Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

BÉKÉS MEGYEI I HÍZ! MINDEN ELŐTT 1990. OKTÓBER 2., KEDD Ara: 4,30 forint XLV, ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Nem gondolták volna... Miért az érdektelenség és visszafordítható-e? Nyolc (majdnem azonos) vélemény a szomorú vasárnapról Az önkormányzati választások előzetes eredménye, pon­tosabban az eredménytelenség országszerte megdöbbbcnést váltott ki, pártokban és a közvéleményben is. Vajon minek tulajdonítható a választópolgárok e meglehetősen nagyfokú érdektelensége? Hogyan látják a kialakult helyzetet a pár­tok képviselői megyénkben, s méginkább: miben látják a kiutat, van-e elképzelésük arra, hogyan győzzék meg az em­bereket, hogy a következő szavazásra menjenek el. Körkér­désünkre a hat parlamenti párt, egy társadalmi szervezet tagja és egy független képviselőjelölt mondta el véleményét. NDNP fl hitet kell erősíteni Mosolygó Miklós, a Ke­reszténydemokrata' Néppárt Békés megyei elnökségéhek tagja valóban értetlenül áll a tények előtt, hiszen — mint mondta — a választá­si gyűléseken mást tapasz­taltak. Nem érződött az em­berekben a kiábrándultság, a passzivitás, ezért a jelöl­tek okkal bízhattak a sza­vazás sikerében. „Valószínű, hogy sokkolóan hatott a pol­gárokra, a keresztény er­kölcsű emberekre a sok üres szólam, a felelőtlen ígérge­tések, a rengeteg független jelölt. A pártok és a tömeg­kommunikáció pedig csak meggyőzni akart és nem fel­világosítani” — mondotta Mosolygó Miklós. A koalí­ció visszaesését annak tulaj­donította, hogy a választá­sok előtt az utolsó pillanat­ban mondta el a kormány- • koalíció, milyen rendkívül nehéz helyzetben van az or­szág, s bizonyosan villám- csapásként érte ez az embe­reket. Ebből fakadhat a ki- látástalanság érzete is. Az újabb szavazás előtti felké­szülést egyetlen gondolatban foglalta össze a pártpoliti­kus : a kereszténydemokra­táknak a hitet kell erősíte­niük a választópolgárokban, el erkölcsi kötelességük is. A legnagyobb feladat ily módon a lelkészekre hárul majd. (Folytatás a 3. oldalon) Október elseje az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határo­zata alapján 1975 óta Zenei világnap. Az ünnep előestéjén, vasárnap méltóképp ünnepelt Békéscsaba zeneszerető kö­zönsége; méltóképp köszöntötték a zenét mindazok, akik elmentek a katolikus 'templomba Xaver Vamus, magyar származású kanadai orgonaművész hangversenyére. Varnus, aki több rangos zenei díj kitüntetettje, életének ezredik hangversenyét a torontói Y or km ins tér székesegyházban ün­nepelte 1986. szeptember 26-án, és a békéscsabaival azonos, Bach művekből álló koncertje a Szegedi Dómban, szeptem­ber 27-én éppen 1254. fellépése volt íotó: Kovács Erzsébet Megyei mérleg a kislistás rendszerben Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak A Békés Megyei Választási Bizottság tegnap délelőttre összesítette a beérkezett választási eredményeket. Megálla­pította, hogy azokon a településeken, ahol a kislistás válasz­tási rendszer szerint választhattak polgármestert és helyi képviselőket, szinte teljes sikerrel zárult a szavazás, össze­sen 65 ilyen település van. Ezekből 63-ban érvényes volt a szavazás, tehát a választópolgárok több mint 40 százaléka részt vett a választásban. Megválasztottak 63 polgármestert és 602 helyi képviselőt. A polgármesterek közül 46 függet­len, 17 pártok, szervezetek és nemzeti kisebbségek jelölt­jeként indult. A helyi képviselők közül 350-en független, Illetve nemzeti kisebbség jelölt­252-en párt, vagy szervezet, jei voltak. A kétszavazatos választási rendszer szerint 9 városban szavaztak, illetve nem sza­vaztak a polgárok, hiszen a 104 egyéni választókerületből mindössze 20 kerületben vá­lasztották meg a helyi kép­viselőt. Ily módon 84 válasz­tókerületben második fordu­lót tartanak. A 9 városban 95 képviselőt választhattak listáról. Mivel egyik város­ban sem jelent meg a vá­lasztópolgárok több mint 40 százaléka, mind a kilenc te­lepülésen a listás szavazás­nál második forduló lesz. Az említett adatok előzetes eredményeket tartalmaznak, amelyek ellen három napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be a választó- polgárok. A 10 ezer lélekszámút meg nem haladó településeken a következő polgármesterek szerezték meg a szavazópol­gárok bizalmát: Almáskamarás: Ambrus Attiláné (független). Batto- nya: Takács Dezső* (függet­len). Biharugra: Makra Győ­ző (MDF). Bucsa: Földesi György* (független). Békés- szentandrás: Bencsik Imre (független). Békéssámson: Annus István (FKgP). Bél- megyer: Varjú Ferenc* (füg­getlen). Csabacsüd: Frankó János* (független). Csanád- apáca: Mórocz László* (füg­getlen). Csorvás: Szilágyi Menyhért* (CSBT). Csárda- szállás: Somödi György (füg­getlen). Doboz: Szatmári Já­nos* (MSZMP—MSZP—ASZ —MCSZP). Dombegyház: Gyarmati Jánosné (függet­len). Dombiratos: Róka Ru- dolfné (független). Dévavá- nya: Pap Tibor* (független). Ecsegfalva: dr. Szoboszlai Árpád (független). Elek: Szántó István* (független). Füzesgyarmat: Bökfi János (MDF—FKgP). Gerendás: Gajdács János (FKgP). Geszt: Hanzéros János (MDíJ FKgP). Gádoros: Fábri Ist­ván* (független). Hunya: Szmola Illés (független). Ka­mut: Laurinyecz Pál* (füg­getlen). Kardos: dr. Su- tyinszki István* (független). Kardoskút: ifj. Ramasz Im­re* (független). Kaszaper: ifj. Csürhés István (MDF— FKgP). Kevermes: Domsik Jánosné* (független). Kis- dombegyház: Vanger Sán­dor (független). Kondoros: dr. Kovács Sándor (ASZ). Kunágota: ifj. Pápai Zoltán (MDF). Kétegyháza: dr. Ei­sele József (FKgp). Kétsop- rony: dr. Kossuth László* (független). Körös ladány: Berki Imre* (független). Kö- rösnagyharsány: Máté Jó­zsef* (független). Körüstar- csa: Széplaki Zoltán (füg­getlen). Körösújfalu: Tóth Dezső (független). Kótegyán: Bujdosó Lajos (független). Lökösháza: Germán Géza (független). Magyarbánhe- gyes- Szokola Béla* (függet­len). Magyardombegyház: Gyiire András (független). Medgyesbodzás: Kozinszky Zoltánné (független). Med- gyesegyháza: Nagy Béla (SZDSZ). Mezőgyán: Szabó István* (MSZP. Mezőkovács- háza: dr. Szarvas Attila* (független). Murony: Andrá­si Béla (független). Méhke­rék: dr. Rúzsa György I, (román, független). Nagy- bánhegyes: Sztankó István* (független). N agykamarás: Köböl András* (füg­getlen) . N agyszénás: Kaczkó Mihály* (független). Okány: Kónya Mária (MSZMP—MSZP). Puszta- földvár: 'Vetró László (füg­getlen). Pusztaottlaka: Sza­bó Miklós (független). Sar- kadkeresztúr: ifj. Nagy Mi­hály* (független). Szabadkí­gyós: id. Filó János (füg­getlen). Tarhos: Nagy György Miklós* (független). Telekgerendás: Gyebnár Já­nos* (független). Tótkomlós: Juhász Pá^ (független). Vég­egyháza: Baráth Mihály (független). Vésztő: Komáro­mi Gábor* (független). Zsa- dány: Kiss Zoltán* (függet­len). Újkígyós: Bozó Imre (FKgP). Űjszalonta: Szabó Lajos (FKgP), örménykút: Gábor Mihály* (független). A *-gal jelöltek korábban tanácselnökök, illetve elöl­járók voltak. \ ' * -• « * •- ' • A minisztériumban biztosak benne Nem lesz élelmiszerhiány! Ellentmondó, olykor riasz­tó vélemények hangzanak el az ország élelmiszer-ellátá­sának egészen közeli és tá­volabbi jövőjéről. Kenyér-, cukor-, étolaj-, húshiánnyal rémisztgetik a borúlátók a lakosságot, miközben illeté­kesek részéről többnyire megnyugtató nyilatkozatokat lehet hallani, olvasni. Te­gyünk kísérletet arra, hogy tiszta képet adjunk a való­ságos és a várható helyzet­ről! Beszélgetőpartnerünk Folláth Györgyné, a Föld­művelésügyi Minisztérium élelmiszer-ipari főosztályá­nak helyettes vezetője. — Vajon mi váltotta ki a már-már súlyos élelmiszer- hiánnyal fenyegető jóslato­kat? — Az aszályos nyár való­ban súlyos károkat akozott: mi jelenlegi ismereteink alapján mintegy 35 milliárd forintra, a gazdaságok ennél jóval többre becsülik a ter­méskiesés értékét. Valóban hiány van takarmányból, s persze azonnal érvényesül a hiány árfelhajtó hatása, ami nehezíti a helyzetet. A hó­napok óta folyó földtulaj­donvita is sok bizonytalan­ságot szül, elkedvetleníti a gazdálkodók egy részét, s ennek. — ha nem kerül ha­marosan pont a végére — tényleg lehet nemcsak a me­zőgazdasági exportot, hanem a belföldi ellátást is veszé­lyeztető hatása. — Mit lehet mindezekkel szembeállítani? — Az aszálykárok mérsék­lésére, a veszteségek részle­ges ellensúlyozására, takar­mányhiány import révén történő megszüntetésére kor­mányintézkedések születtek. Ám az alapvető élelmisze­rekből a belföldi ellátást — ez szilárd meggyőződésem — sem rövid, sem pedig hosz- szabb távon nem fenyegeti veszély. Étkezési búzából az aszály miatt nem esett ki termés, tehát lesz ősszel, s utána lisztünk az új ke­nyérhez. A gabonaexport ra­dikális mérséklését előíró kormányintézkedés a garan­cia arra, hogy jövőre is lesz Magyarországon termett bú­zából sütött kenyerünk. Nem reálisak a cukorellátás vár­ható zavarait előrejelző vé­lemények sem! A cukorgyá­rak — amelyekben már megkezdődött az idei cu­korrépatermés feldolgozása — valóban számolnak azzal, hogy idén kisebb átlagter­mést takarítanak be a gaz­daságok, ám az egy évvel ezelőttihez képest 10 ezer hektárral nagyobb idén a cukorrépa vetésterülete, s ez mérsékli a nyersanyag- hiányt. Készültek szakszerű előre­jelzések, amelyeknek az alapján azt mondhatom: leg­följebb a jövő esztendő har­madik negyedévében szoru­lunk cukorimportra, de ak­kor sem lesz szükségünk nagy mennyiségre, összesen 30 ezer tonnás importigény jöhet szóba, ez pedig az egész évi 500 ezer tonnás fogyasztáshoz képest nem je­lentős mennyiség. — Mégis, a boltokban ta­pasztalható: folyik a cukor és az étolaj felvásárlása, s ez önmagában is gerjeszti a hiányt... —• Sajnos, a Lakosság gyak­ran óvatosabb a kelleténél, s akkor is szeretné túlbizto­sítani magét, amikor ennek semmi értelme. Magam is láttam az üzletben, ahol vá­sárolni szoktam, hogy tízesé­vel hordták az -étoJajos pa­lackokat. Lehet, hogy meg- avasodik, mire tulajdonosa fel akarja használni az utol­só litereket, de mégis viszi. Talán azért, mert nem tud­ja, hogy az idehaza előállí­tott étolaj mennyiségnek mindössze egynegyedét tud­ja fölvenni a belföldi piac, háromnegyed részét pedig ex. portáljuk. — Ám ezekben a napok­ban egyes üzletekben mégis valóságos a hiány belőle! — Ennek részben a nö­vényolaj ipar szűkös pailac- kozókapacitása az oka. A hullámzó kereslet máskor is idézett már elő hasonló helyzetet. Most úgy próbál­nak gyorsan segíteni a gon­don, hogy tetrapack és ötli­teres kiszerelésben is for­galmaznak majd étolajat. Ami pedig az idei naprafor­gótermés-kiesést illeti: az legföljebb az export mint­egy 40 százalékos mérséklé­sére készteti a gyártókat, a belföldi fagyasztók ebből semmit nem fognak érezni. — Még az olaj drágulását sem? — A növényolajipar veze­tői többször is leszögezték: ebben az esztendőben nem terveznek termelői árválto­zást. Természetesen én sem az íróasztal mögül nézem a kereskedelrpet, s látom, hogy egyes üzletekben 80 forintot is kérnek az étolaj literjéért. Mit mondhatok erre? A ke­reskedelemnek kellene ön­mérsékletet tanúsítani, s a 46 forintért átvett olajat nem mértéktelen haszonnal árulni. — A húsellátásban ugyan­ezek a tendenciák várhatók a pesszimista jóslatok sze­rint: hiány, vagy nagyfokú drágulás. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom