Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-22 / 274. szám
1990. november 22., csütörtök o fl határ nem akadály Rendőrségi szakemberek Aradról Forródrót * Ujjlenyomatcsere * „Ismerősök” a KGST-piacon A bűnözők ma már köny- nyedén átlépik a határokat. Vajon miért ne tehetnék meg ugyanezt a rendőrök? Hisz növekszik a nemzetközi bűnözés, szegyre gyakoribb a több országot érintő bűncselekmény. Megyénk jópár kilométeren határos Romániával, s köztudottan igen jelentős az onnan ide, s az innen oda utazó állampolgárok száma. Az utóbbi években megnövekedett határforgalom nem csak a kereskedelemben, de a rendőri munkában is érezteti hatását. Ezért határozták el nemrég Arad és Békés megye rendőr-főkapitányai, hogy a jövőben együttműködnek a bűnmegelőzés, a bűnügyek felderítése terén. A főkapitányok találkozóját követte a szakemberek tapasztalatcseréje. Kedden és szerdán Békéscsabán a megyei rendőr-főkapitányságon fogadhatták Maghici loan századost, az Arad megyei rendőrség bűnügyi osztály- vezetőjét, és Halja Iosif őrnagyot, a közlekedési osztály vezetőjét. A protokollt mellőzve például arról tárgyaltak a szakemberek, mit tehetnének közösen az emberölés, rablás, kábítószercsempészet megelőzésére, illetve a már elkövetett súlyos bűncselekmények felderítése érdekében? Szerencsére ilyesmi ritkán történik megyénkben, ám jóval gyakrabban fordul elő román állampolgárok által elkövetett kisebb-nagyobb értékű lopás. Ha tetten érik' a tolvajt, elkobozzák a lopott holmit, s megvonják a tartózkodási engedélyt. Jó, ha ezekről az esetekről tudomást szereznek a határ másik oldalán is, hisz gyakran visszaeső bűnösökről van szó, akikre ajánlatos odafigyelni. Bár Arad és Békéscsaba közt igazán nem nagy a távolság, s könnyen megold-' ható a rendőrök „határtalálkozója”, nagy szükség lenne egy közvetlen telefonvonalra. Tervezik az ujjnyom- nyilvántartások cseréjét, és együttműködnek majd az eltűnt személyek felkutatásában, a nagy értékű lopások felderítésében is. A balesetmegelőzés érdekében a határt átlépőiket az eddiginél alaposabban tájékoztatják a másik ország közlekedési szabályairól. A román vendégek ellátogattak a csabai „KGST-pi- acra” és a vasútállomásra Mint mondták, jó néhány „ismerőssel” találkoztak, s szemtanúi lehettek olyan cselekményeknek, melyek a romániai törvények szerint büntetendők. Minderre itt is, ott is jobban figyelnek ezután. ’ g. k. Az Országos Takarékpénztárnál A Vegyépszer Rt. CsötttM a betétállomány ‘^ítj| Az Országos Takarékpénztártól kapott tájékoztatás szeririt a Lakossági betétállomány október 31-én 207,2 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint január 1-jén. A lakáscélú megtakarítások ösz- szege valamivel meghaladta a 16,1 milliárd forintot, ez 2,1 milliárddal maradt alatta az év eleji összegnek. Az egyéb betétformákban elhelyezett mintegy 191 milliárd forint is 19,3 milliárddal csökkent 10 hónap alatt. Az értékpapírok forgalma viszont jelentősen nőtt; jelenleg már 13 milliárd forintértékű letéti jegy és 3,5 milliárd forint értékű pénztárjegy van a lakosság birtokában. A forgalmazott letéti jegyek értéke az év eleje óta csaknem duplájára növekedett. Pénztárjegyet ebben az esztendőben adtak ki először. Ugyancsak duplájára növekedett a devizabetétek állománya, s jelenleg már megközelíti a 60. milliárd forintot. A növekménye január óta 25,3 milliárd forint. A változó — jelenleg 21,5 százalékos — kamatozású hitelállomány az OTP-nél október 31-én meghaladta a 49 milliárd forintot, ez 20,4 milliárd forinttal több, mint az év elején volt. A kedvezményes kamatozású hitelek állománya jelentősen csökkent, az október 31-én nyilvántartott ösz- szeg mintegy 216 milliárd forint, 17,2 milliárddal kevesebb, mint január elsején. Ennek a fajta hitelnek a folyósítását az OTP megszüntette. Mivel jelentős engedményeket ad azoknak, akik egy összegben törlesztenek, sokan éltek is ezzel a lehetőséggel az év eleje óta. Közép- és rövid lejáratú kölcsönöket 15,6 milliárd forint értékben folyósított az OTP, s az év eleje óta ez az összeg 1,8 milliárddal nagyobb, mint az előző esztendő azonos időszakában. Szerdán Budapesten aláírták az Esztergomiban létesítendő Suzuki autó-össze- szerelő üzem építési munkáira vonatkozó fővállalkozói szerződést. Az okmányokat a magyarországi gépkocsigyártás előkészítésére alakult Autőkonszem Rt. és a beruházást fővállalkozásban bonyolító Vegyépszer Rt. képviselői írták alá, míg a japán Suzuki és a C. Itah cégek képviselői ellenjegyezték. Erre azért volt szükség, mert a szerződést egy később megalakuló magyar— japán vegyes vállalat veszi át. Ez a társaság birtokolja és üzemelteti majd az autógyárat. A szerdán aláírt szerződés szerint mintegy 2,4 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. Az elképzelés szerint 1992 őszére nemcsak az épületet adják át, hanem befejeződik a technológiai szerelés is. A próbaüzem még 1992 nyarán megkezdődik, hogy a Swift típusú kocsik sorozatgyártása őszre beindulhasson. A tervek szerint Esztergomban évente 50 ezer autót szerelnek majd össze. LENIN UTCA Akár „Gyomába is endrődhetnénk” annak, ki tanácsolt egykoron ily bölcs megoldást. De minek megbolygatni egy város leik! nyugalmát? Fotó: Kovács Erzsébet Hajléktalanok, ingyenkonyhák, szociális válság Interjúnk Lakner Zoltán kormánybiztossal (Folytatás az 1. oldalról) hajléktalanság. Elsősorban a nagyvárosokban tömeges gond ez. — Állandóan „újratermelődik” ez a réteg. Hogyan határozzák meg a hajléktalanság fogalmát? .— Űjra kell fogalmazni, hiszen állandóan változó összetételű embercsoportról van szó. A rendszerváltás kísérő jelensége, hogy államilag támogatott gazdaságtalan vállalatok sora csődbe jut, dolgozóik munkanélküliek lesznek. Sokan a munkásszállókból kerülnek _ az utcára, mögöttük hosszú évek óta fellazult a családi háttér. Nincs hová menniük. A válások tömegeinél. a gyerekekkel együtt a lakás is az asszonyoké marad, sok férfi lesz így hajléktalan. Aki egy hétig az utcán él, piszkos lesz, nteítán beteg, leépül, iszik, elveszti a tartásét, az önsegítő képességét. Kilátástalan helyzetbe kerül. A nagykorúvá lett állami gondozottak égy része lakás- és munkanélküli. Sokan szabadultak börtönökből az utóbbi időben amnesztiával, család mögöttük sem áll. Többen, főleg fiatalok életformaként, a szabadság szabados értelmezéseként választják a hajléktalanságot, ők a segítséget sem fogadják el. A Népjóléti Minisztériumnak nem feladata a külföldi állampolgárokká^ /aló törődés, de ők is a hajléktalanok számát szaporítják. Mindenféle náció van közöttük, főleg romániai cigány, de török, arab, afrikai, a Szovjetunióból menekült egyaránt akad. — Mi történt- az egy évvel ezelőtti, Déli pályaudvarbeli demonstráció óta? Ellentmondásos érzelmeket váltott ki Nagy Bandó András ténykedése a hajléktalanok felkarolására, az ő tapasztalatait hasznosítják-e? — Akkor döbbent rá aiz ország először, hogy ez a gond mennyire nyomasztó.. Nagy Bandóval egyeztettünk, rengeteget dolgozott ezért az ügyért, most már polgár- mesterként ténykedik. A hajléktalanságot csak rendszerben lehet kezelni. Abban az illúzióban ne ringassuk magunkat, hogy egykettőre rendezni tudjuk a hajlékialan- és szegényügyet. Szeptember 17-én, már a MÁV-Val kellett tárgyalnom, kérnem, hogy halasszák el a pályaudvarok bezárását. Nyilvánvalóan nem az ő feladatuk a hajléktalankérdés megoldása. Két hetet kaptam tőlük, szakmai műhelyt alakítottunk, tárgyaltunk, szerveztünk, gyakorlat és előzetes tapasztalatok nél- ■ kül. Gondozó szociális munkásokat irányítottunk az állomásokra, akiik sürgősen kiválogatták az öregeket és a betegeket. A kórházakban helyet biztosítottak számukra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat érdemeként, minisztériumi segítséggel, Óbu- . dán 60 embert tudtunk elhelyezni. Űjra kértük a MÁV-ot, szakaszos pályaudvarzárást vállaljanak. Október 19-én a legproblémásabb helyen, Budapesten, a Keleti Pályaudvaron megnyílt Kelet-Közép-Európa első pályaudvari szociális missziója. Ez a Vöröskereszt szervezésében alakult információs iroda, a költségeket . mi fizetjük, a MÁV kedvezményeket nyújt. Itt a rászorulóknak meleg teát, zsíros kenyeret, ruhasegélyt osztanak. Szállás- és munkahely- keresésre, orvosi szolgálatra is vállalkoznak. Következő lépésként október 31-én egy kiürített laktanyában hajthatta álomra a fejét 200 ember. Pár nappal később ingyenkonyha nyílt Budapesten, november 5-én Klapka György azonos nevű dédunokája magánszociális kezdeményezésként alapított népkonyhát. A fővárosban további átmeneti szállásokat, mozgó ingyenkonyhákat próbálunk létrehozni. Ezek a konyhák nyitottak, az ebédjegyet szociális munkások osztják, a rászorultság alapján. Sajnos, az igények sokkal nagyobbak; mint a lehetőségeink. — A hajléktalanügy rendezése meglehetősen fővárosközpontúnak tűnik. Mi lesz a vidékiekkel? — Semmiképpen nem gondoljuk, hogy ez csak bu- *da pesti probléma. Létezik egy országos felmérés, bár az adatok nem igazán megbízhatóak, állandóan változnak. Eszerint Magyarországon a hajléktalanok száma 20-30 ezerre tehető, Budapesten 8-10 ezren vannak. Sokan meghúzódnak különböző lakásokban, szívességi alapon napokra, hetekre, előfordul, hogy hat négyzetméteren 15-en élnek. Országos céltámogatásként 32,millió forintot kaptunk ebben az évben. Ebből vidéken is épülnek: átmeneti szállások. Békéscsabán — errefelé vezetett az első vidéki utam — ugyancsak láttuk a hajléktalanok házát. — Mit terveznek az elkövetkezendő hónapokban? — A rendszerszerű megoldáshoz jogszabályi feltételek szükségesek. Döntő, hogy a Parlament fogalmazza meg a hajléktalantörvényt. A helyi önkormányzatokra hárul a megoldás, ez létérdekük, de állami támogatás nélkül nem boldogulnak, Az emberek tömegei nagy ellenérzés- sel viseltetnek a hajléktalanok iránt. Azonosítják őket a bűnözőkkel. A hajléktalanoktól nem akkor kell félni, ha foglalkoznak velük, ha munkába állítják őket, hanem akkor, ha az utcán maradnak. Akkor bizony még többen bűnözők lehetnek belőlük. Jó példa, hogy a két hete működő, 200 személyes hajléktalanszálló lakóinak egyhairmada már talált magának munkát. Ez bennünket igazol. Bede Zsóka Pályázók az Ikarus ás a Csepel Rutágyár átalakítására Holnap megalakul a Magyar logász Egylet megyei szervezete Egységes érdekképviselettel a jogélet fejlődéséért A Szanáló Szervezet szerdán bontotta fel azokat a pályázatokat, amelyek a járműipar * átalakítására kiírt tenderre érkeztek be. Rédei László, a Szanáló Szervezet igazgatója elmond otta; a legnagyobb járműgyártó cégek — a Mercedes Benz, a DAF, az IVECO, a MAN, a Renault — csak szándéknyilatkozatot küldtek, amelyben felajánlották az együttműködési szándékukat a két vállalat tavátroélésének biztosítása érdekében. Részletes pályázatot azonban nem dolgoztak ki. Végül is összesen 4 pályázat érkezett be a Szanáló Szervezethez. A Pénzügykutató Rt. a Technoimpex Rt.- vel közösen pályázott. Ugyancsak eljuttatta ajánlatát az USA-béli AMF Industries Inc. nemzetközi befektető társaság is. Pályázott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint több szovjet vállalatból álló konzorcium közösen a torinói CEIC Holding Rt.-vel. A Szanáló Szervezet december 20-áig dönt arról, hogy a pályázatok közül melyik a legjobb. A magyar jogászok egy esztendeje döntöttek úgy, hogy .— a társadalmi átalakulással összhangban — hatékony, általános érdekeket képviselő szervezetet hoznak létre. Első lépésként megszüntették a Magyar Jogász Szövetséget, s a tagság folyamatosságának elismerése mellett életre hívták a Magyar Jogász Egyletet. Fél évvel később új alapszabályt is alkottak, deklarálva egyebek mellett a különböző szakterületeken dolgozók szakmai-tudómén yo6 együttműködésének előmozdítását. Az egylet megyei alakuló közgyűlésén, holnap délelőtt fél 1 Ónkor, a megyei tanács székhazában vezetőség- és küldöttválasztásra várják mindazokat, akik fontosnak, időszerűnek tartják a magyar jogélet fejlődését. Számítanak az államigazgatási főiskolások és az egyetemi hallgatók részvételére is, s mindazokra, akik a volt szövetség tagjaként vagy' valamelyik társult szervezetként (kamara, tagozat egyesület) csatlakoznak az egylethez. Dr. Tóthné dr. Baumann Iréntől, a volt szövetség gazdasági vezetőjétől megtudtuk, hogy - a megyében dolgozó négyszáz jogász érdekképviseletét eddig különböző szervezetek látták el. * Mindamellett, hogy ezekben — a jogászi munka hasonlósága miatt .— számtalan átfedés volt, nem tudtak igazán egységes, ütőképes érdekképviseletet teremteni. A mostani átálakulással tob- bek közt ezt a szétforgácso- lódást is megszüntetnék. A legfontosabb cél pedig: elindulni azon az úton, amelyen visszaszerezhetik a jogászi hivatás társadalmi rangját, értékét, megbecsülését. (1. e.)