Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

1991. február 13., szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Mire jó a pályaedző csizmája? Békéscsabai Elére Spartacus—Csongrád 6-1 (3-0) Előkészületi labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba. V.: Búzás. Békés­csaba: Baji (Tüskés) — Takó (Gyura), Ottlakán (Zahorán), Szenti (Csató), Pápa (Belvon) — Argyelán, Major L., Kasik, Csanálosi (Horváth) r- Nagy I., dr. Kovács (Miklya). Edző: Vigh Tibor. Csongrádi Soós — Laczkó, Kálmán, Korom — Schal, Kéri, Bense, Fehér, Kiss (Tóth) — Fórizs, Muchel. Edző: Kurucz István. Az öregfiúk nem mostohagyerekek! 15. perc: Argyelán 18 méter­ről lövésre S2ánta el magát. & a Labda a jobb sarokban kötött ki, 1—0. 20. perc: Argyelán jobb oldal­ról beadás&zerüen lőtt a kint ál­ló Soós íölött a kapuba. 2—0. 44. perc: Szenti látszotta be a labdát a középen felbukkanó dr. Kovács elé. aki a most is kint álló kapus fölött a kapu köze­pébe emelt. 3—0. 57. perc: Miklya közeli beíve­lését Nagy I. lőtte a jobb alsó sarokba, 4—0. 82. perc: Miklya több védőn keresztül birkózta be magát a kapu elé, s onnan talált a léc alá. 5—0. *3. perc: Zahorán buktatott a 16-oson belül. A megítélt bün­tetőt Kéri értékesítette, 5—1. 78. perc: Miklya ügyesen ját­szott Horváth elé. aki az ötös- röí bombázott a kapuba, s—1. NB I-es csapathoz méltatlan körülmények között zajlott le a mérkőzés. A V'andháti úti „Fű— 4” talaja előkészítetlen maradt, a kapuk háló nélkül árválkod­A versenybizottság elnöké­től egyebek között megtud­hatták a csapatok képviselői, hogy az MLSZ sokat vitatott átigazolási stopját a bajnoki idény kezdete előtt feloldják. Az MLSZ-nek legkésőbb a február 26-i tanácskozásán határoznia kell: mi legyen a leszerelő, illetve bevonuló labdarúgók játékjogával? A döntés nehezíti, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyszerre sze­retné szabályozni valameny- nyi sportág átigazolási rend­szerét, egyelőre azonban csak az MLSZ-nek van kidolgo­zott tervezete. Az eszmecsere során az is felvetődött, hogy takarékos- sági okokból bevezessék-e azt a gyakorlatot, hogy a leg­közelebbi játékvezetők diri­gálják a mérkőzéseket. Ér­dekes, hogy ezt éppen a Pest megyei labdarúgó-játékveze­tak, és a pálya határvonalait pedig Marosvölgyi edző húzta meg csizmájával, a találkozó előtt. A hókásás pályán havas­esőtől kísérve játszottak a csa­patok. amelyen a hazai együttes jobb erőnlétével és nyilvánvaló­an nagyobb tudásával győzte le NB Ill-as ellenfelét, akik a komplett középpályás soruk nél­kül látszottak. Jó: Szenti, Csa­tó. Csanálosi, dr. Kovács, Ar­gyelán, ill. Kálmán, Korom, Ké­ri. (gyurkó) * * * A tegnap délelőttre tervezett Békéscsabai Előre Spartacus— Békéscsabai Honvéd (volt Szal- vai) találkozó elmaradt, ugyan­is hiába készülődtek az elörések a mérkőzésre várva, mert ellen­felük nem érkezett meg. Fél 10 után pár perccel Baukó András eyúró értesítette a játékosokat, hogy a Honvéd szolgálattartás miatt nem tud kiállni. A Vigh— Marosvölgyt edződuó mérkőzés helyett törzsedzést és regenerálő futást vezényelt a ligetben. Mindenesetre fura, hogy a me­gyei I. osztályban szereplő me­tők képviselője ellenezte a legjobban. Egy példából az­tán az is kiderült, hogy a múltbeli gyakorlathoz való ragaszkodás mögött nemcsak az elfogulatlan játékvezetés vélt biztosítékai vannak, ha­nem esetenként az is, hogy a távolról küldött játékveze­tők olykor pályaválasztókat megrendítő költségtérítést vágnak zsebre. Hiába, a pár­tatlan játékvezetésnek meg­van az ára ... Az sem tisztázódott kellő­képpen, hogy milyen szank­ciókat alkalmaznak a küldő­ik azokkal a mérkőzésveze­tőkkel szemben, akik nem megfelelően látják el felada­tukat. A versenybizottság ugyanis csak a csapatok elé­gedetlenségéről kap vissza­jelzést. a játékvezetőküldő bizottságok már kevésbé ér­zik kötelezettségüknek, hogy tájékoztatást adjanak az gyeszékhelyi csapatból senkinek sem jutott eszébe értesíteni az ellenfelet arról, hogy nem lesz mérkőzés... * * * A mai, FC Bihor elleni össze­csapást a MÁV Csányi utcai pá­lyáján játssza az Előre Sparta­cus. A Németh Lajos játékveze­tő bíráskodása mellett lezajló mérkőzés 14.30 órakor kezdődik. A román I. ligás csapat elleni találkozón a bérletek nem ér­vényesek, amiből egyenesen kö­vetkezik: belépőjegyet kell vál­tania annak a szurkolónak, aki kíváncsi az összecsapásra. Totátippjelnk a 7. hét szelvényeihez: 1. Karlsruhe—Hamburg 1 X 2. Kaiserslaut.—1. FC Köln X 2 3. Leverkusen—Hertha BSC l x 4. Nürnberg—Wattenscheid 1 5. Stuttg. Kick.—Saarbr. 1 6. Cesena—Cagliari 1 X 7. Lecce—Genoa X 1 8. Milan—Lazio 1 9. Parma—Bari lx 10. Roma—Intemazionale x 11. Sampdorla—Juventus 1 x 12. Torino—Bologna 1 13. Atalanta—Fiorentlna 1 x esetleges felelősségrevonás- ról. Pedig mi is szívesen helyet adnánk ilyen infor­mációnak, mert úgy véljük, hogy a játékvezető is ugyan­olyan résztvevője a játéknak, mint a labdarúgó, aki sárga lapot, pirosat, örökös eltil­tást is kaphat, a bírók tény­kedése azonban — legalább­is az eddigi gyakorlat sze­rint — többnyire tabu volt. Csak azt nem tudjuk, miért; hibátlanok, vagy mert vé­dettek? Ha az nem titok, hogy egy ifjúsági játékosnak kilenc- hetes eltiltást akasztanak a nyakába anélkül, hogy őt, vagy a vidékről beutazó kép­viselőjét meghallgatnák, a já­ték további résztvevőinek ügyeit is nyíltabban kellene kezelni. Félreértés ne essék, nem az eltiltás mértékét vi­tatjuk. csupán arra szeret­nénk felhívni a figyelmet, hogy a módszer már nem felel meg a társadalmi, po­litikai változásoknak. Mindez azonban nem ment­heti fel a szakosztályok ve­zetőit. edzőit az alól a fele­lősségük alól. hogy többet kell törődniük a fiatalok ne­velésével. Mert ahol ezt tisz­tességesen gyakorolják, ott kevésbé kell attól tartani, hogv a játékos tiszteletlen a mérkőzés vezetővel. szándé­kosan utána rúg az ellenfe­lének. Akik viszont rendsze­res vendégei a fegyelmi bi­zottságnak. azok a játékosok minősítik a vezetőiket, a ne­velőiket is. Dr. Fekete János, a ver­senybizottság kecskeméti el­nöke nem véletlenül hívta fel a csapatok képviselőinek figyelmét: tisztában kell len­niük a jogaikkal és a köte­lezettségeikkel, hogv megfe­lelően kéDviselhessék csapa­taik érdekeit Szó volt még az Alföld csoport pénzügyi helyzetéről is. Amint Czenczik István, versenvbizottsági titkár tájé­koztatóiából kiderült, a ne­vezési díjakból fedezik a ki­adásaikat. S mivel a csapa­tok az osztály üzemeltetőivé váltak, joggal várják