Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-06 / 286. szám
1990. december 6., csütörtök Kerek 630. Pf.: 1989. Vályogtégiás boldogság Januártól nyolc régióban Mi a dolga a köztársasági megbízottnak? (Folytatás az 1. oldalból) nak a bizonyos fóliasátornak — amelyben a telefonáló szerint laknak — nyitva a bejárata. Benn szekrény és a háztartás legszükségesebb kellékei. Amíg építkeznek, ez a „tábori konyha”. Tülkölésünkre, hangos köszönésünkre fiatalasszony jön elénk, az utolsó hónapban járók nehézkes mozgásával. Rövidke kabátot, garbót és nadrágot visel. Nyomában magas, szikár, kopaszodó férfi. — Kikhez van szerencsénk? — kérdi,_s a kölcsönös bemutatkozás után nem sokat teketóriázik: — Rendben, nyilatkozom! — mohója és betessékel négyszer öt méteres birodalmukba, amely nem a fóliasátor alatt van, hanem a vályogfalú, félkész tanyában. A szobácska melegében kisfiú játszik. A heverőn két macska lustálkodik. — ő a legkisebb, a másfél éves Matyika — mutatja be a fiúcskát a mamája* Gárdainé Hidvégi Ilona. — A többiek: a 12 éves Csaba, a 10 éves Bemát és a 8 éves Tibor kollégiumból járnak az iskolába. Hétvégén mindannyian itthon vagyunk. — Látom, várja az ötödiket. — Ha a jóisten megsegít, januárban megérkezik. — Hogyan kerültek ide, a tanyára? — Volt nekünk lakásunk a „Kissziken”. De három évvel ezelőtt annyira felszaporodott az adósságunk, hogy a kilakoltatás réme fenyegetett, ha nem megyünk szépszerivel. Nem kértünk, nem könyörögtünk, nem is éh- ségsztrájkoltunk. Olvastuk a hirdetést, hogy ez a tanya eladó. Tudja, hogy nézett ez ki? Roskadozó, düledező kó- ceráj volt. Mégis 80 ezret kértek érte. — És meg tudták venni? — Á! Kiderült, hogy egy barátomé. Egy fillérünk sem volt. Ügy állapodtunk meg, hogy rendbe hozom és marad az ő nevén. — Dolgozik valahol? — Gépkocsivezető lennék, de csak teherautóra van meg a jogosítványom. Egyébként meg, maga szerint tudnék úgy építkezni, hogy még állandó munkahelyem is legyen? Dolgozom, de csak alkalmi munkát vállalok. Látja, a két kezem munkájával építettem fel ezt a szobát, és nem adok két-három hetet, kész lesz a másik helyiség is, amit konyhának használunk majd. Muszáj, mert jönnek a gyámhatóságtól. hogy elviszik a gyerekeket, ha nem lesz kész a tanya. Hát kész lesz! Mi akarjuk nevelni őket. — Ha levelük, pénzük jön, hogyan kapják meg? — Van postaládánk és persze címünk is. Kerek 630. Pf. :.1989. * * * Mostohák a körülmények. A tanyában se víz, se villany. A vizet talicskával hordja Gárdái Csaba. Biciklivel jár a boltba, naponta oda-vissza hat kilométert tesz meg. A kis szobában a négy fekvőhely mellett alig marad másra'tér. Két fotel, meg egy összetákolt asztal, kis éjjeliszekrény — ez minden. De hát hogy is férne más? A falra akasztva petróleumlámpa, ez az összes fényforrás. Az egyik ágyon, kartondobozban három kiló fodrostészta. Leértékelve vette a férj. Szeretik a gyerekek. A házaspár kikísér bennünket. A férj gyengéden átkarolja a feleségét és így búcsúzik. — Nem hiányzik mindenáron az összkomfort. Mi itt is boldogok vagyunk a vályogtéglák melegében. Béla Vali Ha én lennék a Mikulás... ' J (Folytatás az 1. oldalról) narancsa mellé, Ha eddig nem keseredett meg a szájuk ize, hát ettől valószínűleg felocsúdnának, és remélhetőleg, mérsékelnék a beígért áremeléseket. * * * Mendre János, • a széghalmi Csepel autógyár forgácsolóüzemének csoportvezetője: — Tudja, az én ajándékom egy zacskó víz lenne a lakásom csapjából, ezt raknám a polgármester úr csizmájába. A vezérigazgatónknak csupa jót adnék, mert megérdemli. A miniszter úrnak egy mini taxit ktilde- nék, hogy emlékeztesse' a blokádra, ami nemcsak taxisblokád volt. Emellé még egy varázspálcát is helyeznék, amit, ha megérint a miniszterelnök úr, átváltozik Csepel autógyári munkássá, mondjuk 5300 forintos munkabérért. Sebők Andrásáé, csanád- apácai vezető óvónő: — A pénzügyminiszternek Mátyás király aranyszőrű bárányát, ami akkor és any- nyi aranyat hullat, amennyi éppen kell; az oktatási miniszternek egy varizskulcsot a pénzügyminiszter kasszájához; a miniszterelnökünknek egy varázspálcát a kormány-átalakításhoz; a falunk polgármester éneit, Mórocz Lászlónak egy varázskalapot, a község gondjainak megoldásához; a pedagógusoknak csodalám;iást, ami megvilágítja a jövőbe vezető utat; s végül, az ország népének terüli-íerü'j asztalkát, ami mellé békességben, egyetértésben valamennyien odaférünk... Béla Vali—Gubucz Katalin —Tóth Ibolya Boros Béla rajzai A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényt december 3-án fogadta el az Országgyűlés. A megbízottak megyék feletti működési területét augusztusban határozta meg a Parlament. A határozat nyolc régiót alakított ki az önálló főváros mellett: Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém és Budapest székhellyel. A köztársasági megbízott és hivatala az említett városokban székel majd, és a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre. A parlamenti ellenzék által vitatott területi hivatalt a törvény indoklása a racionalitással, az igazgatási tevékenység gyorsabb és eredményesebb ellátásával, az állampolgár ahhoz való közelséggel magyarázza. A köztársasági megbízott — bár őt az államfő nevezi ki s a jelölteket az Ország- gyűlés bizottsága is meghallgatja előzetesen — valójában a kormány bizalmi embere, szervezetileg a kormány „meghosszabbított karja”. A köztársasági megbízottat a miniszterelnök javaslatára lehet kinevezni és idő előtt felmenteni, felette a fegyelmi jogkört a miniszterelnök, az egyéb munkáltatói jogokat a belügyminiszter gyakorolja. A köztársasági megbízott hivatala tehát afféle „kormánykirendeltség”, félemelet az Ön- kormányzatok és a központi kormányzat között. A köztársasági megbízottnak, aki címze- > tes államtitkári rangot visel, határozott po- " üti kai, profilja van azáltal, hogy kinevezése — eltérően általában az államtitkároktól — a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szól. A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a belügyminiszterrel egyetértésben határozatlan időre kinevezett hivatalvezető .helyettesíti. A köztársasági megbízott másrészt állami hivatalnok, szakember is, akire szigorú ösz- szeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak (például pártban tisztséget nem viselhet, nem lehlet parlamenti és helyi önkormányzati, képviselő), s akit csak képesítési előírások (állam- és jogtudományi . egyetemi végzettség) alapján lehet kinevezni. Az önkormányzati törvény garantálja a helyi önkormányzatok teljes szervezeti és hatásköri önállóságát: döntéseiket csak az Alkotmánybíróság, illetve — kizárólag jogszabálysértés esetén — bíróság bírálhatja felül. A központi állami-kormányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkormányzatokat. Ezek a rendezőelvek megszabják a köztársasági megbízott intézményét is, amely már nem a régi járásokra, megyékre emlékeztető felülről irányító szerv, hanem az önkormányzati önállóságot tiszteletben tartó — más törvényességi feladatot ellátó szervekhez is kapcsolódó — a törvényesség képviseletére hivatott szerv. A köztársasági megbízottnak az önkormányzati törvény szerint lényegében két fő feladatköre van: egyrészt ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, másrészt első- és másodfokú hatósági jogkört gyakorol. Harmadrészt ellát egyéb államigazgatási és koordinációs feladatokat is, pl. a központi államigazgatási szervek számára. A köztársasági megbízott közjogilag legfőbb jogköre a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az ellenőrzés során a megbízott azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, működése, belső szabályzatai, rendeletéi, határozatai összhangban vannak-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatokkal. Törvénysértés észlelésekor a köztársasági megbízott határidő kitűzésével felhívja a helyi képviselő-testület a „hiba” megszüntetésére. A helyi önkormányzat köteles a megadott határidőn belül a törvényesség tükrébe nézni. Ha ezt elmulasztja, a köztársasági megbízott kezdeményezheti például a törvénysértő önkormányzati rendelet __ megsemmisítését az Alkotmánybíróság előtt. A köztársasági megbízott perre viheti az ügyet, kezdeményezheti a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. Kezdeményezheti továbbá a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, s a tisztség- viselő felelősségének megállapítását is.’ A köztársasági megbízottak várható, 1991. január 1-jei belépéséig átmeneti szabályok érvényesek: feladataikat, hatáskörüket, hatósági jogkörüket a főjegyző lát ja el. A működésüket megkezdő önkormányzatok a rendszerváltás meglehetősen bizonytalan közjogi viszonyai között dolgoznak. Ebben a jogi-politikai környezetben törvénysértő határozatok is születhetnek. Jelzi ezt a nagy port kavaró törvénysértő lakitelki önkormányzati határozat is. Lesz tehát dolga a jogállam védelmére rendelt, modernizált „legfőbb ispánoknak”. Kukorclli István Egy interpelláció, két indítvány Engedmények az egyházak működéséhez Megújulás előtt a Művészeti Alap (Folytatás az 1. oldalról) alaptagok az országos szervezet választmányi ülése elé terjesztenek. A jelenlévő tizenhárom alkotó a négy lehetőség közül arra voksolt, amelyik az egyesületté alakulást és alapítvány létesítését tűzi ki célul. A jelenlévők bizalmát továbbra is élvezi Varga Géza és az elmondottakat képviseli december 12-én Budapesten, az országos értekezleten, ahol az alap irodalmár és zeneművész szakosztályának tagjai is részt vesznek. Ezek után a békéscsabai képzőművészek aktuális városi művészetpolitikai kérdéseket vitattak meg. Felvetődött a művészek helyi érdekképviseletének erőteljesebb hangsúlyozása, egy társasággá alakulásnak a reménye is megfogalmazódott. A művészek részt akarnak venni, véleményt szeretnének formálni a város esztétikai képét érintő jelentős döntések meghozatalában. Ennek szellemében megválasztották Vágréti János festőművészt, hogy képviselje az alaptagok érdekeit a városi kulturális érdekszövetségben. — cs. — Egy interpelláció és két önálló képviselői indítvány volt a heti mérlege a Parlamentben Kádár Péternek, megyénk gyulai választókerülete képviselőjének. Az interpellációt részleteiben is megismerhették olvasóink lapunk tegnapi számában. A két indítványról telefonon kérdeztük a képviselőt. Az építésügyi törvény módosítására tett javaslata kapcsán Kádár Péter visszautalt az 1964. évi III. törvényre, amely úgy rendelkezett, hogy az építési tilalommal terhelt ingatlan tulajdonosának nem jár kártalanítás. Ezt módosította az 1990. évi XXII. törvény, mely szerint, amennyiben a tanácsok nem sajátítják ki az ingatlant, az építési tilalmat elrendelő határozatot követően kötelesek kártalanítást fizetni. A régi Országgyűlés' döntése szerint 1991. január 1-jétől terhelné ez a kötelezettség az önkormányzatokat. ' Kádár Péter a határidő meghosszabbítását javasolta. nevezetesed: az önkormányzatok csak 1992. január 1-jétől fizessenek kártalanítást. Mindenütt szükség van ugyanis az építési, telekalakítási tilalmak felülvizsgálatára, áttekintésére, a településfejlesztési térvekkel való összehangolásra, figyelembe véve az önkormányzat pénzügyi helyzetét is. A képviselő módosító javaslatát a Parlament elfogadta. A másik önálló indítvány az adónemek körét érintette. Kádár Péter javasolta, az egyházak jogi személyeivel bővítsék azoknak az intézményeknek a körét, amelyek adóalap-csökkentés formájában, támogatásban részesülnek. Ez a megoldás jól bevált a működő demokráciákban. például az Egyesült Államokban. „Az egyházak a régi rendszerben olyan madárra hasonlítottak, amelynek levágták a szárny- tollait, és bezárták egy kalitkába. Most a madarat kiengedték a kalitkából, de még nem nőtt ki a tolla, hogy repülhessen” — érzékeltette az egyházak helyzetét Kádár Péter, akiről közismert, hogy „civilben” református lelkész. Indítványával azt szorgalmazta, hogy mielőbb megteremtőd- ienek az egyházak működését biztosító feltételek. A javaslat második része azt a óéit szolgálja, hogy az általános forgalmi adó ősz- szege visszaigényelhető legyen, ha az egyházaknak saját épületeinek fenntartásával, építésével kapcsolatos költségeik vannak. Ez eddig is így volt, de csak pénzügyminisztériumi szabályozásban jelent meg. Az indítvány a gyakorlat törvényi szintre emelését kérte. Ily módon elkerülhető lenne, hogy az Áfa visszaigénylését az adóhatóság jóindulata döntse el. A képviselő véleménye szerint ezzel elérhetnék. hogy az egyházak mielőbb működőképesek legyenek. Kádár Péter összegzésképpen annyit mondott, jó esélyei vannak, hogy indítványát elfogadja a Tisztelt Ház. L. E. Totó: Kovács Erzsébet Gárdaiék és az egyik házőrző
