Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-10 / 289. szám
1990. december 10., hétfő IZT3üUE7iTa SZERKESSZEN Télanyő járt a diákotthonban Békéscsabán, az általános iskolai diákotthon tanulói napokig találgatták, hogy vajon, ki lesz az idén a Télapó. Az előző évek emlékei alapján legtöbben valamelyik tanár bácsira vagy az igazgató bácsira „gyanakodtak”. Amikor azután végre a „télapó” megjelent, nagy volt az elcsodálkozás. Szokatlanul más volt a hangja, a keze, és valahogy nem volt annyira „após”. Mint mindig, ezúttal is hamarosan megállapították — bármenynyire is elváltoztatta a hangját — a Télapó kilétét, „ö a Renátáék anyukája!” — mondták többen is. Kedves és szigorú is volt. A meg- dicsértcknek jövőre még nagyobb ajándékot, az elmarasztalt gyerekeknek pedig még nagyobb virgácsot ígért. Ez a rendezvény kellemes színfoltja volt annak a folyamatnak, miszerint a szülői szervezet egyre rendszeresebben kapcsolódik be az intézményes nevelés segítésébe. Az est további nagy sikere a Tóth Balázs tanár felkészítette Szabó Pál Téri Általános Iskola vendégszereplése. Weöres Sándor: Csalóka Péterét mutatták be igényesen, s az alkalomhoz illő vidámságot kiváltva. A tervek szerint a diákotthonos gyermekek december 20-án fenyőfaünneppel, a felnőttek — szülők és pedagógusok — pedig december 28-án fehér asztal mellett, közös vacsorával zárják az évet. Orvos Klára, nevelőtanár II véradás kicsit ünnep November 27-i számukban olvastam egy cikket, mely a véradókról szólt. Évek óta rendszeres véradó vagyok, így nem hagyhatom szó nélkül az írást. A legutóbbi véradáson, Gyomaendrődön természetesen én is részt vettem. Körülbelül két órát voltam távol munkahelyemről, utána visszamentem dolgozni. Főnököm röhögve fogadott: mi van, megcsapoltak? Édesanyám évtizedekig véradó volt; éjszaka is jöttek érte, mivel a „0” vércsoporthoz tartozók mindenkinek adhatnak vért. A köszönőlapok, amiket legtöbb esetben a szülészetről kaptam, tudatták velem; szükség van rám. Anyagi segítséget nem tudnak nyújtani, de a véremmel életet menthetek ... A cikk jól érzékelteti a véradás válságát. Viszont én bízom a segítőkész emberekben, azokban, akik nem közömbösek társaik iránt. A gazdasági, társadalmi helyzetünk egyre jobban rákény- szerít bennünket egymás segítésére. A véradást én kicsit ünnepnek is tartom ___ F ürjné Vaszkó Katalin, Gyomaendrőd Hoppon — stoppal Tv-mese A májgyulladásról — bővebben \ Az 1960-as évek közepén prof. B. S. Blumberg és munkatársai sikeresen azonosították egyfajta hepatitiszt (májgyulladást) előidéző vírus egyik felszípi tulajdonságát (antigénjét). Mivel ezt a munkát az ausztráliai bennszülöttek vérének felhasználásával végezték el, az újonnan megismert tulajdonságoit Ausztrália-anti- génnek nevezték el. A későbbiekben bizonyítást nyert, hogy ez az antigén csakis a hepatitisz B-vírusban fordul elő. A vírus vérrel, nyállal vagy egyéb emberi testnedvek közvetítésével idézhet elő fertőzést. Közismert például az a tény, hogy a vírushordozó anya a magzatának átadhatja a fertőzést. A fertőzések jelentős része, mintegy 70 százaléka tünetmentes, de a tünetmentes hordozók is fertőzésveszélyt jelentenek környezetükre; a körülmények yáltozásá- nak hatására ők is megbetegedhetnek májgyulladásban. Az ilyen fertőzésen átesettek szervezetében ellenanyag jelenik meg. Ez az ellenanyag kis mennyiségben