Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

NÉPÚJSÁG 1990. november 3., szombat A könyvtár méltó helyszínt biztosított a komoly témához Potó: G41 Edit A kardnyelés egy vizsgálati módszer őse A tápcsatorna betegségeit gyógyítók kongresszusa Varró Vince, a neves pro­fesszor szavai az előadói pulpitusról idézik az emész­tőszervi vizsgálati módszerek fejlődését: „Az endoszkópja vizsgálati ötletére az orvosok egészen különös módon éb­redtek rá. A kardnyelőket látva, rádöbbentek, ha az a merev eszköz a szervezet megsértése nélkül mélyen bekerülhet az ember tápcsa­tornájába, miért ne juthatna hasonló merevségű orvosi vizsgálati eszköz a gyomor­ba. Ez a módszer azóta szá­mos beteg életét mentette meg a betegségek korai meg­állapításával, ma már ha­sonló jellegű műtétjével. A vizsgálati, műtéti eszköz egy­re korszerűbb, hajlékonyabb és kevésbé fájdalmat okozó.” A belgyógyászat gyomor- és bélrendszer betegségeivel foglalkozó tudós doktorok (a gasztroenterológusok) talál­koztak — elsősorban Ketet- és Délkel et-Magyarország régióiból — tegnap Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban, a Pándy Kálmán megyei kórház rendezésében szerve­zett gasztroenterológiai na­pon. A számos neves elméle­ti és gyakorlati szakember, közöttük a szegedi klinikus, dr. Karácsonyi Sándor mel­lett megyénk kórházainak szakemberei és a körzetek „Hz egészségügy gyógyító orvosainak egy ré­sze is érdeklődött a téma -ánt — bede — Szokolay Zoltán repülüútjárél „Pap János járhatná tovább a blokádokat” Pap Jánossal, Békéscsaba polgármesterével tegnapi számunkban megjelent egy interjú, melyben a polgár- mester egyebek mellett ki­fejezte azzal kapcsolatos ér­tetlenségét, hogy Szokolay Zoltán, a megyeszékhely or­szággyűlési képviselője októ­ber 27-én, szombaton — a taxisblokád idején — repülő­géppel Budapestre utazott. Nos, mint Szokolay Zoltán hozzánk eljuttatott nyilatko­zatából kiderült, a képviselő azért hagyta el Békéscsabát, mert tisztában volt azzal, „a válság csak országosan egy­ségesen, politikai úton, tár­gyalások révén oldható meg”. Távozását követően állandó telefonkapcsolatban állt a várossal, így minden­ről értesült. A teljességhez még az is hozzátartozik, hogy vasár­nap este az érdekegyeztető tárgyalások utolsó szüneté­ben a kormány az éppen ülésező és gazdasági kérdé­seket megvitató MDF-frak- ciótól kért felhatalmazást az Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott tárgyalások lezárá­sára. „Ha ezt nem adtuk vol­na meg, avagy ha nem let­tünk volna határozatképe­sek, akkor ma sincs egyez­ség, és Pap János járhatná tovább a blokádokat” — fe­jezte be nyilatkozatát a kép­viselő. (ű. 1.) ne éljen könyöradományokból” A gyulai kórház 111-as belgyógyászatának vezető fő­orvosát, dr. Libor Jánost igen szerény, tudományt és be­teget tisztelő embernek ismeri mindenki. A tápcsatorna betegségeinek felismerését szolgáló vizsgálati módszere­ket modernizálta, honosította meg osztályán, ezért nem-' régiben a kórház névadójáról, Pándy Kálmánról elne­vezett orvosi díjban részesült. — Szentetor'nyai vagyok — mondja —, Szegeden vé­geztem 1963-ban, azóta a gyulai kórházban dolgozom. 1971-től végzek gyomortükröző vizsgálatokat. 1975-ben 26 ággyal nyílt meg az osztályunk, két éve annak, hogy már 55 ágyon látunk el általános belgyógyászati felada­tokat az endoszkópos vizsgálatok, mellett. A mindinkább hajlékony, korszerű vizsgálati eszközzel a lehető legke­vesebb fájdalmat igyekszünk okozni a betegnek, és így gyors, korrekt diagnózist kapunk. Az osztályunk közepes felszereltségű. Az álmom: a videotechnika fejlesztése, a továbbképzések, a dokumentációk érdekében és hogy be­szerezhessük az endoszkópos ultrahang-vizsgálórend­szert. Az orvosi, nővéri gárda állandó képzése nélkülöz­hetetlen. Hogy mit hoz a jövő? Elénk fantáziával is nehéz elképzelni. Jó társadalombiztosítási modellre van szükség, és biztos egészségügyi finanszírozásra. Az egész­ségügy ne éljen könyöradományokból... Folytatódik a taxisháború (Folytatás az 1. oldalról) ra is ragaszkodott szemé­lyes (MDF-es) ítéletéhez: a taxisdemonstráció törvény­telen megmozdulás. Példaértékű lépés Hegedűs István, a Rádió­taxi egyik dolgozója a Ta­nya csárdánál, a Szegedi úton találkozott több társá­val együtt a Magyar De-; mokrata Fórum néhány tag­jával. A pártvezetők alku­ba kezdtek a kisiparosakkal, felajánlották nekik, hogy amennyiben megszüntetik a demonstrációt, az önkor­mányzattól egyéb (!) enged­ményekre számíthatnak. — Dr. Varga István győz­ködött bennünket — magya­rázza Hegedűs István —, szüntessük be a tömegde­monstrációt és elsőként tör­jük rneg a blokádot az or­szágban. Ezzel a lépéssel Orosháza példát mutathat a többi településnek is, erősít­ve a kormány politikáját. Az ajánlat számunkra elfo­gadhatatlan volt. Csernáczki Zoltán sze­mélyszállító kisiparos el­mondása szerint az említett MDF-elnökségi tagok ezt az ajánlatukat a város minden barikádján megismételték. Ám a taxisok hajthatatlanok voltak. Az ipartestület elnökségé­nek címzett bizalmatlansági indítványban a Gábriel- és a Rádió-taxi dolgozói a kö­vetkezőket fogalmazták meg: „A kormány drasztikus üzemanyagár-emelése elleni tiltakozási demonstráció orosházi résztvevői kérik az elnökséget, hogy Németh Bé­la ipartestületi elnököt funk­ciójából azonnali hatállyal mentse fel. Kérésünket" az­zal indokoljuk, hogy Németh Béla a békés és bejelentett demonstráció ■ alkalmával több esetben társadalmi megbízatását alárendelte po­litikai érdekeinek. Bomlaszr tó aknamunkát végzett a részt vevő kisiparosok köré­ben.” A petíciót mindkét taxis­csoport tagjai aláírásukkal erősítették meg. Az elnök­ség megtárgyalta az esetet, egyöntetűen állapították meg a „sajnálatos” tényt, hogy Németh Béla elnök úr saját .véleményétől vezérelve, a városi elöljáróság felkérésé­re tárgyalt a demonstráció résztvevőivel. Az elnökség ettől messzemenően elhatá­rolja magát. Hosszas vita után a taxisok és többek ál­tal érthetetlennek ítélt mó­don megerősítették Németh Bélát az ipartestület elnöki funkciójában. Munkások vagy munkatársak A dolognak igen nehéz a végére járni, legalábbis ab­ban az értelemben, miként keveredett a munkástanács a taxisháború kellős köze­pébe. Berkes Imre felháboro­dásában tiltakozott az MDF- önkormányzati tagok egyes csoportjának akciója ellen. Kikérte magának, hogy a munkástanácsot eszközként használják fel önös pártér­dekeik szolgálatában. Ugyan­akkor felhívta a város ve­zetőinek figyelmét, mennyi­re veszélyes ilyen feszült társadalmi légkörben még a tüzet szítani is, nemhogy terjeszteni. Szokodi Sándor, az MDF orosházi elnöke így látta: — Személyesen hívott fel tele­fonon Talapka Pál az AKG- itól, és elmondta, több mun­kástársával elítélik a taxi­sokat. Azt kérdezte tőlem, mit tegyenek, szervezzenek-e ellentüntetést, vagy felvo- nuljanak-e a városháza elé? Erre én azt válaszoltam, eszükbe ne jusson! A mun­kástanácsokról szó sem esett, csak munkásokat emlegetett a telefonáló. A Magyar Demokrata Fó­rum érintett vezetői közül dr. Varga Istvánt, Németh Bélát és Dani Józsefet kér­deztük a történtekről. Mind­hárman egyértelműen kije­lentették, megerősítve Szo­kodi Sándor véleményét, hogy sem a névvel, sem a névtelenül telefonálók nem ejtettek szót a munkástaná­csokról. Ok maguk az ásó­kapával történő erőszakos blokádfelszámolást szintén a Tanya csárdánál egy, a ta­xisokhoz csapódó ittas lo­vaskocsis fuvarozótól hal­lották. — Engem is megkerestek többen — mondja dr. Varga István — és elmondták: el­ítélik a taxisoknak az ilyen­fajta megmozdulásukat. Nem értenek egyet az úttprla- szokkal, és felajánlották, ha szükséges, tiltakozásuk jelé­ül akár hajlandóak ellentün­tetésre, akár nagygyűlésre is. Mi magunk, mármint az MDF, ellendemonstrációt nem terveztünk és nem is szerveztünk. Való igaz, hogy alkuba bocsátkoztunk a ta­xisokkal, kértük, szüntessék be a demonstrációt és tár­gyalásokat folytattunk egyéb, az önkormányzat hatásköré­be tartozó problémáik meg­oldásáról. Dani József, aki a hat ba­rikádnak szinte mindegyikén járt, megerősítette, hogy az MDF elnökségi ülést a de­monstrációval kapcsolatban nem tartott, válságstábot nem hívott össze. Az elnök­ségi tagok, illetve MDF ön- kormányzati képviselők sa­ját meggyőződésük alapján, spontán módon szerveződve jártak az úttorlaszok hely­színén. — Én úgy emlékszem — mondja Dani úr —, hogy a taxisok hajlottak volna a kompromisszumra, ha Fridi Ferenc, a vezetőjük engedte volna. De ő a budapesti uta­sításra várt és nem volt haj­landó tárgyalni, —I Nekem nincs sok hoz­záfűzni valóm a dologhoz — magyarázza Németh Bé­la. — Valóban végigjártam Kanosak Sándorral a bari­kádokat és ott mindenkinek elmondtam: szerintem az ak­ciójuk törvénytelen és vo­nuljanak le az utcáról. Saj­nálom, hogy bizalmatlansági indítványt provokáltam ki az iparostársadmtól, de he­lyesen cselekedtem. Ma is ezt állítom. Papp János Ismét zörög a haraszt... Avagy: Milyen üzlet a Thermal Invest? A BÉKÉSCSABAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET TEGNAP­ELŐTTI ÜLÉSÉN A BEJELENTÉSEK KÖZÖTT KÉT, IDŐ­BEN VÉLETLENSZERŰEN EGYMÁS MELLÉ KERÜLT ÜGYET IS TÁRGYALT. AKADT AZONBAN KÖZÖS MO­TÍVUM IS: MINDKETTŐ A THERMAL INVEST ÉS A VÁ­ROSI TANÁCS ÜZLETI KAPCSOLATÁT ÉRINTETTE. Az egyik ügyet elindító tele­faxüzenetet az ülés megkez­dése előtti percekben vette kézhez a polgármester. Nem kevesebb állt - a levélben, mint az,, hogy az önkor­mányzat fizesse meg a Pro- duktorg Szervezési Vállalat­nak 5 millió 517 ezer forin­tos tartozását. A vállalat sze­rint ez az összeg azért jár nekik, mert a tanáccsal 1989. április 19-én kötött szerző­désnek megfelelően létrehoz­ta a Thermál Invest Rt.-t. A dr. Gally Mihály által alá­írt szerződésben az áll, hogy „az egyes létrehozott társa­ságokba befektetett tőke 10 százaléka illeti meg vállala­tunkat részvényben”. A meg­állapodás egy másik pont­jában kikötött 2 millió fo­rintot a* tanács vita nélkül már korábban megküldte a Produktorgnak. A vállalat és a tanács közti kapcsolatban a szerződés szerint joghatá­lyos nyilatkozattételre és szakmai kapcsolattartásra Borbola László, akkori ta­nácselnök-helyettest, a Ther­mál Invest élnök-vezérigaz- gatóját jelölték ki. — Fizetnek-e? — kérdez­tük tegnap dr. Simon Mi­hály vb-titkárt. — Nem. El nem végzett munkáért nem fizetünk. Ami azóta történt az alaptőke ■ emelése érdekében, mindent mi csináltunk — válaszolta határozottan. A Produktorg viszont a szerződésben, foglaltakra hi­vatkozva perrel fenyegette meg a várost, önként adódik a kérdés: vajon a szerződés, vagy a Produktorg emléke­zete a rossz? A másik „örökzöld” téma a Békéscsaba, Deák Ferenc utca 2. szám alatti ingatlan sorsa. A Békés Megyei Va- gyonellenőrző Bizottság ugyanis határozatot hozott arról, hogy elutasítja az in­gatlan Thermál Invest ré­szére történő átruházásának kérelmét, mégpedig két ok­ból: elmaradt a nyilvános meghirdetés, illetve verseny- tárgyalás, továbbá a bizott­ság „Aggályosnak találta, hogy a részvénytársaság ve­zérigazgatója, mint békéscsa­bai végrehajt bizottsági tag, az 1990. III. 18—i végrehajtó bizottsági ülésen részt vett, és a részvénytársaság részé­re törtérlő értékesítést ki­mondó ... határozat megho­zatala előtt a vevő érdeké­ben a testület előtt felszó­lalt.” Játsszunk a számokkal! A földhivatal elhelyezése érde­kében ezért az épületért 15 milliót ígértek a városnak, a Thermál Invest viszont 20 millió forintot fizetett. Igen- ám, de a megyei földhivatal gondjának megoldása esetén a megyei tahács elállt volna közel 5 millió forintos köve­telésétől, amelyet az épület használata során fektetett az ingatlanba. (Igaz, az esetle­ges használati díj elmaradá­sáról nem esett szó. Az effé­le ügyek kibogozása viszont feltehetően tengeri kígyó el­indítását eredményezné.) Az­az, talán nem is olyan nagy a két vételár közötti különb­ség, ha a városra gyakorolt hatást nézzük. A Thermál Invest 5 mil­liót már átutalt, amit a bé­késcsabai tanács el is köl­tött. Ez most visszajár. De ki fizesse rrteg azt a 3 mil­liót, amelyet a részvénytár­saság az elmúlt hónapokban fektetett be a Deák utcai épületbe? S vajon annak tu­data, hogy a vagyonellenőr- ző bizottság még nem szen­tesítette az üzletet, feljogo­síthatta-e a Thermál Inves- tet a házzal kapcsolatban bármiféle beruházás meg­kezdésére? A vételárból 10 millió fo­rint váltó formájában a ta­nácsnál fekszik. Szerencsére beváltatlanul, így azt mara­déktalanul visszaküldhetik a Thermál Investnek. S mi lesz az épület további sor­sa? A képviselő-testület úgy döntött, hogy szakértővel új­raértékeltetik, s az így ki­jött áron országos pályázat­tal meghirdetik eladását. A vevőről pedig a testület dönthet, akár a Thermál In­vest javára is. Ennyi a bizonyítvány. Nyil­vánvalónak látszik, hogy a magyarázatokra sem kell sokáig várnunk. Kiss A. János II Csepel flutó nem cáfol, de nekik is tartoznak A hírrel kapcsolatban, hogy a Rába nem szállít mo­torokat és futóműveket a Csepel Autónak, Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár vezérigazgatója elmondta: a Rába és mások jogos köve­telését nem vitatják, soha nem is vitatták. Való igaz, hogy a Csepel Autó jelenleg 450 millió forinttal, körülbe­lül ötheti szállítás értékével tartozik a Rábának. Azt is hozzátette azonban, hogy a Csepel Autógyár azért nem tud fizetni, mert nekik is tartozik az Iikarus, jelenleg 1,5 milliárd forinttal. Hozzátette még: tavasz óta semmi sem változott. A vállalatok körbetart ózn ak egymásnak, hol több, hol ke­vesebb pénzzel. Ez az egy­másra épülő járműipari ver­tikumban senkinek serr\ jó, felesleges indulatokat ger­jeszt. A vertikumban dolgo­zó vállalatok egy éve élnek együtt ezzel a súlyos prob­lémával, de eddig éppen a járműipari vertikum fenn­tartása érdekében még min­dig sikerült kompromisszu­mot kötni. Lukácsi Gábor reméli, hogy most is találnak megoldást. A Rába követelé­sét azonban, hogy a teljes tartozás kifizetése után nyolcnaponként számolj a­nak-el egymással, a jelenle­gi helyzetben lehetetlennek tartja. Hangsúlyozta: a Cse­pel Autó azonnal fizet, amint az Ikarustól befolyik a pén­ze, illetve ha afz autógyár hitelt kap. A Csepel Autógyárban egyébként működnek a jár- műszerelő-szalagok, az ud­varon 175 alváz áll, ezeket továbbítják az Ikarusnak. A szerelőszalag dolgozóit al­katrészgyártásra és egyéb te­rületre csoportosították át, és addig tudnak nekik mun­kát adni, amíg az anyag­készletekből futja. Hozzá­tette: más szállítók is késve kapják meg a fizetségüket, és sok esetben ez nem öt hetet, hanem két hónapot is igénybe vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom