Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

1991. január 14., héttő o Nyolcezer hektár különleges kincs Békés megye természeti ér­tékeit, természetes élővilágá­nak gazdagságát kivételes adottságnak tekinthetjük Al­földünkön. Nem kell botani­kusnak és felkészült szak­embernek lenni ahhoz, hogy rátekintve Békés megye tér­képére, azonnal szembetűn­jék a három Körös megha­tározó szerepe, a Berettyó megyét szegélyező ősi tája, a Maros-hordalék vidéke, táj­alakító szerepe, a Sárrét Szeghalom-környéki mocsa­ras világa, a Szárazér szebb napokat megért kanyargós vonala, a még megmaradt pusztai világ, amely az or­szágban is ritkaságnak szá­mít állatvilágával együtt. Sok szikes legelő, szikes puszta, ligetszerű erdőmaradvány árulkodik a hajdani ősi bé­kési táj vadregényes szépsé­géről, annak ellenére, hogy sok mindent megváltoztatott a civilizáció, a modern me­zőgazdaság és a szó rossz ér­telmében az állami „gondo­zás”! A természeti értékek tör­vényes megóvása sokáig vá­ratott magára. Országosan az első, természetvédelemről szóló törvénycikket 1935-ben alkották, amely Kaán Károly (1867—1940) akadémikus, mint kezdeményező nevéhez fűződik. Ettől kezdve nyílt lehetőség a törvényes termé­szetvédelmi területek kiala­kítására, az értékesebb terü­letek védelmének biztosítá­sára. 1939-ben országosan el­ső természetvédett terület­ként a debreceni Nagyerdő 31 hektárral került bejegy­zésre. Az ezredik védett te­rületet 50 év múlva, 1989- ben éppen Békés megyében vettük nyilvántartásba Máty- vád-Bányarét őstölgyes cí­men, 1,8 hektárral. Megyénkben az első ter­mészetvédelmi terület a szarvasi belsőpark — Bolza kastély 2 hektárral, 1954-ben kerülit védelem alá, majd 1955-ben a gyulai Kastély­park következett. Ezután 20 évnek kellett eltelnie, hogy 1975-ben elkezdődjön az újabb védett területek ki­alakítása. 1985-ig mintegy 5000 hektár került védelem alá, köztük a Hármas-Körös völgye, az ecsegfalvi puszta, a Berettyó-szakasszal, vagy a bélmegyeri erdőspuszta a fási szürkenyárassal. Négy év kihagyás után 1989-ben 64 egységgel bővült a megyei természetvédelmi területek száma. Igaz, ezek már kisebb területek, egye­di fák, facsoportok, de repre­zentálják az egész megye természeti értékét. Köztük van a Pósteleki Kastélypark, eddigi sorsát jelzi a kastély­rom. A csabaszabadi Beli- czay kastélypark a téesz- egyesítés áldozata, az Orosi tölgyes Zsadány mellett, van benne 220 éves példány is. Mezőhegyes térségében a Rajta erdő óriás tölgyfája, a ménesudvar 1819-ben ülte­tett indiai eredetű platánfá­ja mind-mind csak most, 1989-ben lett védetté nyilvá­nítva. így alakult ki a je­lenleg nyilvántartott 82 me­gyei természetvédelmi terü­let és érték, közel 8000 hek­tárral. A megyei védettség­gel párhuzamosan végezték a Kiskunsági Nemzeti Park irányításával az országos ér­tékeket képviselő területek átminősítését, illetve a táj­védelmi körzetek kialakítását 13 helyen, összesen 10 000 hektáron. összegezve, Békés megyé­ben az országos és helyi je­lentőségű területeket, szá­muk jelenleg 95, az általuk elfoglalt terület közel 17 000 hektár, a megye termőterü­letének mintegy 3,3 százalé­kát teszi ki. A védetté nyil­vánítás továbbra is indokolt, hiszen jelenleg is több mint húsz kisebb-nagyobb egység javaslatként előkészítés alatt áll természeti értékei miatt. Vannak területek, amelyek még feltáratlanok, vagy ép­pen elkerülték a természet- búvárok figyelmét. Szám szerint soknak tűnik a je­lenlegi védett terület, de te­rületnagyságra nem. Ezért fontos minden értékes terü­let védetté nyilvánítása első lépésként, s ezt követően le­het gondoskodni a fejleszté­sükről, fenntartásukról, s ér­tékeinek feltárásáról. Ehhez a munkához nagyon sok pénz kellene, és szakemberek, ku­tatók, társadalmi háttér és jó hozzáállás. Talán az utób­bi volt eddig is a meghatá­rozó, s itt feltétlenül meg kell említeni azokat az in­tézményeket, szervezeteket és természetszerető magánem­bereket, akik a szívükön vi­selték mindenkori sorsát Bé­kés megye természeti kin­cseinek: a megyei múzeum munkatársai, a megyei ma­dártani egyesület tagjai, a természetbarátok és termé­szetjárók lelkes közössége, a békéscsabai belvárosi iskola természetbarát közössége, az erdészet, a vízügyi igazgató­ság, egyes téeszek és ma­gánemberek, de sorolhatnánk Mezőhegyes, Gerendás ter­mészetszerető közösségét és másokat is. Természeti értékeink vé­delmében kiemelkedő mun­kát végzett a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága az országosan nyilvántartott vé­dett területeink fejlesztésé­ben és fenntartásában. Ez a háttér az, ami biztosíték a megmaradt természeti érté­keink megmentésére, fejlesz­tésére és bemutatására. Bí­zunk abban, hogy az önkor­mányzatok erősíteni fogják, egységesebbé teszik, mint a hivatalos, mint a társadalmi természetvédő, természetsze­rető tábor egységét és mun­káját. Bízzunk a természet­ben is, hiszen önzetlenül az ad legtöbbet az embereknek. Reméljük, szélesedik ez a társadalmi háttér, és biztosí­tékot nyújt arra, hogy meg­állítsa a táj mindenáron va­ló „megművelését” és „hasz­nosítását”, fennmaradnak a jelen- és utókor számára a védett és nem védett termé­szeti értékek, a táj, amibe belcszülettünk, ami szá­munkra az életteret jelenti. Szelekovszky László, megyei természetvédelmi szakfelügyelő Egy szép tölgyes Körösladány határában Plusz 1 milliárd dollár A magyar külkereskedelem rekordéve Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem 1990-ben — ez derül ki Kádár Béla külgazdasági miniszter elő­zetes tájékoztatásából, ame­lyet a Magyar Távirati Iro­dának adott pénteken. ' A konvertibilis elszámolá­sú egyenlegben — annak el­lenére, hogy az öbölválság, a közép-kelet-európai térség gazdasági nehézségei és a mezőgazdaságot sújtó aszály kedvezőtlenül hatottak a külkereskedelemre — re­kordnagyságú, egymilliárd dollárt megközelítő, ponto­san 945 millió dolláros ak­tívum keletkezett. A több­letet nem az import vissza­fogásával, hanem az export erőteljes bővítésével sikerült elérni. A kivitel 1989-hez vi­szonyítva mintegy 17 száza­lékkal, a behozatal pedig 12 százalékkal nőtt. A konver­tibilis export a magyar gaz­daságtörténetben először- ha­ladta meg a hétmilliárd dol­lárt.» Kedvezően alakult a rubel- elszámolású egyenleg is. Az 1989. évi 550 millió rubeles többlet után a kereskedelem a múlt esztendőben egyen­súlyba került, sőt, az év vé­gén 2,5 millió rubelnek meg­felelő hiány keletkezett. Nagymértékű volt viszont a forgalom csökkenése. A ke­leti kereskedelemben egy év leforgása alatt az export 24 százalékkal, az import 18 százalékkal csökkent. A múlt esztendőben mar­káns piacváltás kezdődött, a magyar kivitelben a kelet­európai országok aránya egy év' alatt 41-ről 29 százalék­ra, a behozatalban 40-ről 32 százalékra zsugorodott. Ez­zel szemben a magyar export 35 százaléka irányult — a korábbi 27 helyett — az Eu­rópai Közösség tagországai­ba: Az import esetében az EK-országok aránya 29 szá­zalékról 33 százalékra növe­kedett. Jelentősen nőtt a ma­gyar külkereskedelemben a legfejlettebb nyugati orszá­gok aránya. Részesedésük az 1989. évi 50 százalékkal szemben 1990-ben elérte a 60 százalékot. Az országokat egyenként vizsgálva Ma­gyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere to­vábbra is a Szovjetunió, ám részesedése 23 százalékról 18 százalékra csökkent. Jelentő­sen nőtt — 14-ről 17 száza­lékra — a korábbi NSZK súlya. Mindörökre ágyhoz kötve Napokig gondolkoztam Magdin. Vagyis inkább ma­gamon; azon, hogyan visel­kednék, ha olyan helyzetbe kerülnék, mint ő? Vajon gyűlölném-e azt, akinek a könnyelműsége miatt tehetet­len. kiszolgáltatott, ágyhoz kötött lennék egész életem­re? Vagy talán képes len­nék a krisztusi megbocsájtás- ra, s az írást idézném, mint Magdi: Ne ítélj, hogy ne ítél­tess! Azon is töprengtem; meny­nyi erő lehetett azelőtt eb­ben az asszonyban, ha a szörnyű baleset, s az első időszak apátiája után láza­san kutatni kezdte, miféle célt, értelmet adhatna derék- batört életének? Azt hiszem, én már feladtam volna. De Adorjánné Pocsai Magdolnát nem olyan fából faragták. ¥ íjékés, Ady Endre út 3. Csöndes lakótelepi környe­zet, függőfólyosóról nyíló aj­tók, névtáblák. Becsönge­tünk. Jól öltözött fiatalem­ber fogad, beljebb invitál. Első pillantásra észre sem venni, hogy fél lába hiány­zik. A lakásról az az első benyomásunk, hogy itt igé­nylés emberek élnek. A szo­bában az ágyé a főszerep. Ez a bútordarab Magdi, a 41 éves fiatalasszony életének legfontosabb színtere a bal­esete, immár 14 év óta. Az­előtt úgy élt, mint mások. Talán nem is gondolt a jö­vőre ... Nevelte három gyer­mekét, és kicsit még bízott abban, hogy valaha élVégzi a jogi egyetemet. Aztán egy nap kocsiba ült a férjével és elindultak valahová. Hazafe­lé is a férfi ült a volánnál, pedig felhajtott jó pár po­hárral. Csak a csattanásra emlékszik, később a kórhá­zi ágyra. Attól a naptól kezd­ve mozdulni sem tudatit... — Olyan tehetetlen va­gyok, mint egy csecsemő. Nyaktól fölfelé ép, onnan lefelé teljesen béna — mondja tárgyilagosan. — Javulásra nem számíthatok, ennél csak rosszabb lehet. Állandóan ápolásra, gondo­zásra szorulok, életem végéig. Marika, a gondozónő tisz­tába teszi, hasra fordítja, be­takarja. Ebben a testhelyzet­ben — könyökére támaszkod­va — körülbelül két óráig bírja. így szokott olvasni is, a nyelvével lapozva. — Nem oldalról oldalra haladok, hanem összevissza. Aztán kikövetkeztetem a tör­ténetet. A könyveken kívül nagyon szeretem a zenét. Sajnos, koncertekre eljutnom túl körülményes, hisz’ hosz- szabb ideig nehezen mara­dok meg a tolókocsiban. Ide, az erkélyre szoktak kitenni, levegőzni, de hát ez nem túl érdekes környék... A négy fal között élni — talán ez a legnehezebb. Ügy mondja, ő extrover­tált típus, könnyen teremt kapcsolatokat. Borzasztóan hiányoznak a barátok, akik­kel igazán jókat lehetne be­szélgetni. Néha akad egy-egy, de a legtöbb előbb-utóbb el­marad. Pedig Magdi igazá­ból nincs egyedül, hisz’ nyolc évvel ezelőtt környezete leg­nagyobb felháborodására is­mét férjhez ment. V Kálmán, a férje, ugyancsak békési. Látásból már régóta ismerték egymást. Barátok­nál találkoztak,_ sokáig be­szélgettek, aztán nemsokára összeházasodtak. „A környe­zetünk ettől teljesen fejre- állt” — így mondják. Magdi három gyereke mellé — aki­ket volt férje szívfájdalom nélkül otthagyott — Kálmán is hozott egyet. Nagyok már, önállóan élnek. Mindkettőjük fájdalma, hogy nem sikerült igazán szoros kapcsolatban maradni velük; de erről nem szívesen beszélnék. Kapcsolatuk nyolc éve alatt voltak jó és rossz idő­szakok. Mivel Kálmán maga sem egészséges, gyakran na­gyon fárasztják a felesége körüli teendők. Hetente öt napon át kapnak pár órás nappali és kétszer éjszakai segítséget. Ez pedig nagyőn kevés ahhoz, hogy Kálmán nyugodtan elintézhesse a na­pi ügyeket, a bevásárlást, a háztartás dolgait. — Kértem a helyi önkor­mányzatot, hogy legalább a többszöri éjszakai ügyelet megoldásában segítsenek, de hát ők sem tudják még, mi­re lesz pénzük. Egy ideiff