kialakítását. A kft. munkáját nehezíti, hogy nincs még új környezetvédelmi törvény, s így hiányzik az a gazdasági feltételrendszer, amely a környezetvédelmet „kifizetődővé” teszi. Szó esett arról is, hogy idén ősszel — az anyagi forrásoktól függően — ve-- szélyes hulladék összegyűjtést szerveznek a lakosság körében. Azokat a hulladékokat gyűjtik be, amiket eddig nagyrészt a kommunális hulladék közé dobtunk, például növényvédőszeres göngyölegeket, festé- kes dobozokat, akkumulátorokat. NY. L. Pártok sötétben? öt párt és két társadalmi szervezet január 31-ig nem fizette ki székháza bérleti- díj hátralékát, ezért e szervezetekkel az aznap lejáró szerződéseket a Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalat nem hosszabbította meg. A kormány tavalyi ülésén úgy döntött: 1991. júliusának végéig fenntartja azt az állapotot, amelyet még a Németh-kormány teremtett a pártok ideiglenes elhelyezésével. (Az akkori verdikt szerint idén márciusig kialakították volna a végleges állapotot, ám ehhez egyelőre számos feltétel hiányzik.) Az újabb kormány- határozat azonban csak a számlájukat kifizető szervezetek számára tette lehetővé a bérleti szerződés meghosz- szabbítását. Komoly összeggel tartozik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Magyar Demokrata Párt, de adós a Független Szociáldemokrata Párt, a Cigányok Szociáldemokrata Pártja, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt budapesti szervezete, valamint a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. Kilakoltatásra egyelőre nem kerül sor, felelte az MTI kérdésére Borsa Gyula. a FIMÜV osztályvezetője. ám hozzátette: valószínűleg a villany és a fűtés lekapcsolásával „ösztönzik” majd az adós szervezeteket a helyzet rendezésére. A kisgazdapárt vezetőivel történő egyeztető tárgyalás elsődleges célja a magyar mezőgazdaság jövője, a falun élők, az agrártevékenységet vállalók létbiztonságának megteremtése. Egyetértés született abban is, hogy a rehabilitációkra váróktól türelmet, a formális jogot sértő cselekményektől tartózkodást kémek. A Parlament elé terjesztett kárpótlási törvénytervezet a jelenlegi formájában elfogadhatatlan, mind az Agrárszövetség, mind a kisgazdapárt részére. Az elvett, megváltott, kikényszeritett, földfelajánlással leadott földek esetében 100 százalékos természetbeni földtulajdoni rehabilitációt tartanak szükségesnek mindazok esetében, akik földműveléssel kívánnak foglalkozni. Ezzel elkerülhető, hogy életképtelen törpebirtokok alakuljanak ki. A két szervezet között egyetértés született abban is, hogy a kárpótlási törvénynyel párhuzamosan sürgősen új földtörvény és szövetkezeti törvény megalkotására kerüljön sor. A szövetkezés elvei kizárólag a magántulajdonon alapulhatnak és a szövetkezés szándéka csak a közös gazdálkodás lehetséges előnyeinek felismeréséből fakadhat. Az Agrárszövetség a kárpótlási törvénytervezettel ■kapcsolatban konkrét javaslatot dolgozott ki, s ennek lényege az alábbiakban foglalható össze, azzal a megegyezéssel, hogy további szakértői tárgyalások során azok még további pontosításra szorulnak. A részleges kárpótlás azokra a tsz-ekre és szakszövetkezetekre is terjedjen ki, amelyek a különböző jogszabályok által sérelmet szenvedtek. Ez esetben a kárpótlás mértéke úgy kerüljön megállapításra, hogy a szövetkezetek a kárpótlás ellenértékét valorizálva kapják vissza. A kárpótlási jegy legyen felhasználható „az állammal lás valójában úgy fogalmazható meg, hogy az állam — ereiéhez mérten — minden tőle telhető eszközökkel elősegíti a munkát vállalni kívánók foglalkoztatását, illetve adott feltételek mellett gondoskodik a munkanélküliek ellátásáról. A törvény kimondja, hogy a foglalkozszembeni kötelezettség teljesítésére”. Földkárpótlásra azok legyenek jogosultak, akik kötelezettséget vállalnak a termőföld hasznosítására, akik a kezelő, vagy a szövetkezet működési területén laknak (helyben lakó), és akik az érdekelt szövetkezet tagjai. A degressziós tábla alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha a jogosult azt nem földtulajdon szerzésével használja fel. Az utóbbi esetben viszont az aranyko- ronánkénti 1000 forintos megváltási értéket az inflációval korrigált értékekhez igazodóan kell megállapítani. A kifizetett megváltási árat ne az állam, hanem a szövetkezet kapja vissza. A földkiadással kapcsolatban a szövetkezet közgyűlése legyen hivatott dönteni. Az Agrárszövetség most is kihangsúlyozza, hogy a földtulajdont nem a szövetkezeték vették el, hanem állami intézkedés alapján kerülhették akarva-akaratlanul ebbe a helyzetbe. Az Agrárszövetség legutóbbi, 1991. január 20-1 kibővített választmányi ülésén értékelte a kialakult helyzetet és arra hatalmazta föl elnökségét, hogy a továbbiakban is folytasson a különböző pártokkal szakmai egyeztető megbeszéléseket. Bálint Imre. a választmány elnöke Összegyűjtik a veszélyes hulladékot
