Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

NÉPÚJSÁG 1990. november 14., szerda Mindenki erről beszél, de legalábbis sokan Úri huncutság? Űri huncutság — mond­ják vidéki polgárok és pa­rasztemberek, ha a földtör­vényt hozzák szóba előttük. Előbb sokan lelkesedtek, má­sok, vélhetően nem keveseb­ben búslakodtak ki-ki a sa­ját fölfogása és érdeke sze­rint. Később a földtörvény­tervezet a lelkesedők indu­latait erősítette, ma már nem. Voltaképpen nekik van igazuk, hiszen a parasztem­ber ért a földhöz, izzad mű­velése közben, de képtelen eligazodni a jogi és politi­kai furfangok között. Lehet­ne mondani, mindenki tegye a dolgát, a politikus is, meg a paraszt is. Csakhogy a paragrafusok közötti járat­lanság nem jelent együgyű- séget, a földművelő ember Is igyekszik követni a po­litikai csavarokat, s türelem­mel várja, míg azok kiegye­nesednek, s számára is ért­hetővé válnak. A várakozási viszont a föld tűri nehezen, hiszen az művelést, trágyát, vetőmagot vár, hogy rendel­tetésszerűen „működhessék". Ügy tűnik, a politikusok szava erőteljesebb a termé­szet törvényeinél. A kisgaz­dák harsány választási pro­pagandájukban rehabilitá­lást, földosztást ígértek ta­vasszal, s vélhetően ennek is köszönhetik a rájuk vokso­lók szavazatainak jelentős részét. Programjuk nem egyezett a nagyobb pártoké­val, sokan támadták az 1947- es tulajdoni viszonyokra épí­tett földtörvénytervezetükot. A kormánykoalíció igyeke­zett az egyetértés látszatát kelteni, s egy tanácskozáson megálilaipodtaik a leginkább vitatott kérdésekben. A kis­gazdák engedtek, s ettől kezdve a földtörvénytervezet nem az övék; a kormányé. Telt-múlt az idő, a po­litikusok csatároztak, a pa­rasztemberek egykedvűen dolgoztak; s október élőjén az Alkotmánybíróság dön­tött. Alkotmányellenesnek minősítették a kormány földtörvénytervezetét, arra hivatkozva, hogy „egyes sze­mélyek volt tulajdonát — aszerint, hogy mi volt a tu­lajdon tárgya — reprivati­zálják, másokat viszont nem”. A földtörvény ellen drukkolok megkapták a vár­va várt nemet. A kisgazdák sem voltak restek, már más­nap közleményben tették közzé saját értelmezésű ál­lásfoglalásukat. Eszerint „ez Alkotmánybíróság határoza­ta kizárólag a jogilag hibát­lan állami, illetve szövetke­zeti tulajdont kívánja alkot­mányjogi védelemben része­síteni, ilyen védelem tehát a nem alkotmányos úton szerzett tulajdont nem illeti meg”. Tudvalevő, hogy a pártállam erőszakos szövet­kezetesítését, az így szerzett tulajdont nem tekintik al­kotmányos útnak és vagyon­nak. Itt tartott a fordulatokban nem szűkölködő földvita, amikor kérges kezű, de éles eszű parasztemberek úri huncutságnak minősítették a mögöttük és róluk szóló po- litizálgatást. S hogy igazuk bizonyos legyen, a koalíciós pártok zárt ajtók mögött új­rakezdték a tanácskozást a földtörvényről. Nem kétséges, hogy okos szakértők, a nemzetért lán­goló honatyák ráncos hom­lokkal és lefegyverző érvek­kel vitáznak a magyar pa­rasztság sorsának jobbra for­dításáért. Nem vitatható, hogy a kormány privatizá­ciós programja, s ennek ré­szeként a földtörvény kidol­gozása időigényes, a kapko­dás, a felületesség évtizedek­re rossz irányba fordíthatja a mezőgazdaság amúgy is kátyúban vergődő szederét. De nem hiheti senki, hogy tárgyalóasztal mellett érvel­ve megváltoztathatja a ter­mészetet és az évszázados politikai tapasztalatokat gén­jeiben hordozó parasztembert. Mindkettőnek törvényei vannak; a természeté objek­tiven megismerhetők, a pa­rasztemberről pedig tudjuk, hogy bizalmatlan. Így aztán a termelőszövetkezeli tag már, az egyéni gazda pedig még nem foglalkozik igazán földjével; s az emberi kés­lekedést a természet ritkán korrigálja. Nem pótolhatja az időjárás a búza vetőmag­jának zsákban maradását, a kiszóratlan műtrágya ter­méscsökkentő hatását. A termelőszövetkezetek rossz birtokszerkezeten, el­idegenedett parasztsággal, de ellátták á hazai lakosságot élelemmel, s változó haté­konysággal exportra is ter­meltek. A jövendő egyéni gazdák európai méretű bir­tokaikon, gazdálkodó tudat­tal várhatóan ugyanezt ten­nék. A földtörvény körüli huzavona miatt azonban ma mindkét tábor passzív a cse­lekedeteiben, legfeljebb a szópárbajokban hangos. Közben a mezőgazdaság szin­te napról napra hanyatlik, s teljesítményének csökkené­sét az élelmet áruló pulto­kon aligha pótolhatja a koa­líciós béke vagy a szakítás. Rendkívüli felelősség ter­heli a kormányt, a szakmi­nisztériumot. a mezőgazda­ság átalakításában tevéke­nyen politizáló pártokat a földtörvény gyors és végle­ges kidolgozásáért, illetőleg elfogadásáért. A normális termelés és élelmiszer-ellá­tás a valódi cél, s nem a személyes vagy a pártokhoz kötődő tételek, eszmék, presztízsek igazolása. Persze lehet még vitatkozni, de ha sokáig húzódik a cselekvés nélküli retorika, félő, hogy mindegy, kinek lesz igaza. V Farkas József Nyilvános árverés keretében értékesíti a Csepregi Állami Tangazdaság az Állami Vagyonügynökség előzetes jóváhagyásával az alábbi ingatlanokat: 1. Csepreg, Kossuth L. u. 53. szám alatt, kétszintes, kúriaszerű épület: 17 000 m2 telekkel. |Az épületkomplexum eddig irodai és gazdasági (üzemi konyha, vágóhíd, garázs, raktár) célra volt hasznáLva, komplett infra­struktúrával. Adottsága révén kiválóan alkalmas vendéglátóipari célra. Még nem tárgyalnak arról, mi lesz jövőre? Honnan jön a villamos energiánk? A Magyar Villamos Mű­vek Tröszt (MVMT) fontos­nak tartja, hogy az ország villamosenergia-importja mi­előbb biztonságossá váljon — közölte az MTI érdeklő­désére Hatvani György ve­zérigazgató. Elmondta, hogy az októberi szovjet szállítás- kimaradás óta rendben ér­kezik az energia a Szovjet­unióból, de a jövő évi szál­lításokról, a magyar sürge­tés ellenére, még nem kez­dődtek meg a tárgyalások. Magyarország — miként az idén — jövőre is 11 milli­árd kilowattóra villamos energiát kíván a Szovjet­unióból importálni. Ez a mennyiség a teljes magyar felhasználás 27 százalékát je­lenti A tröszt ugyanakkor tár­gyalásokat folytat a francia villamosipari vállalattal, az EDF-fel is, hogy esetleges energiagondok esetén kise­gítse Magyarországot. Az EDF a Németországon és Csehszlovákián keresztül tudna áramot szállítani, s e hálózat áteresztőképessége 400-600 megawatt, míg Auszt­rián keresztül mintegy 200- 300 megawatt szállítására van elvi lehetőség. Az MVMT a német Ve- nag céggel is megbeszélése­ket folytat esetleges áram- szállításról. A német kor­mány ugyanis felajánlotta, hogy kritikus időszakokban kisegíti Magyarországot árammal. Az is elképzelhe­tő, hogy az EDF és a Venag közösen szállítana áramot Magyarországnak. Ezenkívül a Szabadka— Szeged vezetéken keresztül is van elvi lehetőség 200 mega­watt áram importjára, amennyiben Jugoszlávia energiafelesleggel rendelke­zik. Az MVMT a jövőben sze­retné megteremteni annak lehetőségét, hogy a magyar villamosenergia-import több lábon álljon. A Nyugat-Euró­pai Egyesített Villamos Ener­gia Rendszerhez (UCPTE) való csatlakozás azonban mintegy 300-500 millió dol­láros beruházást igényel. En­nek a forrását keresi most a tröszt. Tudományos elemzés a taxisblokádról Tudományos elemzés ké­szül a benzináremelések el­len tiltakozott taxisok és ma­gánfuvarozók október 26— 28-i közúti blokádjáról. Mi­ként Kenedi János, a Nyil­vánosság Klub ügyvivője az MTI munkatársának érdek­lődésére elmondta: a Nyil­vánosság Klub, az Alterna­tív Mozgalmak Keleten és Nyugaton Szociológiai Kuta­tócsoport, valamint a Medi­an Kft. Független Közvéle- •mény-kutató Intézet szocio­lógusai a napokban meg­kezdték az ország nagy ré­szére kiterjedt tömeges de­monstráció rekonstruálását. A taxisok és a fuvarozók közreműködésével vizsgál­ják: hogyan szerveződött meg a civil társadalom ön­védelme. Választ keresnek arra is, hogy alkalmazottak és magánvállalkozók meny­nyien vettek részt a tünte­tésekben: mi késztette őket erre a megmozdulásra, mit követeltek, és a kompromisz- szum kielégítő-e számukra; az állampolgárok hol és mi­lyen mértékben támogatták ezt a megmozdulást; a köz­vélemény jogosnak tekintet­te-e követelésüket, és miként ítélték meg a taxisok eljárá­sát, eszközeit: miként véle­kedtek a kormány intézke­déseiről és az ellentünteté­sekről; a blokád szervezői hogyan kommunikáltak egy­mással. Számba veszik a ku­tatók azt is. hogy a pártok és a szakszervezetek mikor kapcsolódtak be az akciók­ba, és hogyan foglaltak ál­lást: a hazai sajtó, rádió, televízió mennyire^ tárgyila-^ gosan tudósított a vllságos helyzetről, a történelminek nevezhető eseményekről; ho­gyan terjedtek a rémhírek, a téves információk: a nyu­gati sajtó hogyan kommen­tálta a történteket. Külön vizsgálják a meg- békülésre irányult állami és egyházi kezdeményezéseket, az álláspontok közelítését célzó erőfeszítéseket, a kor­mány, valamint a munkál­tatók és munkavállalók kép­viselőinek érdekegyeztető tárgyalását, amely végül is elvezetett a kompromisszu­mos megállapodáshoz. A szociológiai vizsgálat eredményeit ez év december 15-én a Közgazdaság-tudo­mányi Egyetemen tudomá­nyos tanácskozáson ismerte­tik a szakemberekkel és az érdeklődő közönséggel. jamina C/, HA HOLLAND TETÖCSEREPET SZERETNE, HA VÁZKERÁMIA FÖDÉMBÉLÉSTESTRE VAN SZÜKSÉGE, HA KÖRÖS-FALAZÓRENDSZERBÖL KÍVÁNJA HÁZÁT FELÉPÍTENI, 2. Benkeházi gazdasági major: A majorban 2 db, jelenleg baromfitartásra felszerelt, és egy szociális és kiszolgáló épület van. Az egyik épület 2 szintes, 384 m2, a másik 4 szintes, 372 m2 alapterületű. A major önálló vízellátással, trafóval rendelkezik. Megközelíthető 2 km üzemi betonúton. A majorhoz 31 781 m2 kivett földterület tartozik. 3. Kőszegi volt malom lakóépülete: Az ingatlan Kőszeg déli bejáratánál, a 87-es főút ,és a Gyöngyöspatak között található, 3700 m2 telekkel. Az épület boltíves pincére épült. Víz, villany, telefon van. AKKOR RENDELJE MEG NÁLUNK! jamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat Békéscsaba 4. Kőszeg, Meszes völgyi üdülőtelkek: Kőszegen, a Szabóhegytől délre, a Meszes-völgyben 3 db 1800 m2-es, és 4 db 1200 m2-es üdülőtelek a Mohás-úton, 2 db 1200 m2-es üdülőtelek, a Napsugár úton található csodálatos környezetben. Címünk: 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88., 5601 Békéscsaba, Pf.: 287. Telefon: (66) 26-211, (66) 28-059. 5. Kőszegi, Rőti-völgyi zártkertek: A volt műszaki zár felett található, 600 m2-től 3000 négyzetméterig 7 db különböző nagyságú, szép fekvésű zártkerti ingatlan. Telefax: (66) 27-961. Telex: 83-653. Az árverések helye és időpontja: — Csepregi kétszintes épület és Benkeházi-major, valamint a Kőszegi malom 1990. november 27., de. 11 órától folyamatosan, Csepreg, Kossuth L. u. 53. szám alatt. — Kőszegi üdülők és zártkertek: 1990. november 28., de. 11 órától folyamatosan, Csepreg, Kossuth Lr u. 53. szám alatt. Az árverésekre: előtte egy órával be lehet jelentkezni. Az ingatlanokról, valamint az árverés feltételeiről bővebb felvilágosítást személyesen, a Tangazdaság központjában: 9735 Csepreg, Kossuth L. u. 53. szám alatt, vagy telefonon: (94) 65-011 számon lehet kapni. Fax-szám: (94) 65-017. Az árverésre 50 000 Ft bánatpénzzel kell bejelentkezni. Készpénzes vásárlás esetén ingyenes házhoz szállítást vállalunk! AMÍG A KÉSZLET TART! NYITVA TARTÁS: HÉTFŐTŐL SZOMBATIG 7.00—12.&-IG. • • Jälßlüä Tetőtől falig!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom