Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
1990. december 5., szerda o Antall lizsef: stabilitás, bizalom, áldozatvállalás (Folytatás az 1. oldalról) képviselőket, hogy csak megvalósítható javaslatokkal pontosítsák a beterjesztett törvényjavaslatokat, hogy azokról minél hamarabb, még az év vége előtt dönthessen a plénum. Soós Károly Attila, az SZDSZ gazdasági szakértője a törvény- javaslatokat rendkívül rossznak minősítette, hozzátéve, hogy azok semmi lényeges változást nem tartalmaznak. Az SZDSZ-es képviselő szerint a gazdasági növekedés feltételei egyszerűen nem adottak a következő két-Miirom évben. A' kisgazdapárt vezérszónokaként Torgyán József olyan javáslatok megtételére kérte a képviselőket, amelyek valóban kivezetik az országot a jelenlegi helyzetből. Szerinte az ország úgy lábalhatna ki a bajokból, ha a gazdasági erőket a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari exportra összpontosítaná. Békési László az MSZP-frakció álláspontját ismertetve veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a kormány gazdaságpolitikai programját, enélkül viszont csak feltételezésekre épülhet minden javaslat. Varga Mihály a Fidesz-frakció nevében a személyi jövedelemadó öt adósávjának négyre csökkentését javasolta. Csépe Béla (KDNP) szerint a nemzet érdeke, hogy a költségvetés még az idén megszülessen, s az idő szorításában, ha másképp nem megy, az Országgyűlés hosz- szabbítsa meg a plenáris ülések időtartamát, vagy a 'hét végén, is ülésezzenek a képviselők. A független képviselők csoportjának véleményét tolmácsolva Kállay Kristóf leszögezte: a kormány által benyújtott tervezet alkalmatlan arra, hogy részleteiben javítgassák. Indokoltnak tartotta, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa hibásnak az előterjesztést, állapítsa meg a kormány felelősségét, és kötelezze: márciusig készítsen el egy adatokkal alátámasztott adótörvény-javaslatot, amit I992-re be lehet vezetni. A vezérszónokok után képviselők sokasága jelentkezett hozzászólásra az általános vitáiban. A hétfői ülésnapon mentelmi ügyekben is határozott a Ház. Három képviselő — Torgyán József (FKGP), Má- dai Péter (SZDSZ), Kávássy Sándor (FKGP) — ellen kezdeményeztek magánvádas eljárást, mindhárom esetben rágalmazás címén. A honatyák azonban — megismerve a részleteket — úgy döntöttek, hogy egyik képviselőtársuk mentelmi jogát sem függesztik fel, jóllehet két esetben is, Kávássy és Má- dai ügyében ezt javasolta az illetékes parlamenti bizottság. Két Békés megyei SZDSZ-képviselő interpelláciéia A parlament tegnap délutáni ülésén két Békés megyei országgyűlési képviselő is interpellált. Dr. Fütaki Géza a belügyminisztert kérdezte az új rendszámtáblák bevezetése körül tapasztalt visszásságokról. Kifogásolta, hogy a rendszámtáblákból miért nem lehet következtetni a jármű korára, származási helyére, tvagy üzemben tartójára. Megkérdőjelezte a táblák előállítására egyetlen cégnek 1995-ig adott kizárólagos gyártási jog célszerűségét. Nehezményezte azt is, hogy nem a pályanyertes vállalkozás■ kapott gyártási jogot. Utalt arra, hogy a sajtó hosszabb ideje rendszeresen írni kényszerül a rendszámtáblák körül tapasztalt fonákságokról. Elmondta, hogy a lakosság 650 millió forinttal többet fizet a rendszámtáblákért, mint kellene. Akadnak vállalatok, amelyek talán jobb minőségben és olcsóbban is előállítanák' e táblákat. De a BM által biztosított monopolhelyzet miatt új gyártók belépésére nincs lehetőség. Ezt törvénysértőnek és etikátlannak minősítette. Dr. Horváth Balázs belügyminiszter válaszában elmondta, hogy az ügyben döntést hozó országos rendőr-főkapitányságot nincs joga utasítani. Elzárkózott attól is, hogy több vállalkozó gyártsa a táblákat. Válaszát a képviselő nem, az Országgyűlés viszont csekély többséggel elfogadta. Kádár Péter a 44-es út gyulai átkelési szakaszának kiváltása ügyében fordult — képviselőelődjéhez hasonlóan — a pénzügy-, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez. Kádár Péter a Romániából közúton érkező járművek számának harmincszoros növekedésével, a megnövekedett forgalomból eredő káros hatások megyei kórházat, idegenforgalmi gyógyhelyet sem kímélő hátrányaival, a városban előforduló balesetek számának rohamos növekedésével indokolta a probléma szóba hozásának szükségességét és sürgősségét. A három. ütemben megvalósuló útépítés mintegy 240 millió forintba kerülne. E pénz előteremtése azonban nem az önkormányzat, hanem a közlekedési tárca feladata és lehetősége. A kérdés rendezését a város, sőt a térség érdekein is túlmutatónak találta. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyeztetve adott választ. Elmondta, hogy az 1991-es útalapforrás-képzéssel és -fel- használással kapcsolatos kérdéseket rövidesen megtárgyalja a Parlament. Jelenleg még a folyamatban lévő útberuházások folytatása is veszélyben van. Ezért nem várható, hogy egy-két éven belül sor kerülhet a gyulai átkelőút megépítésére. Elismerte, hogy a finanszírozás viszont a tárca feladata lenne. A jövőre elkészítendő 10 éves fejlesztési program tárgyalásakor térnek vissza az ügyre. A déli autópálya-gyűrű megépítését viszont indokoltnak látja a miniszter, de csak úgy, ha az építést és az üzemeltetést koncesszióba adják. ■ A miniszteri választ Kádár Péter nem fogadta el, az Országgyűlés viszont tudomásul vette azt. k. a. J. Kit érdekel a munkásiidiiltetés? (Folytatás az 1. oldalról) az üdültetés? (Lesz-e olyan négytagú család, ame’yik a jövő évre várható >5-16 ezer forintos üdülési költséget 12 napos időtartamra fel tudja vállalni? A rendszerváltással járó megrázkódtatások idején még inkább nélkülözhetetlen a dolgozók számára a pihenés. De ki foglalkozik ma ezzel? Ilyen és még számos más kérdés hangzott el kedden délelőtt Gyulán, az MSZOSZ— Medosz üdülőben rendezett tanácskozáson, ahol a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének tag- szervezetei vettek részt. Fő napirendi pontként a dolgozóik üdültetésének jövőjét próbálták megvitatni. A téma aktualitásán túl, a találkozóra az is okot adott, hogy a 20 éves gyulai üdülő felújításra vár. Csakhogy, ki újítsa fel? Az eddigi kezelő, az MSZOSZ, illetve a tulajdonos, a Medosz addig nem hajlandó pénzt invesztálni az ingatlanba, amíg a tulajdonjog tisztázatlan. — Vajon az államnak lesz-e pénze, mint pillanatnyi tulajdonosnak a felújításra? Képes-e megoldani a munkásüdültetést? A mai nehéz pénzügyi körülmények között van-e pénz arra, hogy legalább szinten tartható legyen a hazai munkavállalói üdültetés színvonala? — tették fel egymás után a kérdések özönét a jelenlevők. — A mai munkásüdültetés felett vallóban eljárt az idő. Egy piacgazdaságban a munkabérnek tartalmaznia kell a pihenéshez, a munkaerő regenerálódásához elengedhetetlenül szükséges költségeket. De hol vagyunk mi még ettől? Egy jó pár évig a munkavállaló saját fizetéséből aligha lesz képes arra, hogy teljes költségen utazzon és pihenjen — mondta dr. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke, aki felszólalásában kijelentette: az üdülők tulajdonjogát mielőbb tisztázni kell! — A Medosz-üdülők, jgy a gyulai is, a tagság pénzéből épült, egy fillér költség- vetési támogatás nélkül. Az állam csupán az üdültetés díjához járult hozzá, a tulajdon mégis az övé lett — érvelt Czirmay Tibor, a Medosz főtitkára. Majd azt is hozzátette, hogy a Medosz 5 ezres tagságát a munkaadó vállalatok a jövőben is szeretnék kedvezményesen nyaraltatni. Nem akarnak lemondani az országban felépített 950 férőhelyes üdülőrészükről! A jelenlevők mindenesetre abban egyetértettek, hogy a gyulai üdülő felújításáról addig nem döntenek, amíg a tulajdonjog kérdése nem tisztázódik. Éppen ezért a Medosz sürgősen tárgyalásokat kezd a kormánnyal, kérve az MSZOSZ segítségét is. — Ha a tárgyalások nem hozzák meg a várt eredményt, akkor még polgári peres eljárás is lehet a dologból — vélekedtek többen is a jelenlévők közül. A kérdés mindenesetre legalább annyira bonyolult, mint a hazai közélet. Csak remélni lehet, hogy e témában mielőbb lesz megegyezés a kormány és a héttagú szakszervezeti kerekasztal résztvevői között. Mert egy dolog valóban nem lehet vitás, nevezetesen, hogy a munkavállalóknak, a dolgozó társadalomnak soha nem volt ilyen nagy szüksége a rege nerá 1 ód ás ra, a pihenésre, mint most. — rákóczi — Igen impozáns színfoltja lett Békéscsaba városközpontjának a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült üzletház és a Tanácsköztársaság útja Munkácsy utcai lakóépület-, valamint üzletegyüttes Fotó: Uhrin László Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrált misét Bányászünnepség a Mátyás-templomban — A magyar bányászok ezer szállal kötődnek az országhoz és az ország is ugyanilyen szorosan kötődik a bányászokhoz. Bányászat, bányászok nélkül megáll az élet az országban — kezdte ünnepi beszédét Göncz Árpád köztársasági elnökíkedd este azon a megemlékezésen, amelyet Szent Borbála, a bányászok védőszentje napián, a bányászok és a kohászok köszöntésére rendeztek Budapesten, a Mátyás templomban. A köztársasági elnök szólt szombati élményéről, amikor életében először szállt le a föld mélyébe Komlón. „Alapvető élmény volt számomra, hogy éreztem, él a föld mélye, mert élnek, mozognak lenn a gépek, él a kas, és élnek az emberek odalenn.” Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek hibás gazdasági előrelátása, téves szakmai döntései nyomán a bányászat és a bányászok nagy károkat szenvedtek. Bányászdinasztiák sarjai hagyták ott a föld mélyét, és kerestek más megélhetést maguknak. Göncz Árpád felidézte. hogy szombati bányalátogatása alkalmával is sokan kérdezték, mi lesz a bánya, a bányászok sorsa, jövője, s hangsúlyozta: az ország nem engedhet meg magának még egy hibás döntést a bányászattal kapcsolatban, mert a bányászok gondja az egész ország gondja. Az ünnepséget, amelyre az ország minden bányavidékéről érkeztek küldöttségek, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezte és rendezte. Dr. Tóth István, az OMBK elnöke, megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy a bányászok és kohászok ünnepét — mintegy 40 év múltán — ismét védőszentjük. Szent Borbála napján tarthatják. Végül Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek ünnepi szent beszédében méltatta a bányászok hősies munkáját, majd ünnepi misét celebrált a bányászokért. Új tudományos fokozati rendszer Lakitelek: a tizenkettőből nyolcán ismét hivatalban A lakiteleki önkormányzat hétfőn, késő éjszakáig tartó ülésen döntött a polgármesteri hivatal munkahelyeire benyújtott pályázatokról. A korábbi tanácsi apparátus 12 dolgozója közül! kilencen pályáztak, közülük nyolcán nyerték el ismét munkahelyüket a beadott pályázat alapján. Az önkormányzati testület egyébként összesen 27 pályázatot bírált el. A jelentkezők közül1 végül tízen kaptak állást. A volt munkakörökhöz képest kettővel kevesebb álláshelynek az a magyarázata — mint azt Anka Balázs polgármester elmondta —, hogy megpróbálják csökkentett létszámmal1 ellátni a feladatokat. A köztisztviselők felmondása miatt egyébként nem csupán a szakszervezet fordult a Munkaügyi Bírósághoz, hanem a Bács-Kiskun Megyei Tanács köztársasági megbízotti jogkörben eljáró vb-titkára is. A Munkaügyi Bíróság ülésének időpontja még nem ismert. Mindenesetre a laki teleki önkormányzat döntésének jogvitája. azaz a felmondás törvényességének kérdésiéi mellett külön bonyodalmakat okozhat az, hogy a pályázatot most elnyert régi dolgozókkal kapcsolatban dönt-e, s ha igen, hogyan a Munkaügyi Bíróság. (Folytatás az 1. oldalról) démia reformjának alapelveit előterjesztette — hangsúlyozta: a Tudományos Minősítő Bizottság, a régi rendszerben fenntartott szervezet lehetővé tette, hogy az egykori hatalom intézményesen beavatkozzék a kutatók tudományos minősítésébe. Fennmaradása nem indokolt. Megjegyezte azonban: működése korántsem volt any- nyira negatív, miként azt ma sokan állítják. A már megszerzett tudományos fokozatokról szólva elmondta: jogos az az igény, hogy a kutatók megtarthassák azokat. A szavazást megelőző vitában számosán nyomatékkai javasolták, hogy a tudományos fokozatok új rendszerét nagyon megfontoltan alakítsák ki. Némelyek kifejezték aggodalmukat: a tudományos címek és fokozatok valóságos dzsungele alakul ki, tekintettel arra, hogy megtartható a kandidátusi fokozat, az orvosak és jogászok pedig az egyetem elvégzése után automatikusan doktori icímet kapnak. Láng István, az Akadémia főtitkára a közgyűlés másik témájáról, a -tudományos könyv- és folyóirat-kiadásról elmondta: gyakori a késedelem, és a folyóiratok kiadása, az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat gazdálkodása veszteséges. A nyomda, amely korábban önálló vállalat volt, önállósodni ki-’ ván. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a kormány döntött az Országos Tudományos Kutatási Alap jövőjéről. Eszerint 1991-től az OTKA önálló jogi személy lesz, vagyis elindul az önáló nemzeti intézménnyé válás útján. Jelenleg több mint 3 ezer pályázat van elbírálás alatt. Bejelentették: a Világbank 17,5 millió dollár támogatást ad majd az OTKA-nak az 1991—1994-es időszakra. Ez főleg műszerbeszerzésre és az informatikai infrastruktúra fejlesztésére fordítható. Az Akadémia közgyűlési fórumáról kérte az Országgyűlést: szavazza meg d tudományos kutatás 1991. évi költségvetésére és az OTKA 1991. évi támogajtására előterjesztett javaslatokat. Az OTKA-bizottság ugyanis 2 milliárd forint támogatást kért a kormánytól 1991-re. A kormány 1,8 milliárd forintot javasolt. Ez nagyon kedvező állásfoglalás — állapította meg a főtitkár —, a költségvetésnek azonban erre a célra nincs fedezete, ezért a kormány arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy kivételesen a központosított műszaki fejlesztési alapból finanszírozzák ezt az összeget.
