Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 21.. FENTEK An: SA« forint XLV. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Télből és sertésből fölösleg Mi lesz veletek, mezőgazdák? Nézők és versenyzők. Felvételünkön Bohák Ildikó békéscsabai kereskedelmi szakközépiskolás Arany János Vörös Rébék című balladáját mondja Fotó: Gál Edit A líra nem halott Balladamondók Békéscsabán A mezőgazdaság közvetlenül, vagy közvetetten a lakosság minden rétegét érinti, hiszen nem mindegy, lesz-e elegendő élelmiszer jövőre és milyen áron? A gazdaság e rendkívül fontos területe átalakításának módjáról sokat vitáznak. A szakemberek kétkedve fogadják a mezőgazdaságot érintő — például a kárpótlásokkal foglalkozó — törvénytervezeteket. Hogy miért? Erről esett szó azon a beszélgetésen, melyet a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége szervezett tegnap Békéscsabán. a megye országgyűMostanában maguk a rendőrök is mind sűrűbben felteszik a kérdést: milyenek valójában és milyennek kellene lenniük ahhoz, hogy azt a cél szolgálják —méghozzá a lehető legjobban —, amit a társadalom elvár tőlük. Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy — Balta Jánosnak, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedés,! osztályvezetőjének a kezdeményezésére — pszichológiai képzésben részesülnek a rendőrök. Mindenekelőtt azok, akik az utcáin, a köztereken közvetlen kapcsolatba kerülnék az emberekkel, később pedig minél többen — természetesein a vezetők is — bekapcsolódnak az elméleti és gyakorlati módszerek elsajátításába. Néhány napja lehetőségünk nyílt bepillantaná az első tanulócsoport életébe. Vidám beszélgetésbe, a napi tréning laza levezetésébe csöppentünk. lési képviselőivel, illetve a pártok képviselőivel. — Az idei évben Békés megye mezőgazdasági üzemeit minden eddiginél súlyosabb aszálykár érte — kezdte Győrti Károly, a szövetség titkára. — Nemcsak a növénytermesztésben., de az állattenyésztésben is súlyos gondok mutatkoznak. Eladhatatlan készletek halmozódtak fel; mintegy húszezer sertést nem tudnak értékesíteni, s igen nagy mennyiségű tej sem talál piacra. Ez a helyzet várhatóan a hús, illetve a tejtermékek árának emelkedésével tovább romVagányak és kisegerek Mielőtt megbontottuk volna a társaságot, Saárné 2A- molyi Judit pszáchológussal, a program tematikájának elkészítőjével és a fogMko- zássorozat levezetőjével, az alaphelyzetet tisztázzuk; a rendőrről, a rendőrségről bizony negatív kép alakult ki az emberekben, és a szakma képviselőiben egyaránt. Miért? * Miért van az például, hogy a rendőr nem mer beavatkozni a kocsmai verekedésbe, inkább messze elkerüli a környéket is? Hogyan jutottunk el odáig, hogy az aluljárók, a várótermek vagányai, alig túl a gyermekkoron, „kioktatják”, lekezelik, megalázzák az egyenruhást, ha szólni mer hozzájuk? És amásik oldalon: megjelenik a durva, acsarkodó zsaru, s puszta fellépésével reszkető kisegérré varázsolja az embert, aki esetleg egész életében törvény- tisztelő volt. Sorolhatnánk tovább a jól lik. Nem csoda, ha elkeseredettek a kistermelők és a szövetkezetek is, hiszen nem látják biztosítva jövőjüket. A kárpótlási törvény ebben a formájában még több szövetkezetei tesz majd tönkre, hiszen a tsz-ek zömének nincs annyi vagyona, hogy ki tudja fizetni a ráeső összeget. Ügy tűnik, a kormány ezzel nem a mezőgazdaságot akarja korszerűbbé, működőképesebbé tenni, hanem inkább az állami bevételt kívánja gyarapítani. A bú(Folytatás a 2. oldalon) ismert, tipikus, vagy éppenséggel egyedi eseteket is, a következtetés nagyjából hasonlóan szól: megoldatlan helyzetek sokaságával állunk szemben. A pszichológus nyelvén szólva: hiányzik a rendőr megpldószere- pe. Főleg az utóbbi idők törvényalkotásai, illetve a deregulációs folyamat következtében rengeteg eszközt elvettek a rendőröktől, amelyeket korábban alkalmazhattak, és helyettük nem kaptak újabbakat. Mégsem lenne helyénvaló ezek után, ha egy rendőr — belecsöppenve mondjuk az alvilág kellős közepébe — felhúzná' á szemöldökét, és azt mondaná: „Kérem, erre én nem kaptam utasítást, jogszabály sincs, amivel rendet teremthetnénk” — és sarkon fordulna. A pszichológiai gyakorlatok egyik sarkalatos pontja éppen az, hogy a rendőr minden helyzetben megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. Ha pedig nincsenek jogi formulák, az úgynevezett „humán eszköztárban” kell kje- nesgélnl. A helyzet ura Az első lépés tehát a helyzet felismerése, kontrollálása. Csakis ezek után lehet kiválasztani az optimális magatartást, az indulatok nélküli, hatékony intézke(Folytatás az 5. oldalon) Alkotmányban rögzítsék a sajté* szabadságot Kormányszóvivői tájékoztató A kormány alkotmánymódosító javaslatot is csatol a sajtótörvény tervezetéhez: az alaptörvényben is ki akarja mondatni a sajtó és véleménynyilvánítás szabadságát — közölte László Balázs szóvivő a kormány csütörtöki ülésének félidejében tartott rövid tájékoztatón. Az alaptörvény eszerint a következőket is rögzítené: mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban, vagy a közlés bármely más módján — így különösen a sajtó útján — szabadon kinyilvánítsa, valamint .ahhoz, hogy az általánosan hozzáférhető adatokról akadálytalanul tájékozódjék. Határozottan kimondja, hogy a sajtó szabad, azt cenzúrának alávetni tilos. Kitér másfelől arra is, hogy a sajtószabadsághoz való jog nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy szabálysértést. A szóvivő az ülés további témáit ismertetve bejelentette: január elsejei hatály- iyal a kormány módosította a devizaszabályozás némely előírásait. A magánszemélyek ezentúl a pénzük eredetét bizonyító igazolások nélkül is devizaszámlára tehetik valutájukat. A kormány íanuár elsejei hatállyal hozzájárult három, részben. Illetőleg teljes egészében külföldi tulajdonban lévő bank alapításához. öt óra elmúlt, zárási g már nem sok idő volt hátra. A pénztárosnő kötegekbe rakta a pénzt, a két eladó hölgy hátul, a raktárban tartózkodott. Vásárló épp nem volt Békéscsabán, a Schweidel utca és a Lenkey utca sarkán lévő Élésker-boltban. HirteVajon szeretjük-e eléggé a verset? És a balladát? Ha az első kérdésre bizonytalan a felelet, a másodikra még inkább az. Ezért jó néha látni, szép számmal akadnak fiatalok, akik nemcsak olvassák, hanem mondják — még a balladát is. Huszonkét középiskolás vállalkozott erre tegnap Békéscsabán, a Békési úti közösségi házbán, ahol az Arany János balladamondó verseny megyei döntőjét tartották. Dr. Kutas Ferenctől, a rendező Békés Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadójától megtudtuk, városaink több középiskolája szervezett iskolai fordulót, túlnyomórészt a gimnáziumok tartották fontosnak ezt Elmondta azt Is, hogy ma, amikor a felnőttek a megélhetés, a gyerekek a felvételi után futnak, az ilyen- versenyek bizonyítják, a líra nem halott Sajnos, a 'balladamondók pat- rónusadt nem fogadták mindenütt tárt karokkal, a melen belépett egy 175-180 centiméter magas, vékony férő. Az arcát nem láthatta a fiatal pénztárosnő, mert lila, kötött sapkáját egészen lehúzta. Sötét színű, dzseki- szerű kabátot és fekete gumicsizmát viselt. — Ide a lóvét! —kiáltott, gyei művelődési központ tekintett el egyedül a borsos terembérleti díjtól. így maradhatott meg a pénz — négyezer forint — jutalom- könyvekre ... Az országos balladamondó versenyt a nagykőrösi Arany János Gimnázium kezdeményezte 1982-ben, a költő halálának századik évfordulóján. Hagyomány lett, kétévenként rendezik meg. A versenyzőket hallgatva még inkább rájön a néző, milyen elismerésre, tiszteletre méltó vállalkozása ez a tizenéveseknek. Értik történelmünket, benne az ember megpróbáltatásait, otthonosan mozognak a ballada! nyelvezetben. Érdékes volt néhányuktól megtudni, ki miért vállalkozik manapság balladamondásra. Az orosházi mezőgazdasági szakközépiskolában tanuló Tóth Adrienn például elmondta, A méh románcás fegyverhez hasonló tárgyat tartott rá. Nem várta meg. míg átadja a pénzt. Ki- markolta a köteg százast — pontosan tízezer forintot —■ és kifelé indult. A pénztárosnő segélykiáltására előjött (Folytatás a 3. oldalon) Az intelligens rendiír Nem a filmvászonról pattan elénk MILYEN LEGYEN A JÖ RENDŐR? EGYÁLTALÁN: LÉTEZIK-E — A NYUGATI FILMSOROZATOK SZÍVDÖGLESZTŐ NYOMOZŐ-FÖSZEREPLŐIN KÍVÜL —. NEKÜNK, ÁLLAMPOLGÁROKNAK TETSZŐ RENDŐR? SZERESSÜK, UTALJUK, KERESSÜK, VAGY KERÜLJÜK ŐKET? TÁMADÁST, HATALMI „ARCULCSAPÁST”, NETÁN SEGÍTSÉGET ÉRZÜNK AZ INTÉZKEDÉSEK MÖGÖTT? (Folytatás a 3. oldalon) „Ide a lóvét!” Rabló az élelmiszerboltban Karácsony előtti csendélet
