Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŰTT NÉPÚJSÁG 1990. DECEMBER 23., VASÁRNAP POLITIKAI NAPILAP Ára: 6,80 forint XLV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Boldog karácsonyt!-vlz ideális karácsony este olyan, mint a gyermekkori t_y£ álom. Minden fehérük, nagy pelyhekben hull a hó, a levegő tiszta és' áttetsző, az utcákon békesség honol, az ablakok mögött, a meleg szobákban a fenyőfák alatt az együvé tartozás ajándékai rejtőznek, s az emberek szívét felemelő, szép érzések töltik el. Odakint a házak felett végighömpölyög a harangszó, messze hallik, egészen az est homályába burkolózó tanyákig. Az Örömdalok harangszava. Hirdeti, megszületett a Megváltó. Értünk, emberekért. Beteljesültek a remények. Így az ideális. így tekintettünk a holnapba az év elején, ezzel a hittel, a rendszerváltoztatás első karácsonyára. Nagy várakozással és reménnyel. És mire ide értünk, a hit és a remény megkopott. Megkoptatta őket a gazdasági élet kérlelhetetlen fogaskereke, a felfelé kúszó infláció, a növekvő munkanélküliség, az elharapódzó bűnözés, a politikai fórumok lelketlen vitái, a tehetetlenség és az -idegölő kapkodás a munkahelyeken, meg a kapzsiság és a rosszindulat. Mintha elvesztettük volna az egyensúlyunkat és hirtelenjében nem tudunk kapaszkodót találni. Hiányzik a türelem. Annál több az indulat. Az idulatok úgy feszülnek bennünk, mint az elrozsdásodott rugók. Nem alkalmazkodnak a körülményekhez, inkább törnek. Egy tanárembertől hallottam. 1956 októberében lelkesítő beszédet tartott a diákjainak. A következő évben bíróság elé állították emiatt, majd bezárták. A börtön folyosóján a következő jelmondat állt: „Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is!” A falak leomlottak, de a mondat másik fele itt él közöttünk. A gyűlölködés. Ez a lelket pusztító métely. A magyar átok. Így éltük meg történelmünket. Hol elfojtott, hol hangos viszályban. Ismerek egy magányos öregembert. Karácsonyok estéjén többször hallottam énekelni. Egymagában énekelt a tanyája udvarán a kisded Jézusról, miközben jószágait itatta. A napokiban isimét hallottam róla. Az istállójában esett össze. A békéscsabai Lencsés! úti öregek napközi otthonának dolgozói találtak rá jókora idő múltán, a megpróbáltató betegségtől eszméletét vesztett öregre. Csak ők látogatták. Csak ők segítettek rajta. Van még emberi szeretet! Még van!! Vigyázzunk rá, mint a csírázó magra, hogy szárba szökjön, hogy termést hozzon. Íme, van ami biztasson. Hiszen van szép is, van követendő is. Az eddigi munka nem volt hiábavaló. Az átalakulás azonban lassú a politikában is, hát még a gazdaságban. És iszonyún nehéz. A kezdet kezdete megköveteli a maga árát. A szülés bibliai kínokkal párosul. A születésben re- - ménykedtünk, nem a fájdalomban. Mintha nem tudtuk volna, hogy a kettő elválaszthatatlan. Így teremtődik, ilyen körülmények között — újra az ember, morálisan, tettre készen, társadalmi szinten, azon az úton, amely visszavezet Európához. És eközben az egyén sorsa gyakran megkeseredik. Sokasodnak az ilyen sorsok. A békétlenségtől megbénulunk, ahelyett, hogy tettre készen keresnénk a kiutat abból a zsákutcából, ahová a történelem sodort bennünket. Ma karácsony van. Lehet, hogy nem az ideális, nem ilyet kívántunk magunknak, de karácsony van. A szeretet, a megbékélés, a hit, a remény ünnepe. Hozzon ez az ünnep békességet, s a békesség pedig’adjon hitet és erőt. Higgyünk abban — ha jelképesen is —, hogy értünk született Krisztus, a Megváltó. Miértünk, emberekért. Magyarokért, szlovákokért, svábokért, románokért, szerbekért. Értünk is, ebben a viszályokat szító, széljárta Kárpát-medencében. Mert ha a szeretet, az egymásba vetett bizalom hitét elveszítjük, elveszítjük reményeinket, elveszítjük erőinket és akkor elveszítjük a holnapot is. (j^)oláog karácsonyt, emberek! Boldog karácsonyt. Békés megyeiek! SERÉDI JANOS Vajon lesz fehér karácsonyunk? Képünkön a dobozi tanyák 1990 decemberében FOTO: GÁL i Ülésezik a Parlament II nap döntése: nem adózunk duplán a Luxemburgi Nagyhercegséggel Szombatra alig-alig maradt tárgyalnivalója az Országgyűlésnek. Reggel 9 óra után néhány perccel egyetlen hozzászólás után lezárult a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A tárgyalásnak ebben a szakaszában a képviselők — ahogyan ezt a Házsza-« bály lehetővé teszi — saját módosító indítványaikat indokolták, főként akkor, ha azt valamely bizottság nem támogatta. Jó néhány hozzászóló' a helyi adók és a költségvetés kapcsolatát elemezte — a legkülönbözőbb szempontból. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok számára a helyi adók kivetésekor olyan kiskapuk is megnyílnak, amelyek „segítségével” a költségvetés hiányát növelhetik, s akadt olyan képviselő is, aki az ebadó újbóli bevezetése érdekében kardoskodott. A nap első döntése: elfogadták Magyarország és a Luxemburgi Nagyhercegség közötti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény kihirdetéséről szóló j törvényjavaslatot — két ellenszavazattal —, továbbá az ; egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határoza- j ti javaslatot — egy eliLen- > szavazattal, 1 tartózkodással. A képviselők délután elsőként a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költség- j vetéséről szóló törvény elfogadásáig szükséges egyes átmeneti intézkedéseiket tartalmazó törvényjavaslatról döntöttek. A törvényjavaslathoz a Szociális Bizottság i nyújtott be módosító javaslatokat, amelyeket a Költség- vetési és az Alkotmányügyi Bizottság tárgyalt meg. A viszonylag gyors döntés után a Parlament hozzáfogott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának jobbítását célzó javaslatok elbírálásához. A törvényjavaslathoz benyújtott 70 módosító indítvány egy részét úgy minősítette, hogy azok valós problémákra hívták fel a figyelmet. Sem a kormány, sem pedig a képviselőház nem értett egyet az átalányadó bevezetését szolgáló módosító indítványok tartalmával. A kormány — a miniszterasz- szony szerint — nem ellenzi, hogy egy szűk, pontosan behatárolható körben bevezessék majd az átalányadót, a jó előkészítéshez azonban hosszabb idő szükséges. Úgy tűnik, ezt az érvelést fogadták el a képviselők, mert szavazatukkal a kormányálláspontját erősítették meg. A kormány véleményével ellentétben viszont a képviselőház támogatta azt a javaslatot, hogy -az adóalapból levonható a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg. A T. Ház döntése szerint ugyancsak levonható az adóalapból a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett (levont) tagdíjnak a havi 300 forintot meg nem haladó része. Szintén csökkenthető az adóalap a befizetett helyi adók összegével, kivéve azt a helyi adót, amelyet az egyéni vállalkozó a törvény rendelkezései alapján a költségei között számolhat él.