a fertőzés lezajlása után még évekig kimutatható. A hepatitisz B átvitele szempontjából meghatározóak a higiénés körülmények. A tapasztalatok szerint szociális és gazdasági tekintetben hátrányos helyzetű néprétegek között nagyobb gyakorisággal lehet számítani a hepatitisz B előfordulására. A Békés Megyei Népújság november 17-i száma egy rövid közleményben adta hírül, hogy a megye területén nagy számú hepatitiszes megbetegedés történt. Említés történik arról is, hogy a betegék jelentős része cigány volt. Az 1970-es évek kezdete óta az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben foglalkoznak a hepatitisz vírus országon belüli elterjedtségének vizsgálatával. Dr. Novák Ernő és dr, Kőszeghy Zsuzsa több tanulmányában találhatunk erre adatokat, amelyek szerint a donorok ikjjzött a hepatitisz B antigén,nek mintegy 0,5-1,0 százalékos előfordulásával lehet számolná. 1974-ben e,gy két és fél éves vizsgálati anyag (kb. 170 ezer fő) összesítése 1400 antigénhordozó kimutatását eredményezte, ami kb. 0,8 százalékos aránynak felel meg. A fentiekhez igen közeli eredményre jutottak dr. Joó-Szabados Teréz és munkatársai. 1985-ben az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta a „Cigányság egészségi állapotát befolyásoló orvos-biológiai tényezők” elnevezésű témát, amelynek keretében önkéntes cigány véradóknál vizsgáltuk a hepatitisz B antigén jelenlétét. Ezt 5,6 százalékos gyakoriságúnak találtuk. Vizsgálataink kiterjedtek három Békés megyei település cigány lakosságára is. Közöttük a hepatitisz B antigén csak egy helyen (Eleken) fordult elő a vizsgálati személyeink között, mégpedig 2,4 százalékos gyakorisággal. A két másik településen ez az antigén nem volt megfigyelhető. Kevésbé volit megnyugtató a helyzet az ellenanyag vizsgálata tükrében. Az összesen 107 vizsgálati személy között 34 olyan volt, akinél ki lehetett mutatni a hepatitisz B vírus ellen termelődött ellenanyagot. Ez azt jelenti, hogy az általunk vizsgáltaknak közel, 32 százaléka esett át a fertőzésen. A számok arról tanúskodnak, hogy hazánkban a cigányság körében a hepatitisz B vírus viszonylag nagy gyakorisággal fordul elő, ami feltehetőleg a hepatitisz vírus iránti fokozott fogékonyságukkal magyarázható. Már a korábbi évekből tudjuk, hogy a különböző, végzetes kimenetelű májbetegségek kapcsolatban állnak, vagy állhatnak a hepatitisz B vírus jelenlétével. Ennek az összefüggésnek a kérdéseivel foglalkozik például Bartók I. és Decas tello A. 1975-ben megjelenít munkája. A gyakorlati megfigyelésiek és a kutatások eredményei egyértelműen arra mutatnak, hogy igen fontos tenne a cigányság körében jelentkező hepatitisz-fentőzöttség előfordulásának, okainak és következményeinek további figyelemmel kísérése. Dr. Tauszik Tamás — avagy: miért járnak összevissza az autóbuszok? Kedden arra vetemedtem, hogy este a 9 órai busszal jussak el Csabáról Békésre. 20.50-kor a Jókai utcai buszmegállóban voltam, de az 5-ösön kívül egyetlen busz sem közlekedett arra. egészen 21.30-ig. Ekkor úgy döntöttem, hogy a 22.20-as vésztői busszal megyek haza. Leültem a buszmegálló várójában (mivel elgyalogoltam odáig), 22.15-kor fölmentem a 12-es kocsiálláshoz, mert oda van kiírva a busz. A tárcsái busz el is ment, de én ragaszkodtam a vésztőihez. Ugyanis azzal a szociális otthonnál tudok leszállni, ahonnan nekem 5 perc hazajutni. Szóval, a busz nem jött. 11-ig vártam az egyik utastársammal, ő azt mondta, hogy 22 óra óta ott áll. Ekkor fölhívtam a központot, ahol közölték, hogy busz már nem közlekedik. Nem tudtunk mást tenni, stoppal elindultunk. Szerencsénk volt, mert „már” fél egykor Békésen voltunk. Az utastársámnak odaadtam a kerékpáromat, hogy azzal menjen Vésztőre. Másnap reggel felhívtam a központot. Közölték, hogy az utolsó busz 22.15-kor megy el, és a 12-es kocsiállásról. Mivel a 11-es állásnál és 22.20-ra vám kiírva, nem tudom hová tenni a dolgot. Csak azt nem értem, akkor miért írják ki a hamis adatot. Ezek szerint, most már, ha haza akarok utazni, akkor előtte 2 forintba kerül, hogy ténylegesen megtudjam, honnan induljak. Minden nap átjárok Békéscsabára, tehát bérlettel rendelkezem, és elvárnám, hogy rendesen tájékoztassanak. K. E. Békés (Teljes név és cím szerkesztőségünkben) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy — illetve van egy színes tévém. Garanciás. Mondanom sem kell, hogy egyszer csak beteg lett. Nosza, szaladok dr. Generálhoz, de sajnos, közlik, hogy ez SZTK-ra nem megy, nincs emberük, kijönni nem tudnak, vigyem be. 85 éves vagyok, a Generál szomszédságában lakom, de bevinni nem bírom. Taxival meg? Nincs bekalkulálva a nyugdíjamba. Sírva mesélem leányomnak, ö betelefonált, s annyit elintézett, hogy érte küldtek, bevitték, sőt, vissza is hozták. A tévé azonban továbbra sem volt jó. Ismét telefon, s csodák csodája, egy elvarázsolt királyfi vette fel a kagylót, ki mindenre elszánva megígérte, hogy ő kijön munkaidő után. Ki is jött. Megigazította, ami pillanatokig tartott, majd megnézte végig azösz- szes csatornát. Ezután távozott. Meglepetésemet betetőzte, hogy „hálapénzt” nem fogadott el, pedig munkaidő után jött, nem is erre lakik, így vált szememben naggyá, s az egész meseszerűvé. A királyfit Pásztor Györgynek hívják. Kívánok neki minden jót, és hogy ilyen emberséges maradjon más idősökkel is. özv. Erdész Lajosné, Békéscsaba I Konditeremre nagyobb szükség volna Körülbelül két hete jelent meg egy cikk a békéscsabai Millennium lakótelepen létesülő szolgdltatóházról, sörözőről. Inkább szüksége volna a lakótelep gyermekeinek egy tornateremre, konditeremre, ahová szabadidejükben bemehetnek, sőt, mi, szülők is. Ugyanis a mi lakótelepünk nagyon távol esik ilyen jellegű létesítményektől. Talán erre nagyobb szükségünk volna, mint egy szolgáltatóházra, ami van a közelben, a Kulich-lakótelepen, vendéglátóegység pedig 500 méteren belül négy található. Kérjük az illetékeseket, hogy mérlegeljék ezt az észrevételt. . I (Héra Jsívánné, Békéscsaba Menetrendszerűen késik! A Szeghalomról 16.52 órakor induló vonat miért késik egy év óta mindig? Ugyanis, amióta a menetrendet megváltoztatták (1990. május hónapban), azóta a vonat még soha nem érkezett és nem indult el időben. A leggyakoribb, hogy fél hat helyett fél hétkor érünk haza, Vésztőre. Télen, nyáron. Hogy lehet az, hogy mindig ennél a vonatnál történik valami? A többi vonat el tud indulni, csak ez nem? Dolgozó emberek vagyunk, családunk, jószágunk van, amit el kell látnunk tisztességesen, és ha már rákényszerülünk arra, hogy más településre iárjunk át dolgozni, akkor legalább időben érjünk haza. Ki fogja nekünk megfizetni ezeket az elpazarolt órákat, amiket más lelkiismeretlen munkájának köszönhetünk? Nagy Emília (és azok a dolgozó emberek, akik ezzel a vonattal kénytelenek hazajárni) Zsíros kenyér mindennap Minket, 50-eseket nagyon sok igazságtalanság ért ebben az életben. Mi vagyunk azok, akik még a téeszben napi 10-13 órát dolgoztunk esőben, fagyban. Nem vitt a munkahelyre autó, gyalog vagy biciklivel jártunk 10-12 kilométerre. Nem kaptunk ebédet, naponta ettük a zsíros kenyeret, kétszer. Tízévi nehéz fizikai munka után ízü- letes lettem és 80 százalékos halláskárosult, ott kellett hagynom a termelőszövetkezetet. Ma már nincs erőm dolgozni. A férjem havi 6-7 ezer forint nettójából vegetálunk. Soha életemben nem kértem, inkább éhezek, fázok, de nem tudom megérteni, hogy miért nem veszik figyelembe azt a munkaviszonyt, amit nem a nyugdíj előtt 10 évvel dolgozik le valaki. Milyen jól járt az, aki 45 éves korában vállalt munkát, bedolgozóként! Keresett 600-700 forintot, és most kap 4500—5000 forint nyugdíjat. Itt körülöttem a kisnyugdíjasok 50-60 ezer forintért csináltatják a sírköveket, utaznak, a 70 éven felüliek ingyen kapják az ebédet, abban is turkálnak. Amit ilyenkor kapnak kiegészítést, azt a gyerekeknek adják, vagy takarékba teszik. Mi meg, akik nyugdíj nélkül maradtunk, hónap végén kölcsönből élünk. Nagyon sok baklövése van az államnak. A mi családunkat sem Isten, sem az állam soha nem segítette. Becsületesen dolgoztunk, élünk a magunk módján .. • Visszhang „Rendetlen intézmények” o Nem tudjuk szó nélkül hagyni a fenti cím alatt megjelent cikket, mivel sok pontatlanság szerepel benne. Ez azért is meglepő, mert a Lestyán Gy. utca közös képviselőjének a foglalkozásához tartozik a tények pontos feltárása. Pár hónappal ezelőtt megkeresett bennünket egy alkalommal, és mi nem zárkóztunk el a közös anyagi teherviseléstől. Világosan megmondtuk, hogy a közös költségekhez hozzájárulunk, de nem áll módunkban közterületet egyedül rendbehozatni. Azt is elfelejtette közölni a tisztelt közös képviselő úr, hogy a betontörmeléket az egyik kedves lakótársuk hordta oda, a mi tudtunk nélkül. Mi is szeretünk rendezett, szép környezetben dolgozni, de, ahogyan említette, ehhez összefogás kell, nem pedig egymásra mutogatás és a felelősség másik félre való áthárítása. Reméljük, ha válaszolni akar az újságon keresztül, akkor cégünk nevét is pontosan tünteti fel. Mi nem zárkózunk el a közvetlen párbeszédtől sem (eddig se tettük), mivel pár méterre élünk egymástól. Bálint Zoltán, a DENTAL Fogtechnikai Gmk. közös képviselője, Békéscsaba Agresszív, gátlástalan emberek ne vezethessenek! Gyöngyösi Károly írásához lenne néhány mondatos megjegyzésem a gépjárművek kötelező biztosításával kapcsolatban. Én is baleset- mentesen vezetek negyven- egynéhány éve. Aligha szükségszerű az autó annak a tizenévesnek, aki nagyszüleitől, netán különváltan élő szüleitől kap kocsit. Például: X gimnázium igazgatója kerékpáron megy az iskolába, a másodikos tanulója márkás, nyugati autóval... Az ilyen fizesse meg az adót! No, meg azok, akik a KRESZ-t semmibe veszik ... Az államnak szüksége van a pénzre, tehát olyan módszerhez nyúl, amit elérhetőnek tart. Teszi még akkor is, ha nagyon népszerűtlen mindez. Rendelethozók vannak, azonban olyan közegek nincsenek, melyek végrehajtatnák, hogy alkoholos befolyásoltság alatt ne közlekedjenek, hogy agresszív, gátlástalan emberek ne vehessenek részt járműveikkel a közúton. Rózsa Imre. _ Gyula t
