Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
1991. január 14., héttő o Nyolcezer hektár különleges kincs Békés megye természeti értékeit, természetes élővilágának gazdagságát kivételes adottságnak tekinthetjük Alföldünkön. Nem kell botanikusnak és felkészült szakembernek lenni ahhoz, hogy rátekintve Békés megye térképére, azonnal szembetűnjék a három Körös meghatározó szerepe, a Berettyó megyét szegélyező ősi tája, a Maros-hordalék vidéke, tájalakító szerepe, a Sárrét Szeghalom-környéki mocsaras világa, a Szárazér szebb napokat megért kanyargós vonala, a még megmaradt pusztai világ, amely az országban is ritkaságnak számít állatvilágával együtt. Sok szikes legelő, szikes puszta, ligetszerű erdőmaradvány árulkodik a hajdani ősi békési táj vadregényes szépségéről, annak ellenére, hogy sok mindent megváltoztatott a civilizáció, a modern mezőgazdaság és a szó rossz értelmében az állami „gondozás”! A természeti értékek törvényes megóvása sokáig váratott magára. Országosan az első, természetvédelemről szóló törvénycikket 1935-ben alkották, amely Kaán Károly (1867—1940) akadémikus, mint kezdeményező nevéhez fűződik. Ettől kezdve nyílt lehetőség a törvényes természetvédelmi területek kialakítására, az értékesebb területek védelmének biztosítására. 1939-ben országosan első természetvédett területként a debreceni Nagyerdő 31 hektárral került bejegyzésre. Az ezredik védett területet 50 év múlva, 1989- ben éppen Békés megyében vettük nyilvántartásba Máty- vád-Bányarét őstölgyes címen, 1,8 hektárral. Megyénkben az első természetvédelmi terület a szarvasi belsőpark — Bolza kastély 2 hektárral, 1954-ben kerülit védelem alá, majd 1955-ben a gyulai Kastélypark következett. Ezután 20 évnek kellett eltelnie, hogy 1975-ben elkezdődjön az újabb védett területek kialakítása. 1985-ig mintegy 5000 hektár került védelem alá, köztük a Hármas-Körös völgye, az ecsegfalvi puszta, a Berettyó-szakasszal, vagy a bélmegyeri erdőspuszta a fási szürkenyárassal. Négy év kihagyás után 1989-ben 64 egységgel bővült a megyei természetvédelmi területek száma. Igaz, ezek már kisebb területek, egyedi fák, facsoportok, de reprezentálják az egész megye természeti értékét. Köztük van a Pósteleki Kastélypark, eddigi sorsát jelzi a kastélyrom. A csabaszabadi Beli- czay kastélypark a téesz- egyesítés áldozata, az Orosi tölgyes Zsadány mellett, van benne 220 éves példány is. Mezőhegyes térségében a Rajta erdő óriás tölgyfája, a ménesudvar 1819-ben ültetett indiai eredetű platánfája mind-mind csak most, 1989-ben lett védetté nyilvánítva. így alakult ki a jelenleg nyilvántartott 82 megyei természetvédelmi terület és érték, közel 8000 hektárral. A megyei védettséggel párhuzamosan végezték a Kiskunsági Nemzeti Park irányításával az országos értékeket képviselő területek átminősítését, illetve a tájvédelmi körzetek kialakítását 13 helyen, összesen 10 000 hektáron. összegezve, Békés megyében az országos és helyi jelentőségű területeket, számuk jelenleg 95, az általuk elfoglalt terület közel 17 000 hektár, a megye termőterületének mintegy 3,3 százalékát teszi ki. A védetté nyilvánítás továbbra is indokolt, hiszen jelenleg is több mint húsz kisebb-nagyobb egység javaslatként előkészítés alatt áll természeti értékei miatt. Vannak területek, amelyek még feltáratlanok, vagy éppen elkerülték a természet- búvárok figyelmét. Szám szerint soknak tűnik a jelenlegi védett terület, de területnagyságra nem. Ezért fontos minden értékes terület védetté nyilvánítása első lépésként, s ezt követően lehet gondoskodni a fejlesztésükről, fenntartásukról, s értékeinek feltárásáról. Ehhez a munkához nagyon sok pénz kellene, és szakemberek, kutatók, társadalmi háttér és jó hozzáállás. Talán az utóbbi volt eddig is a meghatározó, s itt feltétlenül meg kell említeni azokat az intézményeket, szervezeteket és természetszerető magánembereket, akik a szívükön viselték mindenkori sorsát Békés megye természeti kincseinek: a megyei múzeum munkatársai, a megyei madártani egyesület tagjai, a természetbarátok és természetjárók lelkes közössége, a békéscsabai belvárosi iskola természetbarát közössége, az erdészet, a vízügyi igazgatóság, egyes téeszek és magánemberek, de sorolhatnánk Mezőhegyes, Gerendás természetszerető közösségét és másokat is. Természeti értékeink védelmében kiemelkedő munkát végzett a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága az országosan nyilvántartott védett területeink fejlesztésében és fenntartásában. Ez a háttér az, ami biztosíték a megmaradt természeti értékeink megmentésére, fejlesztésére és bemutatására. Bízunk abban, hogy az önkormányzatok erősíteni fogják, egységesebbé teszik, mint a hivatalos, mint a társadalmi természetvédő, természetszerető tábor egységét és munkáját. Bízzunk a természetben is, hiszen önzetlenül az ad legtöbbet az embereknek. Reméljük, szélesedik ez a társadalmi háttér, és biztosítékot nyújt arra, hogy megállítsa a táj mindenáron való „megművelését” és „hasznosítását”, fennmaradnak a jelen- és utókor számára a védett és nem védett természeti értékek, a táj, amibe belcszülettünk, ami számunkra az életteret jelenti. Szelekovszky László, megyei természetvédelmi szakfelügyelő Egy szép tölgyes Körösladány határában Plusz 1 milliárd dollár A magyar külkereskedelem rekordéve Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem 1990-ben — ez derül ki Kádár Béla külgazdasági miniszter előzetes tájékoztatásából, amelyet a Magyar Távirati Irodának adott pénteken. ' A konvertibilis elszámolású egyenlegben — annak ellenére, hogy az öbölválság, a közép-kelet-európai térség gazdasági nehézségei és a mezőgazdaságot sújtó aszály kedvezőtlenül hatottak a külkereskedelemre — rekordnagyságú, egymilliárd dollárt megközelítő, pontosan 945 millió dolláros aktívum keletkezett. A többletet nem az import visszafogásával, hanem az export erőteljes bővítésével sikerült elérni. A kivitel 1989-hez viszonyítva mintegy 17 százalékkal, a behozatal pedig 12 százalékkal nőtt. A konvertibilis export a magyar gazdaságtörténetben először- haladta meg a hétmilliárd dollárt.» Kedvezően alakult a rubel- elszámolású egyenleg is. Az 1989. évi 550 millió rubeles többlet után a kereskedelem a múlt esztendőben egyensúlyba került, sőt, az év végén 2,5 millió rubelnek megfelelő hiány keletkezett. Nagymértékű volt viszont a forgalom csökkenése. A keleti kereskedelemben egy év leforgása alatt az export 24 százalékkal, az import 18 százalékkal csökkent. A múlt esztendőben markáns piacváltás kezdődött, a magyar kivitelben a keleteurópai országok aránya egy év' alatt 41-ről 29 százalékra, a behozatalban 40-ről 32 százalékra zsugorodott. Ezzel szemben a magyar export 35 százaléka irányult — a korábbi 27 helyett — az Európai Közösség tagországaiba: Az import esetében az EK-országok aránya 29 százalékról 33 százalékra növekedett. Jelentősen nőtt a magyar külkereskedelemben a legfejlettebb nyugati országok aránya. Részesedésük az 1989. évi 50 százalékkal szemben 1990-ben elérte a 60 százalékot. Az országokat egyenként vizsgálva Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere továbbra is a Szovjetunió, ám részesedése 23 százalékról 18 