Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-02 / 231. szám
BÉKÉS MEGYEI I HÍZ! MINDEN ELŐTT 1990. OKTÓBER 2., KEDD Ara: 4,30 forint XLV, ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Nem gondolták volna... Miért az érdektelenség és visszafordítható-e? Nyolc (majdnem azonos) vélemény a szomorú vasárnapról Az önkormányzati választások előzetes eredménye, pontosabban az eredménytelenség országszerte megdöbbbcnést váltott ki, pártokban és a közvéleményben is. Vajon minek tulajdonítható a választópolgárok e meglehetősen nagyfokú érdektelensége? Hogyan látják a kialakult helyzetet a pártok képviselői megyénkben, s méginkább: miben látják a kiutat, van-e elképzelésük arra, hogyan győzzék meg az embereket, hogy a következő szavazásra menjenek el. Körkérdésünkre a hat parlamenti párt, egy társadalmi szervezet tagja és egy független képviselőjelölt mondta el véleményét. NDNP fl hitet kell erősíteni Mosolygó Miklós, a Kereszténydemokrata' Néppárt Békés megyei elnökségéhek tagja valóban értetlenül áll a tények előtt, hiszen — mint mondta — a választási gyűléseken mást tapasztaltak. Nem érződött az emberekben a kiábrándultság, a passzivitás, ezért a jelöltek okkal bízhattak a szavazás sikerében. „Valószínű, hogy sokkolóan hatott a polgárokra, a keresztény erkölcsű emberekre a sok üres szólam, a felelőtlen ígérgetések, a rengeteg független jelölt. A pártok és a tömegkommunikáció pedig csak meggyőzni akart és nem felvilágosítani” — mondotta Mosolygó Miklós. A koalíció visszaesését annak tulajdonította, hogy a választások előtt az utolsó pillanatban mondta el a kormány- • koalíció, milyen rendkívül nehéz helyzetben van az ország, s bizonyosan villám- csapásként érte ez az embereket. Ebből fakadhat a ki- látástalanság érzete is. Az újabb szavazás előtti felkészülést egyetlen gondolatban foglalta össze a pártpolitikus : a kereszténydemokratáknak a hitet kell erősíteniük a választópolgárokban, el erkölcsi kötelességük is. A legnagyobb feladat ily módon a lelkészekre hárul majd. (Folytatás a 3. oldalon) Október elseje az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján 1975 óta Zenei világnap. Az ünnep előestéjén, vasárnap méltóképp ünnepelt Békéscsaba zeneszerető közönsége; méltóképp köszöntötték a zenét mindazok, akik elmentek a katolikus 'templomba Xaver Vamus, magyar származású kanadai orgonaművész hangversenyére. Varnus, aki több rangos zenei díj kitüntetettje, életének ezredik hangversenyét a torontói Y or km ins tér székesegyházban ünnepelte 1986. szeptember 26-án, és a békéscsabaival azonos, Bach művekből álló koncertje a Szegedi Dómban, szeptember 27-én éppen 1254. fellépése volt íotó: Kovács Erzsébet Megyei mérleg a kislistás rendszerben Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak A Békés Megyei Választási Bizottság tegnap délelőttre összesítette a beérkezett választási eredményeket. Megállapította, hogy azokon a településeken, ahol a kislistás választási rendszer szerint választhattak polgármestert és helyi képviselőket, szinte teljes sikerrel zárult a szavazás, összesen 65 ilyen település van. Ezekből 63-ban érvényes volt a szavazás, tehát a választópolgárok több mint 40 százaléka részt vett a választásban. Megválasztottak 63 polgármestert és 602 helyi képviselőt. A polgármesterek közül 46 független, 17 pártok, szervezetek és nemzeti kisebbségek jelöltjeként indult. A helyi képviselők közül 350-en független, Illetve nemzeti kisebbség jelölt252-en párt, vagy szervezet, jei voltak. A kétszavazatos választási rendszer szerint 9 városban szavaztak, illetve nem szavaztak a polgárok, hiszen a 104 egyéni választókerületből mindössze 20 kerületben választották meg a helyi képviselőt. Ily módon 84 választókerületben második fordulót tartanak. A 9 városban 95 képviselőt választhattak listáról. Mivel egyik városban sem jelent meg a választópolgárok több mint 40 százaléka, mind a kilenc településen a listás szavazásnál második forduló lesz. Az említett adatok előzetes eredményeket tartalmaznak, amelyek ellen három napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be a választó- polgárok. A 10 ezer lélekszámút meg nem haladó településeken a következő polgármesterek szerezték meg a szavazópolgárok bizalmát: Almáskamarás: Ambrus Attiláné (független). Batto- nya: Takács Dezső* (független). Biharugra: Makra Győző (MDF). Bucsa: Földesi György* (független). Békés- szentandrás: Bencsik Imre (független). Békéssámson: Annus István (FKgP). Bél- megyer: Varjú Ferenc* (független). Csabacsüd: Frankó János* (független). Csanád- apáca: Mórocz László* (független). Csorvás: Szilágyi Menyhért* (CSBT). Csárda- szállás: Somödi György (független). Doboz: Szatmári János* (MSZMP—MSZP—ASZ —MCSZP). Dombegyház: Gyarmati Jánosné (független). Dombiratos: Róka Ru- dolfné (független). Dévavá- nya: Pap Tibor* (független). Ecsegfalva: dr. Szoboszlai Árpád (független). Elek: Szántó István* (független). Füzesgyarmat: Bökfi János (MDF—FKgP). Gerendás: Gajdács János (FKgP). Geszt: Hanzéros János (MDíJ FKgP). Gádoros: Fábri István* (független). Hunya: Szmola Illés (független). Kamut: Laurinyecz Pál* (független). Kardos: dr. Su- tyinszki István* (független). Kardoskút: ifj. Ramasz Imre* (független). Kaszaper: ifj. Csürhés István (MDF— FKgP). Kevermes: Domsik Jánosné* (független). Kis- dombegyház: Vanger Sándor (független). Kondoros: dr. Kovács Sándor (ASZ). Kunágota: ifj. Pápai Zoltán (MDF). Kétegyháza: dr. Eisele József (FKgp). Kétsop- rony: dr. Kossuth László* (független). Körös ladány: Berki Imre* (független). Kö- rösnagyharsány: Máté József* (független). Körüstar- csa: Széplaki Zoltán (független). Körösújfalu: Tóth Dezső (független). Kótegyán: Bujdosó Lajos (független). Lökösháza: Germán Géza (független). Magyarbánhe- gyes- Szokola Béla* (független). Magyardombegyház: Gyiire András (független). Medgyesbodzás: Kozinszky Zoltánné (független). Med- gyesegyháza: Nagy Béla (SZDSZ). Mezőgyán: Szabó István* (MSZP. Mezőkovács- háza: dr. Szarvas Attila* (független). Murony: Andrási Béla (független). Méhkerék: dr. Rúzsa György I, (román, független). Nagy- bánhegyes: Sztankó István* (független). N agykamarás: Köböl András* (független) . N agyszénás: Kaczkó Mihály* (független). Okány: Kónya Mária (MSZMP—MSZP). Puszta- földvár: 'Vetró László (független). Pusztaottlaka: Szabó Miklós (független). Sar- kadkeresztúr: ifj. Nagy Mihály* (független). Szabadkígyós: id. Filó János (független). Tarhos: Nagy György Miklós* (független). Telekgerendás: Gyebnár János* (független). Tótkomlós: Juhász Pá^ (független). Végegyháza: Baráth Mihály (független). Vésztő: Komáromi Gábor* (független). Zsa- dány: Kiss Zoltán* (független). Újkígyós: Bozó Imre (FKgP). Űjszalonta: Szabó Lajos (FKgP), örménykút: Gábor Mihály* (független). A *-gal jelöltek korábban tanácselnökök, illetve elöljárók voltak. \ ' * -• « * •- ' • A minisztériumban biztosak benne Nem lesz élelmiszerhiány! Ellentmondó, olykor riasztó vélemények hangzanak el az ország élelmiszer-ellátásának egészen közeli és távolabbi jövőjéről. Kenyér-, cukor-, étolaj-, húshiánnyal rémisztgetik a borúlátók a lakosságot, miközben illetékesek részéről többnyire megnyugtató nyilatkozatokat lehet hallani, olvasni. Tegyünk kísérletet arra, hogy tiszta képet adjunk a valóságos és a várható helyzetről! Beszélgetőpartnerünk Folláth Györgyné, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszer-ipari