Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-29 / 304. szám

NÉPÚJSÁG 1990. december 29., szombat A svédek behajóztak a Fiúméba (Folytatás az 1. oldalról) épületet — a volt Csaba Szállót —, állítsuk helyre, vállalkozzunk. önállóan kezdtük, a világ változott körülöttünk, a költségek nö­vekedtek, így azután 1990. május 2-án megalakítottuk a Békéscsaba Fiume Ven­déglátó-ipari Kít.-t. Mi va­gyunk a legnagyobb résztu­lajdonosai, a Svedung Ho­tels LTD, angol és svéd ér­dekeltségű üzleti társaság a következő, s a kft.-hez tar­tozik dr. Lars Otto Nagy Svédországból. így most már a kül- és belföldieknek, a gyulai gyógyüdülőt követő­en, írni biztosítjuk a legtöbb szálláshelyet a megyében. Vendégeink a Fiúméban, a Benedeki fogadóban, az t Aranykeresztben és a Lux Hotelben szállhatnak meg. Amíg ilyen szép lett a Fiu­me, 260 millió forintba ke­rült, az épület összértéke 550- millió. Fodor Géza, a kft. ügyve­zető igazgatója sorolja: — A Fiúméban egy apart- mann, 34 kétágyas, 4 egy­ágyas szoba, étterem, külön­terem, HBH-sörfőzde és sö­röző van. Eredeti olasz fagy­laltot kínál a Carpigiani- fagylaltozó, a Dixie gyors­büfé angolos ízesítésű ba­romfiféléket, más finomsá­gokat készít. A betérő ven­dégek mellett a szálloda la­kóinak szolgálunk vadászta­tással, horgásztatással, lo­vaglótúrákkal, sportprogra­mokkal, gyógy-idegenforga- lommal. Egyéni kívánságnak megfelelően programokat, üzleti tárgyalásokat, konfe­renciákat szervezünk. Még a pilótaképzés sem lehetetlen, sőt, szívesen látjuk a ma­gánrepülőgéppel érkezőket is. Az átadási ünnepség szo­katlan, szép pillanata volt, amikor a Svedung cég tu­lajdonosa, Jan Nilsson Ulf Melnigard sokárbocú svéd hajó rézből készült makett­jét adta át Fodor Gézának. Bacsa Vendel vezérigazga­tó a város polgármesterét, Pap Jánost kérte, segítsen, hogy a csabaiak magukénak érezzék ezt a szép szállót és szórakozóhelyet. Két évig épült újjá a Fiú-1 me. A Budapesti Szövterv elképzelései alapján feltár­ták a régi épület megmaradt szépségeit, helyreállították az eredeti szerkezetet, s Szabadosné Szászfalvi Ilona korhűen rendezte be a régi szárnyat, modem bútorokkal az újat. Ez a szálló több mint üzleti vállalkozás, a csabaiak büszkesége lehet, városképi értékű, hagyo­mányőrző jelentőségű. Re­méljük, minden csabai pol­gár így gondolja majd. Bede Zsóka Érdekes vendégek a fogadásról Meglepve kaptuk fel a fejünket, amikor a svédországinak titulált dr. Lars Ottó Nagy ten­gerésztiszti uniformisban kipenderült a pódi­umra, és ékes tiszta magyarsággal, számunk­ra szokatlan, érzelemgazdag pátosszal szólt a vendégekhez. Később megkértük, beszéljen magáról: — 1956-ban mentem el itthonról, lillafüredi vagyok. Most Göteborgban élek. Talán az ég­hajlat az oka, hogy a svédek tíz százaléka reumás. Itt, Békéscsabán lehetne őket gyógyí­tani, jelentős részének van is rá pénze. A fő- foglalkozásom az üzlet, de természetgyógyász is vagyok. A csabai szálló, a gyulai víz és a módszerem talán kicsit megfiatalíthatja a ven­dégeket. Ha pár évvel előbb, vagy néhány év­vel később nyitunk, könnyebb lenne a dol­gunk. Most Európa-szerte nehéz a vendéglá­tást nyereségessé tenni. Ezért aggódom kicsit, mindenkinek nagyon igyekeznie kell itt. A tervezés első pillanatától így tett Szaba­dosné Szászfalvi Ilona belsőtervező is: — So­kat kutattam korabeli dokumentumok után, de sajnos keveset találtam. így főként a saját öt­leteimet valósítottam, meg, remélem, tetszik. Az ember állandóan elégedetlen, és úgy hiszi, hogy szebbet is kitalálhatott volna. A belső- építésznek szoros emberi és munkakapcsolat­ban kell lennie a kivitelezőkkel, de az alko­tásban, a tervezésben meglehetősen magányos. Egy sötét ruhás idős úr a vidám vendég­seregből Kovalcsik András: — Meghívtak, és én nosztalgiával jöttem. Harminc évig voltam a Csaba Szálló és Étterem vezetője, 1956-tól. Rossz rágondolni, milyen volt ez az épület úgy tíz évvel ezelőtt. Jó, hogy most ilyen gyönyörű, hiszen ez sokat jelent a csabaiak­nak. Azért az mégis szép volt, amikor a sarki presszóban Kóté Béla zongorázott, az étterem­ben Kóté Elemér és zenekara húzta. Betért az ipari tanonciskola igazgatója és a Jeszenszky doktor úr, egy szimpla feketére szódával, megtárgyalták a város dolgait. Talán a mai emberek is magukénak érzik majd ezt a he­lyet. Adózni már fogunk Változik a valuta­beváltás A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint a ..volt ru­belelszámolású” valuták közül 1991. január 1-jétöl csak a cseh­szlovák koron» árfolyamát fog­ja jegyezni. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a csehszlovák koro­na január 1-je után is, a jelen­legi rendnek megfelelően vásá­rolható meg, Uletve váltható vissza. A valutaeladó helyeknél a bolgár leva, a lengyel zloty, a román lej és a szovjet rubel 1991. január 20-ig még megvá­sárolható, a december 31-én ér­vényben lévő árfolyamon, azonban a fel nem használt, megmaradt, és a Magyarország­ra visszahozott valuták vissza­váltására már nem lesz lehe­tőség. Jövő január 1-jétől az eddigi 4000 forintról 5000 forintra emelkedik az engedély . nélkül birtokban tartható konvertibi­lis valuták értékhatára. A Ma­gyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi valuták — be­leértve a volt rubelelszámolású valutákat is — január l-je után korlátozás nélkül birtokban tarthatók, külföldre kivihetők, és onnan visszahozhatok. (Folytatás az 1. oldalról) elhelyezésére szolgáló épít­mény, továbbá szerzetesren­dek esetében a rendház. Az építményadó maximális mértéke egy évben 300 forint négyzetméterenként. Az adómentesség köréről szóló módosító indítványok elbírálásakor meglehetős vi­har támadt. A plénum ugyanis a lakásokra vonat­kozó valamennyi módosító javaslatot és az eredeti tör­vényszöveget egyaránt el­vetette először. Ebből ügy­rendi vita támadt az_ ellen­zéki és a kormánypártok kö­zött. Végül Gál Zoltán (MSZP) javasolta az újbóli szavazást, mondván: ha egy ilyen kedvezmény kimarad a törvényből, az a szándékolt­nál jóval több állampolgárt sújthat. Ugyancsaik a vagyoni adók körébe tartozik a telekadó, amelyet az önkormányzat il­letékességi területén lévő be­építetlen belterületi földrész­letre lehet kivetni. Az adó alapja szintén az önkor­mányzat döntésétől függően a telek négyzetméterben szá­mított területe vagy a telek korrigált forgalmi értéke. / A kommunális jellegű adót az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a környezetvédel­mi feladatok ellátására ve- • zetheti be. Lényegében bár­kire kivethető, aki épít­ménnyel, telekkel rendelke­zik, vagy bérlakásban lakik. Ide tartozik a vállalkozók kommunális adója, illetve az idegenforgalmi adó is. Az idegenforgalmi adót — ha kivetik — azoknak kell megfizetniük, akik nem ál­landó lakosként tartózkod­nak 48 órát meghaladóan az adott önkormányzat terüle­tén, akiknek ugyanilyen te­rületen olyan üdülésre, pi­henésre alkalmas épületük van, amely nem minősül la­kásnak. Áz adó felső határa személyenként és naponta 100 forint, vagy épület után évente 300 forint négyzet- méterenként. Tömeges megbetegedés Gyulán Sok, Gyulán üdülő ven­dégnek bizonyára nem a gyertyafényes, csillagszórós, karácsonyi hangulat marad emlékezetes, hanem valami egészen más. Történt ugyan­is, hogy Gyulán, az Erkel Gyógyüdülőben és Hotelben üdülők közül december 25- ről 26-ra virradóra, éjszaka ketten mentek el a közpon­ti orvosi ügyeletre, hasme- néses és h^nyási panaszok­kal. Másnap délelőtt, 26-án, még 16-an jelentkeztek ha­sonló tünettel, de ekkor már riasztották a Megyei Köz­egészségügyi és Járvány­ügyi Hivatal ügyeletét és főorvosát, dr. Bereczki Aran­kát. A hivatal munkatársai azonnal munkához láttak, az ilyenkor szokásos rutin­vizsgálatokat végezték el, étel- és italmintát vettek, és vizsgáltak meg, mert fel- tételezésük szerint a fertő­zés ételeredetű lehetett. Per­sze. az ételen kívül szigorú vizsgálatnak vetették alá az ivóvizet és a gyógyfürdőt is. S. mivel időközben újabb 54 vendég betegedett meg, a Köjál szakemberei azonnal felfüggesztették a gyógy­üdülő konyhájának műkö­dését. Tovább folytatták a fertőtlenítő nagytakarítást, a konyhán 26-án és 27-én, majd ezt követően a szak­emberek ismét helyszíni szemlét tisztasági vizsgála­tot tartottak, és tegnap, 28- án, újra engedélyezték a gyógyüdülő konyháján a fő­zést. Mivel a fertőzés lappan- gási ideje egyénenként vál­tozó. nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy újabb megbetegedések történhet­nek. Az már természetes — ámbár az üdülők közül so­kan nem érzik, hogy saját érdekükben —, a Köjál­szakemberek megkérték a beutaltakat, egyelőre ne használják a gyógyfürdőt. A legújabb adatok sze­rint, december 27-én, a dé­li órákig a fertőzöttek szá­ma 137-re emelkedett. A vizsgálat még tart. B. O. A döntés a falura vár — Amerikai nagybácsi visznnt nincs Örökség Medgyesegyházán — HA EGY JÓ TÜNDÉR egyik pillanatról a má­sikra felépítene, ott állna reggelre, akkor SE TUDNÁNK ÜZEMELTETNI. HOL VANNAK MEG A GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK, A FŰTÉS, VILÁGÍTÁS, szellőzés költségéi, nem is beszélve a szemé­lyi FELTÉTELEKRŐL! A MAI ENERGIAÁRAK MELLETT A MŰKÖDTETÉS NAPI 10-14 EZER FORINTBA KERÜL­NE. a jó tündér mellé amerikai nagybácsi is KELLENE... EZ A SZOMORŰ VALÓSÁG. A fenti szavakkal Nagy Béla, Med gyesegyháza pol­gármestere fogadott bennün­ket. A községházával közös iskolaudvaron egy nagybe­ruházás körvonalai, vázszer­kezete látható. Az imátok szerint 21X45 méteres* s „következetesen” hol torna­teremnek. hol tornacsarnok­nak nevezik. Maradjunk az utóbbi elnevezésnél, hisz méretei nem tornatermiek (mint utóbb kiderült, nem is egészen csarnokiak). Meg­rendelője, a nagyközségi ta­nács, az iskolai célok mel­lett Medgyesegyháza minden lakójának szolgálatára szán­ta. A tornacsarnok régi álom a településen. A szakembe­rek, a különböző vállalatok tervezői meg is álmodták — összesen háromszor. (Hogy miért nem volt jó a két első álom, arróL írást nem talál­tunk a polgármesteri hiva­talban, de a régi apparátus­ban is dolgozó előadók sem tudtak erre magyarázattal szolgálni.) A létesítmény valóban kellett a településen. Az iskola jelenlegi tornater­me kicsi, télvíz idején a testnevelésórákat meg se le­het tartani benne. Tudja ezt mindenki Med gyesen, akinek iskolás korú gyermeke van. így annak idején, amikor szóba került a teho, megsza­vazta a lakosság: hadd He­gyen egyebek mellett rendes torna terem-csarnok is. Az igény jogos. A harmadik, megvalósulni látszó tervet a hódmezővá­sárhelyi Szintézis Kisszövet­kezet készítette, ők kaptak megbízást a tanácstól az in­tézmény megépítésére is, a szerződés szerint 1989. szep­temberében. Medgyesegyháza tanácselnöke láthatta, amint ez év márciusában hozzá­fognak a munkálatokhoz, a helyhatósági választások után a polgármester viszont azt, hogy a vázfelállítást ok­tóber közepén fejezték be. Következésképp az építkezés folytatása és az esedékes számlák kifizetést az 6 örö­költ tiszte lett. Magas számlák A szerződéseket és a szám­lákat átvizsgálva a polgár- mester, aki korábban vállal­kozó volt, egyik ámulatból a másikba esett. A Szintézis a vállalt határidőt — Július 31. — nem teljesítette, a fa­lazáshoz, tetőfedéshez még hozzá sem kezdtek (azóta sem), ellenben az alapozási számla irreálisan magasnak tűnt. A segítségül hívott szakértők szerint legalább egymillió forinttal többre rúg, mint az elvégzett mun­ka értéke. Ugyancsak meg­állapították, hogy a 7,4 mil­lió forintos beruházás ötmil­lió forintot sem ér, hogy a tervezésért felvett, közel egy­millió forint helyett maxi­mum 250-300 ezer forint járt volna. — Nem kételkedek a ta­nácselnök és a vb-titkár jó­hiszeműségében — jelentette ki Nagy Béla —, az viszont biztos, hogy igen-igen előny­telen szerződést írtak alá. Ezzel a megállapodással hát­rányos helyzetbe hozták a települést. Az iratokat to­vább vizsgálva, sok furcsa­ságot állapítottam meg. Ki­derült, még az építkezés meg sem kezdődött, háromszor utaltak át előleget, összesen több mint négymillió forin­tot, és még ezután jött eh­hez októberben az alapozási számla az irreális követelés­sel. Ennyit mi nem vagyunk hajlandók fizetni. ... Ami még menthető A tanács az előlegeket a megállapodásnak megfelelően utalta át: de épp maga a megállapodás volt érthetet­len Nagy Béla számára. Pél­dául a tervezést is megelő­zően megállapodtak az épí­tés összegében 'még a ter­vek elkészülte előtt átutalták az első részletet, elfogadták a szabadárat, kamatmentesen adták az előleget, s hogy versenytárgyalás sem volt. — Hogy mentsük, ami még menthető, bejelentettük köt­bérigényünket a Szintézisnél — folytatta a történetet a polgármester. — Egyúttal megbíztuk a Békés Terv szakértőit, hogy képviseljék érdekeinket. Ekkor kiderült, az építkezésnek még építési engedélye se volt! Megálla­pították, hogy a vázszerke­zet a lehető legsiiányabb, hogy a tetőhéjalás nem fe­lel meg a tűzrendészeti elŐL- írásoknak. Még szerencse, hogy minderre már most fény derült. Az építési en­gedélyt novemberben a méff hivatalban levő vb-titkár pótlólag beszerezte Mezőko- vácsházáról, ám a többi hiá­nyosság miatt akár le is bon- tathatnák az épületet a Szin- tézisseL — Nem akarják folytatni? — Hogy mennyire komo­lyan gondoltuk a befejezést, arra bizonyíték a tégla, amit körbefalazáshaz megvettünk. A hogyan tovább most a Szintézistől függ. Mi a szak­értők által valósnak ítélt összeget fizetjük ki, kérjük a túlszámlázás különbözete után nekünk járó kamatot és igényeljük a kötbért. Re­mélem. sikerül megegyezni, hosszú pereskedésnek nem akarjuk kitenni a település vagyonát. December 6-i tár­gyalásunkon a Szántézis is a megegyezés félé hajlott, az­óta újabb találkozót kértek. — Amennyiben a kisszö­vetkezet elfogadja feltételei­ket, akkor felépül a torna- csarnok? — Anyagi lehetőségeink miatt csak a puszta falakat hozhatjuk tető alá. Ez a tervdokumentáció szerint kö­rülbelül 10-15 százalékos ké­szültséget jelent. Az egész beruházás mintegy 30 mil­lió forint, ennyi pénzünk 15 év alatt se lesz. Az alap- csarnokhoz ugyanás még szo­ciális létesítmény is kapcso­lódik, és ott helyezték el a gépészeti berendezéseket. Gi­gantikus vállalkozás ez, erőn. két meghaladó üzemelési költségekkel. Magunk befe­jezni nem tudjuk. Ha a köz- igazgatási állapotok rende­ződnek, pályázni fogunk mert szeretnénk ha mégis megépülne. De akkor még mindig ott a fenntartás... — És ha kisebb tornater­met építenének, a puszta csarnokot pedig bérbe ad­nák? — A tornacsarnok jövőjé­ről falügyűlésnek kell dön­tenie. A Szintézis álláspont­ját rendkívüli testületi ülé­sen tárgyaljuk meg, azután az egész ügyet a helybeliek elé visszük, ésszerű javasla­tok reményében. Lcsz-e sportcsarnok? A korábbi-mai apparátus munkatársaitól tudom: anya­giak híján halogatták évről évre az építkezés megkezdé­sét. 1989-ben viszont másfél milliós tőkével indultak ne­ki a vállalkozásnak. Céltá­mogatást a megyei tanácstól nem igényeltek. Jó lenne tudni, végül is miből lett vol­na ez a tornacsarnok ami tervezési elnagyolás folytán csak centiméterekkel tér el attól, hogy nemzetközi ver­senyeknek is helyet adhas­son? És mindez egy nagy­községben? Mintha az elmúlt évtizedek szemlélete sűrű­södne össze ebben a létesít­ményben: kezdjük el és majd csak lesz valahogy... Köz­ben nagyot változott a világ, melyben kérdőjelként egy megkezdett létesítmény pusz­ta váza mered az égre. * * * Medgyesegyházi látogatá­sunk óta lezajlott a tárgya­lás a polgármesteri hivatal és a Szintézis között. A szö­vetkezet mintegy két és fél millió forintot engedett a szerződés szerinti árból. Megállapodtak abban is, hogy 1991. április 15-ig a te­tőfedéssel elkészülnek. Ha a Szintézis nem tartja a ha­táridőt, a mindenkori jegy­banki kamat háromszorosát fizeti kötbérként. Persze, ez­zel még nem oldódik meg az alapprobléma: az épületből sportcsarnok lesz-e Medgyes- egyházán? Szőke Margit Nagy Béla: „Med gyes egyháza ötezer polgára se közadako­zásból, se társadalmi munkából nem tadná befejezni a tor­nacsarnokot“ Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom