Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

o 1991. január 3., csütörtök Vizsgázni kell hatodikban és nyolcadikban is? Kincsek a legnagyobb hazai egyházi mázenmban 115 éves az esztergomi Keresztény Múzeum. Magyaror- - szág legrégibb, legnagyobb, világviszonylatban is jelenté­keny egyházi gyűjteménye. Az évezredes létért folyó küzdelem az oka annak, hogy hazánk viszonylag sze­gény gyűjteményekben, aranytól, ezüsttől, drágakö­vektől roskadozó kincstárak­ban. A műgyűjtés ugyan már a középkorban megin­dult nálunk is és a vihar­tépte századokban sem pzü- netelt egészen,' európai je­lentőségű műgyűjteménye- link azonban elpusztultak, kincstáraink közül is csak kettő vészelte át a pusztító századok dühét. Az egyik egyházi, a másik világi: az esztergomi főszékesegyházi kincstár és az Eszterházy hercegeknek jelenleg a bu­dapesti Iparművészeti Múze­umban őrzött kincstára. Az esztergomi egyház vi­lághírű kincseket tartalma­zó képzőművészeti, iparmű­vészeti, régészeti múzeumát, a Keresztény Múzeumot egy műpártoló, nagy műveltségű hercegprímás, Simor János alapította 1875-ben. Simor imár győri püspök korában gyűjtötte az értékes festmé­nyeket. A prímási székbe ke­rülve fokozott szenvedéllyel áldozhatott kedvtelésének. Képzőművészeti vásárlásai egy nagyszabású, biztos íz­lésű műértő portréját vázol­ják fel. Nemcsak a régi nagy mesterek egyházi tár­gyú festményeit gyűjtötte, de a korában működő magyar és osztrák festőket is ritka érzékikel pártfogolta. Mecé­nása volt Liezen-Mayer Ká- rolynak, a bécsi festészeti akadémia későbbi professzo­rának, Ligeti Antalnak, Mol­nár Józsefnek, Markó Ká- rolynak, a fiatal Lotz Ká- rolynak, Orlai Petrich So­mának. Fiatal tehetségeket taníttatott. Képtárát állandóan gyara­pította. 1878-ban, a pápavá­lasztás idején, • Rómában, megvásárolta a közel 60 da­rabból álló értékes Bertinel- li-gyűjteményt, mely sok jeles olasz festő képeit tar­talmazta. Rajzokat és metszeteket is vásárolt a kor szokása sze­rint, így kerültek hozzá Markó Károly nagyértékű vázlatkönyvei, valamint a múlt századi bécsi akadémia vezető művészeinek rajzai. A régészet kevéssé érde­kelte, éremgyűjteménye sem vetekszik a képtár jelentő­ségével. A szobrok sem von­zották, szakkönyvtára vi­szont már a maga korában világhírű volt. Mint nagy elődei, Vitéz János és Ba- kócz Tamás, kedvelte a dí­szesen miniált kódexeket, amelyek most a múzeum kincsei közé tartoznak. Ké­peit már régi esztergomi pa­lotájában gyűjteményszerű- en állította fel, és modem szellemben megnyitotta a nagyközönség számára. Ami­kor 1882-ben a Dunára né­ző új palotát felépítette, külön szárnyat terveztetett szeretett gyűjteményeinek, melyekét végrendeletileg a főszékesegyházra hagyomá­nyozott. Simor halála után Csemoch János, majd Ipolyi Arnold fejlesztette jelentő­sen a gyűjteményt. Ipolyi Arncfld elsősorban középko­ri magyar számyasoltárok- kal, táblaképekkel. Régi ma- gjar ötvösműveket, nagy értékű (habán) kerámiákat, népi hímzéseket, francia és flamand gobelineket, kis- ázsiai szőnyegeket is gyűj­tött. Az Ausztriába elszár­mazott San.;Marco család fel­becsülhetetlen értékű, 18. századból származó európai porcelántárgyakkal (Meis­sen, Sevres, Berlin, Nym- phenburg, Becs, kisebb euró­pai, gyárak), korai német és holland fajanszok több száz darabos gyűjteményével, Marco Palmezzano: Szent Sebestyén (1515—1520 körül) ugyancsak több száz darabos 18. századi szelencegyűjte­ménnyel, elefántcsont- és vi­aszgyűjteménnyel (nagy rit­kaság), valamint egy 16. szá­zadból származó, színes, nagy méretű salzburgi dísz­kályhával gyarapította a mú­zeumot az első világháború után. A képtárban az olasz fest­mények mellett a németal­földi, flamand, holland, spa­nyol, francia festőiskolákból származó művek is megta­lálhatók, Jan de Cock, J. G. Cuyp, Ribera, Hans Mem- ling, Charles Lebrun, Maul- bertsch, Kupelwieser művei mellett a középkori magyar festészet remekei is látha­tók. M. S. mesternek a Sel­mecbányái Szt. Katalin- templom főoltáráról szárma­zó művét, Kolozsvári