Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-04 / 284. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 4., KEDD Arm: 5,81 forint XLV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Országgyűlés: Törvény az adózásról Kegyeletteljes percekkel kezdődött az Országgyűlés hétfői munkanapja: a képviselők a vasárnap autóbaleset következtében, 42 éves korában elhunyt Deák Sándorra, a szabaddemokraták Komárom megye 3. számú körzetében megválasztott országgyűlési képviselőjére emlékeztek. A honatyák először törvénytervezetek sürgős tárgyalásáról döntöttek. Egyetértettek azzal, hogy sürgősséggel tárgyalják meg az 1991. évi költségvetésről, a családi pótlék módosításáról, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendel tségű szervek feladat- és hatásköreiről, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátáséról, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatokat. Ezek után fogadta el az országgyűlés az ülésnap tárgysorozatát, majd — első napirendi pontként — megkezdték a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjaváslat részletes vitáját. Az Országgyűlés végül, is kisebb módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot. A leglényegesebb elem, hogy e törvény — és nem kormányrendelet, mint alacsonyabb szintű jogszabály — rendelkezik a köztársasági megbízotti funkció ellátásához szükséges szakképesítésről. A képviselők ezután áttértek az adózási rendről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár a már korábban megtartott általános és részletes vitát összefoglalva kiemelte, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott csaknem hetven módosító indítványból az előterjesztés koncepcióját lényegében egyetlen egy sem vitatta. A pénzügyi tárca egyébként a módosítások közül nyolccal fenntartás nélkül egyetért, többet pedig kisebb igazításokkal tart elfogadhatónak. Az indítványonként öt másodpercesre rövidített, mégis igen hosszadalmas szavazási procedúra után az Országgyűlés — módosításokkal — megalkotta az adózási rendről szóló törvényt. Az építésügyről szóló törvény módosítását követően megkezdték a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szólq törvény módosítását, amely már érinti a jövő évi költségvetést. Miként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elmondta: a javaslat /lényege, hogy elkerüljék a hazai alapkutatások végveszélybe kerülését, kiterjesz- szék a támogatást a kutató- intézetekben, a felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Összesen 2,8 milliárd forintról lenne szó. Miután a plenáris ülésre szánt idő lejárt, a további hozzászólók kedd reggel kapnak lehetőséget véleményük kifejtésére. Kedden délután, várhatóan fél ötkor Antall József miniszterelnök szól a Parlamenthez, s az ország nyilvánosságához, ismertetve az ország gazdasági-pénzügyi helyzetét. A beszédet a Magyar Televízió egyenesben közvetíti. Az SZDSZ-ben nem lesz szakadás Törvényjavaslatok a Hémeth-kormány asztalfiókjából A Szabad Demokraták Szövetsége hétvégi küldött- gyűlésének egyik legfontosabb állásfoglalása a magyar gazdaság válságának leküzdéséről szólt. A párt azzal a céllal hozta nyilvánosságra véleményét, hogy mielőbb széles kgrű vita vegye kezdetét a legsürgetőbb feladatokról. A javaslatban az SZDSZ többek között egységes gazdaságpolitikai koncepciót követő, s a realitásokkal szembenéző kormányra vár. Szükségesnek tartja a világgazdasági nyitás politikájának haladéktalan bevezetését, teret engedve a külföldi tőke masszív jelenlétének. A privatizálás kezdeményezését és bonyolítását a szabad demokraták a kormánytól független, egymással is versengő bel- és külföldi ügynökségekben, pénzintézetekben látják. Kisbankok háló-' zatát, magántulajdonú nagy- és külkereskedelmet sürgetnek. Szükségesnek tartják a földtulajdon és a földhasználat olyan rendezését, amely alkotmányos módon földhöz juttatja azokat, akik a mezőgazdaságból élve, a maguk uraivá kívánnak lenni, és módot ad a szövetkezés és a mezőgazdasági nagyvállalkozás más versenyképes formáira is. Az SZDSZ szerint a gazdaságpolitika homlokterébe az infláció megfékezését kell állítani. Javasolják a kormány apparátusának leépítését, a katonai kiadások csökkentését, a világkiállítástól való visszalépést. Gyors szociális intézkedóse(Folytatás a 2. oldalon) Békéscsabán a Berényi úton tegnap üzembe helyezték a Ferro Gmk. beruházásában és az Ütép Gmk. kivitelezésében elkészült SHELL-hálózat legújabb egységét, melynek avatóünnepségén többek között részt vett a SHELL-cég képviseletében dr. Jozef Waltl kereskedelmi vezérigazgató-helyettes is. Az új benzinkút rekordgyorsasággal, négy hónap alatt épült fel, s egyszerre 14 gépjármű tankolását teszi lehetővé, 0-tól 24 óráig. Az avatást követően az első tankolok ingyen kaptak üzemanyagot, az őket követőket a SHELL és a Békés Megyei KBT képviselői ajándékcsomaggal köszöntötték Olimpiai bajnok a női sakkcsapat Újvidéken a Polgár Zsuzsa, Polgár Judit, Polgár Zsófia, Mádl Ildikó összetételű magyar női sakkcsapat Szaloni- ki után két évvel újra olimpiai bajnoki címet szerzett az azonos pontszámot elért Szovjetunió előtt. (Részletesebb beszámolónk a 8. oldalon.) Békéscsabán, a Textilipari Szakmunkásképző és Szakközép- iskola harmadéves nőiruha-készítői már egyedi ruhadarabokat készítenek- Fotó: Gál Edit Rémhír vagy valóság? A devizát (és a forintot) törvény védi Kétségtelen tény: mi, állampolgárok soha ilyen sötétnek nem láttuk jövőnket, mint most, 1990 decemberében. Egy dolog ugyanis bizonyos, nevezetesen, hogy olyan többletterhek elé nézünk 1991-ben, amely valószínűleg sok család költségvetését boríthatja fel. Minden reggel újabb és újabb sokkoló hírekre ébredünk. Lakásadó, telekadó, dupla élelmiszerárak és még sorolhatnánk tovább a szárnyra kelő rémhíreket. Sőt, hét végén még egy hátborzongató hírrel gyarapodhatott ismeret- anyagunk, amely szerint néhány napon belül zárolják a lakossági devizaszámlákat. „Nosza rajta, gyorsan W kell venni az összekuporga- tott tartalékunkat, s megvárná, amíg a kedélyek lecsillapodnak” — vélik egyesek. Mások viszont abszolút képtelenségnek tartják a hírt, mondván: ha ez bekövetkezik, akkor piacosodó gazdaságunknak, de nekünk magyaroknak is befellegzett egy időre. (Folytatás a 3. oldalon) Szarvashibák a ..Talajjavítónál De ki viszi át a munkásokat? Hétfő reggel van, fél hét. Világosodik. A Szarvasi Állami Tangazdaság (SZAT) meliorációs főmérnökségének — ismertebb nevén: a „Talajjavító" — bejáratánál állok. Azt a bírt kaptam, hogy ezen a szent helyen és időpontban tüntetés lesz várható elbocsátások megakadályozására. Hideg szél rúj, fázósan húzom össze magamon a kabátot. A portán semmiről sem tudnak. „...Itt tüntetés? Mi nem hallottunk róla. De állítólag fél nyolckor bent a »Fehér Házban« (a SZÁT központjában — a szerk.) folytatódnak majd a tárgyalások.” ‘ Jönnek a dolgozók. Egyi- kőjüket megállítom: mit szól a fejleményekhez? Csakhogy az asztalosműhely munkása nem szívesen nyilatkozik, még a nevét sem hajlandó vállalni. Mindösisize annyit présel ki a száján: „Oli/an értesülésem van, hogy pénteken megegyezés született, mégsem kell elmennünk fizetés nélküli szabadságra.” Hát bizony, ez édeskevés — állapítom meg magamban. (Szombati számunkban lapunk is beszámolt arról, hogy hétfőtől folytatódnak a tárgyalások a munkások képviselői és Horváth Károly vezérigazgató között.) „Most menjünk legelni?” Kerékpárját tolva végre megérkezik Darabos János, a munkástanács elnökhelyettese is. „Jó, hogy jött”, mondja. Bemegyünk a „Talajjavító” területére. Az idős munkásember útközben azt fejtegeti meglepő higgadtsággal: arra akarnak rávenni mintegy hatvan dolgozót, hogy vállalkozzanak. A tervek szerint ugynis a SZÁT mindössze 50 traktort, azaz hét gépcsoportot akar megtartani. Kezdőtőkét adna, vagyis hitelezne is a vállalkozni hajlandó munkásoknak, csak éppen — mint azt a szombati megbeszélésen a pesti ügyvédtől megtudták —, ha azok csődbe jutnának, még a munkanélküli-segély sem járna nekik. Nem beszélve arról, hogy amennyiben befuccsolna a gazdasági munkaközösség, az adósság visszafizetésére rámennének az összekuporgatott pénzekből felépült kis házacskák is. A gépműhelyben az egyik munkás megjegyzi: „Most már ki kellene jönnie Borgulya Mihálynak (a meliorációs főmérnökség igazgatójának, a szerk.); de hát nem tudni, hogy kijön-e?” Mellette álló társa legyint egyet: „Volt már úgy, hogy megígérte. és mégsem lett belőle semmi." Már a villanyszerelő-műhelyben vagyunk, mikor Darabos János arról beszél, hogy voltaképpen augusztus óta tart ez áz áldatlan állapot. Liska Mihály raktári kiadó egyszer csak kifakad: — ötvenhét éves vagyok, 29 éve dolgozom a cégnél. A lábaim érszűkü'letesek, a gyomrom kikészült a traktortól. Csak azt kérdezném meg: velünk idősebbekkel mi lesz? Ki fog bennünket máshova felvenni dolgozni? Most menjünk legelni? Krajcsovics István marós. A fiatalember azon kesereg, (Folytatás a 3. oldalon)
