Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-29 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP >1990. DECEMBER 29., SZOMBAT Ara: 5,80 forint XLV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Isten hozott Európa Vizsgálat az FKgP elnöke ellen Kiildöttigazolvány illetékteleneknek? A hagyományos szilveszteri rádiókiabaré idén arról ad képet, hogy hová jutott el az ország 1990 végére — tájékoztatta az újságírókat pénteken, a rádiókabaré szerkesztősége nevében Far- kasházy Tivadar. Hozzáfűzte még, hogy ez a humoros, helyzetjelentés „tisztafejű” hallgatóságot igényel, ezért a műsort vasárnap, azaz az ó-év utolsó előtti napján sugározzák, „amikor a hallgatók többsége még feltehetően józan”._A visszapillantó (görbe)tükör a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas éveket is kipellengérezi, de természetesen napjaink kérdései — mint például a közbiztonság, a megélhetési nehézségek — is bőven adtak témát a humoristáknak. A Független Kisgazdapárt országos tisztségviselőinek legutóbbi megválasztása alkotmányellenesen történt — állítja Kabay Lajos, a nagy választmány tagja, aki a Fővárosi Bíróság cégbíróságánál vizsgálatot kezdeményezett Nagy Ferenc József pártelnök ellen. Kabay Lajos — egyébként a kisgazdapárt hajdúszoboszlói szervezetének a tagja — pénteken arról tájékoztatta az MTI debreceni tudósítóját hogy beadványa szerint a pártelnök a decemberién és 15-én megtartott nagyválasztmányon a küldötteken kívül hozzávetőleg húsz- negyven résztvevőt látott el küldöttigazolvánnyal. Néhányuk szavazását sikerült megakadályozni — erről jegyzőkönyvet is vettek föl —. többen azonban jogtalanul szavaztak. A cégbíróságnál lévő párt- alkotmány szerint a meghívottak csak akkor szavazhattak volna, ha arra a nagy választmány lehetőséget biztosít, ez azonban — Kabay Lajos szerint — ott nem történt meg. A nagyválasztmány tagja ezért kéri a cégbíróságot: az ügy teljeskörű kivizsgálása után nyilvánítsa érvénytelennek a szavazást és a Független Kisgazdapárt országos tisztségviselőinek megválasztását. A svéd hajó a Fiúméban Magok a tőzsdén Az egyéves Budapesti Árutőzsde igazgatósága bejelentette, hogy az árulistára újabb növényeket vesznek föl. A búza és a kukorica után a napraforgó, a lucer- naszárítmány és a sárgaborsó kerül a tőzsdei adásvétel körébe. A tőzsdei ügyletek ily módon a termelők szélesebb körének teszik lehetővé árelkép?eléseik alakítását. A Budapesti Árutőzsde egy év alatt 360 millió forintos forgalmat bonyolított le, ez körülbelül az összes hazai gabona egy százalékának adását-vételét jelenti. (Ennél kedvezőbb a kép, ha a szabadpiaci forgalomba kerülő termék mennyiségét veszik alapul.) A két ünnep között (nyújtott műszakban készitik a szilveszteri asztalokra kerülő virslit a Békéscsabai iHúsker üzemében. Két fajtából, közel hatvan mázsa kerül december Jl-ig Békéscsaba és a megye több üzletébe. Képünkön: hőkezeléshez készítik elő a .szilveszteri csemegét \ . Fotó: Kovács Erzsébet Egy ültében két ülés a majdnem semmiért Békés megye képviselü-testülete megalakult, érdemi döntéseket viszont nem hozott A történelmi pillanatok tényleges súlya gyakran nem azon múlik, hogyan érzékeljük belülről az eseményeket. Még ez a szerencse... Az érdem szerinti besorolás az utókor ítélőszékének kezében van! Mert valljuk meg őszintén: a tegnap délelőtt 10 órára meghirdetett megyei képviselő-testület alakuló ülése eleve mérföldkő szűkebb hazánk históriájában. Lusty ik János korelnök, Szarvas város küldötte érezhetően ezek szellemében üdvözölhette az ötven megválasztott megyei küldöttből megjelent negyvennyolcat és az elnökségben helyet foglalókat. Majd kezdődhetett a szavazások végeláthatatlan sorozata. Először arról, hogy kell-e vagy sem jegyzőkönyv-hitelesítőket megválasztani, hiszen a magnószalag úgyis mindent megőriz. A néhány mondatos érvelés meghozta hatását, negyvenötén elvetették a hitelesítés szükségességét. A levezető elnök ekkor Murányi Miklóst, a megszűnt megyei tanács elnöíkét kérte föl, hogy fűzzön szóbeli kiegészítést a Tájékoztató Békés megye ön- kormányzatának alakuló ülésére című írásos anyaghoz. Igen ám, de dr. Gyarmati Sándor szót kért: — öten nem emelték fél a kezüket, így valami nem stimmel, kérem pontosabban számoljunk a jövőben, egy szavazaton is sok múlhat... Az elnök új szavazást rendelt el és most harminchat nem szavazat született, a jegyzőkönyv hitelesítése el- . len tizenegyen szavaztak. Egy szavazat hiányzott! Elkezdődött a találgatás, hogy ki tartotta magában a véle(Folytatás a 2. oldalon) Ellenzékiek és kormánypártiak heves vitája Adózni már fogunk Az Országgyűlés — az előző napon jelzetthez képest némiképp módosult munkarendje szerint — pénteken elsőként a helyi adókról szóló törvényről határozott. A plénum a néhány, de annál fontosabb módosító indítvánnyal együtt 158 egyetértő, 124 ellenző és 26 tartózkodó szavazattal elfogadta a törvén yj avaslatot. * Az új törvény szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzatok illetékességi területükön rendelettel helyi adókat vezethetnek be. Az önkormányzatok vagyoni típusú, kommunális jellegű és helyi ‘iparűzési adó bevezetésére jogosultak. Az önkormányzatok a törvényben meghatározott adók bevezetésén túl megállapítják az adó mértékét — a törvényben rögzített felső határokra figyelemmel —, bővíthetik az adómentességek és -kedvezmények körét. A Parlament döntése szerint a törvény nem tartalmaz kötelezően előírt adó- minimumot. A vagyoni típusú adók egyike az építményadó. Ez esetben az adót a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre együttesen vethetik ki. Az adó alapja — az ön- kormányzat döntésétől függően — az építmény négyzetméterben számított alap- területe vagy korrigált forgalmi értéke. Szükséglakás után nem kell adót fizetni. Valamennyi lakás esetében az állandóan bejelentett családtagok — egyenesági hozzátartozók — személyenként 25 négyzetméter után szintén adómentességet élveznek. Ugyancsak adómentes a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, a műemléképítmény, az egyházaik tulajdonában álló, nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, a lelkész (Folytatás a 3. oldalon) A svédek behajóztak a Fiúméba Az 1860-as évek idején elkészült a Csabát érintő Debrecen —Fiume vasútvonal, amely megnövelte a város idegenforgalmát. A Sztraka Ernő tervei alapján, eklektikus stílusban épült városközponti szálloda „1870. január 2-i megnyitási közvacsoráján mintegy 150 vendég jelenlétében az urak, föl- dészek, kereskedők és iparosok a fogadót Fiume névre keresztelték. Éttermében híres zenészdinasztiák tagjai, mint például Purcsi Pepi és zenekara váltották egymást az eltelt évszázad alatt.” Pénteken délelőtt a szmo- kingos zenészek tust húztak a patinás télikert éttermében. A pár nappal ezelőtti átmeneti felfordulást, szerelést, ibútorrakodást ragyogó tisztaság, rend és csillogás tüntette el nyomtalanul. A hivatalos megnyitó vendégei már teljes szépségében csodálhatták meg a Fiume Kft. szállodakomplexum korhűen felújított termeit és szobáit — A megyeszékhelyen serfőzdének kerestünk épületet — emlékezett Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság vezérigazgatója. — Felajánlották megvételre ezt az igen leromlott állapotú (Folytatás a 3. oldalon)
