Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
“kÖRÖSTÁJ-----------------------------------------------------------------------------------------------EXKLUZÍV----------------------------------------------------------------1991. január 12. szombat----------------Q J övőre új országgyűlési választások? Megéri-e a tavaszt az állami költségvetés? Négy megyei képviselő parlamenten kívüli vitája Remport Katalin A napokban négy Békés megyei országgyűlési képviselő - két kormánypárti és két ellenzéki - tilt asztalhoz, hogy nézeteiket ütköztessék. Nos, ebben nem volt hiány. A vitán szerkesztőségünk munkatársa is jelen volt. Olvasóink most dr. Futaki Géza (SZDSZ), dr. Pel- csinszki Boleszláv (SZDSZ), dr. Remport Katalin (MDF) és dr. Zsíros Géza (FKgP) álláspontját, érveit ismerhetik meg. Félre a maximalizmussal! Szerkesztőség: - Sok mindent elárul az, amikor egy törvényjavaslat vitájában háromszáznál is több módosító javaslatot terjesztenek be. A dolog furcsasága, hogy az ellenzéki képviselők talán erőteljesebben hangoztatták: a költségvetést - legyen az akármilyen - meg kell szavazni. S hogy mégis a kisebbik rosszat válasszák, indítványok özönével árasztották el a tárcafelelős asztalát. Nos, terítsük az asztalra a kártyákat; mit várhat a költségvetéstől, mire számíthat, uram bocsá’, mit veszthet az állampolgár 1991- ben? Remport Katalin: - Én nem látom annyira tragikusnak a költségvetést, mint az ellenzék. Ez természetes. Tudni kell, hogy a kormányzat sok tekintetben kényszerhelyzetben volt. Szorították a nemzetközi pénzvilág megkötései, másrészt a belső struktúra nem alakult még át úgy - sajnos ahogy kellett volna. Nyilván az idő is szűkös volt, de szervezési hiányosságok is felütötték a fejüket. Kétségtelen, hogy egy új, közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező kormánytól nem lehet elvárni azt, amit egy profi nyugatitól. Ez a költségvetés egyfajta jelzé^, a kormány felé. Változtatnia kell. Át kell gondolnia a minisztériumok szervezeti felépítését. És még valamit; sokan a Pénzügyminisztériumot szidják, hogy csak ilyen költségvetést produkált. Nos, szó sincs erről. A tárca minden minisztériumtól megkapja az igénylistát, ezeket egyeztetik, miközFutaki Géza ben meg kell találni azokat a pontokat, ahol lefaraghatók a költségek. Ez egy kényszerpálya. A „szürke” állomány tanulóvezetése Az új pénzügyminiszter, Kupa Mihály vállalta, hogy február végéig beterjeszti az új gazdasági koncepciót, augusztus első napjaiban pedig az állam- háztartási törvény tervezetét. Kupa egyébként teljes mértékben vállalta a gazdasági csúcsminiszter szerepét, így a bankfelügyeletet, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, az ipari és a kereskedelmi tárcát, sőt, a földművelésügyi minisztériumot is a kezébe akarja venni. Futaki Géza: - Sajnos, any- nyira rossz a költségvetés, hogy nem véletlenül tartottak attól: a kormánypártiak sem szavazzák meg. Le kell azonban szögeznünk; az ország olyan méretű válságban van, hogy nem lehet gyakorló kormányra bízni. Már a megalakulásánál az volt a véleményünk, hogy ez egy „szürke” állomány. Éppen ezért, kezdettől fogva szorgalmaztuk, hogy cseréljék le a minisztereket, mert ez nem állapot. Nem győzöm hangsúlyozni: olyan súlyos a helyzet, hogy most nem lehet tanulóvezetést csinálni. Nem kell ragaszkodni bizonyos koncepciókhoz, ha jobbak is vannak. Szerk.: - Abban ugye egyetértünk, hogy egy rendszerváltásnál minden új kormány „tanuló” ? F.G.: - Igen, de szakembereket alkalmazhat, és akkor már nem tanuló. Fia dilettánsokból, kezdőkből áll a kormány, sok akadályon, bukdácsoláson kell átesnünk. Most megkezdődött egy átalakulás Kupával, de nem fejeződött be. Ez a költségvetés olyan kárt okoz, amit újabb egy-két év után lehet csak kiheverni. Keskeny pallón nem ugrálhatunk Szerk.: - Lehet, hogy e vélemény mögött ' az SZDSZ és az MDF közötti politikai ellentét húzódik meg ? ■ . F.G.: - Most félre kellett tennünk a pártvitákat, hiszen az SZDSZ is tudta, hogy december 31-ig el kell fogadni a költségvetést. Sőt, javasoltuk, legyen átmeneti költségvetés. R.K.: - Átmeneti költségvetést nem alkothatott a parlament, mert akkor az előző évi irányelveket kellett volna alkalmazni, amíg az új törvény meg nem születik. Ám az iskolák, a kórházak, az államigazgatás egy hónapnál tovább nem tudott volna annyi pénzből működni, mint tavaly januárban. F.G.: - Az átmenetiséget úgy értelmeztem, hogy mindössze három hónapra tervezzük és utána újat készítünk. R.K.: - Ne felejtsük el, Kupa nem mondta ki végérvényesen, hogy rövid életű lesz a költség- vetés. Azzal, hogy odatette mellé a nevét - pedig nem is vett részt a kialakításában -, nagy lökést adott a kormány- párti képviselőknek. Azt mondta: annyira keskeny a palló, hogy nem nagyon ugrálhatunk. Felpörgetett törlesztés Szerk.: - Mint tudjuk, az ellenzék az egész koncepcióval nem értett egyet. A Békés megyei képviselők is több módosító javaslatot benyújtottak. A lakosság többségét közvetlenül is érintette a lakáskamatok téma- körében benyújtott indítvány. Miért kedvezett volna ez az adósoknak? Pelcsinszki Boleszláv: - Elképzelésünk, amelyet Futaki Gézával dolgoztunk ki, tulajdonképpen egy felpörgetett törlesztésen alapult. Aki például 20 évre kapott kedvezményes kamatozású kölcsönt, 10 év a- latt visszafizethette volna, hiszen a havi 1.500 forintos törlesztése ugyanennyivel megnövekedett volna, csökkentve egyidejűleg a tőketartozást. A költségvetés ezzel rövid távon többletbevételhez jut - nem csekélység! —, ám a lakásalapba az eredeti határidőig el kellett volna számolnia a tőkével és az aktuális kamattal. Szerk.: - Mindenesetre az adós - Önök szerint -, ha terhei nőnek is, hosszútávon jól jár. A költségvetési bevételek is nőnek, tíz év múlva pedig a majdani kormány, feltételezhetően jóval kedvezőbb gazdasági körülmények között, többlet- kiadással terheli a költségvetést. Legalább is így gondolkodtak a javaslat elkészítésekor. Amelyet végül szavazásra sem bocsájtottak. Miért? F.G.: - Mert a kormány válParlamenti körökben ritkán adatik meg az a pillanat, amikor kormánypártiak és ellenzékiek valamire egybehangzó véleményt mondanak. Mégis, az elmúlt esztendő utolsó törvényalkotási procedúráján itt is, ott is elmarasztaló vélemények igyekeztek rámutatni: a költségvetési törvényjavaslat egyszerűen rossz. Más kérdés, hogy a képviselők többsége belátta, az új évet nem kezdhetik költség- vetés nélkül. Persze, a bírálatok ennél sokkal összetettebbek és árnyaltabbak voltak - és azok ma is. Mert dőreség lenne azt hinni, hogy a parlamenti vita hevülete elcsitult volna. Pelcsinszki Boleszláv Zsíros Géza tozata sorrendben előbbre került a mienknél, és azt meg is szavazták. Nem volt értelme tehát a többire voksolni. Rendkívül nagy hibának tartom, mert 1,4 millió adósa van az országnak, nem mindegy, milyen terheket akasztunk a nyakukba. Mellesleg a mi indítványunkat még Kupa Mihály is jónak, megfontolandónak tartotta. Balhorog benzinárba csomagolva? P.B.: - Feltétlenül meg kell említenünk néhány olyan témát, amellyel az ellenzék kezdettől fogva nem értett egyet. Mindvégig ragaszkodtunk például a honvédelmi kiadások csökkentéséhez, vagy az államigazgatásra tervezett költségek alapos lefaragásához. F.G.: - Ezek már a két párt koncepcionális elképzeléseinek különbözőségeiből fakadnak. Ide vezethető vissza egyébként a 300 módosító javaslat is. P.B.: - A legveszélyesebbnek a benzináremelést tartom. A lakáskamattal együtt mindkettő darázsfészek volt tavaly. Politikai hiba volt a benzinárakhoz nyúlni; ha ugyanis három hónapja nem vette tudomásul a lakosság, most sem fogja. F.G.: - A kormány nyilvánvalóan felrúgta a tavalyi megállapodást. Egérútnak meghagyták a parlamentet, az pedig jól odasózott egy balhorgot, és 22 százalékról 33-ra emelte a benzin adótartalmát. R.K.: - Csak emlékeztetőül: az a bizonyos megállapodás tavaly december 31-ig szólt. Másrészt, nézzünk szét Európában. Mindenhol 60 százalék körüli az adótartalom. És még valamit; a benzinnél lehet legjobban megfogni a forintot. Magyarországon iszonyatosan nagy a fekete gazdaság. Éppen ezért kell a fogyasztásban megadóztatni azokat, akik ilyen módon jutnak plusz jövedelemhez. Szerk.: - Mindezek persze nem változtatnak azon, hogy a közvélemény irreálisnak, hovatovább megfizetheted ennek tartja a benzint. A kormány ezzel szemben talán úgy gondolkodik: ez a legkönnyebb megoldás a költségvetési hiány lefa-. rágásában. R.K.: - Egy biztos: minden országban vigyáznak az energiára. Nálunk pedig pazarlás van. F.G.: - A benzináremelés goromba módszer. Egyszerű a pénzt bekasszírozni, ugyanakkor nem csak a fekete gazdaság élvezőit sújtja. Zsíros Géza: - Nem véletlenül hallgattam eddig. Vissza kell ugyanis kanyarodnunk a törvényalkotásban. Az elmúlt időszakban három gazdasági törvényre szavaztam nemmel. Három csapás a parasztra Ezzel a három törvénnyel háromszor mértek csapást a parasztságra. Kezdjük az áfával, amely szektorsemleges adóztatásról beszél. Azt mondja: a versenyhelyzet is egyenlő legyen. S mi történt? Egy traktorvásárlásnál a tsz-ek visszaigényelhetik az áfát, addig az egyéni gazda nem. Ha csak egy MTZ 80-ast vásárolnak, a tsz 616 ezerért, az egyéni gazdálkodó 770 ezerért kapja meg: Ez 25 százalékos diszkrimináció! P.B.: - Azt hiszem, rosszul, értelmezed a törvényt. Másféle elbírálás alá esnek azok, akikre a vállalkozási nyereségadó szabályait kell alkalmazni, és megint más a helyzet, ha a gazdálkodó a kistermelők kategóriájába esik. Zs.G.: - Nem. Az egyéni gazdálkodó nem igényelheti vissza az áfát. Szerk.: - Képviselő úr, volt ezzel kapcsolatban Önnek módosító javaslata? Zs.G.: - Igen, de leszavaztak. Egy százalékon múlott; a képviselők 49 százaléka támogatta indítványomat. Ugyanilyen arányban maradtam alul a helyi adókkal kapcsolatos törvénymódosításommal. Kifogásoltam ugyanis, hogy építményadót fizessenek az ólak, az istállók, a gazdasági melléképületek után. Kiszolgáltatták a parasztot az önkormányzatok kénye-ked vének! R.K.: - Lehetett volna persze a kedvezmények körét a végtelenségig bővíteni, de szerintem annyi sem kellett volna, ameny- nyit megszavaztak. „Szerkesztői üzenetek” Zs.G.: - A harmadik lépcső a költségvetési törvény. Ismeretes ugye, hogy a Szovjetunióval áttértünk a dollárelszámolásra. A Szovjetunió máris jelezte, hogy előbb a saját termését, aztán a rubelért kapott gabonát fogyasztja el, majd csak utána érdekli a mi árunk. Minden bizonnyal kikötői árat szabnak meg, versenyeztetés is lesz, tehát a gabona ára 120- 130 dollár körül alakul tonnánként. Sőt, ragaszkodnak a 6-8 hónapos fizetési határidőhöz. Mivel 4-6 hónapig nem fogadja a gabonát, körülbelül egy évig egy huncut vasat sem kapunk az árunkért. A tengerentúlon biztosan nem fuvarképes a gabonánk, hiszen ott 50 dolláros fuvarköltséget kémek egy tonnáért. Mindezek azt jelentik, hogy már a beruházásnál nincsenek egyenlő feltételek, folytatódik a diszkrimináció az adózásnál és a végterméknél. A demokratikusan megválasztott parla: ment tudatosan megbuktatja a saját mezőgazdaságát! Ebben nem tudtam partner lenni! De ez a költségvetés nem törődött az alapokkal, a termelés tárgyi és személyi feltételeivel. Erre a két dologra tulajdonképpen semmit nem adott. A szolidaritási és intervenciós alap összességében kevesebb, mint a ’80- as évek első felében. Ez szégyen! A költségvetés csupán „szerkesztői üzenetek” az én szememben! Antall megbukik? Szerk ...-Mindazokból, amik itt elhangzottak, az Olvasó bizonyosan szomorú következtetéseket von le. Ha eddig nem látta tisztán, biztosan a jövőjét, ezután méginkább dilemmába esik. Látnak-e megoldást a képviselők? F.G.: - Végtelenül csalódott és kiábrándult vagyok. A költségvetési vitában egy idő után láttam, hogy nagyon rossz irányba haladunk. Láttam a túloldalon ülők kárörvendő nevetését. Este nyolcig bírtam, azután felálltam és eljöttem. Azt hiszem, 1991 mélypont lesz Magyarország életében. Szerintem nemsokára új miniszterelnökünk lesz. Meggyőződésem, hogy gyökeresen új kormány kell, akár a mostani kormány- koalícióból. A következő esztendőre pedig újabb parlamenti választásokat jósolok. R.K.: - Szerintem az első félév lesz nagyon nehéz. Meg kell egyeznünk a privatizáció kérdésében. A második félévben elindulhat egy felfelé vezető úton az ország. Kupa Mihály hosszú távra tervez. Azt mondja, vannak még tartalékok, s most az a legfontosabb, hogy akik nagyon elkeseredett helyzetbe kerültek, ne süllyedjenek tovább. P.B.: - Negyedéven belül összeomlik a költségvetés. Reménykedem, hogy nagyobb felfordulás nélkül vészeljük át a nehézségeket. Zs.G.: - „Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette...” Szóval, a válságból úgy kerülhetünk ki, ha nem három éves tervet készítünk, hanem azonnali cselekvési programot. Ehhez pedig az szükséges, hogy olyan ember hirdesse a partit, aki már részt vett benne. László Erzsébet