százalékra csökkent. Jelentősen nőtt — 14-ről 17 százalékra — a korábbi NSZK súlya. Mindörökre ágyhoz kötve Napokig gondolkoztam Magdin. Vagyis inkább magamon; azon, hogyan viselkednék, ha olyan helyzetbe kerülnék, mint ő? Vajon gyűlölném-e azt, akinek a könnyelműsége miatt tehetetlen. kiszolgáltatott, ágyhoz kötött lennék egész életemre? Vagy talán képes lennék a krisztusi megbocsájtás- ra, s az írást idézném, mint Magdi: Ne ítélj, hogy ne ítéltess! Azon is töprengtem; menynyi erő lehetett azelőtt ebben az asszonyban, ha a szörnyű baleset, s az első időszak apátiája után lázasan kutatni kezdte, miféle célt, értelmet adhatna derék- batört életének? Azt hiszem, én már feladtam volna. De Adorjánné Pocsai Magdolnát nem olyan fából faragták. ¥ íjékés, Ady Endre út 3. Csöndes lakótelepi környezet, függőfólyosóról nyíló ajtók, névtáblák. Becsöngetünk. Jól öltözött fiatalember fogad, beljebb invitál. Első pillantásra észre sem venni, hogy fél lába hiányzik. A lakásról az az első benyomásunk, hogy itt igénylés emberek élnek. A szobában az ágyé a főszerep. Ez a bútordarab Magdi, a 41 éves fiatalasszony életének legfontosabb színtere a balesete, immár 14 év óta. Azelőtt úgy élt, mint mások. Talán nem is gondolt a jövőre ... Nevelte három gyermekét, és kicsit még bízott abban, hogy valaha élVégzi a jogi egyetemet. Aztán egy nap kocsiba ült a férjével és elindultak valahová. Hazafelé is a férfi ült a volánnál, pedig felhajtott jó pár pohárral. Csak a csattanásra emlékszik, később a kórházi ágyra. Attól a naptól kezdve mozdulni sem tudatit... — Olyan tehetetlen vagyok, mint egy csecsemő. Nyaktól fölfelé ép, onnan lefelé teljesen béna — mondja tárgyilagosan. — Javulásra nem számíthatok, ennél csak rosszabb lehet. Állandóan ápolásra, gondozásra szorulok, életem végéig. Marika, a gondozónő tisztába teszi, hasra fordítja, betakarja. Ebben a testhelyzetben — könyökére támaszkodva — körülbelül két óráig bírja. így szokott olvasni is, a nyelvével lapozva. — Nem oldalról oldalra haladok, hanem összevissza. Aztán kikövetkeztetem a történetet. A könyveken kívül nagyon szeretem a zenét. Sajnos, koncertekre eljutnom túl körülményes, hisz’ hosz- szabb ideig nehezen maradok meg a tolókocsiban. Ide, az erkélyre szoktak kitenni, levegőzni, de hát ez nem túl érdekes környék... A négy fal között élni — talán ez a legnehezebb. Ügy mondja, ő extrovertált típus, könnyen teremt kapcsolatokat. Borzasztóan hiányoznak a barátok, akikkel igazán jókat lehetne beszélgetni. Néha akad egy-egy, de a legtöbb előbb-utóbb elmarad. Pedig Magdi igazából nincs egyedül, hisz’ nyolc évvel ezelőtt környezete legnagyobb felháborodására ismét férjhez ment. V Kálmán, a férje, ugyancsak békési. Látásból már régóta ismerték egymást. Barátoknál találkoztak,_ sokáig beszélgettek, aztán nemsokára összeházasodtak. „A környezetünk ettől teljesen fejre- állt” — így mondják. Magdi három gyereke mellé — akiket volt férje szívfájdalom nélkül otthagyott — Kálmán is hozott egyet. Nagyok már, önállóan élnek. Mindkettőjük fájdalma, hogy nem sikerült igazán szoros kapcsolatban maradni velük; de erről nem szívesen beszélnék. Kapcsolatuk nyolc éve alatt voltak jó és rossz időszakok. Mivel Kálmán maga sem egészséges, gyakran nagyon fárasztják a felesége körüli teendők. Hetente öt napon át kapnak pár órás nappali és kétszer éjszakai segítséget. Ez pedig nagyőn kevés ahhoz, hogy Kálmán nyugodtan elintézhesse a napi ügyeket, a bevásárlást, a háztartás dolgait. — Kértem a helyi önkormányzatot, hogy legalább a többszöri éjszakai ügyelet megoldásában segítsenek, de hát ők sem tudják még, mire lesz pénzük. Egy ideiff kaptunk némi pénzt a megyei tanács egészségügyi osztályától, de az idén már erre sem számíthatunk. Sajnos, ahhoz kevés a jövedelmünk, hogy valakit felfogadjunk állandó segítségként. Hisz’ ilyen - munkáért igen sokat elkérnek, meg az sem mindegy, milyen ember van Magdi mellett. Neki nemcsak gondozóra, de szellemi társra is szüksége lenne — mondja Kálmán. — Hogy milyen így élni? — gondolkodik el Magdi. — Iszonyúan nehéz! A gyógyulásra nincs reményem — csak ha Isten is úgy akarja —, de a helyzetünkön lehetne javítani. Pénz kellene hozzá! Első pillantásra nem élünk rossz körülmények közölt, ám ez csak a látszat! A rokkantnyugdíjunk és a baleseti járadékunk nem túl sok, s vannak plusz kiadásaink; betegségemből adódóan jóval többet mosunk, fűtünk, mint mások. Azonkívül Kálmán nem vállalhat semmilyen munkát, hisz’nagyon gyakran neki kell ápolnia. Emellett főz, bevásárol... Pedig ő is beteg, már régóta be kellene feküdnie egy műtétre. De kire hagyna engem? ¥ • Nincs helyzet, amelyen ne lehetne jobbítani — ezt Magdi is tudja. Ezért fogalmazott levelet a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, s kérte, segítsenek abban, hogy kertes házat vehessenek, vagy bérelhessenek, ahol rajtuk kívül elférne egy állandó gondozónő is a családjával. Számukra ez lenne az ideális állapot, hisz’ akkor Kálmán szabadabban mozoghatna, ő pedig gyakrabban kiülhetne tolókocsijával a kertbe, nem kéne elviselni még a négy fal rabságát is. Sajnos, a levélre elutasító válasz érkezett, s emiatt Magdi most nagyon szomorú. De én nem olyan embernek ismertem meg őt. aki egykönnyen feladja. Az emberi akarat pedig csodákat művelhet. Ennél többre talán csak a szeretet képes. Gubucz Katalin Fotó: Kovács Erzsébet A pápalátogatásra: 500 millió Újra yellow pages A lakosság és a vállalkozók gyors egymásra találását segíti a most második ízben megjelent országos szaknévsor, a magyar „yellow pages”, melyhez az érdeklődők immár díjtalanul juthatnak hozzá. Erről tartott sajtótájékoztatót az országos szaknévsor szerkesztősége kedden a Duna Intercontinental Szállóban. A szaknévsor már tavaly is jól segítette a szolgáltatásokat keresők tájékoztatását, és számos vállalkozónak, kisebb-nagyobb cégnek hozott megrendeléseket. Akkor azonban több mint 400 forint körüli áron sokan drágának tartották a világon másutt egyébként díjtalanul terjesztett kiadványt. A magyar—amerikai vállalkozás- ( ként működő HTD Kft., amely szaknévsor kiadója, az idén ingyenesen adja át az érdeklődőknek a szaknévsort. A pápa nemcsak a magyar katolikus egyház, de az egész magyar nép . vendége lesz. Látogatásának költségeihez így az állam is hozzájárul — adott tájékoztatást az MTI kérésére Vass György kormányfőtanácsos. Róma püspöke a tervek szerint augusztus 16-a és 20-a között tartózkodik majd hazánkban. Az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásakor 500 millió forintot szavazott meg a négy és fél napos vizit dotációjára. A Nemzeti Előkészítő Bizottság hamarosan dönt az összeg felhasználásáról. Ebből segíteni kell az egyes rendezvények helyszínének önkormányzatait, s a különböző infrastrukturális és egyéb szolgáltatásokat végző tárcákat is. A pénz egy részét egészségügyi és más létesítmények építésére, Hírközlési beruházásokra, a pápa és kísérete utaztatására fordítják majd. A valószínűleg sok zarándokot vonzó eseményekre felújítanak több egyházi műemléket is. Gyorsul például a budapesti Szent István bazilika tatarozása, s — egyebek között — rendbehozzák a pécsi és a nyíregyházi püspöki palotákat is. ,
