Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELÜTT POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 7., SZERDA An: 4.30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ismét fellángolt a vita A Parlament elölt az 0 ártörvény — Újabb lépés a piacgazdaság felé Szokatlan látványban volt részük azoknak a járókelőknek, aHik tegnap délelőtt a Mednyánszky utcában jártak Békéscsabán. A 611-es Szakmunkásképző és Szakközépiskola másodéves villanyszerelő tanulói szakmai gyakorlatának lehettünk szemtanúi. Ágotái László szakoktató vezetésével a faoszlopos villamoshálózati munkákat gyakorolták, segítve ezzel a Démásznak az esedékessé vált karbantartási munkákban Szállodákat vegyenek! Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén — rövid ideig tartó „szünet” után — ismét teret kapott az éles, személyes sérelmeket is felhánytorgató és személyes sértéseket is osztogató politikai vita. Ennek oka az volt, h'ogy két szocialista párti képviselő, Tabajdi Csaba és Békési László napirend előtt kért szót a magyar-szovjet viszony új alapokra helyezése, illetve a következő év gazdasági és társadalmi előkészítése érdekében, a kormány és a Parlament tevékenységének ésszerűsítésére téve javaslatókat. A plénum vita nélkül döntött a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat ügyében. A gyors döntést az indokolta, Hogy valójában egyes számszaki hibákat korrigáltak. Kevésbé volt zökkenőmentes a plénum elé került többi napirendi pont megvitatása. A Tisztelt Ház még délelőtt döntött Hack Péter (SZDSZ) és Dörnbach Alajos (SZDSZ) önálló indítványáról. A képviselők még júliusban nyújtották be módosító javaslatukat, amelynek lényege az volt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságokba a parlamenti képviselőcsoportok azonos számú tagot jelölhessenek. Ügy vélték ugyanis^ hogy a mandátumok arányában felálló állandó bizottságokkal szemben a vizsgálóbizottságok esetében a tárgyilagos, elfogulatlan vizsgálódás garanciája lenne a helyek egyenlő elosztása. Az Országgyűlés a módosító indítványt rövid vita után viszonylag kis többséggel elvetette. Már a kedd délután krónikájához .tartozott, hogy Szabad György felolvasta Antall József levelét, amelyben a miniszterelnök arra kérte a képviselőcsoportók vezetőit, hogy szerdán 14 órakor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hátralévő jogalkotó munkájáról. Befejeződött az ártörvény általános vitája is, s a részletes vitát azután folytatják, hogy az illetékes bizottságok áttekintik majd a módosító javaslatokat. Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a napirend előadója kifejtette: az elkövetkezendő években a piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvéseinek középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tulajdonreformot, az ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és .középvállalatok alapítását. Meghirdetik a versenypolitikát, amely a gazdálkodókat a lehető legszélesebb körben, és a lehető legrövidebb időn. belül versenyikömyezetbe kényszeríti. Ez azzal is jár, hogy mind többen kényszerülnek majd arra: az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges jövedelmeket. A kormány felülvizsgálta a támogatások rendszerét, s a lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy más véleményékkel szemben úgy ítéli meg, hogy a kormány rövid távon képes létrehozni azokat a kereteket, amelyek megteremtik a szabad árképzés hátterét. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy az állami ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a termelésben vagy a forgalmazásban monopol szervezetek tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej, a gyógyszer, a lakbér. Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Szabó Iván (MDF), a gazdasági bizottság elnöke hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják, hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik. Az interpellációk és a kérdések sorában a legizgalmasabb kétségtelen Fodor Gábor (Fidesz) kérdése volt. A képviselő arra kért választ Boross Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta lehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az információs hivatal járművét vezethesse. A miniszter válaszában elmondta, hogy a hivatal főigazgatóját megrovásban részesítette, és hangoztatta: elvárja a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését is. A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis — mind az általános, mind a részletes vitát lezárva — megállapította, hogy a határozathozatalhoz három bizottság együttes, írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó. A plénum új bizottsági tagokat választott meg, majd 17.41-kor befejezte munkáját. Kedden délelőtt a Brit Utazási Irodák Szövetségének (ABTA) 40. közgyűlésén Budapesten, a küldöttek az európai turizmus távlataival foglalkoztak, ezen belül is az ABTA jövőjét vizsgálták az egyesült Európában. A felszólalók aggodalmuknak adtak hangot a Közel-Keleten kialakult háborús veszély miatt. Többen is hangsúlyozták: egy ilyen, kontinensünkhöz közeli „tűzfészek” visszavetheti a turizmus dinamikus fejlődését, ez pedig több európai ország ' gazdasági életére is kedvezőtlen hatással lehet. A válság egyik negatív hatásaként jelentkező olajáremél- kedés közvetett módon, de kihat az idegenforgalomra is. Szemenkár Erika, az IBUSZ vezérigazgatója adott A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület — amely néhány alapító tag kezdeményezésére nyugatnémet minta alapján 1989. december 21-én alakult a bűnözés magyarországi áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére — kedden délelőtt megnyitotta irodáját és klubját Budapesten. tájékoztatást a magyar idegenforgalom, vendéglátás, és szállodaipar kínálatáról, a fejlesztési és beruházási lehetőségekről. A hazai gyógy- turizmus az egyik fejlődőképes ágazata idegenforgalmunknak — mondotta —de talán e területen lenne legjobban szükségünk a külföldi tőkebefektetésre. Országunk gazdag gyógyvizekben, sajnos az ebben rejlő lehetőségeket nem tudjuk megfelelően kihasználni, mert kevés a jól felszerelt gyógyszállónk és gyógyfürdőnk, fejletlen az infrastruktúránk. Ismertette a kormány első privatizációs programját. Elmondotta: az első ütemben három szálloda- vállalatot — a HungarHo- telst, a Danubiust, a Pannóniát —, valamint az IBUSZ-t tervezik értékesíteni. Az egyesület fokozatosan kezdi meg működését. Először — a lehetőségekre tekintettel — Budapest V. és XIII. kerületében elkövetett bűncselekmények áldozatainak nyújtanak segítséget, majd, az országos szervezet kiépítése és az anyagi pénzügyi feltételek megteremtése után a vidéki irodák is megkezdik munkájukat. Közhasznú egyesület a közbiztonságért Román és magyar rendőrök együtt keresik a tettest Manapság már nyugodtan járhatnak át egyik országból a másikba a becsületes polgárok, ám sajnos a bűnözőknek sem szab gátat az országhatár. Sőt, külföldön még ’'“vésőé félnék a felelősség e vonástól, így különösebb lelkiiscrneret-furdálás nélkül követnek el különböző szabálysértéseket, kisebb vagy súlyosabb bűncselekményeket. A bűnmegelőzés és a tettesek felderítése minden ország rendőrségének közös érdeke. Ezért találkoztak és kötöttek szóbeli együttműködési megállapodást tegnap Békéscsabán a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői az Arad és Femes megyei rendőr-főkapitányságok vezetőivel. Mint dr. Gál László Békés megye rendőr-főkapitánya elmondta, a Magyarország és Románia közötti turistaforgalom Számottevően erősödött az utóbbi években, s ez megyénket. különösen érinti. Szólt arról, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt területünkön a bűnesetek, különösen a tulajdon ellen elkövetett cselekmények száma. A tettesek nemegyszer külföldi állampolgárok voltak. Egyre több 'a külföldiek által elkövetett közlekedési baleset is. — Közös erővel megelőzhető lenne az említett esetek egy része, s ehhez legfontosabb az információcsere — mondta a rendőr-főkapitány. — Szükség lenne például közvetlen telefonvonal kiépítésére, mely a szomszédos román és magyar megyék közt állandó kapcsolattartási lehetőséget biztosítana. Az állampolgárok tájékoztatását is jobban megszervezhetnék, s felhívhatnák figyelmüket például a híd- és útlezárásokra, vagy az eltérő közúti jelzésekre, közlekedési szabályokra. Dr. Sutka Sándor rendőr alezredes beszámolt arról, hogy az idén jó néhány kisebb bolti lopást jelentettek a megye különböző településeiről, melyet román állampolgárok követtek el. Eljárás folyik olyan tettesek ellen, akik a tanúk állítása szerint ugyancsak román állampolgárok, és lopás, köny- nyű vagy súlyos testi sértés terheli számlájukat, s többségük ismeretlen helyen tartózkodik. A tettesek felderítésében — mint mondta — számítanak a román rendőrség segítségére. A vendégek — Mihail Ci- pflica, Arad megye, valamint Viorel Oamea, Temes megye rendőr-főkapitánya — egyetértettek azzal-, hogy a három éve megszakadt kapcsolatot fel kell eleveníteni, hisz az együttműködés mindkét országban hatékonyabbá teszi a bűnüldözést. Csongrád és Békés megyei kollégáikkal a közeljövőben Romániában szeretnének találkozni, s az újabb eszmecserén már az egyes szakterületek konkrét együttműködéséről is szó lesz. G. K. Fotó: Gál Edit A 1
