Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2., szombat o Padlón a társadalombiztosítás (Folytatás az 1. oldalról) nisztertanács, hol az Egész­ségügyi Minisztérium, most pedig a Népjóléti Miniszté­rium gyámsága alatt működ­nek. Az átalakulófélben lévő intézményrendszer tevé­kenységi és hatásköre sok­ágú lehetne, ha megszületik a törvény és azt követőén a decentralizált megyénkénti társadalombiztosítási önkor­mányzat. Az elképzelések szerint például átvennének, megvásárolnának gyógyfür­dőket. így a betegek gyógyí­tását* támogatnák, a tiszta­sági fürdőt és a sportuszo­dát viszont nem. ­A mggyei orvosi kamara vezetőivel közösen megerő­sítették a .szándékot, hogy a biztosítónak a beteg a fon­tos, de csak az orvos köz­vetítésével cselekedhetnek. Az egészségügy működésé­nek sarkalatos kérdése _ a tarifarendszer kidolgozása, azaz, hogy mibe kerül pél­dául egy vakbélműtét, egy foghúzás vagy vérképelem­zés. Nem biztos, hogy ez az egészségügyben dolgozók számára is kedvező rendszer lesz. Az is kétséges, hogy ugyanaz a műtét ugyanany- nyiba kerül Budapesten vagy Békéscsabán, ha az üzem-, az anyag- és ener­giaköltséget is beszámítják. Ahol olcsóbban, minőségi gyógyítást „kap” a beteg, oda megy. így egy-egy intéz­mény akár tönkre is mehet, vagy éppen felvirágozhat. A TB-hez áramló és on­nan kifizetett összegek ha­talmas masszájából nem vá­lasztható szét, mire mennyit költenék, vagyis az nem tudható, hogy mennyi pénz megy táppénzre, nyugdíjra, anyasági vagy baleseti se­gélyre. Ha megalakul a TB- önkormányzat (választott társadalmi testület lesz), ezekre a kérdésekre is joga lesz választ kapni, az el­osztásiba 'beleszólni. Egyre élőbb probléma, hogy az in­tézményeken belül magán­gyógyításra kiválni szándé­kozó orvoscsoport hogyan tarthat kapcsolatot a bizto­sítóval, hogyan téríti meg költségeit a biztosított bete­gek vizsgálata után. Vagy a területi önkormányzatoknak vagy a gameszeknek, vagy valamilyen jogi személynek kellene a közvetítést felvál­lalnia. Ma még ilyenek a szabályozóink. Az orvosnak, a betegnek és a biztosítónak mindegy, 'kinek a közvetí­tésével térítik meg a jogos költségeket, de az önkor­mányzatoknak sok gondjuk- bajuk közepette eszük ágá­ban sincs az újabb nyűgöt fölvállalni. A „kipostázott” nagymama esete Ugyancsak kérdéses, mi­ért nem kötelezhetők arra a területi önkormányzatok, hogy külön számlán kezel­jék a biztosító által kifize­tett működtetési költségeket, ügyeleti pénzeket. Ne adj’ isten, még véletlenül se cso­portosítsák át más felada­tokra, hiszen így is csak a minimumot tudják biztosí­tani. Az orvosi kamara tagjai azon elmélkedtek, hogy a szabad orvosválasztás meg­honosítását követően miként fér meg „egy gyékényen” az orvosok területi ellátási kö­telessége és a betegek tet­szés szerinti szabad áram­lása. Vagy például kivel fog­ja megfizettetni a szociális indíttatású kórházi tartózko­dást? Előfordult már olyan szánalmasan kegyetlen eset is, hogy egy, a családjától és falujától elutasított idősasz- szonyt mentőre pakoltak a kórházban és megcímezték a polgármesternek. Hátha vég­re valaki hatékonyan intéz­kedik ... A fővárosbeli tervek cent­ralizálni kívánják a társada­lombiztosítást, egy országo­san centralizált társadalom- biztosítási önkormányzat lét­rehozásával. Az aggodalom jogos, keserű tapasztalatokon nyugszik, hogy ebben az esetben a vidékiek leshetik, mit kapnak az országos pén­zekből! Nem véletlen, hogy a megyei orvosi kamara vé­leménye szerint az egészség­ügy új struktúráját az egy­séges, objektív tarifarend­szerre, az egészségbiztosítás­ra, a decentralizált megyei TB-önkormányzatokra kell építeni. A vita még nem le­zárt, várják az egészség- ügyiek ezzel kapcsolatos ja­vaslatait. Bede Zsóka Karikatúra: Jelinek Lajos Ne csak hala! adj, hálót is! Segítő Jobb Beszélgetés egy különleges egészségügyi alapitványrél (Folytatás az 1. oldalról) történik. Kezdve az orvosi műszerek biztosításával, foly­tatva minden egyéb szüksé­ges feltétel megteremtésével. A második fázisban az adott térség egészségügyi szakem­bereinek továbbképzését kí­vánjuk segíteni és pénzügyi­leg támogatni, elsősorban magyarországi intézmények­ben, szükség esetén külföl­dön is. Végül az alapítvá­nyunk orvosi eszközök kihe­lyezésével és folyamatos mű­ködésükhöz szükséges felté­telek biztosításával) teremt lehetőséget a rászorultak la­kóhelyükön történő ellátásá­ra, gyógyítására. Természe­tesen ehhez elengedhetetlen minden hasonló segélyszer­vezet összehagollt működése. Az alapítvány a korszerű in­formációtechnika segítségével az adományozókat, illetve az együttműködő szervezeteket folyamatosan tájékoztatja. S, noha nem mindenkit köt a hippokratészi eskü, mind­annyiunkat kötelez a lelkiis­meret: segíts, hogy segíteni tudjunk! Ami az orvos-szakmai rész­leteket illeti, erről' dr. Kal­már László, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fő­munkatársa szolgál bővebb információkkal. — Legfontosabb' az ambu­lanciák létrehozása. Ezek kezdetben arra alkalmas bel­gyógyászati ambulanciák ke­retében is megkezdhetik mű­ködésüket. Az ambulanciák­hoz kapcsolódó diagnosztikai egységnek meg kell felelnie a "kórházi-klinikai ambulan­cia színvonalának. Ugyan­csak rendelkeznie kell más szakkonzíliumok lebonyolítá­sára szolgáló tárgyi és sze­mélyi feltételek lehetőségei­vel. A betegek zömét ambu­lánsán kell ellátni, isten őrizz, hogy még nagyobb és fölösleges zsúfoltságot okoz­zunk a kórházaknak. Ennek módja, hogy a betegek, illet­ve legszűkebb, az ápolásban segítő hozzátartozók elhelye­zéséről, egy az ambulanciá­hoz, illetve kórházhozrköze- li szállásról is kell gondos­kodni. Ezen szállások mű­ködtetése az alapítvánnyal együttműködő más szerveze­tek közreműködésével is tör­ténhet, lehetővé téve a szál­lások többirányú hasznosítá­sát. A második szint a kórház, mély az ambulanciát is mű­ködteti. Ennek a kórháznak városi, megyei színvonalúnak kell lennie, mely rendelkezik a megfelelő szakmai színvo­nalú és szabad kapacitású osztályokkal. A technikai, dologi, személyi feltételek konkrét vizsgálata után az alapítvány azon lesz, hogy a szükséges kórházakat a feladat ellátására alkalmassá tegye. Távlatilag önálló ala­pítvány-intézmények létre­hozáséira kell törekedni a kezdeti használati, bérleti működési forma után. Az el­ső és második szintű köz­pontok a vasútvonalak és közutak mentén kerülnek ki­alakításra, elképzelésünk szerint öt ilyet alakítanánk ki hazánkban. Külön köz­pontok létesülnék Budapes­ten. Valamennyi azonos szak­mai és kommunikációs rend­szer szerint működik. Mo­dellként a nyíregyházi kór­ház javaslatában szereplő forma szolgálhat. Ez a Sem- ■ melweis Orvostudományi j Egyetem és a Debreceni Or­vostudományi Egyetem kere­tében nagyobbrészt megold­ható. Néhány, egészen spe­ciális esetben a szakmailag illetékes profilintézményeket — OHVI, Országos Idegse­bészeti Tudományos Intézet — kérjük fel segítségre. Az együttműködésről, a finanszí­rozásról a fenti intézmények, a Népjóléti Minisztérium és az Alapítvány tagjai hama­rosan közös megállapodást írnak alá. Mindebből kitűnik: az el­látásban részt vevő intézmé­nyek és a betegek lakóhelyi ellátását szolgáló intézmé­nyek orvostechnikai fejlesz­tését az alapítvány szintén támogatja, műszerek aján­dékozása, beszerzése formá­jában. Jó „utat”, Segítő Jobb! . (fábián) Megszűnik-e a békéscsabai textilipari? (Folytatás dz 1. oldalról) tályt. A hír tehát úgy igaz, hogy a tavalyi 180 gyerek helyett az idén csak 150-et tudunk felvenni. — De biztos lehet-e ez a 150 tanuló a sorsában, vagy­is nem fordulhat-e elő, hogy úgy járnak, mint tavaly az elsős és másodikos fonólá­nyok? — Tény, hogy a textilipar­ban rengeteg ma a bizony­talanság, de a Béköt és az Unicon bázisvállalataink eb­ben a kérdésben stabilnak látszanak. Ugyanazt a lét­számot kérték és várják az 1991—92-es tanévre is, mint eddig. — Tegyük fel, hogy vala­mennyien befejezik az isko­lát, de vajon szükség lesz-e a munkájukra azután? — Természetesen felké­szültünk rá," hogy a jövő út­ja a vállalkozás, s ehhez igyekszünk a gyerekeknek minden segítséget megadni. Tervezzük néhány olyan új tantárgy bevezetését, mint például a vállalkozói isme­reték, a ‘kereskedelmi etika, a divattervezés, vagy a ma­nökenképzés alapismeretei. Ezzel kapcsolatban »már be- . adtuk elképzeléseinket a vá­rosi önkormányzathoz, sőt megpályáztunk egy országos kiírást is. Bennünk megvan tehát a megújulási szándék, de nagyon sok múlik a vá­ros hozzáállásán is. Az igaz­sághoz tartozik, hogy tudo­másom szerint az önkor­mányzat kulturális bizottsá­gában sem egyforma súly- lyal ítéli meg mindenki en­nek az iskolának a szüksé­gességét. Azt is tudom, so­kan rossz szemmel nézik, hogy mi kerültünk ide, a hajdani MSZMP „luxus”- épületébe (a volt oktatási igazgatóságra — a szerk.)... Pedig mi nemcsak hogy • megbecsüljük ezeket a kö­rülményeket, de terveink között ennek hasznosítása is szerepel. A konyha, a kert, a vendégszobák ittléte al­kalmas arra, hogy az itt ta­nuló lányokat a „gazdasz- szonyi” teendőkre is felké­szítsük. Főzésre, kertkultú­rára, szállodai alapismere­tekre gondolok... — Ha már az épület kér­désénél járunk, milyen hí­reik vannak a megígért Ka­zinczy utcai tanműhelyről? — Az, hogy nem lesz be­lőle semmi. A szakképzési alapból 5 millió forintot nyertünk pályázat útján, amiből 24 japán varrógépet vettünk. Ezek nemsokára megérkeznek Hamburgból. A „szupertechnikánk” tehát már meglenne, csak nincs ahova tegyük. Ha lenne tan­műhelyünk, akkor a mi gye­rekeinken kívül érdeklődő felnőttek vagy kismamák ré­szére is tudnánk tanfolya­mokat indítani... Ez már szolgáltatás, amivel egy kis plusz bevételhez is juthat­nánk. — Végül is hová kerülnek a gépek? — Feláldozunk rá két tan­termünket. Igaz, ez válta­kozó tanítást jelent, de in­kább ide, mint sehová ... Summa summárum: a tex­tilipari iskola még ha „gyen­gélkedik” is, létezik, s vár­ja a jelentkezőket. Magyar Mária Snell Pál: nevesíteni kellett volna Előnyben a technika (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az irodát bárki, bármi­lyen problémával felkeres­heti — már, ami a vagyon­védelemmel kapcsolatos. — Az irodában dolgozók fel­világosítással, tanáccsal lát­ják el a hozzájuk forduló­kat. Ha valaki riasztóberen­dezéssel, vagy csúcstechni­kával akarja lakását, érté­keit védeni, itt azt is meg­találja, megrendelheti. Ter­mészetesen szolgáltatási te­vékenységet is vállal az iro­da. Ehhez nyújt segítséget a gyulai Vagyonvill és az Infratechnikai Elektronikai Kisszövetkezet, amelyek szakemberei a műszaki ál­lományt telepítik, szervezik. Az iroda működését számí­tógépes rendszer kiépítésé­vel a Számprog. Kft. segíti. Ahogy megtudtuk, állandó ügyeletét tartanak az iro­dán, vállalnak fegyveres őr- jj zést, például pénzszállítás­nál. A rendőrség szeretné a megelőzést társadalmi szin­tűre emelni. Érdeke ez a rendőrségnek és az állam­polgároknak egyaránt. Gya­korivá vált a szervezetten elkövetett bűnözés, ami meg­nehezíti a felderítő munkát. ':r ___________ -a-i ( Folytatás az 1. oldalról) az Ansaldo Olaszországban nemrégiben 700 dolgozót bo­csátott el. — Konkrét információval nem tudok szolgálni erről az esetről, de véleményem sze­rint itt is az öböl-válság ne- ’gatív hatásáról tehet szó. — Snell úr, már szinte mindenki megszólalt lapunk­ban az „emlékezetes” elbo­csátásokat követően, csak fu­ra módon a gyár igazgatója nem. ön hogyan vonná meg a történtek mérlegét? — Kétségkívül hibát kö­vettünk el akkor, amikor a félmondási papírokon nem tüntettük fel a jogorvoslat lehetőségét, s utólag úgy ér­zem, hogy a szakszervezeti vezetőkké! lefolytatott de­cember 13-ai megbeszélésen is pontosabban kellett volna fogalmaznunk. — Mire gondol? — Nézze, altkor elmond­tam, hogy az új cég az új dolgozókat kizárólag szakmai és emberi szempontok alap­ján válogatja ki. Aztán hoz­zátettem; ebből az követke­zik, hogy a jelenlevők kö­zül bárki munka nélkül ma­radhat. — Senki sem tiltakozott? — Senki, még Csiszér At­tila, a független szakszerve­zet titkára sem. De most már látom, legalább az ő eseté­ben nevesíteni kellett vol­na. — De hát azzal, hogy neki és egy vezetőségi tagnak fel­mondtak, semmibe vették a választott szakszervezeti ve­zetőket megillető védelmet! — Ezt azért nem monda­nám. A vasas szakszervezet központi vezetőségével egyez­tettünk a négy bizalmi ügyé­ben. Arról, hogy nincs fe­lettes szerve a rélégvári füg­getlen szakszervezetnek, nem mi tehetünk. Meg aztán gon­dolja csak meg: akkor mind­össze három napot kaptunk arra, hogy felére csökkentsük a létszámot. — Jelenleg a munkaügyi döntőbizottság előtt txm az elbocsátott szakszervezeti tisztségviselők ügye. Mikorra születik várhatóan döntés? — Fogalmam sincs, ezt nem közölték velem. Annyit tudok, hogy Budapesten, a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai központi épü­letében tárgyalják t majd a beadványt. («"El) A magyar—osztrák határátkelő közvetlen közelében, Rábafüzesen, az |E—66-os főút mentén nyitották meg az első magyarországi ÖMV-benzinkutat, amely az Osztrák Kőolajtársaság és két magyar partner — az Áfor, illetve a Mineralimpcx — közös beruházásában épült. Az esztétikus kivitelű és sok szolgáltatást nyújtó benzinkútnál egyszerre nyolc jármű tankolhat úgy, hogy minden oszlopnál négy termék közül választhat 'az autós MTI-fotó: Czlka László

Next

/
Oldalképek
Tartalom