kaptunk némi pénzt a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályától, de az idén már er­re sem számíthatunk. Saj­nos, ahhoz kevés a jövedel­münk, hogy valakit felfogad­junk állandó segítségként. Hisz’ ilyen - munkáért igen sokat elkérnek, meg az sem mindegy, milyen ember van Magdi mellett. Neki nem­csak gondozóra, de szellemi társra is szüksége lenne — mondja Kálmán. — Hogy milyen így élni? — gondolkodik el Magdi. — Iszonyúan nehéz! A gyógyu­lásra nincs reményem — csak ha Isten is úgy akarja —, de a helyzetünkön lehet­ne javítani. Pénz kellene hozzá! Első pillantásra nem élünk rossz körülmények kö­zölt, ám ez csak a látszat! A rokkantnyugdíjunk és a bal­eseti járadékunk nem túl sok, s vannak plusz kiadá­saink; betegségemből adó­dóan jóval többet mosunk, fűtünk, mint mások. Azon­kívül Kálmán nem vállalhat semmilyen munkát, hisz’na­gyon gyakran neki kell ápol­nia. Emellett főz, bevásá­rol... Pedig ő is beteg, már régóta be kellene feküdnie egy műtétre. De kire hagyna engem? ¥ • Nincs helyzet, amelyen ne lehetne jobbítani — ezt Mag­di is tudja. Ezért fogalma­zott levelet a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálatnak, s kérte, segítsenek abban, hogy kertes házat vehessenek, vagy bérelhessenek, ahol rajtuk kívül elférne egy állandó gondozónő is a családjával. Számukra ez lenne az ideális állapot, hisz’ akkor Kálmán szabadabban mozoghatna, ő pedig gyakrabban kiülhetne tolókocsijával a kertbe, nem kéne elviselni még a négy fal rabságát is. Sajnos, a le­vélre elutasító válasz érke­zett, s emiatt Magdi most nagyon szomorú. De én nem olyan embernek ismertem meg őt. aki egykönnyen fel­adja. Az emberi akarat pe­dig csodákat művelhet. En­nél többre talán csak a sze­retet képes. Gubucz Katalin Fotó: Kovács Erzsébet A pápalátogatásra: 500 millió Újra yellow pages A lakosság és a vállalkozók gyors egymásra találását segíti a most második ízben megje­lent országos szaknévsor, a ma­gyar „yellow pages”, melyhez az érdeklődők immár díjtalanul juthatnak hozzá. Erről tartott sajtótájékoztatót az országos szaknévsor szerkesztősége ked­den a Duna Intercontinental Szállóban. A szaknévsor már ta­valy is jól segítette a szolgál­tatásokat keresők tájékoztatását, és számos vállalkozónak, ki­sebb-nagyobb cégnek hozott megrendeléseket. Akkor azonban több mint 400 forint körüli áron sokan drágának tartották a vi­lágon másutt egyébként díjta­lanul terjesztett kiadványt. A magyar—amerikai vállalkozás- ( ként működő HTD Kft., amely szaknévsor kiadója, az idén in­gyenesen adja át az érdeklődők­nek a szaknévsort. A pápa nemcsak a magyar katolikus egyház, de az egész magyar nép . vendége lesz. Látogatásának költségeihez így az állam is hozzájárul — adott tájékoztatást az MTI kérésére Vass György kor­mányfőtanácsos. Róma püspöke a tervek szerint augusztus 16-a és 20-a között tartózkodik majd hazánkban. Az Országgyűlés a költségvetési törvény elfo­gadásakor 500 millió forintot szavazott meg a négy és fél napos vizit dotációjára. A Nemzeti Előkészítő Bizottság hamarosan dönt az összeg felhasználásáról. Ebből segí­teni kell az egyes rendezvé­nyek helyszínének önkor­mányzatait, s a különböző infrastrukturális és egyéb szolgáltatásokat végző tárcá­kat is. A pénz egy részét egészségügyi és más létesít­mények építésére, Hírközlé­si beruházásokra, a pápa és kísérete utaztatására fordít­ják majd. A valószínűleg sok zarándokot vonzó ese­ményekre felújítanak több egyházi műemléket is. Gyor­sul például a budapesti Szent István bazilika tatarozása, s — egyebek között — rendbe­hozzák a pécsi és a nyíregy­házi püspöki palotákat is. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom