Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
NÉPÚJSÁG 1991. Január 15., kedd Negyedszerre találtak megoldást a pártok és képviselők így látja Székács Unna, a PM főosztályvezetője Mi mozgatja az árakat? Az új év kezdete óta szinte másról sem szólnak a hírek, mint a követhetetlen számú, már életbe lépett vagy tervezett áremelésről. Időnként az az érzése támad az embernek, olyan folyamátok indultak el, amelyeket már senki nem tart kézben. Milyen az árképzési rendszerünk a fejlett piacgazdaságú országokéhoz képest? Mennyire tekinthetjük megbízhatónak az áremelkedések mértékének előrejelzését? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Székács Annához, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjéhez. (Folytatás az 1. oldalról) „páros” harmadszor is megméretett, de az eredmény sem változott december óta, E2:28. Most megint mi lesz? — fogalmazódott meg a fejekben az immáron megszokott kérdés. Murányi Miklós nem hagyta kétségben sokáig a testületet, bejelentette, hogy visszalép. Takács Dezső levezető elnök ezután mondta: — Azzal most mindenki egyetért, hogy mihamarabb létre kell hozni a működőképes megyei önkormányzatot, a tisztség- viselőkkel együtt... Juhász Pál ennek szellemében indítványozta, hogy a képviselők két tábora hozzon létre soraiból egy-egy 4- tagú delegációt, akik majd elvégzik a szükséges fegyez- tetést. Az indítvány zöld utat kapott, jöhetett a politikai közelítést lehetővé tevő, csaknem 3 órás szünet. Egyszer csak hírül vettük, hogy a független képviselőket a volt vb-terembe invitálják. Követtük őket és illő szerénységgel „bátorkodtunk bekopogni”. A hívatlan vendégek bizonytalanságával kérdeztük: „Bejöhetünk?” — Ha lehet, nem! — válaszolta dr. Zsíros Géza, a kisgazdapárt megyei elnöke, országgyűlési képviselő. Ha nem, hát nem. Megvártuk a folyosón az eszmecsere végét. S hogy mi történt a zárt ajtók mögött? Erre a kérdésre egzakt válasszal nem szolgálhatunk, tudniillik, igen ellentmondásosan értékelték a történteket a bent- lévök. Zsíros Géza természetesnek tartotta, hogy politikai egyezséget folytasson az elnök személyéről a függetlenekkel, és kifejtse véleményét a jelöltekről A tanácskozás végén mondta: — Politikai egyezségre jöttem, és a végeredmény bizonyítja, hogy sikerült a mindenki által elfogadható konszenzust megtalálni. Az elnök személyében a kisgazdák feladták a pártmegközelítést, ami szerintem országosan példaadó lehet. Több képviselő viszont úgy látta, hogy a régi pártos gyakorlat „köszönt vissza”, amikor Zsíros Géza rájuk akarta erőltetni nézeteit a zárt ajtók mögött. Mit nem csináltak áriemberek? Annyi azonban biztos, hogy egy, s más tojt ént a nagyszünetben, hiszen délután kettőkor új ülést nyitott a testület, amely azzal kezdődött: a jelölőbizottság elnöke felolvasta az egyeztetett jelölőlistát: elnök . dr. Simon Imre (MSZP); főállású általános elnökhelyettes dr. Jeszenszky Géza (FKgP); társadalmi elnökhelyettesek Cservenák Pál (FKgP), dr. Kincses Sándor (SZDSZ) és Szilágyi Menyhért (független). A javaslatot mindenki elfogadta, új név nem merült fel, kezdődhetett a szavazás. Azt hittük, hogy lefutott a meccs, ' nem jöhet közbe semmi. De hát az élet nem' kíváncsi a mi hitünkre, a dolgok történnek, ahogy jónak látják. Az érvényes szavazatok összeszámlálása- kor Simon Imre 100 százalékos bizalmat kapott, 98 százalék támogatta Cservenák Pált és Szilágyi Menyhértet. De dr. Jeszenszkynek és dr. Kincsesnek azonban néhány szavazat hiányzott a kétharmados többséghez! Furcsa eredmény, ha figyelembe vesszük a korábban kötött egyezséget. Nem csoda, ha bekiabálta az egyik képviselő: „Úriemberek ilyet nem csinálnak!” De szerencsére nem az indulatok diadalmaskodtak, a többség úgy találta helyesnek, ha zárt ülésen tisztázzák a félreértéseket. Az újságírók, vendégek távoztak és csak találgatni tudtuk, hogy mi Totyog odabent, a politikai boszorkánykonyha bográcsában. Röpke félóra — legfeljebb valamivel több — múlva felszállt a füst, és megtudtuk, hogy új szavazás jön, még egyszer listára kerül a két név. Rz egész megye érdeke Az ülés hetedik órájában (!) megszületett a végeredmény: így az eredeti jelölőlistáról mindenki bizalmat kapott. A folytatásban még két napirendi pont megvitatására maradt energiájuk a jelenlévőknek. Először dr. Pataki István leköszönő vb- titkár előterjesztésében tájékoztató hangzott el a legfontosabb jogszabályokról, majd létrehozták a megyei önkormányzati hivatalt. A vb-titkár bejelentette, hogy a köztársasági megbízott felkérte, január 15-től az ő hivatalában dolgozzon, ezért mentsék fel teendői alól. (A megyei főjegyzői állás betöltéséig — a pályázat alapelveit elfogadták, hamarosan közzéteszik — a szervezési és jogi osztály vezetője, dr. Biri István látja el a titkári feladatokat.) Legvégül dr. Simon Imre köszönte meg a bizalmat a következő szavakkal: „Tudom, hogy nem feltétlenül a személyemnek köszönhető a megválasztásom, ami hosszú tárgyalás, konszenzusra törekvés eredménye. Nagyon remélem, hogy munkánk során a pártmegközelítések mindinkább feloldódnak. A tisztségviselők nevében is mondhatom, azon leszünk, hogy döntéseinket az egész megye érdekében hozzuk meg.” I* E.—L. S. — Az árak megállapításáról az Országgyűlés tavaly novemberben törvényt alkotott — mondja a PM illetékese. Ez rögzíti: „Azárak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati - beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására”. A törvény tételesen felsorolja a hatósági áras termékeket és azt is. melyik szerv határozza meg az árakat. Hatósági ár megállapítására jogosult az ágazati minisztérium, az önkormányzat és egyetlen egy esetben — ez a televízió-előfizetési díj — a Pénzügyminisztérium. A szabadárak esetében a piac — vagyis a kereslet és a kínálat — szabályoz. — Ilyen körülmények között hogyan becsülhető meg előre a várható áremelkedések mértéke? — A hatósági árak megállapításánál tudjuk, hogy ennek milyen hatása van, mert a fogyasztás körülbelül ismert, és ennek indexe meghatározható. A szabadáras termékkörben részben a hatósági árak begyűrűződésének becsülhetősége és a közgazdasági feltételek ismerete ad támpontot arra, hogy az áremelkedéseket megjósoljuk. Ezek az árindexek azonban csak a költségvetés tervezéséhez szolgálnak alapul, tehát ez senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen mértékben emeljen árakat. Ahol valódi piac működik, ott erre nincs is mód. A versenytörvény garanciát nyújt arra, hogy ne alakulhassanak ki monopóliumok. Ennek betartásán a Versenyhivatal őrködik. —. A jelenlegi állapotot ön milyennek tartja? Hasonlóan működik a legfejlettebb országok árrendszere is? — Ez a törvény körülbelül azokat a piaci viszonyokat tükrözi, amelyek között a magyar gazdaság jelenleg működik. Még mindig maradtak olyan, a versenyszférába tartozó termékek, amelyeket hosszabb távon nem lesz célszerű a hatósági árak körében tartani. Ilyenek például a tehéntej, a tankönyv, a zeneoktatás, a távirati díj, vagy például a vágómarha. A hatósági árkörbe tartozó közszolgáltatásoknál — villany. víz — pedig arra kell ügyelni, hogy az ezeket végző. monopolhelyzetben levő szervezetek maximális takarékossággal lássák el feladataikat Biztosítani kell velük szemben a fogyasztói érdekvédelmet. A vízszolgáltatás, a csatornaszolgáltatás vagy a BKV esetében azt az elvet kellene érvényesíteni. hogy a hatósági árak megállapítása ne a minisztériumokban történjen, hanem a helyi önkormányzatoknál. A helyi közlekedés ebbén az évben már átkerült az önkormányzatokhoz Jó lenne, ha a víz- és csatornaszolgáltatások területén mihamarabb rendeznék a tulajdonviszonyokat, és az árhatósági jogkör ott is a településekhez kerülne. Így könnyebbé válna az ellenőrzés. Ami a fejlett országokat illeti, ott már nem jellemző az ártámogatás, és ami megmaradt, azt is az önkormányzatokra bízzák. — Ha minden támogatást leépítünk, elérjük az ideális állapotot? . — Természetesen a központi ármeghatározás csökkenése nem azt jelenti, hogy az árak nem mozognak. Nyitott a gazdaságunk, az alapvető energiahordozók, nyersanyagok világpiaci árát soha nem mi fogjuk diktálni. A mindenkori ármozgások begyűrűznek, akkor is, ha hatósági áras, akkor is, ha szabadáras valamely termék. Az ár mindig következmény. Az életszínvonal alakulása rendkívül összetett kérdés. Magas infláció mellett is elképzelhető a javulása. Nálunk most sajnos csökken az életszínvonal, ami abból adódik, hogy a fogyasztást vissza kell fognunk. Az a kérdés, miként tudja ezt kézben tartani a kormányzat. Ugyanis ezt el lehet érni hatósági árintézkedésekkel, az adók emelésével, és van egy harmadik mód, amit azonban jó lenne, ha mindörökre elfelejtenénk, ez pedig a központi bérszabályozás és bérstop. A belső fogyasztást tehát ezekkel az elemekkel operálva lehet csökkenteni. — Néha az a benyomása az embernek, hogy anarchikuson működik a hazai árrendszer. — Én úgy gondolom, hogy éppen az elmúlt években volt anarchikus az árképzés. Mi évtizedekig próbálkoztunk azzal, hogy a folyókat visz- szafelé vezényeljük. Ideig* óráig fel lehetett ugyan őket tartóztatni, de aztán mégis felgyülemlettek a gondok, rákényszerültünk, hogy megnyissuk a zsilipeket. Nagyon nagy árat kellett ezért a magatartásért fizetni. Alacsony inflációt csak akkor remélhetünk. ha végbemegy a struktúraváltás, és viszonylag kiegyensúlyozott szerkezete lesz a magyar gazda-* ságnak. A világon még senki nem tudta a struktúra- váltást infláció nélkül megoldani. — Mennyire tudják pontosan prognosztizálni az áremelkedés mértékét? — Általában egészen jól meg lehet becsülni. A kollégáim, akik korábban az Árhivatalban dolgoztak, elhozták a tavalyi becsléseiket. Két ponton volt csupán eltérés, abban a két hónapban: amikor leértékelték a forintot. A mi számításaink szerinti 36-38 százalékos idei fogyasztói árnövekedésben már szerepel a most bejelentett leértékelés. Ebben az évben azonban ez a prognózis valószínűleg nem lesz olyan pontos, mint korábban, hiszen sok rendkívüli eseménnyel kell számolnunk. A dollárelszámolásra való áttérés következményeit senki sem képes pontosan meghatározni, és az esetleges Öböl-háború hatása is kiszámíthatatlan. Ha az olajár a duplájára emelkedik, akkor nálunk is nagyon magas lehet az infláció. Azt sem tudjuk, hogy ha más országokban — különösen a Szovjetunióban — tovább romlik a gazdasági helyzet, annak milyen begyűrűző hatásai lehetnek. L. László János Háttérbe vonultam, de... .Dr. Zsíros Géza, a kisgazdapárt megyei elnöke, országgyűlési képviselő majdnem miniszter lett — tudtuk meg a televízióból, országos médiákból. Nem véletlen, hogy a megyei önkormányzat ülésén nagyon sokan szegezték neki a kérdést: mi történt valójában a kisgazdák legfelső vezetésében? Mire számíthat a csabai képviselő a következő hónapokban, politikai süllyesztésre, vagy váratlan felemelkedésre. A parlamenti ülésről is hiányzó dr. Zsíros Géza többek között ezt mondta: — Háttérbe vonultam, de biztos vagyok abban, hogy néhány hónap múlva újra kell rendezni sorainkat, és akkor nekem is lesznek teendőim. Ami most következik, ahhoz nem adom a nevem. Meggyőződésem, hogy az általam képviselt elveket a kisgazdák többsége a jövőben változatlanul támogatni fogja. A következő hetekben, hónapokban még aktívabban szeretném kivenni a részem a törvényhozásból, hiszen sarkalatos jogszabályokat kell megalkotnunk. Ugyancsak fontos, hogy a koalíción belül tisztázzuk végre a bennünket összetartó alappilléreket. Enélkül elképzelhetetlen hosszú távú együttműködés egymással koalícióban levő pártok között. Lassan indul meg a kereskedelem a „keletiekkel” Kenyérféltés a pékeknél is Tüntetés helyett fórumot rendeztek tegnap délután Sarkadon. Az új városi önkormányzat szemléletes példáját adta annak, hogyan lehet gyorsan, kielégítő választ adni olyan problémákra, melyek a lakosság széles rétegelt foglalkoztatják. Márpedig az, hogy ezután milyen kenyeret esznek a sarkadiak, és mennyiért, az a létfontosságú kérdések közé sorolható. Nem 'könnyű az átállás a konvertibilis elszámolásra a volt szocialista országokkal, a központi szervek és a vállalatok egyelőre a múlt évi — sőt korábbi — kölcsönös adósságokat igyekeznek rendezni. Az ez évre szóló szerződéskötések igen vontatottan haladnak, főként az ármegállapodások nehézségei miatt. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától 'kapott tájékoztatás szerint a Szovjetunióból a megállapodásnak megfelelően folyamatosan érkezik az olaj, a gáz és a villany, a magyar vállalatok most pótolják a tavalyi exportlemaradásokat. Csehszlovákiával már megszülettek az első konvertibilis valutában kötött szerződések. A magyar vállalatok tízmillió dollár, a csehszlovák vállalatok 30 millió dollár értékű áru szállítását vállalták eddig. Ennél lényegesen nagyobb értéket képviselnek a devizamentes barterszállítások, s noha az áru-áruért kereskedelmi formáció bizonyos visszalépést jelent, az átmeneti időszakban mindkét ország előnyére szolgál. Bulgáriával viszont még nem született megállapodás. Követelésünk körülbelül 70 millió rubel értékű, ennyi a halmozott magyar aktívum. A bolgár partnerek ezt áruval szeretnék törleszteni az év végéig, ez azonban számunkra igen hátrányos. Egyelőre folynak a tavalyi áthúzódó szállítások, erre az évre mindössze néhány szerződést írtak alá a cégek, elsősorban vegyi áruk bolgár importjára. A tárgyalásokat az is nehezíti, hogy a bolgár partnerek számunkra elfogadhatatlanul magas dollárárakat számítanak termékeikért. Sínen a kárpótlási törvény A kormány rendkívüli ülést tartott hétfőn, amelynek részleteiről László Balázs szóvivő tájékoztatta az MTI-t. A kormány csaknem egyórás ülésén véglegesítette a kárpótlási törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy újabb módosításokkal egészítette ki a korábban már megtárgyalt változtatásokat. Már ezekkel a változtatásokkal kerül tehát a képviselőkhöz, a szak- bizottságok elé remélhetőleg a következő napokban a tavaly decemberben már benyújtott törvényjavaslat. Fontos, hogy a kárpótlásra jogosultaknak a törvény életbe lépése után egy hónapon belül, írásban kell benyújtaniuk az igényüket az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz. Arról is kell majd nyilatkozniuk, hogy ha eredetileg termőföldben szenvedték el a kárt — vagyis irreális áron vásárolták meg vagy más módon vették el tőlük a földet —, akkor kárpótlásul is termőföldet akamak-e. Mint arról a napokban hírt adtunk, a sarkadiak elhatározták. hogy hétfőn „kenyértemetést” rendeznek, így búcsúztatván a kilónként eddig 14 forint 80 fillérbe kerülő alapvető élelmiszert. Mintegy másfél ezren írtak alá tiltakozó jegyzéket, s készülitek a békés demonstrációra, amelyre azonban végül is nem került sor. Helyette az önkormányzat módot adott airra, hogy a lakosság képviselőd találkozhassanak a sütőipar, illetve a helyi kereskedelem illetékeseivel. Georg János MÁV-nyugidí- jas, a sarkadiak képviseletében elmondta; nemcsak az áremelés háborította fel a lakosságot, hanem az, hogy e megszokott olcsó fehér kenyér helyett szerintük ehetetlen barna kenyeret szállít ezután a sütőipar. A fórum „főszereplőjét” — melyet Sarkadon hétfőn árusítottak először — a helyszínen meg is tekinthették a résztvevők. I kóstolás otán kiderült, hogy a szóban forgó kenyér, melynek csopán 15 százaléka rozsliszt — ettől a lakosság számára oly idegen barnás szín—,igen jó minőségű. A boltokba 25 foriimtos kilónkénti áron, a családokhoz pedig egy forinttal többért kerül a gyulai Sütőipari Vállalat legolcsóbb kenyere. A vállalat egyáltalán nincs könnyű helyzetben — fejtette ki Székely András igazgató —, hiszen az alapanyag- árak mellett az energiaárak is sújtják. Fő kérdés most nálunk, hogyan lőhet olyan termékeket előállítani, amelyek jó minőségűek és elfogadható árúak? A kereskedelem sincs rózsás helyzetben — ecsetelte Piskolti Albert, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ osztályvezetője. A kenyér árrése olyan alacsony, hogy ebből ,már lehetetlen engednie Ugyanakkor számolni kel a megmaradt mennyiséggel is, amely — főként hétvégeken — nem is kevés. A lakosság képviselői megértéssel fogadták a gyártó és forgalmazó cégek gondjairól szóló beszámolókat, ám kérték, hogy amennyire lehet, vegyék figyelembe, milyen nehéz helyzetbe kerülitek az emberek az áremelések mi-1 alt. Oláh Imre nyugdíjas felvetette, hogy a fórumra meg kellett volna hívni a gabonaipar illetékeseit is; mondják el, vajon miért kerül olyan sokba, míg liszt lesz a búzából? r v
