Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
o 1991. január 3., csütörtök Vizsgázni kell hatodikban és nyolcadikban is? Kincsek a legnagyobb hazai egyházi mázenmban 115 éves az esztergomi Keresztény Múzeum. Magyaror- - szág legrégibb, legnagyobb, világviszonylatban is jelentékeny egyházi gyűjteménye. Az évezredes létért folyó küzdelem az oka annak, hogy hazánk viszonylag szegény gyűjteményekben, aranytól, ezüsttől, drágakövektől roskadozó kincstárakban. A műgyűjtés ugyan már a középkorban megindult nálunk is és a vihartépte századokban sem pzü- netelt egészen,' európai jelentőségű műgyűjteménye- link azonban elpusztultak, kincstáraink közül is csak kettő vészelte át a pusztító századok dühét. Az egyik egyházi, a másik világi: az esztergomi főszékesegyházi kincstár és az Eszterházy hercegeknek jelenleg a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött kincstára. Az esztergomi egyház világhírű kincseket tartalmazó képzőművészeti, iparművészeti, régészeti múzeumát, a Keresztény Múzeumot egy műpártoló, nagy műveltségű hercegprímás, Simor János alapította 1875-ben. Simor imár győri püspök korában gyűjtötte az értékes festményeket. A prímási székbe kerülve fokozott szenvedéllyel áldozhatott kedvtelésének. Képzőművészeti vásárlásai egy nagyszabású, biztos ízlésű műértő portréját vázolják fel. Nemcsak a régi nagy mesterek egyházi tárgyú festményeit gyűjtötte, de a korában működő magyar és osztrák festőket is ritka érzékikel pártfogolta. Mecénása volt Liezen-Mayer Ká- rolynak, a bécsi festészeti akadémia későbbi professzorának, Ligeti Antalnak, Molnár Józsefnek, Markó Ká- rolynak, a fiatal Lotz Ká- rolynak, Orlai Petrich Somának. Fiatal tehetségeket taníttatott. Képtárát állandóan gyarapította. 1878-ban, a pápaválasztás idején, • Rómában, megvásárolta a közel 60 darabból álló értékes Bertinel- li-gyűjteményt, mely sok jeles olasz festő képeit tartalmazta. Rajzokat és metszeteket is vásárolt a kor szokása szerint, így kerültek hozzá Markó Károly nagyértékű vázlatkönyvei, valamint a múlt századi bécsi akadémia vezető művészeinek rajzai. A régészet kevéssé érdekelte, éremgyűjteménye sem vetekszik a képtár jelentőségével. A szobrok sem vonzották, szakkönyvtára viszont már a maga korában világhírű volt. Mint nagy elődei, Vitéz János és Ba- kócz Tamás, kedvelte a díszesen miniált kódexeket, amelyek most a múzeum kincsei közé tartoznak. Képeit már régi esztergomi palotájában gyűjteményszerű- en állította fel, és modem szellemben megnyitotta a nagyközönség számára. Amikor 1882-ben a Dunára néző új palotát felépítette, külön szárnyat terveztetett szeretett gyűjteményeinek, melyekét végrendeletileg a főszékesegyházra hagyományozott. Simor halála után Csemoch János, majd Ipolyi Arnold fejlesztette jelentősen a gyűjteményt. Ipolyi Arncfld elsősorban középkori magyar számyasoltárok- kal, táblaképekkel. Régi ma- gjar ötvösműveket, nagy értékű (habán) kerámiákat, népi hímzéseket, francia és flamand gobelineket, kis- ázsiai szőnyegeket is gyűjtött. Az Ausztriába elszármazott San.;Marco család felbecsülhetetlen értékű, 18. századból származó európai porcelántárgyakkal (Meissen, Sevres, Berlin, Nym- phenburg, Becs, kisebb európai, gyárak), korai német és holland fajanszok több száz darabos gyűjteményével, Marco Palmezzano: Szent Sebestyén (1515—1520 körül) ugyancsak több száz darabos 18. századi szelencegyűjteménnyel, elefántcsont- és viaszgyűjteménnyel (nagy ritkaság), valamint egy 16. századból származó, színes, nagy méretű salzburgi díszkályhával gyarapította a múzeumot az első világháború után. A képtárban az olasz festmények mellett a németalföldi, flamand, holland, spanyol, francia festőiskolákból származó művek is megtalálhatók, Jan de Cock, J. G. Cuyp, Ribera, Hans Mem- ling, Charles Lebrun, Maul- bertsch, Kupelwieser művei mellett a középkori magyar festészet remekei is láthatók. M. S. mesternek a Selmecbányái Szt. Katalin- templom főoltáráról származó művét, Kolozsvári Tamás Kálváriáját, a Báti mester, az Aranyosma róti mester, a Csegöldi, a Jánosréti mester oltárképeit Ipolyi Arnold .gyűjtötte. A pótolhatatlan gyűjtemény számyasoltárain a régi magyar festészet legfontosabb korszakai vázolhatok fel, a középkortól a reneszánszig. Jelentős a múzeum faszobrászati kollekciója is, melyben főleg 15. századi magyar és német alkotások találhatók. Az Ipo-' lyi-féle ötvösgyűjteményből kimagaslanak a középkori magyar egyházi- kegyszerek, de jelentékeny a világi ötvösanyag is. A múzeumot a közelmúltban korszerűsítet- tékr A nemrég elhunyt Lékai László bíboros érsek sze- mefénye volt a gyűjtemény, amelyet a kortáns magyar egyházi művészet jobb megismertetése érdekében új kiállítási teremsorral is bővített. Brestyánszky Ilona Bernhard Strigel műhelye: Mária a kis Jézussal (1595—1511 között) lakab Róbertot aggódik Számos nemzetiségi település „hiányzik” a költségvetésből Tanácstalan döbbenettel fogadta Jakab Róbertné szocialista párti képviselő a Parlamentnek azt a döntését, amellyel lényegében tudomásul veszi, hogy a költség- vetésből számos olyan település kimaradt, amelyekben alsó- és középfokú nemzetiségi, etnikai vagy kétnyelvű oktatás folyik. fiiként az MTI munkatársának elmondta: a törvény- javaslat áttanulmányozásakor tűnt fel számára, hogy a felsorolt települések közül 18 hiányzik. Ezek olyan települések. ahol szlovák nemzetiségek élnek. De félő, hogy a kihagyott települések száma ennél lényegesen több, hiszen nem volt olyan ember, akinek a német, a szerb, a szlovén, a román nemzetiségek településeiről országos áttekintése lenne. Jakab Róbertné, miután a „szlovák helyzetet” ismeri, két képviselőtársával módosító indítványt nyújtott be, hogy az általa ismert és kimaradt 18 település is kapja meg azt a bizonyos 14 ezer forintos fejkvótát. A módosító indítványt a Parlament elvetette. Holott nem csupán pénzről és ráadásul szánalmas összegekről van szó — a 18 településre a fejkvóta alapján nem egészen 20 millió forint jutott volna —, ez már külpolitikai kérdés is a képviselőnő megítélése szerint. Mert mi történik akkor — tette fel a kérdést —. ha az önkormányzat úgy értelmezi ezt a döntést: „a magyar kormány úgy gondolja, hogy nálunk nem kell nemzetiségi nyelvoktatás”. Mert akadhat olyan polgármester, aki ezt így fogja értelmezni. R magyar idegenforgalom Londonban Idén hamarosan utazási csekkek eladásával bővíti tevékenységét a Danube Travel Ltd., az IBUSZ, egyszersmind a magyar idegenforgalom londoni képviselete. A Danube Travel Ltd., amely az Abta (a brit utazási irodák szövetsége) tagjaként rendes utazási irodaként tevékenykedik London központjában, sikeres évet zárt 1990-ben. Közvetlenül és közvetve (más brit utazási irodáknak nyújtott szolgáltatásaival együtt) összesen 20 ezer turistát utaztatott 1990- ben Magyarországra, 30 százalékkal többet, mint J.989- ben — mondta az MTI-nek Tarr Gábor, a Danube Travel Ltd. vezetője. Nagy-Britanniából 1989- ben 71 ezren, 1990-ben pedig mintegy 150 ezren utaztak Magyarországra. A Danube Travel Ltd.-t 1970-ben hozta létre az IBUSZ, hogy előmozdítsa a magyar származású brit állampolgárok házai látogatásait. Most már a céggel utazók háromnegyede nem magyar. — Valamikor csak egy palavessző, mög égy palatábla vót a bakóban. Arra aztán fölírtuk az éccörégyet, ahogy a tanító úr kérte... Ki tudja miént, a nagyanyám szavai jutottak eszembe, mikor Tímár Éva, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa egy vékony könyvecskét tolt elém az irodájában. A könyv fedőlapján a következő felirat állt: „Innovatív célú diagnosztikus pedagógiai értékelés". Ügy emlékszem, még el is mosolyodtam. Szegény nagyanyám! Ebből legfeljebb csak annyit értene, hogy „célú”, meg, hogy „értékelés”. Tímár Évának pedig ez a világ legtermészetesebb felirata, hiszen különféle iskolai mérésekkel, értékelésekkel foglalkozik, azaz a munkájához tartozik érteni