Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-08 / 236. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. OKTÓBER &, HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Világszabadság és vesztőhely Istentisztelet az aradi emlékműnél Koszorúzás az emlékműnél Arad, október 6-a, 1990. Száznegyvenegy éve minden magyar, minden szabadságot szerető közép-európai, európai embernek tulajdonképpen ugyanazt jelenti a 13 vértanú kivégzésének napja. De az elmúlt száznegyvenegy évben szinte ugyanennyiféleképpen öntöttük szavakba érzéseinket, próbáltuk meg elmondani: csak azért sem volt hiábavaló a forradalom és szabadság- harc. A csaknem másfél évszázad alatt hányféle hatalom, hányféle eszme és hányféle ideológia próbálta önmaga szolgálatába állítani az 1848. március 15-én elkezdődött és 1849. október 6-án, a valóságban is vérbe fojtott harcot. E sorok írójának személyes tapasztalata a '80-as évtized ünnepségeiről van, de az bízvást elmondható, hogy megint másként hajtottuk meg fejünket néhány ezernyien a szürke gránitoszlop előtt. Más volt ez a koszorúzás, mint a tavalyi vagy azelőtti. Másfajta bátorság kellett megvenni a virágot, elkészíttetni a vörös-fehér szegfűs koszorúkat, és nekivágni a határnak. A romániai magyaroknak korábban többszörös bátorságot kellett összeszedniük, ha mondjuk a Közúti rend — ellenőrzés Fele tetejére állt a világ — Humánus rendörök — Jutalom a jóknak — Na, nézd már, ajándék a rendőröktől — ámul el Ko- valikné, égszínkék Polski Fiatjában. Mutatja is mellette ülő nővérének a KBT és a Hungária Biztositó által felajánlott ajándék pakkot, amiben kulcstartó, jégkaparó és egy könyv található, ami útmutatóul szolgál az autóvásárlóknak. No, igen. Ez a közúti ellenőrzés nem egészen az, amiben eddig általában részesültek a járművezetők! Feje tetejére állt a világ! A rendőr most nemcsak büntet — ha szabálysértést tapasztal —, de jutalmaz is, ha mindent rendben talál. Így volt ez a fenti Polski vezetőjénél. szomszéd városból szerettek volna ezen a napon Aradra elzarándokolni. Most tudtuk, hogy nem aláznak meg bennünket a határon, tudtuk, hogy hivatalos helyen rábólintottak az ünnepségre, és azt is tudtuk, hogy különösebb atrocitástól, fizikai bántalmazástól sem kell tartanunk. Persze tisztában voltunk mással is. Az aradi vatrások „mégiscsak felháborító szemtelenségnek” minősítenek minden hasonló ünnepet. Az sem volt titok, hogy egy másik illetékes helyről kértek min(Folytatás a 3. oldalon) a föld- program A két rendőr őrmester, Perjési Csongor és Restye György, akikkel Békéscsaba és Szarvas között „vadászunk”, sokkal inkább tűnt papnövendéknek, mint szigorú közlekedési rendőrnek. (Persze be lehet tudni annak, hogy Perjési őrmester ezgp a szolgálati napon ünnepelte éppen a 22. születésnapját!) — Nem a szigorúság a lényeg, hanem a szép szóval meggyőzés — replikázik Perjési őrmester. — Csakhogy ön több kivilágítatlan kerékpárosnak „megkegyelmezett”, pedig ők igazán balesetveszélyes helyzeteket okoznak! — okoskodok, de úgy látszik, ezen a közúti ellenőrzésen ez kevésbé hatásos érv! * * * Békéscsabán a Szarvasi úton NJ-s kék Trabant közeledik a tárcsával jelző Restye őrmesterhez. Fékez a Trabant és a rendőri „ke- zitcsókolom” köszönés után a hölgy teszi, amit kémek tőle. Adja az iratokat, kapcsolja az irányjelzőt, a lámpákat. Minden rendben. „Jár neki” a reklámszatyor és annak egész tartalma. — Mit szól, milyen rendesek a rendőrök? — hajolok be Likef Mihálynéhoz, aki kislányával Gyomaendrődre tart rokonlátogatóba. ■ — Meglepő — mosolyodik el. — Így legyen mindig rámondja búcsúzóul. KC-s Skoda 105-ös kanyarodik egy jól megrakott utánfutóval. Tóth Györgyék Békéscsabáról Kétsopronyba igyekeznek, Lakodalomig hivatalosak. Viszik a főzni-, .sütnivalót. Itt is minden rendben. A gépkocsi vezetője megkapja az ajándék ta- sakot és meglepetés nélkül ennyit mond: —: 15 éve vezetek. Soha nem büntettek meg. Igyekszem betartani a szabályokat, és azt hiszem, ez így természetes, ezért nem jár ajándék. A szabá(Folytatás a 3. oldalon) Viharos kisgazdagyúlés Debrecenben „A Rákosi-féle kommunizmus átment az* Antall-féle kommunizmusba!” „Antall József miniszterelnök a leghűbb szövetségesét hátba támadta és ledöfte!” — egyebek mellett e kemény szavak is elhangzottak azon a viharos hangulatú, rendkívüli kisgazdagyűlésen, amelyet szombaton a nagy indulatokat kavart alkotmánybírósági döntés értékelésére hívtak össze Debrecenben. Cseh Sándor, országos alelnök megnyitójában kettős nemzeti tragédiáról beszélt. Az egyik: az aradi vértanúkra való emlékezés napja, a másik 1990 ősze, amikor is veszni látszik nemzeti ügyünk, a kisgazda-föld- program — mondta. A hozzászólók . egyike az MDF március 10-én keltezett földosztást ígérő szórólapját lobogtatta, majd emlékeztetett arra. amikor a demokrata fórum látványos földosztást tartott Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Hol vannak most azok, a föld- tulajdont jelképező címeres botok? — kérdezte a felszólaló, majd válaszolt is: az- . zal most a kisgazdákat ve- \ rik ... A debreceni kisgazdagyűlés résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint a kisgazdákon kívül egyetlen párt sem tartotta meg választási ígéreteit, s most ezt az egy pártot is véleménye megváltoztatására akarják kényszeríteni. Az európai jogrenddel ellentétesnek ítélték az Alkotmánybíróság döntését, s ezért a debreceni kisgazdák követelik: a kormány a három koalíciós párt által már (Folytatás az 5. oldalon)’ Für Lajos ünnepi beszédét mondja Kevermesen . Fotó: Veress Für Lajos Kevermesen Meghajtom fejemet iff Megemlékezés az aradi tizenháromról, a községalapításról, a háborús áldozatokrél Ünnep volt a javából a kevermesiek szombatja. A község 175. „születésnapját” ülte. Az emlékezés azonban mához egy közelebbi dátumhoz is visszarévedt: a második világháború időszakához. Kevermes 1941 és 1945 között elesett 127 hősi halottja, 19 zsidó áldozata e napig várt arra, hogy a közös emlékezet is lerója előttük végső kegyeletét. Több százan várták délelőtt Für Lajos honvédelmi minisztert, az egykor az első — fi most már egy második — világháború tiszteletére telepített ligetbe. Kemény vezényszavakkal irányította a katonai tiszteletadás ceremóniáját Somogyi Ferenc hadnagy, a Hódmezővásárhelyről érkezett díszszázad parancsnoka. A kalocsai helyőrség zenekara játr szott, miközben magasba kúszott az országzászló. Amíg a miniszter túlesett az ilyenkor elkerülhetetlen formaságokon, körülnézhettünk. A még lepellel takart — Corvus-Kora Róbert által készített — emlékmű előtti fenyőfa körül egy-egy, földbe szúrt gyertyatartón az aradi vértanúk képét fedezhettük fel. Könnyes szemek és virágot szorongató kezek árulkodtak arról, hogy más sebek fájdalma is enyhülhetett e napon. Tokaji Imré- né volt vőlegényét gyászolta — erős kapcsot tépett szét a halál —, D. Kotroczó Ilona öccsének, Kotroczó Béláné férjének jött emléket állítani. Ügy, ahogy mások százával az övéiknek. Sokan zarándokoltak haza az elszármazott kevermesiek közül is. Baráti körük vezetőinek, Varga Lászlónak hívó szavára például Baíla Já- nosné — vagy ahogy a faluban ismerik, Puskás llus — éppenséggel Szombathelyről. — Egyetlen országa volt Európának, amely nem siratta el világháborús halot- tait, s ez az ország, ez a nép a mienk volt — mondotta Für Lajos. — Pedig egymillió 200 ezer embert áldozott az ország, a második világháború poklának. A harcmezőkön, fogolytáborokban és a háborút követő megtorlások idején elpusztultak közül a legtöbben jeltelen sírokban pihennek. S mégsem sirathattuk el halottatokat a legutóbbi egykét évig. Eközben évente megkoszorúzták a szovjet, az angol, az amerikai és más népek fiainak emlékhelyeit. Meghaltak, életüket áldozták:, tisztelet nekik. E kegyelet jár a mi halottatoknak is, s tisztelet Kevermes lakóinak, mert — amikor eljött az idő — az elsők között állítottak emléket a maguk halottainak, mégpedig a nemzeti gyász napján. Nem erőltetett a párhuzam: mindannyi ukat az erőszak semmisítette meg, a diktatúrák erőszaka.. Tisztelettel meghajtom fejemet az aradi vértanúk és a második világháborúban elpusztult kever- mesi polgárok emléke előtt. Az aradi tábornokoknak állított gyertyatartókba fiatal lányok egy-egy égő, gyászszalaggal átkötött gyertyát helyeztek. Az emlékmű megszentelése után a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Für Lajos, az Országgyűlés nevében Rem- port Katalin, Markó 'István (Folytatás a 3. oldalon) • Egy félidönyi előnyt adtak a lila-fehérek a Váci Izzónak, s ez megbosszulta magát — néha a játékvezetők „összjátéka” némi kívánni valót hagyott maga után • Az NB lll-as rangadón: Gyulai SE—'Határőr Dózsa 3—1 • Megyei I. osztályú labdarúgó- bajnokság: a gyomaendrődiek újabb pontvesztése • A szarvasi kosaras lányok még mindig nyeretlenül (A részletes sportbeszámolók lapunk 7—8. oldalán olvashatók.) „Nemzeti tragédia: veszni látszik \