Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
Megoldás a defláció kezelésére Fásítást sürget a szakember 1990. december 5., szerda ^ £\C1 A kormány törvényjavaslatában A kárpótlás felső határa 5 millió forint Ki hinné, hogy az 1984—85. évi Békés megyei hatalmas hófúvások előidézője a defláció volt. A szél romboló hatása azóta is minden évben megteszi a magáét. Ha nem a havat sepri az utakon, akkor a talajt hordja valahonnan valahová. Közeleg az idei, komolynak ígérkező tél, és ki tudja, nem lesz-e hasonló élményben részünk? Előreláthatólag hosszas politikai, • gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A nagy érdeklődéssel várt jogszabályjavaslatot kedden, a kormány hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten ismertette Batsai István igazságügy-miniszter. A most beterjesztett törvényjavaslat — amelyet az igazságügy-miniszter reményei szerint még az idén elfogad az Országgyűlés — mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek tulajdonát 1949. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament ösz- szeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a — 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott — 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon privatizációját ösztönző kárpótlás. Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak — akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek szolgáltatni — úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak Szokolay Zoltán ismét meglepetéssel szolgált, ezúttal a Parlament múlt heti ülésszakán. — A koalíción, az MDF-en belüli ellentétek újabban kikibújnak rejtekükből. Felszólalásában ön olyan véleményeknek mondott ellent, amelyek pedig az MDF-padsorokból hangzottak el. — Több oka is van ennek. Tengernyi munka szakad ránk. Nagy létszámú frakciónk nem tud minden kérdést előre megbeszélni. Ha pedig kisebbségi véleménye van valakinek, nem tiltható meg — és nem is tiltja senki —, hogy kifejezze. Az illetéktörvénynél a csalódottságom és felháborodásom késztetett arra, hogy megszólaljak a részletes vitában. — Mégpedig miért? — Az MDF 1989. októberi programja alapján lettem országgyűlési képviselő. Ez a program az örökösödési illetékről azt írja, hogy a szokványos lakástulajdon mértékéig meg kell szüntetni az illetéket, megvédeni a ki egy meglehetősen bonyolult, a sávos degress zi vitás elvére épülő számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelésit névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja. A termőföld esetében a kártérítés-számítás kulcsának alapja az úgynevezett aranykorona-érték. A jogszabályjavaslat szerint a föld után járó kárpótlás ösz- szegéből le kell vonni azokat a térítéseket — például a megváltási árat —, amelyben az egykori tulajdonos részesült termőföldje után. Egyéb vonatkozásban gyakorlatilag nincs különbség az egyes tulajdonformák után járó kárpótlás rendjében. Fontos intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy az egyes tulajdonformák kárpótlása konvertálható: a földért kapott értékpapírok az ipar privatizációjában is felhasználhatóak, és viszont. hátramaradottakat a „hullarablás” szintjére lesüllyedő és kegyeletet sértő könyörtelen fiskális mohóságtól. Tudom, hogy érzelmi alapon, vágyálomszerűen megfogalmazott programok helyett eljött a kemény tények szomorú világa. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy egy program határozott alapelvei is ilyen könnyedén szertefoszlanák néhány hónap alatt. Tudom, hogy mindez tiszta matematika. Abban képviselőtársaimnak igazuk van, hogy a mai körülmények között a kieső bevételek pótlásáról gondoskodni kell. Az azonban senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt összhangba kellene hozni az arányos közteherviselés szellemével. Ezért javasoltam, hogy a gépjármüvek átíratásának illetékét tovább lehetne emelni, hiszen egyre drágábbak a gépkocsik. Az illeték pedig egyre csekélyebb százaléka lesz a gépjármű vételárának. A kárpótlási eljárás tervezett rendje erőteljesen érinti a termelőszövetkezeteket is. A törvényjavaslat szerint ugyanis a kárpótlásra jogosult földek után járó térítés összegét az érintett termelő- szövetkezetre, illetve jogutódjára terhelik. A szövetkezet a ráterhelt összeg után a jegybanki alapkamatlábnak megfelelő kamatot fizet, és a ráterhelt ősz- szeget legfeljebb öt év alatt köteles megfizetni. (Ugyanakkor a szövetkezetek a birtokukba jutott kárpótlási jegyekkel is törleszthetik ezen adósságaikat.) Ezzel együtt a föld utáni kárpótlás naturális formája is lehetséges lesz. A törvényjavaslat ugyanis kimondja: ha a szövetkezet közös használatában állami tulajdonban lévő föld van, akikor legfeljebb az állami tulajdoni részarány mértékéig, 9 kárpótlási jegy ellenében köteles a feltüntetett aranykorona-értéknek megfelelő termőföldet a kárpótlást ilyen módon igénylők tulajdonába adni. A törvényjavaslat — a kormány elképzelése szerint — 1991. január 1-jén lépne 'hatályba. Az igénylők ettől számítva három hónapon belül jelenthetnék be kárpótlási igényeiket; jogosultságukat e határidő után elvesztenék. — Milyen gondot lát az örökösödési illetéknél? — Az egyenes ági örökösöket nem kellene ilyen magas illetékkel sújtani. Gondolom, nem arat tetszést a javaslat a Parlamentben, de hát nemcsak közgazdasági és jogi szempontokat alkalmaztam. Tudom azt is, hogy az illeték nem adó, legfeljebb adó jellegű elvonás, s az arányos közteherviselést inkább a vagyont, a holttőkét megadóztató törvényekben kell majd kifejezni. Erről is szó lesz még az idén a Parlamentben, s lehetséges, hogy e kérdés kapcsán is kisebbségben maradok. — A pártokon belüli kisebbségi vélemények nyíltabb megfogalmazásával mintha ú] szakaszába lépett volna a Parlament élete. — Föltétlenül. Bár jobb lenne, ha a bizottsági üléseken, az egyes frakciók munkacsoportjaiban jutna idő a részletkérdések megvitatására — mondta Szokolay Zoltán. k. A. J. — Napjainkban miért aktuális a szél talajelhordó hatásairól beszélni? — kérdeztük a Békés Megyei Földhivatalnál Beregszászi Pál főelőadót, aki munkája mellett a defláció kutatásával is foglalkozik. — Környezetvédelmi szempontból megyénk az 1960-as évektől kezdve negatív változásókon esett át. Igen sok tanya, major és a hozzá kapcsolódó út szűnt meg, és ezzel ‘elkerülhetetlenné vált a környező facsoportok kivágása. Amíg 1960-ban huszonháromezer tanya volt a megyében, addig ez napjainkra lecsökkent nyolcezerre. A tanyavilág csupán a városokhoz közeli területeken maradt fenn, például Gyula, Szarvas és Békéscsaba környékén. A települések szerkezeti átalakulásával alaposan megváltoztak a környezeti viszonyok is. — A természet negatív változása mikor vált nyilvánvalóvá? — 1983-ig még komoly problémák nem merültek fel, de 1984—85 telén bekövetkezett az, amire már számítani lehetett. Sok, faluban a szél hatalmas hódűnéket, -torlaszokat épített, amely megbénította a közlekedést, mozgásképtelenné tette a lakosságot és településeket zárt el a külvilágtól. A hóviharnak emberéletek is áldozatul estek. A szél azonban nemcsak a havat hordta el egyik területről a másikra, hanem a földet is. így mintegy 35 ezer hektárról körülbelül 350 ezer köbméter humuszt távolított el. Ez átlagosan egy négyzetmilli- méteres talajelhordásnak számít. — A facsoportok felszámolásán kívül a deflációnak lehetett egyéb oka is? — A magyarázat a talaj, kötöttségében kereshető. Békés megyét többnyire homokos vályog és vályogtalaj borítja. Sajnos, a homokos vályogföldet egy-egy aszályos év után könnyebben fújja a szél. A nagyüzemi művelés elterjedésével a defláció, vagyis a szél romboló hatása tovább fokozódott, mivel a megszűnt tanyák területét szántóföldként hasznosították. Hatalmas, itt-ott gigantikus táblák alakultak ki. A szántóföldek átlagos nagysága ma már eléri a 130 hektárt is. — Mivel igazolható az összefüggés a nagyüzemi táblák kialakulása és a ta- lajelhordás, illetve -felhordás között? — A szövetkezeti tulajdon kialakulása előtt, 1960-ban egy átlagos tábla mérete 49 hektár volt. Ebben az időszakban kirívó és ismétlődő deflációról nem lehetett hallani. Ebből a tényből kiindulva, valamennyi adat értékelésével arra következtettünk, hogy az akkori szántóföldnagyság felelt meg a szél elleni védelem követelményének legjobban. — A régi tanyavilágot egyhamar nem lehet visszahozni, ehelyett mi a megoldás? . — Mezővédő erdősávok telepítése szükséges. Sajnos, az elmúlt időszakban ennek szerepét sokan megkérdőjelezték, mivel nagy területet foglalnak el és árnyékhatásuk termés csökkenést eredményez. Hiba volna elhallgatni, hogy volt a megyében erdősítés, főleg azokon a területeken, ahol rossz a talajadottság. Amíg 1950-ben 9675 hektár volt a megye erdőterülete, addig 1990-re ez 21 ezer 477 hektárra nőtt. — Az erdősűrűség kétszeres növekedése nem volt elegendő a szélerősség megfékezésére? — Egyrészt ezek az erdők tömbökben lettek telepítve, másrészt a fásítások után a megyében az országos átlaghoz képest még mindig a legalacsonyabb az erdősűrűség. Mezőhegyesen ennél nagyobb az erdő területe, azonban itt is megfigyelhető a talajelhordás. Tehát az erdősítés önmagában nem alkalmas a probléma kezelésére, csak akkor, ha az erdőtömbök helyett mezővédő erdősávokait telepítenek. — ön a fásítást mely területeken és milyen fajokkal javasolná elvégezni? — Sűrű gallyazatú fák és bokrok szükségesek, hogy tavasszal, a böjti szelek idejére koronájuk felfoghassa a szél áramlását. A mezövédő erdősávokat a szántóföldeket övező utak és csatornák mellé célszerű telepíteni. Erről a Békés Megyei Tanács megbízásából tájfásítási tanulmánytervet készített a szegedi erdőrendezésd iroda. A tényleges munka elkezdéséhez azonban még egy konkrét ki vitelezési terv is szükséges. — A fásításhoz Békés megye rendelkezik-e elegendő pénzzel? — Ez már komoly gond. Célcsoportos állami támogatást ad az erdőfelügyelőség, azonban ennek összege olyan kevés, hogy más forrás után kell néznünk. Azon gondolkozunk, hogy a budapesti Bush-központ környezetvédelmi támogatását megpályázzuk. Kívánatos lenne, ha az erdősávrendszer kiépítését az önkormányzatok is felvállalnák, hiszen a termőtalaj védelme elsősorban nem a földhivatal, hanem a településen élők érdeke. Gera Mária Hol a „hullarablás” szintje? Sok-sok ilyen facsoport szükséges ahhoz, hogy lefékezze a szél romboló erejét. Képünk Mezőkovácsházán készült Lepje meg a családjátKARÁCSONYRA a leghasznosabb ajándékkal. Mélyhűtőláda, PHILIPS 215 literes, energiatakarékos 26 580,— Ft. Mélyhűtőszekrény, OBOD 200 literes, energiatakarékos 28 650,— Ft. SIESSEN VÁSÁROLNI: olcsó áron már csak néhány darab a készletünk. ■ Békéscsaba, Orosházi u. 32. sz., áfész, 60. NAGYKERESKEDELMI részlegénél, hátul az udvarban. SZ. ÉKKŐ — EQUUS KFT. ARANY-EZÜST ÉKSZERVÁSÁRT TART Békéscsabán, Tanácsköztársaság útja 11—17. sz. alatt (volt ékszerjavító), 1990. december 6-tól 23-ig. Nyitva: 9—18 óráig, szombat-vasárnap is! AKCIÓ! Igazi karácsonyi ajándék az autósoknak! SLIDER 2000 teflonkoncentrátum 25% árengedménnyel, amíg a készlet tart. Címünk: GENERÁL AUTÓSBOLT. BÉKÉSCSABA, Vozárik utca. Telefon: 24-788/20. Értesítjük a T. lakosságot, hogy a Hosszúfok II. sz. szivattyútelep részére épített 20 kV-os hálózatot 1990. december 6-án feszültség alá helyezzük A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! DÉMÁSZ Üzemigazgatóság, Békéscsaba, A sorkatonák érdekvédelmi szervezeteinek képviselői tanácskoztak kedden Székesfehérvárott. A fórumon, amelyen az ország minden részéből érkezett katonabizalmiak, főbizalmiak, valamint parancsnokok és főtisztek számoltak ibe az egy éve alakult szervezetek eddigi tevékenységéről, munkájuk eredményéről, a katonák és parancsnokok közötti demokratikus kapcsolat- tartás kialakult módszereiről, részt veit Für Lajos honvédelmi miniszter is. Gyuri cza Béla altábornagy, felettes' parancsnok vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy az érdekképviseleti szervezetek, a katonák által választott bizalmi 'testületek létrejötte elengedhetetlen feltétele volt a hadsereg demokratizálódásának, Eddig 230 alegységbizalmi — 70 főbizalmi — és 43 bizalmi testület alakult meg a hadseregen belül, megteremtve a 'katonák és a parancsnokok közti kapcsolattartás, a fialtatok problémái felszínre kerülésének feltételeit lés a lehetőségeken belüli megoldását. Für Lajos honvédelmi miniszter felhívta a fórum résztvevőinek figyelmét annak fontosságára, hogy az újjászülető honvédség belső világa megújuljon, belső értékrendje átalakuljon. Ehhez a szakismeret, szaktudás előtérbe állítására, elismeréséire, a nemzeti jelleg kidomborítására, történelmi és jelenkori nemzeti értékeink őrzésére, a demokrácia elveinek hadseregen belüli érvényesítésére van szükség. , Sorkatonák érdekvédelme átalakulásának.