főosztályának helyettes vezetője. — Vajon mi váltotta ki a már-már súlyos élelmiszer- hiánnyal fenyegető jóslatokat? — Az aszályos nyár valóban súlyos károkat akozott: mi jelenlegi ismereteink alapján mintegy 35 milliárd forintra, a gazdaságok ennél jóval többre becsülik a terméskiesés értékét. Valóban hiány van takarmányból, s persze azonnal érvényesül a hiány árfelhajtó hatása, ami nehezíti a helyzetet. A hónapok óta folyó földtulajdonvita is sok bizonytalanságot szül, elkedvetleníti a gazdálkodók egy részét, s ennek. — ha nem kerül hamarosan pont a végére — tényleg lehet nemcsak a mezőgazdasági exportot, hanem a belföldi ellátást is veszélyeztető hatása. — Mit lehet mindezekkel szembeállítani? — Az aszálykárok mérséklésére, a veszteségek részleges ellensúlyozására, takarmányhiány import révén történő megszüntetésére kormányintézkedések születtek. Ám az alapvető élelmiszerekből a belföldi ellátást — ez szilárd meggyőződésem — sem rövid, sem pedig hosz- szabb távon nem fenyegeti veszély. Étkezési búzából az aszály miatt nem esett ki termés, tehát lesz ősszel, s utána lisztünk az új kenyérhez. A gabonaexport radikális mérséklését előíró kormányintézkedés a garancia arra, hogy jövőre is lesz Magyarországon termett búzából sütött kenyerünk. Nem reálisak a cukorellátás várható zavarait előrejelző vélemények sem! A cukorgyárak — amelyekben már megkezdődött az idei cukorrépatermés feldolgozása — valóban számolnak azzal, hogy idén kisebb átlagtermést takarítanak be a gazdaságok, ám az egy évvel ezelőttihez képest 10 ezer hektárral nagyobb idén a cukorrépa vetésterülete, s ez mérsékli a nyersanyag- hiányt. Készültek szakszerű előrejelzések, amelyeknek az alapján azt mondhatom: legföljebb a jövő esztendő harmadik negyedévében szorulunk cukorimportra, de akkor sem lesz szükségünk nagy mennyiségre, összesen 30 ezer tonnás importigény jöhet szóba, ez pedig az egész évi 500 ezer tonnás fogyasztáshoz képest nem jelentős mennyiség. — Mégis, a boltokban tapasztalható: folyik a cukor és az étolaj felvásárlása, s ez önmagában is gerjeszti a hiányt... —• Sajnos, a Lakosság gyakran óvatosabb a kelleténél, s akkor is szeretné túlbiztosítani magét, amikor ennek semmi értelme. Magam is láttam az üzletben, ahol vásárolni szoktam, hogy tízesével hordták az -étoJajos palackokat. Lehet, hogy meg- avasodik, mire tulajdonosa fel akarja használni az utolsó litereket, de mégis viszi. Talán azért, mert nem tudja, hogy az idehaza előállított étolaj mennyiségnek mindössze egynegyedét tudja fölvenni a belföldi piac, háromnegyed részét pedig ex. portáljuk. — Ám ezekben a napokban egyes üzletekben mégis valóságos a hiány belőle! — Ennek részben a növényolaj ipar szűkös pailac- kozókapacitása az oka. A hullámzó kereslet máskor is idézett már elő hasonló helyzetet. Most úgy próbálnak gyorsan segíteni a gondon, hogy tetrapack és ötliteres kiszerelésben is forgalmaznak majd étolajat. Ami pedig az idei napraforgótermés-kiesést illeti: az legföljebb az export mintegy 40 százalékos mérséklésére készteti a gyártókat, a belföldi fagyasztók ebből semmit nem fognak érezni. — Még az olaj drágulását sem? — A növényolajipar vezetői többször is leszögezték: ebben az esztendőben nem terveznek termelői árváltozást. Természetesen én sem az íróasztal mögül nézem a kereskedelrpet, s látom, hogy egyes üzletekben 80 forintot is kérnek az étolaj literjéért. Mit mondhatok erre? A kereskedelemnek kellene önmérsékletet tanúsítani, s a 46 forintért átvett olajat nem mértéktelen haszonnal árulni. — A húsellátásban ugyanezek a tendenciák várhatók a pesszimista jóslatok szerint: hiány, vagy nagyfokú drágulás. (Folytatás a 3. oldalon)