Tamás Kálváriáját, a Báti mester, az Aranyosma róti mester, a Csegöldi, a Jánosréti mester oltárképeit Ipolyi Arnold .gyűjtötte. A pótolhatatlan gyűjtemény számyasoltárain a régi magyar festészet leg­fontosabb korszakai vázol­hatok fel, a középkortól a reneszánszig. Jelentős a mú­zeum faszobrászati kollek­ciója is, melyben főleg 15. századi magyar és német al­kotások találhatók. Az Ipo-' lyi-féle ötvösgyűjteményből kimagaslanak a középkori magyar egyházi- kegyszerek, de jelentékeny a világi öt­vösanyag is. A múzeumot a közelmúltban korszerűsítet- tékr A nemrég elhunyt Lé­kai László bíboros érsek sze- mefénye volt a gyűjtemény, amelyet a kortáns magyar egyházi művészet jobb meg­ismertetése érdekében új kiállítási teremsorral is bő­vített. Brestyánszky Ilona Bernhard Strigel műhelye: Mária a kis Jézussal (1595—1511 között) lakab Róbertot aggódik Számos nemzetiségi település „hiányzik” a költségvetésből Tanácstalan döbbenettel fo­gadta Jakab Róbertné szo­cialista párti képviselő a Par­lamentnek azt a döntését, amellyel lényegében tudo­másul veszi, hogy a költség- vetésből számos olyan tele­pülés kimaradt, amelyekben alsó- és középfokú nemzeti­ségi, etnikai vagy kétnyelvű oktatás folyik. fiiként az MTI munkatár­sának elmondta: a törvény- javaslat áttanulmányozása­kor tűnt fel számára, hogy a felsorolt települések közül 18 hiányzik. Ezek olyan te­lepülések. ahol szlovák nem­zetiségek élnek. De félő, hogy a kihagyott települések szá­ma ennél lényegesen több, hiszen nem volt olyan em­ber, akinek a német, a szerb, a szlovén, a román nemze­tiségek településeiről orszá­gos áttekintése lenne. Jakab Róbertné, miután a „szlovák helyzetet” ismeri, két képviselőtársával módo­sító indítványt nyújtott be, hogy az általa ismert és ki­maradt 18 település is kap­ja meg azt a bizonyos 14 ezer forintos fejkvótát. A módosító indítványt a Par­lament elvetette. Holott nem csupán pénzről és ráadásul szánalmas összegekről van szó — a 18 településre a fej­kvóta alapján nem egészen 20 millió forint jutott volna —, ez már külpolitikai kér­dés is a képviselőnő meg­ítélése szerint. Mert mi tör­ténik akkor — tette fel a kérdést —. ha az önkor­mányzat úgy értelmezi ezt a döntést: „a magyar kor­mány úgy gondolja, hogy ná­lunk nem kell nemzetiségi nyelvoktatás”. Mert akadhat olyan polgármester, aki ezt így fogja értelmezni. R magyar idegenforgalom Londonban Idén hamarosan utazási csekkek eladásával bővíti te­vékenységét a Danube Tra­vel Ltd., az IBUSZ, egyszer­smind a magyar idegenfor­galom londoni képviselete. A Danube Travel Ltd., amely az Abta (a brit uta­zási irodák szövetsége) tag­jaként rendes utazási iroda­ként tevékenykedik London központjában, sikeres évet zárt 1990-ben. Közvetlenül és közvetve (más brit utazási irodáknak nyújtott szolgálta­tásaival együtt) összesen 20 ezer turistát utaztatott 1990- ben Magyarországra, 30 szá­zalékkal többet, mint J.989- ben — mondta az MTI-nek Tarr Gábor, a Danube Tra­vel Ltd. vezetője. Nagy-Britanniából 1989- ben 71 ezren, 1990-ben pe­dig mintegy 150 ezren utaz­tak Magyarországra. A Danube Travel Ltd.-t 1970-ben hozta létre az IBUSZ, hogy előmozdítsa a magyar származású brit ál­lampolgárok házai látogatá­sait. Most már a céggel uta­zók háromnegyede nem ma­gyar. — Valamikor csak egy pa­lavessző, mög égy palatábla vót a bakóban. Arra aztán fölírtuk az éccörégyet, ahogy a tanító úr kérte... Ki tudja miént, a nagy­anyám szavai jutottak eszembe, mikor Tímár Éva, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa egy vé­kony könyvecskét tolt elém az irodájában. A könyv fe­dőlapján a következő felirat állt: „Innovatív célú diag­nosztikus pedagógiai értéke­lés". Ügy emlékszem, még el is mosolyodtam. Szegény nagyanyám! Ebből legfeljebb csak annyit értene, hogy „cé­lú”, meg, hogy „értékelés”. Tímár Évának pedig ez a vi­lág legtermészetesebb felira­ta, hiszen különféle iskolai mérésekkel, értékelésekkel foglalkozik, azaz a munkájá­hoz tartozik érteni ezeket a kifejezéseket. Beszélgetésünk éppen a szóban forgó köny­vecskéhez kapcsolódik. ■ Egyre többet hallani az egységes vizsgarendszer szük­ségességéről , ugyanakkor semmit sem tudunk arról, kik és hogyan szabják meg, kinek, mikor és miből kell majd vizsgát tennie — ve­tettem fel az egyszerű em­bereket is izgató kérdést. — Tudomásom szerint az általános iskolai vizsgarend- szer kidolgozásával egyedül a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem pedagógia— pszichológia tanszéke foglal­kozik. A 12 és 14 éves kor­határoknál bevezetendő vizs­gakísérletekre igen nagy ösz- szeget nyertek ell a Közok­tatás Fejlesztési Alapból1, most már nem először. A kí­sérlethez majd minden me­gye, így Békés is csatlakozott az elmúlt tanév elején. A szegediek megyénként két- kót iskolát tudtak felvállal­ni a kutatásra kapott pénz­ből!. Ez számunkra azt je­lentette, találnunk kellett két iskolát megyénkben, ame­lyek valamennyi, a szegediek által kért tantárgyból vállal­ják egy-egy 6., illetve 8. osz­tályuk év végi vizsgáztatá­sát Az már csak nekünk volt szempont, hogy az egyik iskola városban, a másik köz. ____,____________-É._________ „ Körösladány és Szeghalom kapcsolódott be a kísérletek­be” — mondja Tímár Éva Fot6: Gál Edit ségben legyen. Így a válasz­tás végül a körösladányi Tü- köry Lajos és a szeghalmi Vígh Matild általános isko­lákra esett. Mindkét helyen egy-egy hatodikos és nyol­cadikos osztály tavaly év végén az előírt tárgyakból vizsgát tett. ■ Melyek voltak ezek az „előirt’’ tantárgyak? — Írásbeli tesztek bioló­giából, földrajzból, matema­tikából, fizikából és kémiá­ból készültek. Történelemből tételeket kellett húzni, akár egy kiséréttségin. Techniká­ból az írásbelin kívül gya­korlati vizsgát tettek a gye­rekek, rajzból és énekből pe­dig bemutató osztályvizsgá­val zárták az évet. Miután arra kértem Tímár Évát, részletezze ez utóbbi vizsgatípust, a következőket mondta: — A bemutatónak az a lé­nyege, hogy az osztály kö­zönség előtt szerepel egy elő­re megkomponált összefogla­ló órán. A közönség az órára meghívott szülőkből, esetleg nagyszülőkből áll. ■i Ezek szerint itt nincs különösebb tétje a vizsgá­nak, hiszen nem egyéni tel­jesítményeket mérnek. — így van. De hozzá kell tennem, az összes többi vizs­gánál sincs tét. Ha valaki például megbukik egy hato­dikos vizsgán, az attól még tovább mehet hetedikbe. Ezen annyira elcsodálkoz­tam, hogy fél perc is bele­telt, mire megkérdeztem, hogy akkor mi a célja egyál­talán ezeknek a vizsgáknak? Beszélgetőpartnerem jelentő­ségteljesen koppantott muta­tóujjával a köztünk fekvő könyvecskére. — Hát éppen ezt takarja a cím! — mondta. — A ..diagnosztikus pedagógiai ér­tékelés" azt jelenti, ezek a vizsgák felmérik, feltárják a gyerekek tudásszintjét, az „innovatív célú” pedig azt, hogy a vizsgákból nyert ta­pasztalatok alapján a peda­gógus megújíthatja, javíthat­ja saját módszereit, saját munkáját. Tovább problémáztam. ■I Ezek szerint a vizsga- eredmények elsősorban a pe­dagógusoknak jelentenek tá­jékoztatást, az ő munkájuk­hoz nyújtanak egyfajta man­kót, segítséget. Mivel a gye­rekek számára nem igazán tét a vizsga, nem félő-e, hogy emiatt elveszíti jelentő­ségét ez a kezdeményezés. Magyarul: a gyereknek nem érdeke a felkészülés. — Az említett kísérteti is­kolákban egyelőre még az újdonság varázsával hatottak ezek a vizsgák, úgyhogy a gyerekek komolyan készül­tek. Ha a kísérlet esetleg or­szágosan is élfogadott fesz, a vizsgaközpontoknak nyil­ván gondolkodniok kell ezen is ... x ■ Egyébként mi a két- megyei kísérleti iskola ta­pasztalata, véleménye a 12, illetve 14 évesek vizsgáztatá­sáról? — Ebben a tanévben nem lettek volna kötelesek újra részt venni a kísérletben, de ők ismét vállalták. Ez is je­lent valamit. Aztán pozití­vumként értékelték azt is, hogy a nyolcadikosok aktivi­tását kicsit megnyújtották az év végi vizsgáztatással, hi­szen köztudott, hogy a félévi felvételik után általában la­zítással telik el az általános iskola utolsó fél éve... M. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom