Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

0 SPORT SPORT SPORT SPORT Rózsa ezüstöt „hajtott” Kosarasedzö-váltás után... „Szarvasi maradok akkor is, ha nem leszek edző” Az ausztráliai világbajnokságon, az úszók negyedik ver- enynapján „csak” ezüstéremre tellett a magyaroknak. Még- >cdig a rövidebb mellúszó szám világbajnoka révén harcolt ki a magyar küldöttség egy újabb 2. helyet, azaz Rózsa Nor­bert a „majdnem” surranó pályáról lopta föl magát a dobo- ?ó második fokára. Ügy tűnt, ha a 18 éves fiatalember ki­csit korábban nyit hajrát, akár meg is foghatta volna az ímerikaiak kiválóságát, Barrowmant. Persze ne legyünk tel­hetetlenek, hiszen a fél évvel ezelőtt még ismeretlen magyar mellúszó így is hallatlan bravúrt vitt véghez Perthben. Azért mégis van egy kis ..magyaros íze” a 200 méteres mellúszó. finálénak, ugyanis az amerikaiak világcsúccsal győztes úszója edzőjének ne­ve: Nagy József. Mégpedig az a Nagy József, aki két esz­tendővel ezelőtt még a BVSC-ben volt a mellúszók edzője. Egyébként Rózsa Norbert sem szégyenkezhet, hiszen a kontinensrekordot túlszárnyalta, miként — ér­telemszerűen — a magyar csúcsot is. A déleüőtti futa­mok során szebb reményekre jogosító helyezést szerzett Szabó József, ám nem sike­rült megőriznie 3. helyét: a végelszámolásnál 5. Illett. Mindezt megelőzve rendez­ték meg a 400 méteres gyors­úszás döntőjét, ahol Szilágyi Zoltán pontszerzőinek bizo­nyult, a hatodik helyen ért célba. A hölgyek közüli Csépe Gabriella a B-döntő harma­dik helyezettje volt Ma újabb hat versenyszá­mot rendeznek és másodszor is rajthoz áll a békéscsabaiak kitűnő vágtázója, Szabados Béla, aki ezúttal az 50 m-es távon bizonyíthatja képessé­geit. Ha a program nem vál­tozik, Darnyi Tamás a 200 m-es pillangóúszásbam, Cze- ne és Deutsch a 100 m-es hátúszásban, Szilágyi pedig az 1500 m-es gyorson áll rajthoz. A magyar vízilabdázók si­kerétől hangos még mindig Perth. A gárda az alapvető célt teljesítette. Egyiptomot, Kubát és az Európa-bajnok Németországot megelőzve 100 százalékos mérleggel lett csoportgyőztes, majd a kö­zépdöntőből is — az ausztrá­lok legyőzésével, s az Egye­sült Államok elleni döntet­lennel — elsőként lépett a négy közé. Vagyis egyfelől a dr. Konrád János szövetségi kapitány igazgatta válogatott már kiharcolta az 1992-es olimpiai részvétel jogát, más­felől világbajnoki éremért küzdhet tovább. Mint is­mert, a mai napon Spanyol- ország együttesével mérik össze tudásukat, s amennyi­ben legyőzik ellenfelüket, ak­kor a Jugoszlávia—Egyesült Államok győztesével vívhat­nak döntőt az aranyéremért De mitől szalad úgy a pó­lósszekér? Íme néhány játé­kos véleménye. Nemes Gá­bor: — Eddig a gárdát az egyénieskedés jellemezte, ami hosszú távon nem vezethet eredményre. Most a csapat­munka került előtérbe. Egy­két játékos beválogatásán le­het ugyan vitatkozni, ám vé­leményem szerint a jelenle­gi legjobb 13 magyar vízi- labdás van itt a világbajnok­ságon. Petöváry Zsolt: — Koráb­ban akár én, akár Dóczi ki­lövöldöztük a labdákat, most már sokkal jobban megfon­toljuk a dolgot, nehogy ami könnyelműsködésünk miatt szálljon el a mérkőzés. Tóth Imre: — Jó a hangu­lat a csapatban, értjük egy­mást, jóO! érezzük magunkat együtt. Mindez benne van az eddigi sikeres menetelésben. Tatai alapozás Ónodival A sportolók közül elsőként a női tornász- válogatott vonult edzőtáborba, a keret a héten Maráczi Ernőné irányításával Tatán készül az év nagy eseményére, a szeptem­beri indianapolisi világbajnokságra. A szövetségi kapitány az MTI munkatár­sának kérdésére elmondta, hogy rendben, és jó hangulatban folynak az alapozó jellegű edzések. A programban jórészt kiegészítő sportágak — úszás, futás, labdajátékok — szerepéinek!, de a tornásznők már ismerked­nek az „újévi” szerekkel, elsősorban az elő­írt elemek gyakorlása alkalmával. A 17 fős bő keretből hatan vannak iga­zoltan távol, közülük Csisztu Zsuzsa az Egyesült Államokban tanul ösztöndíjasként, Molnár Andrea, Farltas Zsuzsa és Horváth Kinga tanulmányai miatt kapott felmentést a tatai napok alól, míg Storczer Beáta és Ábrahám Zsuzsa sérülés miatt hiányoznak. A tornásznőkre minden bizonnyal ösztön­zőleg hat Ónodi Henrietta jelenléte. A bé­késcsabai Európa-bajnoknő, Viliág Kupa­győztes edzőivel, az Unyatyinszki házaspár­ral együtt készül Tatán a rövid, alig há­romhetes karácsonyi pihenő után. örömhír a békéscsabaiak háza táján, hogy a tehet­séges Balogh Ildikó edzésmunkáját is az Unyatyinszki házaspár irányítja májd a jö­vőben, így a fiatal leány további fejlődése biztosítottnak látszik. » A jövő héttől Balogh, Ónodi, Balázs Ber­nadett, Miskó Zsuzsa, Öváry Eszter, Hagy­mást Hajnalka, Kiss Andrea, Pálfalvi Eri­ka, Kiss Valéria, Molnár Anette, Molnár Krisztina a hiányzókkal kiegészülve a bu­dapesti Tornacsarnokban folytatja a közös felkészülést. Először február végén mérhetik fél formájúkat egy válogató verseny kere­tében. Kézilabdásbúcsú a Magyar Kapától Vasas—Bcs. Előre Spartacus 25-17 (11—9) Magyar Kupa női kézi Labda-mérkőzés, a nyolc közé jutásért, vlsz- szavágó. Budapest, Fáy utca, 100 néző. Vasas: HECKÓ — Rajz 4, MEZEI 6, DOLMÁNY 5, Oravecz 2, KISS 5, Bényel 1. Csere: László 2. Edző: Liskáné Balogh Zsuzsa. Békéscsaba: Gyöngyösi — Fülöp- né 1, Ighlsan 1, SALAMON 6, HANKÓNÉ 4,. Hochrajter 1, Hornon- nainé 3. Csere: Bodzás 1. Edző: Csulik Pálné. napon nem jeleskedtek. A jóval fegyelmezettebben ját­szó fővárosiak így nemcsak ledolgozták háromgólos hát­rányukat. hiSnem magabizto­san jutottak tovább a Ma­gyar Kupa következő fordu­lójába. Még az elmúlt év decem­berében játszották Békéscsa­bán a Magyar Kupa_ nyolc­ba kerülésért az első talál­kozót. amelyet a békéscsa­baiak 24—21-re nyertek. Már akkor sokan fölvetették, hogy a háromgólos előny nem biztos, hogy elég lesz a továbbjutáshoz. Annál is in­kább, hiszen a Vasas azóta erősödött: Dolmány is já­tékra jelentkezett Az első perctől kezdve egyértelmű volt a piros-kékek fölénye, végig vezettek, és a jó vé­dekezésből — ha labdát sze­reztek — gyorsan fordítot­tak. A kapusok közötti kü- lönbség is jelentős volt, a tegnap lejátszott visszavá­gón. A békéscsabaiakat a gólerő hiánya jellemezte, s ugyan sok mozgással próbál­koztak, de az átlövők ezen a flz óvás elutasítva Csütörtöki számunkban Óvás címmel megjelent írásunkban arról szóltunk, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség már 40 napja nem döntött a Békéscsabai Előre Spartacus férfikézllab- dásainak óvása ügyében. A tegnapi postával megérkezett az egyesülethez az a határozat, melyben a kézilabdások beadvá­nyát a szövetség elutasítja, az alábbi indoklás alapján: „Az óvást benyújtó azon állítása, hogy sótonyl László, a VAÉV Bramac SE igazolt játékosa volt 1990. szeptember 23-án, nem nyert beigazolást, mert leszerelését követően visszaigazo­lása a VAÉV Bramachoz nem történt meg. Ezzel szemben be­mutatást nyert a VAÉV Bramac SE nyilatkozata, mely szerint az 1990. augusztus 15-én kötött szóbeli megállapodás kiegészí­téseként 1990. szeptember 27-én véglegesen hozzájárulnak a Já­tékos átigazolásához. Az érvényben levő átigazolási szabályzat nem írja elő a felek Írásbeli megállapodási kötelezettségét. Je­len határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon be­lül — az előírásoknak megfelelő — fellebbezéssel lehet fordulni az MKSZ elnökségéhez." Mint a Békéscsabai Előre Spartacusnál megtudtuk, természe­tesen a határozat ellen fellebbezésüket benyújtják. Amint arról már hírt adtunk, az SC Dózsa Tsz Szarvas NB I-es női kosárlabdacsapatának edzéseit december óta új edző irányítja. Egy elsőligás csapat edzőváltásának körülmé­nyei mindig hálás téma újságírónak, olvasónak egyaránt, hi­szen sok olyan kulisszatitokról lebbenti fel a fátylat, amely egyébként nem kerül nyilvánosságra. Ám ezúttal nem a szarvasi változás szükségességéről, vagy annak viharos vol­táról szólunk, hanem az új edzővel, Vida Bélával beszélget­tünk eddigi pályájáról, elképzeléseiről és terveiről. ♦ Kosárlabdaberkekben ed­dig játékosként volt ismerj a Vida név, nemrég még a Szolnoki Olajbányász NB I- es csapatának összeállításá­ban olvashatták a szurkolók. — Húszéves játékosmúlt áll mögöttem, amely Szarvas­ról indult el, abból a sport­szellemű gimnáziumból, ahol az én időmben még Pataki György, az ismert kézilabda­edző is tanított. Innen ke­rültem a TF-re, ahol a ta­nulás mellett NB I-ben ko­saraztam. Játszottam a Tungsramban, majd Zala­egerszeg volt a következő állomás. Mindkét gárda az NB I élcsapatának számít, szép sikereket értünk el. A ZTE-től Szolnokra kerültem, ahol az akkori NB I-es újoncot előbb az első osz­tályban tartottuk bent, majd kétéves B csoportos szerep­lés után az A csoportba ju­tottunk. Ekkor úgy éreztem, hogy több mint tízéves NB I-es szereplés Után az A csoport magasabb követel­ményeit már nem tudom vállalni. Mint testnevelő ta­nárnak, szakedzőnek termé­szetesnek tűnt, hogy kosár­labdát fogok tanítani. S bár Szolnokon utánpótláscsapa- taknál edzősködtem, szülő­városom hívására örömmel jöttünk haza családommal és vállaltam el a testnevelés ta­gozatos gimnáziumi osztály kosarasainak irányítását. ♦ Nemcsak szakmai kö­rökben, de a szurkolók kö­zött is meglepetést keltett gyors „karrierje” a vezető edzői posztra. Nem tart at­tól, hogy ilyen gyors „feltö­rés” után a bukás is gyors lehet? — Váratlanul ért a felké­rés, az NB I-es csapat szak­mai munkájának vezetésére. De tudom, hogy az edzői kispad nem nyugágy, ahon­nan nyugdíjazáskor kell fel­állni. Tisztában vagyok a pálya buktatóival, de izgat a feladat, amelyet vállaltam. A Szarvas ma az NB I kö­zépmezőnyéhez tartozó együttes, de ebben az idény­ben eddig nagyon gyengén szerepelt. Nekem egyetlen célom lehet, a hanyatló fo­lyamatot megállítani, a csa­patot az NB I A csoportjá­ban benntartani. Ezért csak erre szerződtem a bajnoki idény végéig, a továbbiakról 'majd ezután beszélünk a ve­zetőkkel. Egy azonban biz­tos. Edzői ambícióim Szarvas­tól távol nincsenek. Én vég­legesen hazaköltöztem és szarvasi maradok akkor is, ha nem leszek edző. ♦ Köztudott önről, hogy if). Gyimesi János tanítványa, aki éppen akkor állt fel az MTK-VM kispadjáról, ami­kor ön a Szarvaséra leült. — Hosszú időn át dolgoz­tam ifj. Gyimesi keze alatt, aki edzői példaképem is. Talán megszállott fanatiz­musából, modorának nyer­sességéből nincs bennem annyi, de pedagógiáját min­denképpen követni akarom. Fontos dolognak tartom, hogy a játékos minden ed­zésen tanuljon valamit. Meg­győződésem, hogy a techni­kai-taktikai tudás minden­nap bármely korú játékosnál csiszolható, az erre fordított időt nem szabad sajnálni. Emellett a játékosokkal való emberi kapcsolattartás híve vagyok, a sportolókat arra is nevelni kell, hogy sport- pályafutásuk befejeztével az életben is meg tudják állni a helyüket. ♦ Nem gondolja, hogy az NB I-es bajnokság ered­ménycentrikus szemlélete nem a legjobb közeg egy hu­mánus pedagógiai magatar­tásra? — Természetes, hogy a csapatnál az eredményesség a legfontosabb mérce. Az én munkámat Í6 ezen keresztül ítélik meg. De én csak úgy tudok és csak úgy akarok dolgozni, hogy közben a já­tékosaim minél többet ta­nuljanak is. Meg kell talál­nom az' idősebb-fiatalabb já­tékosok frissentartásának legoptimálisabb módját, és önbizalmat kell adnom a sok vereségtől kissé fásulttá vált csapatomnak. ♦ Kik segítik a munká­ját? — Bármily hihetetlen, de egyik alapvető kérésem volt, hogy a felnőtt és az ifjúsági csapatnál egyszemélyi fele­lősséggel egyedül dolgozhas­sam. Természetesen segítők­re szükségem van. Sport­szakmái tanácsokért elsősor­ban Pataki Györgyhöz for­dulok, aki kérésemre mun­kát vállalt a szakosztályban. Az ő sportpedagógiai isme­reteire, szakmai kvalitásaira — noha nem kifejezetten kosárlabda-szakember —, úgy érzem, szükség van. Emellett természetesen szá­mítok mindenkire, aki Szarvas városiban a kosár­labdasportért tevékenykedik. Ügy gondolom, hogy közös erővel és egységes akarattal még sok szép sikert érhe­tünk el. r. e. Teremtornák Sarkadon az elmúlt év no­vemberétől különböző kor­csoportokban és sportágak­ban teremtornákat rendez­tek az Ady Endre Gimnázi­um tornatermében. A sport­áganként!, csoportonkénti ér­mes helyezettek. Kézilabda. Leányok: L Sarkad­keresztúr 8, 2. Mezőgyán 6, J. Sarkiad 2. sz. iskola 3 ponttal. Legjobb mezőnyjátékos Baracsi Katalin, (Sarkad keresztűr), leg­Sarkadon lobb kapus Szabó Márta (Méh­kerék). Teremlabdarúgás. Gyermek, I. kcs.: L Tizenegy falábú Sarkad 1. sz. iskola 8, 2. Geszt 6, 3. Okány 4 ponttal. Gólkirály Tóth Sándor (Sarkad 1. sz. iskola), legjobb mezőnyjátékos Karakas Zsolt (Sarkad 1. sz. iskola), leg­jobb kapus Kéri Zsolt (Geszt). II. kcs.: l. Sarkad 1. sz. Isko­la 10 (22—7), 2. Okány 10 (29— 20), 3. sarkad 1. sz Iskola II. 8 ponttal. Gólkirály Laskal Zsolt (Okány), legjobb mezőnyjátékos Rózsa Béla (Sarkadkeresztúr), legjobb kapus Nagy Róbert (Sarkad 1. sz. iskola). III. kcs.: l. sarkadkeresztúr 16, 2. Sarkad 1. sz. iskola 12, 3. Méhkerék 10 ponttal. Gólki­rály Iszak Zoltán (Kötegyán) és Török Tibor (sarkad 1. sz. Is­kola), legjobb mezőnyjátékos Bozgán József (Méhkerék), leg­jobb kapus Nyemcsok György (Sarkadkeresztúr). Felnőttek: l. Sarkad Afész 20, 2, sarkad Cukorgyár 18, 3. Méh­keréki Milan 14 ponttal. Gólki­rály Diószegi Imre (Afész), leg­jobb mezőnyjátékos Csizmadia Miklós (Sarkadi Afész), legjobb kapus Nagy Imre (Sarkadi Afész). BÉKÉS MEGYEI Politikai napilap. Igazgató főszerkesztő: dr. Serédi János. Főszerkesztő-helyettes: Selcszt Ferenc. Megbízott igazgatóhelyettes: Raáb Sándorné. Kiadja & Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba, Munkácsy utca 4. szám. Pf,: m. 5801. A szerkesztőség telefonszáma: (86) 27-844, főszerkesztő: (66) 31-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83-312. Telefax: (66) 21-401. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és * kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 145 forint, egy évre 1740 forint. Készül: a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem örzúnk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom