Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

NÉPÚJSÁG 1991. január 25.. péntek Kik ma az igazi hősök? Az év első vasárnapján a 8. számú fő­úton autóztam, amit a Hajmáskér kör­nyéki szakaszon végre kiszélesítenek. Ezért aztán robbantják a sziklákat. Már ennek is örültem, mert bizony eddig ott nagyon nehéz volt a sűrű teherautó-forgalomban előzni. Az igazi, a máig tartó örömöt azon­ban az az idős ember okozta, aki kihasz­nálva az ünnepi munkaszünetet, kijött kőtörő kalapácsával, és a megfelelő, na­gyobb kövekből■ szabályos kockákat fa­ragott. Nem akartam megzavarni, ezért nem álltam meg fényképet csinálni róla. A fénykép úgyis mást mondott volna, mint a valóság. Egy vasárnap, a déli órákban követ törő idősebb magányos ember a kí­vülálló számára szomorú kép. Számomra öröm, optimizmusomat erősítő jelenet. Vasárnap parancsra követ törni, az em­bertelenség szimbóluma lehetne'. De én nem iezt éreztem a csak másodpercekre látott jelenet mögött. Ezt az embert nem a parancs, de még csak nem is a nyomor kényszeríthette a vasárnapi kőtörésre. 0 azért ment ki, mert nem akarta elszalasz­tani az alkalmat, hogy hasznosíthassa azt a követ, amit hétfőn már elhordanak va­lahova a teherautók, amelyből azonban neki a házhoz, vagy éppen a gyermeke házához szép alapkő lehetne. Ha egy országban sok az olyan ember, aki meglátja az értéket a kirobbantott sziklákban, aki ezt az értéket vasárnapját sem sajnálva megmenti, hogy ebből szebb házat építhessen, azt az országot sem a szakszerűtlen kormányzata, sem a nem­zetközi eladósodottsága nem tudja visz- szafogni. Az ilyen ország lakói ilyen kö­rülmények között is boldogulni fognak. Az ilyen, az ismeretlen kőtörőhöz hasonló embereknek köszönhető, hogy a családi házak szépen szaporodnak, hogy egyre na­gyobbak és egyre szebbek. Nekik köszön­hető, hogy Illyés Gyula félelnie nem iga- ■ zolódik be. A ’60-as évek végén neki mu­togattam lelkesedve az épülő falusi háza­kat. Szomorúan nézte azt, aminek én ör­vendeztem. 0 ezekben a kezdeti új há­zakban még elsősorban az ízlés hiányát látta, a régi falusi építészet vesztését fáj­lalta. Nem nagyon hitt szavamnak, hogy ezen fogják megtanulni a maguknak való, s ezért nemcsak praktikus, de szép házat is építeni, s hogy szerintem a népet stí­lusra, igényességre csak a saját tapaszta­latai taníthatják. Az utóbbi időben egyre többet gondolok a költőre, amikor a nyugati színvonalat megütő, változatos stílusú vidéki családi házakat csodálom. De mennyire jellemző az ránk, hogy nem bízunk a népben, vezetni akarjuk, holott elsősorban hagyni kellene, hiszen a lehetőségeket okosan csak maga tudja kiaknázni. Abban kell segíteni, hogy le­gyen munkaalkalma, ne vonjuk el megta­karítható jövedelmét. Adjunk neki földet, telket, hitelt, hogy művelhesse, építhessen rajta. Számomra ebben is az igazi példakép Móricz Zsigmond marad, akinek a jelmon­data így szólt: „Ne politizálj, építkezz!" De ezzel nem a politizálásról akarta le­szoktatni a népet, hanem felismerte, hogy a nincstelenek mindig a politikai karrie­risták kiszolgálói lesznek. A tulajdonában erős nép majd természetszerűen megvá­lasztja a maga politikai vezetőit, azokkal elvégezteti a számára fontos politikai fel­adatokat. Tellát ne azon keseregjünk, hogy a nép nem rohan egy emberként a szavazó­urnákhoz, hogy nem jár tömegesen temp­lomba, hanem annak örvendezzünk, hogy szombaton és vasárnap is dolgozik a kert­jében, a kis műhelyében, építi, szépíti a házát. Nekem ez az ismeretlen kőtörő ember a nép igazi hőse, nem a falusi párt­szervező. Azt szeretném megérni, hogy az illeté­kesek is felismerik, kik a jövő igazi épí­tői és őket állítják példaképnek a sajtó­ban, a kitüntetések osztogatásakor. Számomra már most megvan az év em­bere: AZ ISMERETLEN VASÁRNAPI KO- TÖRÖ. Kopátsy Sándor „Sorsom miértjeit kutatom...” Mensáros László köszöntése A színész saját arcát át-, meg átrajzolják eljátszott szereparcai. A színész tulaj­don sorsát befonják szerep­sorsai. Mensáros László mindezért az emberségével felel. Aki foglalkozásánál fogva a színésziek teljesítmé­nyeire jelzőket találni hiva­tott, most nem keresgél, Mensáros László művészetét méltatván megelégszik egy szóval: emberi. De ebben az egy szóban tág egyetemesség van, és szüntelenül törekvés a földi teljességre. Valahogy azonban bele ne tévedjünk a nagy szavakba. Mensáros a költők megkülön­böztetett értelmét és nyelvét használja a maga benső igé­nyei és igéi kifejezésére. Mensáros nem robosztus al­kat. de emberi igényessége hatalmas terhek hordozására alkalmas, erős szuggesztió sugárzik belőle. A kitörölhe­tetlen emlékű előadóestjeivel, aminek a Huszadik század címet adíta, a zúgó történel­met és a lélek legrejtettebb halk rezdüléseit együtt szó­laltatta meg. Jó szinésznél többnek nem kellett lennie, erre a tehetségéből bőven futotta. Ám az ő alázatos szolgálattevő készségéből és eget ostromló küldletéstuda- tából hasonl íthatattan egyéni alkotóerő támadt. Mensáros, az előadóművész, a nagy írókkal és költőkkel, s az egyszerű hallgatósággal lé­lekben társalogva, költővé lett. Mezítlábas, fáradhatat­lan, szigorú mércéjű, de a közvetlen megértést áhitó or­szágjáró prófétává. Volt tehetősége az ország színházba járó közönségének, hogy a színpadokról is meg­ismerkedjenek vele. Pályája első öt évében a debreceni Csokonai Színház tagja volt. Az akkori igazgatójának, Té­ri Árpádnak figyelmet és támogatást köszönhetett, s ezt idős korára sem felejtet­te el: kezdeményezője volt, hogy Térinek szobrot emel­jenek. Már szerelmes színészi szépfiú korában is megmu­tatta jellemábrázoló tehetsé­gének kiapadhatatlan tartalé­kait. Hamlet szerepe korán osztályrészéül jutott, s alakí­tásának országos híre kelt. Olyan szériát ért meg, ami vidéken egészen szokatlan. Pestről is sokan odautaztak, hogy lássák. Aztán csaknem harminc év múltán Mensá­ros visszatért hírneve bölcső­jéhez, a debreceni színház színpadára, hogy eljátssza Az ügynök halálában Willy Lo- mant. Karrierjét méltatlanul elszenvedett börtönbünteté­sek szakították meg. Utána három évadra a szolnoki Szigligeti Színházban talált otthonra, ahol mind a saját, mind közönsége emlékei sze­rint gyönyörű szerepekben vonultatta fel kivételes ké­pességeit. Ezek közt volt Tu- zenbach a Három nővérben, Gloster a Lear királyban, Higgins a Pygmalionban. Pályafutása legfőbb idő­szakát a Madách Színházban szolgálta; ide kötődnék leg­sikeresebb munkái. Micsoda ívet futott be itt a gyönyörű Anna Frank naplója-előadás Péterétől mindmáig, amikor — ki tudja hányadszor, is­mét ideális partnere, Tolnay Klári oldalán — egy önma­gánál tizennégy évvel idő­sebb öregurat játszik az Aranytó című színdarabban. Közben néhány évre „'kiirat­kozott’ a Madáchból. Okait md Végből kellene firtatni, most, hogy visszatért? Men­sáros barátsága kincs, ha­ragja megszívlelendő. Erre tapasztaltsága, bölcsessége, embersége a fedezet. Mélysé­ges szeretetévél és szertelen indulataival az, aki: a mi Mensárosunk. Munkássága különböző sza­kában sok boldogság adatott meg neki. De sok szenve­dést is el kelltett viselnie. Hat és fél évvel ezelőtt, ami­kor életrajzát írtam, erről ezt vallotta nekem; — Azért tudtam a kórházi ágyakat, a műtőasztalokat aránylag jól elviselni, s azért a börtöncellákat is, mert ezék alkalmat teremtettek számomra, hogy mint egy nyomozó, kutassam sorsom miértjeit. Sohasem a közvet­len okot, hanem a mélyebb összefüggésekben rejtőzőket. Nem tartottam véletlennek, hogy ilyen vagy olyan szen­vedés vagy megpróbáltatás sújt. Próbáltam magamban visszavezetni, hol tévedtem? Mit nem lett volna szabad tennem? Mit kellett volna másképp csinálnom? Az ön­vizsgálat kibékített magam­mal. És kibékített a fájdal­maimmá! ... Mensáros László hatvanöt éves. Kívánjuk, őrizze béké­jét önmagával, és soha töb­bé ne érje fájdalom. Sas György Válságban a kórusok Hat tenor kerestetik Mezőberényben — Oratórium­barátok Köre alakul A mezőberényi Petőfi Sán­dor Gimnázium kollégiumá­nak kapujában többen vár­ják a karnagy érkezését ked­den este. Néhány perc még és mind a negyvenen elfog­lalják helyeiket a tévés szo­bában. A hangulat fesztelen. Az eleki énekpedagógus és karnagy, Törzsök Attila elő-- veszi táskájából a soros kot­tát, Haydn Nelson miséjét. Példányait szétosztja, s már­is kezdődhet a próba, még­pedig szokás szerint hang- tornával. • Előbb halkan, majd erősebben szólalnak meg a hangok, a szoprán egyre feljebb, az alt és a basszus egyre lejjebb kúszik a hanglétrán. Pontosan úgy, ahogy a karnagy kéri, aki egyszerre zongorakísérő, kar­igazgató és énekmester. Le­sik minden mozdulatát, ezért sikerül a „mutatvány”. Va­rázslatos elnézni, mint lesz hamarosan a jelenlévőkből a zene révén fegyelmezett tár­saság. Nem mindennapi élmény­ben van részünk, cserélünk véleményt ifjú Bogi József­fel, a helyi művelődési, if­júsági és sportbizottság el­nökével, aki lapunk . mellett szintén vendég a próbán. Pe­dig még a betanulás ideje ez, ám a megszólaltatott té­tel, a Kyrie máris szép re­ményéket kelt. A rövidre szabott szünet­ben mezőberényi elképzelé­seiről számol be a karnagy. A (kollégiumi kórus, együtt az eleki gyermek- és a ve- gyesikarral, március 15-i mű­sort szeretne bemutatni a Petőfi-szobomál. Esti előadás tenne a forradalmak törté­netéről, Párizstól Pestig, ze­nében és versben. Fények, hangosítás, állványzat és díszletek kellenének — az összeállítás kész, a szerep­lők megvannak. Az össze­vont kórus nyolcvanöt ta­got számlál, velük elsöprő erejűek tennének a forradal­mi dalok... Mezőberényben néhány éve megszakadtak a gimnáziu- mi énekkari hagyományok. Ám a kedden este látott pró­ba a bizonyíték, hogy a ze­ne szelleme nem költözött ki a kollégium falai közül. A diákok közül korábban so­kan zenéltek, iskolai kóru­sokban énekeltek és ez itt is hiányzott. Hamarosan elő­került a gitár, a cselló, a fu­rulya. A fogadtatás? A fél kollégium kint ült a folyo­són, hogy az alkalmi kon­certet hallgassa. Ezután, ok­tóberben, kottát kértek Elekről, s a kívánság kölcsö­nös meglepetésekkel telje­sült. A kotta ugyanis karna- gyostól érkezett, aki viszont néhány lány helyett az éne­kelni vágyók egész csapatá­val találkozott... A kórus­tagok elmondták, a lelkese­dés mindenkire átragadt. Nem kötelességből vannak itt, nem is ment el senki, Sőt a létszám egyre gyarapo­dik. Űjabb fiúk, lányok jöt­tek, pedig a mérce magas, keményen dolgoznak. Hisz­nek vezetőjükben, szeretnek énekelni, ezért megpróbál­ják, akarják teljesíteni a tő­lük elvártat — ennyi az egész, mondogatják. „A ze­ne lelkem lélegzetvétele”: idézi a karnagytól hallott Liszt-mondást Csirmaz Sán­dor kollégiumi nevelő, aki egyetlen felnőtt a kórusban. Ezért kell ez az énekkar Mezőberényben és keltene még mindenütt... Fél tíz, de fáradtság még nem látszik senkin. Csak a mise első tételének kigya­korlása után hajlandók a kórustagok véget vetni a tegnapihoz hasonlóan hosz- szúra nyúlt próbának. Tör­zsök Attila összeszedi a kot­tákat, másnap már Eleken, tesz ezekre szükség. Szép tervekről beszél. A nyárra koncertmeghívásuk van Né­metországba, a Heidelberg környékére kitelepítettektől. Viszik a Nelson misét, Per- gotesi Stabat Mater című művét és egy összeállítást: a Te Deum a meghurcoltak- nak állít emléket. Húsvét előtt, májusban, júniusban megyénk több templomában, Szegeden és Kecskeméten is fellépnek békési, békéscsa­bai, gyulai zenészek, szólis­ta barátok közreműködésé­vel. A karnagy biztatást ka­pott, hogy az idén megren­dezheti az Éneklő Eleket, a gyermekkarok hagyományos találkozóját. Január végén a két eleki és a mezőberényi énekkar létrehozza az Ora­tóriumbarátok Körét. Bárkit szívesen látnak soraikban, a megyéből, aki szeret énekel­ni, vagy erkölcsi, anyagi tá­mogatásával akar segíteni. A pénz kottára, hangszerre, tiszteletdíjakra kellene. Az eleki karnagy „meg­szállottságát” sokan ismerik a régióban. Lehet, azt is tudják, hogy nem pénzért, elvből vezet kórust. Meste­rének, Bárdos Lajosnak mondatát ismételgeti: „A ta­nítvány legkisebb mosolyáért a legnagyobb áldozat is ke­vés.” Talán ezért akadnak mindig, manapság is segítői, követői. Különösebb kíván­sága nincs... vagy mégis? Hat tenort vár Mezőberény- be! Szőke Margit Áraink az önök érdekeit szolgálják! Az orosházi CSILLAG ÁRUHÁZ műszaki osztályán még az 1990. évet írjuk! — Import színes televíziókat — Fekete-fehér televíziókat — Import keverőtárcsás (mosógépeket, valamint a Hernböck—Orion Rt. termékeit még a régi áron értékesítjük! Ne szalassza el ezt a kitűnő lehetőséget! Szeretettel várjuk: Csillag Kereskedelmi Kft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom