Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-22 / 300. szám
iS*1 1990. december 22., szombat A Gyöngyhalász ajándéka Ingyen ebéd karácsonyra Andó Tamás: „Nem az a lényeg, hogy ez a vállalkozás megFotó: Fazekas Ferenc Azt mondják, ha az ember zavartalanul akar elmélkedni, gondolkodni a világ dolgai felett, vegyen a kezébe egy pecabotot és heve- redjen a vízpart mellé, horgászni. Lehet, hogy a világ- megváltás nem sikerűi, de • megannyi jó cselekedetről ábrándozhat. Andó Tamás, a békéscsabai Gyöngyhalász Kft. ügyvezető igazgatója nemcsak megálmodta, meg is valósította tervét. Horgászás közben éppen a nyugdíjasok elkeserítő helyzetén rágódott — minthogy akkoriban ismét ez a téma szerepelt a Parlament napirendjén —, s elhatározta, túl kell lépni a tehetetlenségen. Hamarosan felkereste a helybéli nagycsaládosok egyesületét — a szervezet dolgozóival korábban is jó kapcsolata volt —, s megbeszélték, hogyan tudnának segíteni egymásnak, a rászorulókért. Az akcióba az SZDSZ megyei szervezete is bekapcsolódott, összeállították az érintettek névsorát, meghívókat készítettek, postázták azokat, vagy személyesen kézbesítették a címzetteknek. A belvárosi iskolában is kaptak listát családokról, nyugdíjas pedagógusokról. Talán nem kell sokáig találgatni, mit is tehet egy vendéglátós szakember a rászorulókért. A karácsony előtti napon immár az ötödik alkalom lesz, hogy minden hónap utolsó vasárnapján ingyenes ebédre várja a nagycsaládosokat, a kisnyugdíjasokat, mindazokat, akiknek alig jut pénzük a betevőre, ünnepkor a friss kalácsra. Űjházi tyúkhúsleves, csirkepörkölt, savanyúság a menü, s most egy-egy naranccsal is kedveskednek mindenkinek. S a meglepetés: a belvárosi iskolából 15 nebuló karácsonyi műsorral színesíti a rendezvényt. „öröm volt látni a meg- hatódottságot, a tiszta örötérüljön...” möt az arcokon, amikor asztalhoz ültek a vendégek egy- egy alkalommal — meséli Andó Tamás. — Tudom, hogy egy nyolcgyermekes családban alig jut ruhára, ételre, mégis szivmelengető, amikor megjelennek az apróságok, tiszta ruhában, cipőben, mosolyogva. És végtelenül hálásak mindannyian: cserébe mosást, takarítást vállalnának.” Szent karácsony ünnepére, vasárnap délre 150-200 meghívót küldtek szét a városban, de 200-250 adagot főznek, számítva a „váratlan” vendégekre is. Mindenesetre, a személyzeten nem múlott — tudtuk meg az ügyvezető igazgatótól —, a kollégák, a tanulók első szóra, önzetlenül mondtak le .a pihenésről. Vajon megtérül-e vállalkozása? — kérdeztük búcsúzóul, mire Andó Tamás mosolyogva válaszolt: „Nem ez a lényeg. Gondolkozzunk egy kicsit; magunk is öregszünk, szüléink, ismerőseink, barátaink is segítségre szorulhatnak bármikor. Egyre nehezebb világban élünk, s csak szaporodik azok tábora, akik támogatást várnak valakitől.” S bizony nem kell ahhoz „horgásznak” lennünk, hogy rádöbbenjünk: az ingyenes ebédeltetésnek a jövő esztendőben — sajnos — rohamosan bővülő vendégköre lesz. László Erzsébet kisbaba esete... gy akartam én ni a vejemet...” eset, hogy zajos Dobozon * József AS- 1 oda, majd csak elcsendesednek, ék háza elótt s falhoz támasztva, egy ütöttek-e meg ezzel valakit? Az ablakosán Katalin napot köszöntöttek. A koséra nyit ajtót A swmszédok semmimről pláne nem, hogy Faragóéinál gyll- Pedig december 18-án a József Attila att megöltek egy 2« éves fiatalembert r talán két gó Katalint „menekítet- obbao tet- L Faragó z asszonyáig alig 15 i, kék sze- ná azt most egmondand, ott a szere- mondhatná, kozi’k. Nem Doboz egyik oan „test- egtört kék m, fogja a két halánibeivo-t, masszírozza a nyakát. Fáj a feje, idegileg majdnem összeroppant Vékony teste össze-össze rázkódik, alig bírja visszatartani könnyeit: — Dehogy nyilatkozók... hagyjanak engem békén. Félek, de annál is jobban féltem a kislányomat, akit Két- egyházán tartanak... Faragó Gusztáv „letétbe van a rendőrségen” — mondja egy magát megnevezni nem óhajtó fiatalember.^ És Faragó Gusztávot valóban rendőrségi őrizetben találjuk. Kiköti; csak akkor nyilatkozik, ha az igazat írom! Bal szeme alatt diónyi nagyságú monokli, a pár nappal ezelőtt történtekről árulkodik. Nem sokat gondolkodik, áradnak belőle a szavak, mintha könnyíteni szeretne a lelikiismeretén. — A kislányom, Kati másfél évig élt Faragó Adómmal (akivel névrokonok — B. V.) Kétegyházán. Három hónappal ezelőtt született egy kislányuk. Adám korábban is agresszív volt, ezért a lányom már régen ott akarta hagyni. Fenyegette a vejem, hogy a „ganéjba tapossa”, csak addig kegyelmez neki, míg a gyerek hét hónapos nem lesz. Kati többször haza akart jönni látogatóba, de Adám nem engedte. November végén egyszer a vöm Romániába utazott. Ezt az alkalmat használta ki a lányom és az unokámmal együtt hazajöttek. Alig pár órát élvezhettük a jelenlétüket, mert Adám megjelent egy férfival és hívta haza a feleségét. A lányom kerek-perec megmondta: nem akar vele tovább együtt élni. Jaj, el nem felejtsem: ahogy bejött az ajtón, nekemesett, hogy miért nem vittem Kétegyhá- zára a lányomat hozzá visz- sza, mert az a szokás a cigányoknál, hogy az asszonyt az apának kell a férjihez hazavinni. Mondtam neki: „Adám! Én erőszakkal nem adom a lányomat. Békességbe menj el, hagyd itt ükét." Érre annyit mondott, hogy ennek nem lesz jó vége. Nem is lett. Még aznap estefelé jöttek vagy tiz-tizenöten láncokkal, késekkel. Levertek mindannyiunkat. Nem elég, hogy véresre vertek bennünket, a kicsi lányt, akit épp akkor fürdetett meg az anyja, kising be, tűriÜközőbe rabolták el tőlünk és Aki a tudakozót hívja... A szovjet—kanadai pályázókkal tárgyalnak a Csepel Autó és az Ikarus átalakításáról ... pár napja különleges dolognak lehet fültanúja. Miről is van szó? A Szegedi Távközlési Igazgatóság kísérleti jelleggel egy új berendezést helyezett üzembe, a tudakozó szolgálat elérhetőségének javítása érdekében. Azoknak, akiknek nem jut „szabad” kezelő, egy gépi haflg adja tudtukra: „Szíves türelmét kérjük, a tudakozó rövidesen jelentkezik”. Ez a häng azt jelenti, hogy a hívások sorrendjében a hívó beállt a sorba és ki fogja szolgálni a kezelő. Előfordulhat, hogy erre másfél percen belül nem kerül sor, ebben az esetben a hívást a gép elbontja. Ha nagyon nagy a torlódás, akkor azok, akik a fent említett „sorba” nem kerülnek be (tehát nincs valós esély arra, hogy másfél percen belül belépjen a kezelő), a következő szöveget fogják hallani: „A tudakozó munkahelyek foglaltak, kérjük a hívást néhány perc múlva ismételje meg”. Ami még igazán fontos: a gépi hang által igénybe vett időtartam a hívó számára ingyenes. A több szovjet vállalatot és szállítási minisztériumot tömörítő szovjet konzorcium és a kanadai Közép-Európai Beruházási Társaság (CEICHC) közösen benyújtott tenderét tártotta továbbgondolásra érdemesnek a szakértői zsűri abból a négy pályázatból, amely a Csepel Autógyár és az Ikarus gazdaságos átalakítására kiírt nemzetközi pályázatra érkezett. Mipt Rédei László, a Szanáló Szervezet igazgatója elmondotta, a két magyar járműipari vállalat szanálása az elképzelt ütemterv szerint .halad. A két vállalat privatizálása során kiírt nemzetközi pályázásira érkezett pályázatok zsűrizése során azért a szovjet—kanadai közös tendert találták a legkedvezőbbnek, mert konkrét megrendeléssel is alátámasztotta, hogy hosszú távon, nagy volumenű piacot biztosít a Szovjetunióban. A tender már 1991-ben 9 ezer, három év njúlva pedig 20 ezer darab jármű szállításával számol. A magyar autóbusz- gyártás megújítására vegyes tulajdonú részvénytársaságot kívánnak létrehozni. A külföldi partnerek bevonása révén 170 millió USA dollár bevonását garantálják a magyar gazdaságba, amiből a két magyar vállalat privatizálása 50 millió dollár bevételt jelentene a magyar állam számára. A technológiai megújulást a befektetők meg válogatásával kívánják garantálni, míg a