ezeket a kifejezéseket. Beszélgetésünk éppen a szóban forgó könyvecskéhez kapcsolódik. ■ Egyre többet hallani az egységes vizsgarendszer szükségességéről , ugyanakkor semmit sem tudunk arról, kik és hogyan szabják meg, kinek, mikor és miből kell majd vizsgát tennie — vetettem fel az egyszerű embereket is izgató kérdést. — Tudomásom szerint az általános iskolai vizsgarend- szer kidolgozásával egyedül a Szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógia— pszichológia tanszéke foglalkozik. A 12 és 14 éves korhatároknál bevezetendő vizsgakísérletekre igen nagy ösz- szeget nyertek ell a Közoktatás Fejlesztési Alapból1, most már nem először. A kísérlethez majd minden megye, így Békés is csatlakozott az elmúlt tanév elején. A szegediek megyénként két- kót iskolát tudtak felvállalni a kutatásra kapott pénzből!. Ez számunkra azt jelentette, találnunk kellett két iskolát megyénkben, amelyek valamennyi, a szegediek által kért tantárgyból vállalják egy-egy 6., illetve 8. osztályuk év végi vizsgáztatását Az már csak nekünk volt szempont, hogy az egyik iskola városban, a másik köz. ____,____________-É._________ „ Körösladány és Szeghalom kapcsolódott be a kísérletekbe” — mondja Tímár Éva Fot6: Gál Edit ségben legyen. Így a választás végül a körösladányi Tü- köry Lajos és a szeghalmi Vígh Matild általános iskolákra esett. Mindkét helyen egy-egy hatodikos és nyolcadikos osztály tavaly év végén az előírt tárgyakból vizsgát tett. ■ Melyek voltak ezek az „előirt’’ tantárgyak? — Írásbeli tesztek biológiából, földrajzból, matematikából, fizikából és kémiából készültek. Történelemből tételeket kellett húzni, akár egy kiséréttségin. Technikából az írásbelin kívül gyakorlati vizsgát tettek a gyerekek, rajzból és énekből pedig bemutató osztályvizsgával zárták az évet. Miután arra kértem Tímár Évát, részletezze ez utóbbi vizsgatípust, a következőket mondta: — A bemutatónak az a lényege, hogy az osztály közönség előtt szerepel egy előre megkomponált összefoglaló órán. A közönség az órára meghívott szülőkből, esetleg nagyszülőkből áll. ■i Ezek szerint itt nincs különösebb tétje a vizsgának, hiszen nem egyéni teljesítményeket mérnek. — így van. De hozzá kell tennem, az összes többi vizsgánál sincs tét. Ha valaki például megbukik egy hatodikos vizsgán, az attól még tovább mehet hetedikbe. Ezen annyira elcsodálkoztam, hogy fél perc is beletelt, mire megkérdeztem, hogy akkor mi a célja egyáltalán ezeknek a vizsgáknak? Beszélgetőpartnerem jelentőségteljesen koppantott mutatóujjával a köztünk fekvő könyvecskére. — Hát éppen ezt takarja a cím! — mondta. — A ..diagnosztikus pedagógiai értékelés" azt jelenti, ezek a vizsgák felmérik, feltárják a gyerekek tudásszintjét, az „innovatív célú” pedig azt, hogy a vizsgákból nyert tapasztalatok alapján a pedagógus megújíthatja, javíthatja saját módszereit, saját munkáját. Tovább problémáztam. ■I Ezek szerint a vizsga- eredmények elsősorban a pedagógusoknak jelentenek tájékoztatást, az ő munkájukhoz nyújtanak egyfajta mankót, segítséget. Mivel a gyerekek számára nem igazán tét a vizsga, nem félő-e, hogy emiatt elveszíti jelentőségét ez a kezdeményezés. Magyarul: a gyereknek nem érdeke a felkészülés. — Az említett kísérteti iskolákban egyelőre még az újdonság varázsával hatottak ezek a vizsgák, úgyhogy a gyerekek komolyan készültek. Ha a kísérlet esetleg országosan is élfogadott fesz, a vizsgaközpontoknak nyilván gondolkodniok kell ezen is ... x ■ Egyébként mi a két- megyei kísérleti iskola tapasztalata, véleménye a 12, illetve 14 évesek vizsgáztatásáról? — Ebben a tanévben nem lettek volna kötelesek újra részt venni a kísérletben, de ők ismét vállalták. Ez is jelent valamit. Aztán pozitívumként értékelték azt is, hogy a nyolcadikosok aktivitását kicsit megnyújtották az év végi vizsgáztatással, hiszen köztudott, hogy a félévi felvételik után általában lazítással telik el az általános iskola utolsó fél éve... M. M.