el, hogv a pénzükért az igényeiknek megfelelő szolgáltatást is kapjanak. Bandik István »A Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetség részéről — élve a helyreigazítási ké­relem lehetőségével — a Bé­kés Megyei Népújság 1991. január 19-i számában meg­jelent „Az öregfiúk erős em­berek, de mostohagyerekek” című cikkre, az alábbiakat válaszoljuk: A tárgyi tévedéseken és szubjektív véleményeken alapuló cikk ellentétei keres ott is, ahol az nincs, és el­marasztalóan minősíti a szövetség vezetőit. Véleményünk szerint; a szerző hibát követett el, amikor az olvasóközönség objektív tájékoztatását nem tartotta szem előtt, és elfe­ledkezve az elemi újságírói etika követelményeiről, nem kérdezte meg a másik felet — szövetségünket — a fel­vetett problémákkal kapcso­latban. Nézzük tehát a tényeket. Elfeledkeztünk Lovászról? Igaz, hogy Lovász Györ­gyöt és Steer Józsefet „ha­zaérkezésekor nem fogadta örömmámorban tömeg. Sőt!” De miért nem? Azért, mert érkezésükkor, 1990. október 26-án taxis sztrájk miatt nem tudtuk elérni és kö­szönteni őket Ferihegyen, és bár elindult, nem tudta fo­gadni őket a Magyar Televí­zió Telesport szerkesztőségé­nek általunk értesített stáb­ja sem. Az elmaradt ünne­pélyes fogadtatás helyett a két sportoló ünnepélyes kö­szöntésére — több száz néző jelenlétében — Orosházán, az erőemelő magyar bajnok­ságon 1990. november 10-én került sor, amikor elnökünk, dr. Szabó Péter méltatva az elért eredményeket, értékes ajándékokat nyújtott át a versenyzőknek. Az elmaradt riportra — kissé megkésve — 1990. december 2-án, a fekvenyomó magyar bajnok­ság alkalmával került sor, melyet a Telesport nézői is láthattak. Tehát nem feled­keztünk meg Lovász György. rőL Ki lehet az év sportolója? Ha a cikkíró kíváncsi lett volna a szövetségi vezetők véleményére is, megtudhat­ta volna, hogy szerintünk is Lovász György volt az 1990- es év legeredményesebb ve­terán erőemelő sportolója. Sőt, személyes véleményem szerint jelenleg ő a magyar erőemelő sport eddigi leg­kiemelkedőbb egyénisége. Mégis, miért nem az ő ne­ve szerepelt a nyilvánosság­ra hozott Év sportolója név­sorban? Egyszerű a válasz, melyet kérésünkre Jancsó Kornél újságíró, az MTI sportszerkesztőségének mun­katársa adott meg, aki egyébként közreműködött a különféle sportszövetségek­től beérkező javaslatok ösz- szeállításában: „Az MTI minden évben felkéri a szövetségeket az év sportolója nevek közlé­sére. A felkérő levélben nem szerepel, de értelemszerű, hogy jelöltek az aktív (ifjú­sági és felnőtt) sportolók le­hetnek. Veterán sportolók részére számos nemzetközi és hazai szövetség rendez versenyeket, az ezeken elért eredmény alapján azonban egyetlen szövetség sem je­lölt meg sportolókat. Ha er­re igény van, külön kategó­riaként szerepeltetni lehetne az év legjobb veterán spor­tolóinak névsorát is.” Fentiek alapján természe­tes, hogy „azt a Lóska Sán­dort nevezte meg a szövetség az év legjobbjának, aki a hollandiai felnőtt erőemelő- világbajnokságon harmadik volt, az Orosházán megren­dezett Európa-bajnokságon pedig nem indult”. Termé­szetesen fiatalként nem is indulhatott, mert ott, mint veterán EB-n csak 40, illetve 50 éven felüli versenyzők vehettek részt. A nyílt világbajnokságon Lovász György veterán vi­lágbajnoki 767,5 kg-os ösz- szetett eredményével a 9. helyezést szerezhette volna meg. A vele közel azonos teljesítményű, 15 évvel fia­talabb Mikes Sándor indult a versenyen, aki a helyszí­nen megsérült, s így a 12. lett. Mikes nevezésekor úgy véltük, hogy Lovász Auszt­ráliában már esélyt kapott a bizonyításra, és rajta kívül másait számára is lehetősé­get kívántunk biztosítani erőemelő-világversenyen va­ló szerepléshez. Nézzünk egymós szemébe! Szövetségünk 1990. decem­ber 22-én az év legeredmé­nyesebb sportolóinak rész­vételével évzáró bankettet rendezett, melyre meghívtuk többek között Lovász Györ­gyöt is. Az évzárón értékel­ve az eddigi munkát, mél­tattuk és szerény ajándék­ban részesítettük az év leg­eredményesebb sportolóit. Szerettük volna, ha Lovász György is eljön, és szemünk­be nézve elmondta volna problémáit, mint ahogy mi is elmondtuk volna dönté­sünk indokait. Igaza van Lovász Györgynek, nem a szövetség kedvéért sportolt eddig sem, de szeretném- megjegyezni, a szövetség sem az ő kedvéért szervezte meg utazását és fizette ausztráliai tartózkodásának költségeit. Tettük ezt azért, mert 20 éves sportmúltjával, eddigi eredményeivel bizo­nyította: méltó a bizalomra. Büszkék vagyunk arra, hogy Lovász György mester EB- és vb-aranyérmes személyé­ben 1990-ben a világ legjobb 40 éven felüli erőemelő spor­tolóját tisztelhetjük.« Horváth Csaba, a Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetség általános elnökhelyettese I harmadik sárgába egy csapat és a játékvezető is belepirult Az óvás miatt függőben maradt Kiskundorozsma—Mezőhegye* mérkőzés ügyében összeült az NB III Alföld csoport verseny- bizottsága, és — mint másodfokú fegyelmi testület — helyben­hagyta a fegyelmi bizottság 1990, december 19-én hozott hatá­rozatát, amely a Kiskundorozsma—Mezőhegyes 1—1-re végző­dött mérkőzés eredményét megsemmisítette, és a találkozó 2 bajnoki pontját, 3—0-ás gólkülönbséggel a Kiskundorozsmának Ítélte. Az óvásra, illetve a fellebbezésre az adott okot, hogy Grezsa Attila, a Mezőhegyes játékosa ősszel három sárga lapot szedett össze, és ennek ellenére pályára lépett Dorozsmán. A játékos „csúsztatásához” azonban hozzájárult Kérdő Bálint játékvezető is, aki csak a mérkőzést követően, otthon irta be a jegyző­könyvbe Grezsa harmadik sárga lapját, aminek így nem ma­radt nyoma a mezőhegyesleknél. A Hivatalos Közlönyt meg nem olvasták ... Az ügynek több tanulsága is van, éppen időszerű a levoná­suk a közelgő bajnoki rajt előtt. Kár lenne „elvadítani” Lovászékat... Elmarasztalónak érzi cikkemet? Ezek sze­rint van benne valami. Ha más nem is, egy csomó konkrét tény, az erőemelők által el­mondott sok-sok információ, amiről a köz­vélemény oly keveset tud. A nyilatkozatok kapcsán, a sportemberek által felemlegetett dolgok miatt elmarasztaló az írás? Vajon miért mondták el sérelmeiket az erőeme­lők éppen egy újságírónak?^ Gondolom, máshol nem találtak meghallgatásra, így a szövetségben sem. On alaposan kivesézte cikkemet. Én ugyanezt teszem levele olvasása után. — Lovász Györgynét a taxisblokád sem akadályozta abban, hogy Ferihegyen várja férjét, ö Gyuláról Indult és ott volt a vi­lágbajnok gépének leszállásakor. A szövet­ség képviselői Budapestről, ugyanazon a napon nem értek ki a reptérre. — Az Év Sportolója cím odaítéléséről csak annyit: levelében veteránként emlege­ti Lovász Györgyöt, azt a sportolót, aki az 1990-es magyar bajnokságon (aktív, felnőtt) új országos csúccsal utasított maga mögé mindenkit, abszolút kategóriában pedig a második helyet szerezte meg. Történt mind­ez Orosházán, hangsúlyozom, az aktív és nem a veterán bajnokságon. — Az MTI és a szövetség közötti „jó­szomszédi viszonyt” nem kívánom kom­mentálni. — Lovász nyílt világbajnoki szereplésé­ről utólagos feltételezéseket közöl. Ha..., ha... Rendben van, játsszunk a gondolat­tal: ha kiviszik, akkor kilencedik a ver­senyben. De Mikes ott volt, és csak 12. lett. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk a dolgot, ki is a jobb? — Levele végén ön javasolja, nézzünk egymás szemébe! Rajta! Szeretném tudni, hogy a szövetség milyen utat szervezett Lo­vásznak? A sportoló elmondása szerint szponzori támogatással és önmaga mély zsebbenyúlásával utazott Ausztráliába. Az évzáró értekezleten ajándékot szán­tak a sportembernek? Vajon megkapta már? És még egy: a levél elején újságírói eti- kátlansággal vádol, mert nem kérdeztem .meg a másik felet. Önök megkérdezték az Év Sportolója cím odaítélésekor az elnök­ség valamennyi tagját? Ma is azt vallom, a magyar erőemelő sport Békés megyei képviselői eredménye­ket felmutató sportolói többet érdemelnek. Az országnak eme szegletében már rendez­tek sikeres Európa-bajnokságot, és ehhez a Viharsarok sportbarátai nem kevés pénzzel járultak hozzá. Kár lenne „elvadítani” Lo­vászékat, a békésieket ettől a sportágtól — s ez már tényleg szubjektív, egyéni véle­ménye az újságírónak. Csete Ilona Pluszmérközés: 14. Pisa—Napoli x Az Alföld csoport asztalán már pattogott a labda R versenybizottság idény előtti mérkőzése a klubok képviselőivel A tavaszi bajnoki labdarúgóidény közeledtét jelzi, hogy nemcsak a csapatok készülnek, de tanácskozásra szólította a feladat a sportvezetőket is. Az NB III Alföld csoportjának versenybizottsága Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban találkozott a klubok képviselőivel. Dr. Fekete János elnök — az őszi idény mérlegét megvonva — zökke­nőmentes fordulókról számolhatott be. Mint mondta, sem bunda, sem botrány nem rontotta a sportág népszerűségét. Mindössze egy mérkőzés, a Kiskundorozsma—Mezőhegyes találkozó maradt óvás alatt. Az általános fegyelmi helyzetre jellemző, hogy az előző bajnoki idényben is csak egy óvás történt. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Politikai napilap. Kiadja a Népújság Kft., Békéscsaba. Felelős kiadó: dr. Serédi János, Martin Feldenkirchen ügyve­zető igazgatók. Főszerkesztő: dr. Serédi János. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc, a szerkesztőség és a kiadó címe; Békéscsaba, Munkácsy utca 4. szám. Pf.: 111. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 27-844, főszerkesztő: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83-312. Telefax: (66) 21-401. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 145 forint, egy évre 1740 forint. Készül; a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós« ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom