Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŰTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUAR 5., SZOMBAT Ara: 6.80 forint Pénzügyminisztériumi tájékoztató A megváltozott lakás-hitelfeltételekröl xlvi. évfolyam, 4. szám A lakásépítésre, -vásárlás­ra és egyéb építési munkák­ra kamatmentesen, vagy évi 3,5 százalékot meg nem ha­ladó kamatozással az 1988. december 31-e előtt hatály­ban volt iogszabályok alap­ján nyújtott kölcsönök ka­matának mértéke az Or­szággyűlés 1990. december 30-án hozott törvénye alap­ján 1991.. január 1-jétől meg­változott] rögzíti a PM köz­leménye, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. Az adósoknak választási lehetőségük van. Az első változat szerint a kamat a teljes, még fennálló tartozás után évi 15 százalékra nö­vekszik. A kamat mértékét az Országgyűlés később vál­toztathatja. A másik lehető­ség szerint az 1991. január 1-jén fennálló — nem fizeté­si késedelemből eredő — tő­ketartozás felét az állam el­engedi, és a fennmaradó rész után a lakáscélú bank­kölcsönök mindenkori ka­matát kell megfizetni. Mint már arról beszámol­tunk, bármelyik lehetőség mellett dönt az adós, 1991 - ben egységesen 1500 forinttal emelkedik a törlesztés ko­rábban meghatározott havi összege. Az évi 3,5 százaléknál ma­gasabb, nem változó kama­tozású kölcsön feltételei csak 1992. január 1-jétől változ­nak. Ekkor is lesz választási lehetőség:- az első változat évi 15 százalékban rögzíti a kamatot, a másik változat szerint pedig az állam elen­gedi a tartozás harmadát, ha a fennmaradó összegre az adós piaci kamatot fizet. A kölcsönszerződések vál­tozásáról és az ügyfelek á teendőiről a pénzintézetek az érdekelteket írásban értesí­tik. A levél kézhezvételét követő harminc napon belül kell válaszolni arra, hogy az • adós a törlesztés melyik va­riációját választja. A dön­tést a későbbiekben nem le­het módosítani. Aki a határ­időn belül nem tesz nyilat­kozatot, annak az évi 15 százalékos kamatot kell fi­zetnie. Fontos tudni, hogy a vál­tozások életbe lépésével — azaz január 1-jétől — meg­szűnt az a lehetőség, hogy a teljes tartozás visszafizetése­kor 25 százalékot elenged az állam. Az OTP egyúttal közli, hogy a lakáscélú, változó ka­• matozású kölcsön után 1991. januárjától évi 32 százalé­kos kamatot számít fel. Eltörlik a kamatplafont A hétfőtől érvényes forintleértékelés volt a központi té­mája a pénteki kormányülés szünetében tartott tájékozta­tónak, de emellett szóba kerültek más pénzügyi és gazda­sági kérdések is, egyebek közt a hosszú lejáratú bankbeté­tek kamatplafonjának eltörlése. A leértékelés hatásairól szólva Kupa Mihály pénz­ügyminiszter elmondta: e lépés hatására várhatóan 1 milliárd dollárt meghaladó lesz a tőkebevonás, s így ez az elmúlt évihez képest mintegy 10—15 százalékos növekedést jelenthet. A fo­rint konvertibilis fizetőesz­közzé válásával kapcsolato­san ugyan nem bocsátkozott jóslásokba, ám annak a re­ményének adott hangot, hogy 1993-tól a lakosság szá­mára is érzékelhetővé válik (Folytatás a 3. oldalon) Ha kitör a háború... Nekünk, mai harmincasoknak csak a korosztály szó jár, legfeljebb még a ge­neráció, de a rangos nemzedék megjelö­lést már semmiképp sem érdemeltük ki. Legfeljebb A nagy generáció című film­ben szerepelhettünk volna, a Fényes sze­lekben már semmiképp. Kéri László politológus döbbentette rá kortársaimat arra, hogy 'ez a három kife­jezés — korosztály, generáció, nemzedék — nem egyszerűen szinonima, ahogyan a köznyelv használja, hanem szigorú rang­sorolás, minősítés. Kéritől tanultuk, hogy korosztályok (azonos évjáratúnk) mindig vannak, belőlük akkor lesz generáció, ha tagjai képesek megfogalmazni céljaikat és azt, hogy miben akarnak különbözni elő­deiktől, A generációból pedig csak akkor lesz nemzedék, ha céljait el is éri, ha részt vehet a társadalmi döntésekben, sa­ját sorsa, jövője alakításában. Korosztá­lyomból, legfeljebb generációmból ez olyan sokaknak sajnos nem adatott meg. Voltak viszont előnyeink — elődeinkhez képest. Nem ismertük a szegénységet, az éhezést, vagy legalábbis nem elviselhetet­len mértékben — egészen a közeli múltig, talán mondható, hogy mostanig. Játszhat­tunk, tanulhattunk, dolgozhattunk nyu­godtan, békében — egészen a közeli múl­tig, mostanig. Hogy milyen a háború, azt filmen láttuk, tankönyvekből, olvasmá­nyainkból ismerkedtünk borzalmaival, és persze szüléink, nagyszüleink elbeszélései­ből, amelyek legtöbbször azzal zárultak: „Soha ne tudjátok meg, mi a háború!” Ügy legyen! Alighanem elsősorban ezt kívántuk magunknak és gyermekeinknek a karácsonyi gyertyagyújtáskor, a szil­veszteri koccintáskor; és ezt kívánjuk az­óta is, nap mint nap, amikor a híradá­sok már egyáltalán nem tapintatosak, nem burkoltaik, hanem egyértelműen az öböl-! menti háborús előkészületekkel kezdőd­nek. De mi lesz, ha kitör a háború? S most nem arra gondolok, hogy a vasútnál, a benzinkutaknál, az üzletekben, de még a gyógyüdülőkben is, pedig akár ezekre a „forró pontokra” is gondolhatnék... Az év elején mi, kisemberek bár kezdhetünk új életet, a nagypolitika aligha indulhat tiszta lappal. S kinek á kártyái, kinek a konfliktusa? Arab—arab, arab—izraeli, vagy más? Előkészületek a Perzsa-öbölben és vi­lágszerte, nemzetközi méretekben. Félel­metes adatok repülőgépekről, hadihajók­ról, vegyi fegyverekről, idegen bevetésről, arról, hogy magyar önkénteseket, egész­ségügyieket is vezényelnek oda, ha a helyzet úgy kívánja, netán légterünket használják, a mi fejünk felett süvítenek majd el a rakéták. Több százezer kato­nához több millió család tartozik! Per­sze, hogy aggódik, fél az ember. Persze, hogy az értelemre és az emberségre hi­vatkozik, számít, és azt várja el a felelős politikusoktól, hogy békés úton, tárgyaló- asztalnál, a huszadik század végének szel­leméhez méltóan rendezzék a konfliktu­sokat. A vezető hatalmak nem lehetnek erre ’ alkalmatlanok! Az ENSZ-határidő ijesztően közeledik. Ilyen lenne a háború szele? Ugye, van még remény?! Az nem fordulhat elő, hogy miközben a nagyhatalmakra a közeledés jellemző, a szomszédos kis népek egy­másnak ugranak és ellenségeskedésük ke­zelhetetlenné válik, vagy mégis? De mit oldhat meg és kinek hozhat megbékélést, ha kitör a háború? Niedzielsky Katalin Forintleértékelés: —15% Vákuumcsomagolják a zsírszegény baromfisonkát, ami csir­kecombból és libamellből készül. Fogyókúrázóknak is ajánl­ja a gyártó, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Fotó: Fazekas Ferenc „Tíz kicsi indián” A sportalbizottság összegezte a szakosztályok pályáza­tát. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kis klubok megközelítőleg 30 millió forintos támogatás­ból és további, körülbelül 30 milliós saját bevételből szinten tartva „végigsportolhatják” az új évet. Ebből vé­leményük szerint 11 millió forintot kellene a békéscsa­bai városi önkormányzatnak biztosítania. Domokos László alpolgármester úgy fogalmazott: „Nem akarunk kivonulni a sportból. De szervezeti átalakulásra mindenképp szükség van. A jövőben eredményekhez kö­tött támogatást kívánunk adni a sportágaknak — diffe­renciáltan.” Persze ez nemcsak a polgármesteri hivatalon múlik. (Erről olvashatnak részletesebben lapunk 16. oldalán.) Németországból jön a szén A kormány döntése alap­ján a Magyar Nemzeti Bank 1991. január 7-ei hatállyal a forint konvertibilis valu­tákhoz viszonyított árfolya­mát 15 százalékkal leérté­keli. 1990- ben a külkereskedel­mi folyamatok az éves gaz­daságpolitikai programban előirányzottnál kedvezőbben alakultak. Az elmúlt évet jelentős külkereskedelmi többlettel és a konvertibilis elszámolású folyó fizetési mérleget is előreláthatólag aktívummal zárja az ország. A külgazdasági folyamatok kedvező alakulása, a kon­vertibilis export dinamikus növekedése tette lehetővé, hogy az év eleji, az MNB saját hatáskörében végre­hajtott csekély mértékű le­értékelést követően a kor­mány a forint konvertibilis valutákkal szembeni árfo­lyamát nem értékelte le. 1991- ben az árszínvonal növekedése magasabb lesz a főbb gazdasági partnereinek inflációs rátájánál. Az 1990. évi kedvező külgazdasági fo­lyamatok továbbvitele fel­tétlenül igényli a külpiaci versenyképességünk fenn­tartását. EZt célozza a forint konvertibilis valutákkal szembeni árfolyamának mó­dosítása Várható, hogy a Tüzép- telepeken rövidesen meg­szűnik a sorban állás, eny­hül a szénhiány okozta pá­nik. Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára pén­teken elmondta: Németor­szág 50 millió márka értékű ingyenes szénsegélyt aján­lott fel Magyarországnak, ami félmillió tonna szén szállítását jelenti. Ez a mennyiség a hazai bányák termelésével együtt elegen­dőnek ígérkezik a szezon vé­géig. Az első szállítmány 8-10 napon belül érkezik az országba. A_német szén ér­tékesítéséből befolyó ösz- szeget a megállapodás ér­telmében magyarországi energetikai fejlesztésekre kell fordítani. 0 számlát utólag rendezik A gyulai gyógyfürdőben elfogadják az utalványt A masszázshoz nem szükséges orvosi javaslat (Tudósításunk a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom