Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-19 / 271. szám
1990, november 19., hétfő fl pártok cserbenhagyták a munkásokat? Tőkecsalogató érdekvédelem latok, kft.-k, részvénytársaíFolytatás az 1. oldalról) pénteki, az orosházi munkástanácsok nehéz helyzetével foglalkozó cikkét — keményebben fogalmazott. Meglátása szerint ugyanis munkahelyén, az NKFV kardoskúti üzeménél a vezetők- szabályosan becsapják adói-, gozókat, s hiába kértek vizsgálatot az igazgató ellen, nagyon úgy néz ki, hogy a Végvári-ügyhöz hasonlóan az olajipari munkásokból is vádlottak lesznek. Elkeseredett hangon jelentette be: „A mai napig nem kaptunk helyiséget Orosháza önkormányzatától!” Nagy Zoltán, az OVMT alelrföke a radikális cselekvés szükségességére hívta fel a figyelmet, mert mint mondotta, olyan időket élünk, amikor csak a demonstrációkban és a szolidaritási akciókban lehet bízni. A vállalati vezetők nagy része a kormány és a pártok által melegített langyos vízben lubickol, a munkások meg a parton állnak. Szabó János, a Gyomaendrő- di Hőtechnikai és Gépipari Vállalat munkástanácsának egykori 'elnöke már munka- nélküliként számolt be arról, hogy a 160 főt foglalkoztató ipari üzemnél — melynél Rákosi Mátyást megszégyenítő besúgóhálózatot épített ki az igazgató — közönséges terrorisztikus diktatúra uralkodik. A délutánba nyúló tanácskozáson. Pap p István (Független Rendőr-szakszervezet, Békéscsaba) a belülről való megújulás fontosságára hívta fel a figyelmet, a Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége megyei szervezete nevében pedig Jenei Bálint biztosította támogatásáról a születőben lévő, országos viszonylatban is minden bizonnyal egyedülálló kezdeményezést. A gyűlés végén a munkástanácsok és érdekképviseleti szervezetek jelenlévő képviselői megalakították a Békés Megyei -Munkavállalók Érdekvédelmi Szövetségét, melynek megbízott ügyvivőivé Berkes Imrét, Bánhunyadi Róbertét (BHG 8. *sz. békéscsabai gyára munkástanácsának elnöke) és Kriskáné Szabó-Pap Krisztinát választották. Dányi László (Folytatás az 1. oldalról) ge, Ábrahám György (a Békés Megyei Élésker Vállalat igazgatója) keserűen ecsetelte az előprivatizációs törvény hiányosságait. — Nincs kidolgozva az üzletek forgalmi értéke, és várható haszna, így a lényeges gazdasági ismeretek hiányában nem lehet felelősen dönteni a privatizációról. Az ön. kormányzati tulajdonban lé. vő üzleteknél, illetve a bérelt boltoknál nem lehet tudni, hogy a használati jogot a rendelet bevonja-e a privatizációs körbe, és hogyan. Békés megyében nincs tőkemozgás. A külföldi vállalkozók is csak a tulajdonjogért hajlandók befektetni, az üzemeltetési jogért nem. ’ Dr. Megyeri Zsolt, a BÁG gazdasági igazgatója felvetette, hogy a privatizáció kérdését valamennyi gazdálkodó szervezetre egységesen kellene rendezni, nem külön a föld és a kereskedelem vonatkozásában. Kifogásolta, hogy az alacsony hatékonyságú üzemekkel indítják a privatizációt, nem pedig a legjobbakkal. A csőd szélére jutott vállalatok nem fogják az országot kivezetni a bajból. Bodzás Lajos a privatizáció menetére — mint a kormány mellett működő gazdasági bizottság tagja —, egy javaslatot tett. Ezek szerint a nem megyei központú vállalatok üzemegységei először próbáljanak meg önállósulni az anyavállalattól. Ezután kezdődhet el a külföldi tőke bevonásával a vegyes vállaságok létrehozása. Dr. Ugrat András, a DGK elnöke kijelentette, a megyei szekció a privatizáló vállalatoknak azzal lesz segítségére, hogy menedzserklubot hoz létre, a pénzügyi, kormányzati és környezetvédelmi kérdések megtárgyalására. Felveszik a kapcsolatot a külföldi gazr dasági kamarákkal is, és még export-import üzletek közvetítésétől sem riadnak vissza. A levezető elnök végezetül bejelentette, hogy a gazdasági kamata a név megváltozásával újjáalakul. Kérte a megye szervezeteit, hogy a területi és szakmai szövetségben külön-külön kérjék felvételüket. Gera Mária Szándéknyilatkozat A Békés megyei munkavállalói érdek- képviseleti szervek képviselői — felismerve a háromoldalú demokratikus érdek- egyeztetés szükségességét — mai napon megtartott alakuló ülésükön úgy határoztak, hogy létrehozzák a megyei munka- vállalói. érdekképviseletek szövetségét. Szövetségük megalakulásával kezdeményezik, hogy a makroszintű, háromoldalú érdekegyeztetés már megvalósult módján és ahhoz illeszkedő formában létrehozzák a megyei, érdekegyeztető tanácsot. Ezért szövetségünk felhívja a munkáltatókat, hogy hasonló módon alakítsák ki isaját érdekképviseleti szervezetüket. Egyben felkéri a megyei közgyűlést, hogy jelöljék ki az önkormányzati érdekeket kellő jogkörrel képviselni hivatott delegáltjait, hogy a háromoldalú megyei szintű érdekegyeztető tanács mielőbb létrejöhessen, és — az- Országos Érdekegyeztető Tanács tevékenységéhez kapcsolódva — megkezdhesse érdemi munkáját. A Békés Megyei Munkavállalók Érdek- védelmi Szövetsége megalakulását a mai nappal kinyilvánítja, és megkezdi munkáját. Az iroda címe: Békéscsaba, Tanács- köztársaság útja 12., telefon: (66) 24-155. Megválasztott és megbízott ügyvivők: Berkes Imre, Bánhunyadi Róbert, Kriskáné Szaibó-Pap Krisztina. A szövetség megbízott képviselőin keresztül kapcsolatot tart és teremt. Egyben felhívja a csatlakozni kívánó érdekvédelmi szervezeteket, hogy együttműködési szándékukat szövetségünkhöz mielőbb juttassák el. A szövetség következő ülését 1990. december 1-jén 9 órakor tartja az irodában. Gyomaendrőd, 1990. november 17. Békés Megyei Munkavállalók Érdekvédelmi Szövetsége Önkormányzati szövetség alakult a helyhatóságokért A Budapesti Műszaki Egyetem előadótermében összegyűlt önkormányzati vezetők vasárnap kimondták a iMagyar ön- kormányzatok és önkormányzati Képviselők Szövetsége megalakítását. A szövetség elsősorban az egyes önkormányzatok érdekeinek országos megjelenítését vállalja, ha szükséges, a központi állami szervek eUené- ben is. Együttműködést kíván kialakítani az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal, a kormánnyal, a központi köz- igazgatással. Javaslatot tesz bizonyos jogalkotásra, Uletve véleményezi a jogszabályokat, állami döntéseket. A szövetség tervezi egy központi információs rendszer kiépítését, részt vesz a képzésben, továbbképzésben, tapasztalatcseréket szervez, szakmai tanácsadást nyújt. A szövetségbe belépő valamennyi önkormányzatot egyenlő Jogok illetik meg. Önkormányzati mesék \ ' a magas lóról, a polgármesternőről és a helyi kábeltévéről Az új képviselő-testületek asztalain ma még kenyér helyett csupán a hatalmat szeletelik apróbb-nagyobb karéjokra. A pártok patikamérlegen ellenőrzik, hogy a megszerzett voksok ellenében jussukká lesz-e a járandóságuk. Erről az asztalról néhány morzsa le-legurul. Belőlük gyűjtögettünk zsákunkba néhány — ha nem is vidám, inkább csak nevetésre ingerlő — esetet. o A képviselő-testület utasította a pénzügyi szakigazgatási szervet, hogy következő ülésére készítsen tájékoztatót a település pénzügyi helyzetéről. Amikor ennek az anyagnak a tárgyalásához kezdtek, kezében az írásos anyaggal a jogvégzett, tiszteletdíjas alpolgármester — valamilyen mennyei magas- óságból — kinyilatkoztatta, hogy „a tájékoztató alkalmatlan, mert nem értem, ami benne van”. Szerencsére vége az egypártrendszer- nek, így egy másik párt képviselője máris replikázhatott: „Attól, hogy nem érti, mit tartalmaz a tájékoztató, akár jó is lehet. Menedzserként elmondhatom: igenis megfelelő.”' Mások azt ajánlgatták a leforrázott tamáskodónak, hogy amihez nem ért, ahhoz esetleg fogadjon fel egy szakértőt. (Vagy esetleg szálljon le a magas lóról.) o Az egyik képviselőnő, aki — alighanem jogosan — rrfaga is amellett agitált még nemrégen, hogy települése országgyűlési képviselőjét visz- sza kell hívni, mert „csak ül a Parlamentben, s nem szólal fel soha”, a délután négykor elkezdődött ülés hatodik órájában felpattant a helyéről. Be- vagy kijelentette: sajnálja, de máskor szervezzék úgy a képviselő- testület ülését, hogy ennél hamarabb véget érjen, mert ő bizony reggel óta semmit nem evett. Ezzel szedte is sátorfáját, s hazavágtatott. Rossz néven sem vehette senki: néhány hete B. P. Á. miniszter úr maga is azzal igyekezett könnyíteni szorult helyzetén, hogy rávilágított: az embernek biológiai szükségletei is vannak. Csak erre való hivatkozással be ne vezessék a szükségállapotot... o Polgármesterékkel esett meg a dolog. A férj • a település első embere lett. A második ülésen — amikor Apa először ülnökölt — örömmel láttuk az érdeklődők sorában feleségét is. (Onnan az ismeretség, hogy egy-két nappal korábban a nej egy tárgyalás kellős közepén berobbant a polgármesteri irodába, s fesztelenül helyet foglalva, szinte azt sugallta: vége az audenciának.) Visszatérve az ülésre, késő délután egy kézitáskás kislány, még később egy hátitáskás fiúcska talált édesanyjára a tanácsteremben. Csaknem együtt volt már a család. Éppen elandalodni készültem e családi idill láttán, amikor egy hozzászóló hangja térített magamhoz. A polgár- mesternéé. o A városi televízió szerkesztője az elsőhöz képest kevésbé jelentős második önkormányzati testületi ülést nem kívánta rögzíttetni. Arra gondolt, hogy másnap néhány városatya majdcsak elmeséli a kamera előtt, hogy miről esett szó. Két párt elnöke viszont — koalícióban — úgy döntött, hogy a testület jelentőségét fel nem ismerő, sértésszámba menő döntést nem hagyhatja any- nyiban. A szerkesztőt megkerülve, megegyeztek a stábbal, a műsor — elnézést: az ülés — videoszalagra rögzítésében. Hat-hét órán át négy vakító lámpa fényében izzadt, hunyorgott a testület. A vita hevében megfeledkezhettek a két kameráról, mivel egy ártalmatlannak tűnő személyi ügyben az érintettet bíráló vélemények is elhangzottak. E „mulasztás” kiigazítására valaki azt javasolta: döntsön a testület úgy, hogy az ominózus részt lejátszás előtt ki kell vágni a felvételből. A helyi tévé porig alázott szerkesztője azon nyomban bejelentette lemondási szándékát. Az egyik pártvezető felpattant: „Én és a polgármester úr vállaljuk a felelősséget.” Majd hozzátette, hogy „megfelelően vágott anyag kerülhet a képernyőre”.* Ha minden igaz, néhány' pironkodó hozzászólás után sem semmisítették meg a határozatot. Ha valakiben most megmoccanna a kisördög, hogy ez nem más, mint cenzúra, lehűténém. Ez egyszerűen röhej. o Végül egy egyáltalán nem mesébe illő idézet az Orosházi Napló november 1-jei számából: „Pontosítás. Lapunk legutóbbi, október 25—i számának első oldalán Átadták a megbízóleveleket címmel tudósítottunk a hely- hatósági választásokon megválasztott képviselők megbízólevél-átadásáról. A cikkből a szerző hibájából kimaradt, hogy Varga Zoltán ország- gyűlési képviselő az ünnepségen a Parlament nevében köszöntötte a megválasztott képviselőket, s kívánt jó munkát, erőt, egészséget felelősségteljes tevékenységükhöz. Elnézést kérünk.” Kiss A. János Kádár Péter Kmerikában Senki sem húz ki bennünket a bajbál (Folytatás az 1. oldalról) egy kicsit nálunk is stabilizálódik, megszűnik a mes-_ terségesen szított vészhangulat. — Meglátása szerint várhatunk-e kormánysegélyt az USA-tól? — Nem azért nem számíthatunk arra, hogy kapunk, mert deficites az amerikai költségvetés, és most az öböl-válság megoldása az elsődleges a számukra, hanem azért, mert csak akkor segítenek, ha látják, elindultunk a felfelé vezető úton. — Mint annak idején Délkelet-Ázsióban a „kis tigrisek”? — Pontosan. Amíg nem bizonyítunk, addig csak a magáncégek tőkebefektetéseiben reménykedhetünk. Egyszóval dőreség abban bízni, hogy majd valaki kihúz bennünket a bajból. Colorado államból való visszatértünket követően egyébként New Yorkban, Demokrácia címmel, konferenciát tartottak, amely a nyugat-európai integráció kérdései mellett a Kelet-Európábán előállt, új helyzettel is foglalkozott. És, sajnos, el kell ismerni, hogy bár nagy rokonszenv kíséri csendes forradalmunkat, a cseheknek és a lengyeleknek odakint jobb a sajtójuk. — Mit gondol, mi lehet ennek az oka? — Az USA-ban még mindig érezni lehet világháborús „szerepléseink” negatív megítélését. Dányi Lásjjij Lfto mi/antibn, TUbT láthatok jó programokat, láthatok jó számítógépeket, nyerhetek egy menedzserkalkulátort, Ihatok egy ja kávét. Jöjjön el Ön is a által rendezett szakmai napra ! Időpont: 1990. november 22-én 10 óra Helyszín : Békéscsaba, Szigligeti u. 6. II. emeleti tárgyaló További információkkal készséggel állunk rendelkezésére az alábbi címeken : \ SZOFTVER: HUNORG KFT 5600, Békéscsaba Szigligeti u. 6. Tel.:66/21—455/71 HARDVER: PROFESSZIÓNÁL KFT 5600, Békéscsabai Tanácsközt. u.75 Tel.:66/28-584
