Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-17 / 295. szám
BÉKÉS MEGYEI B HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 17.. HÉTFŐ An: 5.M forint XLV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Az MDF országos gyűlése Középre a történelmi ingát A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése Félig elfogadott alapszabállyal A Magyar Demokrata Fórum IV. országos gyűlésének résztvevői történelmi felelősség birtokosai, a helyi szervezetek küldötteinek e gondolat szellemében kell munkálkodniuk. A tét nem kisebb, mint, hogy gyarapodik-e az MDF taglétszáma, vagy megkezdődik a lassú elszivárgás. E szavakkal nyitotta meg az MDF kétnapos országos gyűlését Dézsák Sándor ügyvezető alelnök szombaton, a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. A tanácskozásra delegált 1254 küldött közül az országos gyűlés megkezdéséig 931-en aíkkrediltatták magukat. Az ügyvezető alelnök kifejezte reményét, hogy a küldöttek olyan eredményre jutnak, hogy senki sem fog rosszkedvűen elmenni a gyűlés végeztével. Erre azért sincs semmi ok, hiszen az MDF-hez küldött levelek százaiban megfogalmazódott: a párt maradjon magyar, demokrata, s legyen fóruma az országépítő programoknak. Az országos gyűlésen ezután Antall József mondott programadó beszédet. A Magyar Demokrata Fórum történelmi fordulóponthoz ért. Csakúgy, mint az egész ország, válaszút előtt áll, amikor is újra kell értékelnie eddigi működését, s igazodnia kell a megváltozott, új körülményekhez. A tét óriási: az ország politikai, gazdasági rendszerének stabilitása, a magyar nemzet — még tágabb kitekintésben — az egész közép-ke- let-európai térség léte, jövője — hangoztatta kongresszusnyitó előadói beszédében Antall József, az MDF elnöke. — E történelmi léptékű feladatokkal szembesülve, igen ' nehéz helyzetben van a kormányzat, amely egykori ellenzéki mozgalomként nagy próbatételt vállalt az ország sorsának alakításában. Ma az ország — nehézségei ellenére — kivételes történelmi helyzetben van, amikor is, első alkalommal nyílik meg a lehetőség arra, hogy a történelem ingája a szélsőséges kilengések után végre középen álljon meg, s a centrum a nemzet akaratát testesítse meg. (Folytatás a 2. oldalon) Zárt ajtók mögött folytatódott szombaton Budapesten a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése, jóllehet a személyi kérdéseket már előző nap megtárgyalták, és a küldöttek leadták szavazataikat az új pártvezetésre is. A rendező- gárda tagjai a párttag küldötteken kívül senkit nem engedtek be a tanácskozás színhelyére, s a biztonsági intézkedések olyan szigorúak voltak, hogy csak jóval a szavazatok összeszámlálá- sa után válhatott ismertté a kisgazdapárt új vezetőinek névsora. A zárt ülés befejeztével azonban kiderült: a párt elnökévé — a szavazatok 53 százalékával — ismét Nagy Ferenc Józsefet választották. (Riválisa a békéscsabai országgyűlési képviselő, Zsíros Géza volt.) Szoros verseny alakult ki a főtitkári posztért folytatott küzdelemben, hiszen az Oláh Sándorra, illetve a Torgyán Józsefre leadott vaksok között mindössze egy volt a különbség. Éppen ezért többért javasolták is a szavazás megismétlését, ám végül Torgyán József — hangsúlyozva a választás demokratikus voltát — bejelentette: tudomásul veszi a végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét, azzal együtt is, hogy egy ominózus szavazatot az ország minden- bírósága az ő javára ítélne. A nagyválasztmány öt alelnököt juttatott a vezetőségbe: Cseh Sándort, Dragon Pált, Kiss Gyulát, Kocsenda Antalt és Németh Bélát. A főtitkár helyettese ifjabb Bélafi Antal és Ómolnár Miklós, míg a párt főügyésze Bartal Ferenc lett. A mind ez idáig a főügyészi tisztet betöltő Torgyán Józsefet viszont egyetlen párton belüli tisztségre sem választották meg a küldöttek. Az új vezetőség megválasztásával sem oldódott a tanácskozást végigkísérő feszültség, a nagyválasztmány ugyanis nem hagyta jóvá a leköszönő pártvezetés beszá(Folytatás a 2. oldalon) n hazai németek fórumán Bíznak az új kisebbségi politikában A magyarországi németeknek van esélyük arra, hogy fennmaradjanak ebben a hazában — hangsúlyozta Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára a magyarországi németek rendkívüli kongresz- szusának megnyitásakor vasárnap a Kertészeti Egyetemen. Bíznak abban — mondta —, hogy az országban végbemenő gazdasági, társadalmi változásaik, a demokrácia erősödése során új kisebbségi politikát valósítanak meg, rendre megteremtik a kisebbségek —• köztük a németek — identitása megőrzésének, anyanyelvi oktatásának, kultúrájuk ápolásának feltételeit. A küldöttválasztó gyűléseken kinyilvánították: a hazai németeknek az eddigieknél többet keli tenniük, hogy megállítsák nagyfokú asszimilációjukat, kilábaljanak abból a krízisből, amelybe az utóbbi negyven évben juttatták őket és helyreállítsák egységüket. A vitában elhangzott: a Parlament mondja ki, hogy jogtalan eljárás volt a hazai németek elhurcolása, kitelepítése, kisemmizése 1945 után. A kelet-közép-eurőpai megbékélés jegyében Temesvár forradalmának esztendejére emlékezik Táborszky László hozzászólása KÜLÖNTUDÓSÍTÖNK HELYSZÍNI JELENTÉSE Mi történt Temesvárott egy esztendővel ezelőtt? Ki hogyan élte át az ország, Románia lángra lobbanását egy héttel megelőző temesvári forradalom napjait? Mi történt azóta? Erről beszéltek a temesvári református gyülekezet presbiterei pénteken este, a város református templomában, a forradalom egyéves évfordulójának tisztelgő rendezvény- sorozat nyitányaként megtartott emlékesten, amelyen Tőkés László édesapja, a fiáért aggódó szülő szavaival csalt könnyeket a jelenlévők szemébe. Tőkés László, a Királyhágó meliléki református egyházkerület püspöke, mondhatni, szinte a betegágyból érkezett az események és forradalmi lelkipásztorsága színhelyére, hogy már azt a napot is, december 14-ét, amelyen egy évvel ezelőtt a szekurltate-blokádot felfüggesztették és nagy tömeg állta körül a házát, együtt tölthesse híveivel. Szombatra, december 15-ére viszont Temesvárra hívta a nagyváradi püspök (Folytatás a ). oldalon) Tőkés László a leendő református templom alapköve előtt Az elnökségre tesz javaslatot dr. Bányai Tivadar, a jelölő- bizottság elnöke Fotó: Fazekas Ferenc Rendkívüli kongresszus Gyulán Tisztújítás a román szövetségben Az elmúlt hét végén Gyulán tartotta kétnapos, rendkívüli kongresszusát a hazánkban élő, közel 30 ezerre taksált románság több mint száz küldötte. Mint ismeretes, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége és vezető szervezetei még a nyáron felfüggesztették működésüket, hogy szabad utat biztosítsanak egy alulról építkező és szervezetében, de formájában is megújuló országos szakmai vezető testületnek. Bár a pesz- szimisták tartottak attól, hogy szenvedélyes viták, személyi ellentétek alakulnak iki és csapnak össze — sőt egyesek szakadástól is féltették a szövetséget —, szerencsére ez nem következett be, bár azt sem lehet állítani, hogy teljes és felhőtlen, zavarmentes a román nemzetiség jelenlegi egysége. A napirendnek megfelelően Márk György főtitkár kezdte a legutóbbi kongresz- szus óta eltelt időszak alatti munkája értékelését. A beszámoló nem sok vitát váltott ki a résztvevők körében, és majdhogynem „simán” elfogadták a következő napirendet is, azt a programtervezetet, amelyet Kozma Mihály, Cserháti Mihály, Olteán Florin és dr. Csóka István állított Ö66ze. Ez a» tervezet bevezetőjében hangsúlyozza, hogy: „A nemzetiségek a magyar állam alkotó tényezői és az alkotmányunk biztosítja számukra közhatósági jogokkal rendelkező helyi önkormányzatok létrehozásának jogát országos szinten is .. /’ Mint általános szervezet, a magyar- országi románok szövetsége képviselője lesz az összes helyi és szakmai tagközösségek politikai, gazdasági és kulturális érdekeinek. Szó van ebben arról is, hogy az oktatás területén törekednek egyebek mellett a román nyelven való foglalkozások óraszáma és formái emelésének elérésére az óvodákban, a román nyelvű oktatáshoz szükséges, mindenféle tananyag állandó biztosításáról. Feladatuk körébe tartozik továbbra is a hagyományok ápolása, szorgalmazzák az összes sajtóintézmények egyesítését, egy szerkesztőségi és kiadói központ létesítését és fenntartását Gyulán, elősegítik egy központi hírlap, egy kulturális-tudományos lap, egy naptár, valamint tankönyvek és más iskolai segédanyagok kiadását, minél egyszerűbb román stílusban. Előírja a program- tervezet a helyi közösséggel való kapcsolattartást, a keresztény közösségek támogatását, más társadalmi és nemzeti közösségekkel való kapcsolatot, és meghatározza a szervezet gazdasági, gazdálkodási tevékenységét. Amint az várható is volt, az előzőeknél nagyobb vihart kavart, több résztvevőt késztetett aktivitásra, hozzászólásra, vitára az MRDSZ alapszabályának módosítása, amelylez Petrusán György elnök mondott bevezetőt. Hogy szakszerű előkészítés gyümölcse volt ez, azt bizonyítja, hogy csak néhány módosítást javasoltak a küldöttek. Ebben szerepelt az is, hogy a megújult szövetség nevéből maradjon ki a demokratikus jelző, és ezután nevük: Magyarországi Románok Szövetsége. Vasárnap a reggelt istentisztelettel kezdték a küldöttek, majd elhangzott • a jelölőbizottság javaslata az elnökségi tagokra, illetve póttagokra. Mintegy 30 jelöltet javasoltak a résztvevők, végül is abban döntöttek, hogy bár most megválasztják az elnökséget, de majd egy későbbi időpontban választják meg soraikból az elnököt. Abban is konszenzus született, hogy négy szakmai titkár irányítja majd az operatív munkát. Az állás betöltésére pályázatot írnak ki. Az elnökség megválasztása nem volt zökkenőmentes, a tervezett déli egy óra helyett a késő délutáni órákban, csak majdnem estére sikerült végül is megválasztani az elnökséget. Tagjai lettek: Budai János, Szántó Flóra, Kozmáné Dúló Anna, Hergyán Tibor, Oroján István, Olteán Florin, Rúzsa János, Petrusán György, Be- rényi Mária, dr. Csóka István, Seres Sándor, Márk György, dr. Rotyis György, Berényi György, huczai Miklósné. Póttag lett: Netye György és Boár Andrásné. A megválasztott elnökség megtartotta első alakuló ülését, és amíg sor kerül az elnökválasztásra, az ügyek intézésére felkérték Márk Györgyöt. Béla Ottó