volumen- növekedéstől és a hatékonyság javulásától a nyereség dinamikus emelkedését várják : a tervek szerint már 1991-ben 180 mililió USA dollár értékben. A szovjet—kanadai tender képviselőivel hamarosan megkezdődnek az érdemi tárgyalások, amelyek során számos részletkérdés tisztázására van szükség1. A garanciák rögzítése után kerülhet sor a szerződések megkötésére, ami a jövő év januárjának végére várható, majd a szanálási eljárás befejezéseképpen létre jöhet a részvénytársaság. Ebbe kerül majd az Ikarus és a Csepel Autógyár együttes vagyona, amelyet 200 millió dollárra becsültek a magyar könyvviteli szabályok szerint végzett felmérések. Mire figyeljenek a környező országokba utazó turisták? Méfc nem ismeretes, hogy 1591. január 1-jétől a volt szocialista országok saját valutájukat az odautazó magyar állampolgároktól elfogadják-e. Amint egy-egy országgal, illetve érdekelt bankkal a megállapodások megszületnek, a Magyar Nemzeti Bank azonnal informálja a lakosságot. Eddig kizárólag a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal sikerült megállapodni — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Nemzeti Bankban. Miután azonban a karácsonyi ünnepek előtt, az iskolai szünidő megkezdésével lehetségesek olyan utazási tervek is, amelyeknél a tartózkodási idő átnyúlhat 1991. januárra, az MNB felhívja a lakosság figyelmét a. következőkre: a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság ki** vételével egyetlen ’ partnerország esetében sincs olyan megállapodás, amely biztosítékot nyújt arra, hogy a tartózkodási ország nemzeti valutájára szőlő fix címletű utazási csekket január 1. után is átváltják ottani valutára, illetve arra sem, hogy magyar állampolgártól elfogadják. A visszahozott fix címletű utazási csekkeket és bankjegyeket az 1990. december 31-ig kiadott érvényes valutakiviteli engedély alapján 1991. január 20-ig lehet visszaváltani. vitték Kétegyházára. Még akkor feljelentést tettünk a rendőrségen. Alighogy onnan visszatértünk, jöttek Kétegy- házáról a nászomék. Azt mondták, ha feljelentjük Ádámot, az egész dobozi rokonságot kinyírják, meghal az egész családom. Ezek után éjjel-nappal zártuk az ajtót. (Faragó Gusztáv 43 éves. Négy gyerek édesapja. Arcán a ráncok mélyebbek, mint más hasonkorú férfién. Ruházata: kék ing, ami a szeme színével azonos, fehér kötött, modem mintás gyapjúpulóver, halszálkás nadrággal. A vizsgálóban a jól— ápoltság érzetét kelti.) — December 18-án épphogy hazaértünk a piacról a feleségemmel — folytatja Faragó Gusztáv —, amikor látjuk, hogy hívatlan vendégként ismét a házunkba jött Faragó Adám. Éppen a lányomat egrecíroztatja: „Nem akarsz hazajönni, Kati, hogy neveld a lányodat?” „Nem akarok meghalni" — így a lányom. — „Miért raboltad el a gyerekemet?" „Kati, nem lesz ennek jó vége!” — kiáltott fel Adám és elviharzott. Ahogy vége lett az esti híradónak, amikor nyolcán- tizen már megint eljöttek, ahogy szoktak. Láncostul, késestül. Kezdődött a szokásos dulakodás. Szegény hetvenéves anyámat ütötték elsőnek. Ideges is, dühös is lettem, de leginkább féltem tőlük, hát felkaptam az asztalon lévő kést és valahogy a dulakodásba beleszúrtam Ádámba. Dehogy akartam én megölni, csak megijeszteni, elzavarni akartam. — Csak szerette a lányát, ha ennyiszer érte jött! Nem? — Dehogyis kezitosóko- lom. A kétegyházd cigányoknak szégyen, ha nem ők zavarják el az asszonyt, hanem az hagyja ott -őket... Ez volt itt a baj. Az, hogy a lányom nem tudott együtt élni Adómmal. — Mondja csak Faragó Gusztáv, volt már büntetve? — Ha arra gondol, hogy életemben bántottam-e valakit, akkor megmondom, soha egy pofont se adtam senkinek... — Tudja-e mi lesz ennek az ügynek a vége? — Vérbosszú. Tudom, hogy ki fognak minket nyírni a kétegyháziak... * * * De vajon hol lehet a tragédia ártatlan főszereplője, a három hónapos kis Katika...? Béla Vall Furkósbot as elárvult hás előtt Fotó: Fazekas Ferenc
