Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-31 / 255. szám
NÉPÚJSÁG 1990. október 31.» szerda • i fl szövetkezeti tulajdonlás akut kérdései Ha osztható, ha oszthatatlan, a vagyont nevesíteni kell! fl.) Sajnos a szövetkezeti ágazatok kongresszusai a következőkben felvetett kérdésekkel jórészt nem is foglalkoztak. Ismét bebizonyosodott, hogy a tag, a szervezet, az elnök és az érdekképviselet érdekei mennyire eltérőek. A tag tulajdont akar, a szövetkezet stabilan növekedni, az elhök minél függetlenebb lenni, az érdekképviselet meg hasznosulni szeretne. Most látszik csak, milyen szerencse, hogy a szövetkezetek nem teljesítették az MSZMP rájuk vonatkozó határozatait. Arról, miként nőjenek bele az állami tulajdonba. Bár nem is született döntés, kié lesz a vagyon, ha a — papíron — vészjóslóan közelgő kommunizmusban megszűnik az állam. így a szövetkezetek mégiscsak „szocialistán” kerültek ki az elmúlt negyven évből. A pártállam tudathasadásos viszonyai között még örülni is kellett a jelzőnek, hiszen paternalista felemelkedést jelentett még akkor Is, ha az oszthatatlan szövetkezeti közös tulajdon intézményével, a megalázó törvényekbe öltöztetett tulajdonmegváltási konstrukciókkal igyekezett letüntetni a hús-vér tulajdonosokat. Toldozás- foldozás helyett A kényszerszövetkezés belesimult a konformista rendszerbe. A munkásosztály központi forrásból finanszírozott fellegvárain kívül a vidékieknek sokszor más lehetőségük nem volt (s még ma sincs), mint dolgozni a szövetkezetben. Az új tagok csekély mértékű vagyoni kötődése, az alapítók és gyarapítók vagyoni betétjének kommunalizálása egyre inkább személytelenné tette a szövetkezeti tulajdont. Igaz, a rendszer is úgy épült fel, hogy az egyéni tulajdoni rész mesterségesen alacsony szintre szoruljon, a tulajdonlási és vagyonkezelési funkció olvadjon össze. Maga a szövetkezet jórészt munkahellyé degradálódott, bár az ország egyes helyein ez vívmánynak számított. Jó néhényan az így kialakított rendszer miatt — amit szocialistának és fejlődésnek tituláltunk eddig — támadják a szövetkezetek vezetőit és azért is, mert a korábbi hatalom kezükbe adta a munkahely és a vagyon feletti együttes rendelkezés jogát. S ez nem kevés. Hiszen az ország majd 3500 ipari szövetkezetében közel 300 ezren dolgoznak. A fogyasztási szövetkezeteknek 2,5 millió tagja van, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek foglalkoztatják egyelőre a nemzetgazdasági ágazat aktív keresőinek majd háromnegyedét. Szerencsére a szövetkezet, mint forma, ellent tudott állni a teljes bekebelezésnek: eltűrte a szocialista fejlődés fő csapásának irányát, a támogatások hiányát, feladva gazdasági önállóságát, némiképpen mégis meg tudta őrizni szervezeti autonómiáját. Belső élete, önkormányzata a túlsúlyos állami vállalatokkal szemben nagyobb mozgásteret nyújtott a vállalkozás számára, kevesebb korlátot állított a szövetkezeti menedzsment elé. Kontrollálta a kontraszelekciót, hiszen elnökét — minden hatás és ráhatás mellett — mégiscsak titkosan választotta. A nyolcvanas évek közepére aztán kiderült, hogy közvetlen (magán) tulajdonlás nélkül a szövetkezeti forma fejlődésképtelen. Azóta toldozgatják-foldozgatják a szövetkezeti törvényt új szövetkezeti vállalkozások létrehozásának lehetőségével a szervezetben és azon kívül. A tagi tulajdon a korábbi hatalom szerint fejlődési rendellenességnek minősült, ezért valós megoldást nem is adhatott, ezért a legegyszerűbbet választotta, a rendszerváltásra bízta. Gondot nem egy új szövetkezeti törvény (az új szövetkezeti forma) jelent, hanem'az, hogy lehet-e egyáltalán és kell-e a mai álszövetkezeÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ELELMISZERDA Az ÉLÉSKER ABC áruházaiban és HÚSÁRUHÁZAIBAN 1990. október 31-től, SZERDÁTÓL CSAK NÁLUNK I 9. MOST QJ.CSQBB! Fagyasztott csirkemáj szívvel 155.— Fagyasztott pulykamáj szívvel 155.— Fagyasztott libaszív 92.— Drégelypalánki málnaszörp 44.70 Drégelypalánki jaffaszörp 40.60 Bolgár cseresznye dzsem 26.— Szilvabefőtt (ecetes) REKLÁMÁR: 100.100.60.34.32.21.15.90 tekből valódit csinálni? Vajon egy piacgazdaság milyen és mennyi szövetkezetét képes befogadni? A szövetkezetben a tőke hatékonyságát a tagok, a közösség érdekében mindig is korlátozzák, ezért az állam — a verseny- képességet biztosítandó — kedvezményben részesíti a formát. E kérdések sokkal több figyelmet érdemelnek és érdemeltek volna a politika részéről. Ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek termelik és szervezik az ország élelmiszer-fogyasztásának és exportjának túlnyomó részét. Például, míg az ipariak 8-10 százalékkal részesednek a termelésből, addig a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják a magyar kiskereskedelmi forgalom és vendéglátás 35 százalékát. Felemás átalakulás? A szövetkezet tehát mint gazdálkodó szervezet oly mértékben elterjedt Magyar- országon', hogy a piaci viszonyok között is várhatóan számottevő tulajdonosi szektor marad. A politikával viszonylag hamar közös inevezőre juthatnak a szövetkezetek, mivel a kormánynak a görcsösen keresett tulajdonost tudják felmutatni tagjaik személyében, így a privatizáció egy jelentékeny részén könnyen túljuthat, nem kevés támogatót is 6zeA Kisosz Békés Megyei Szervezete tájékoztatja tagságát, hogy TELEFONSZAMA megváltozott. AZ ŰJ SZÁM: (66) 25-997. A KERSZERV Ügyviteli Kft. továbbra is a (66) 22-325-ös számon hívható. SZÉNBÁNYÁBÓL házhoz SZÁLLÍTVA teljes ügyintézéssel MEGRENDELHETŐ kocka-, darabos-, diószén Békés megye területén. „FUVALL” Gmk. Békéscsaba, Csaba a. 13. Telefon: (66) 26-984, 39-966, Vésztő nagyközség polgármestere PÁLYÁZATOT ÍR KI egy GYERMEKORVOSI és egy KÖRZETI ORVOSI állásra. A munkakörök azonnal betölthetők. Lakás biztosított, fizetés megegyezés szerint. A pályázatot a polgármesterhez lehet benyújtani. Kisszövetkezet KIEMELT BÉREZÉSSEL lakatos, hegesztő, gépkocsivezető, karosszérialakatos BEDOLGOZÓKAT KERES. Jelentkezéseket: „Lakatos” jeligére a lapkiadóba kérjük. rezve. A piacgazdaság felé haladva viszont az is joggal feltételezhető, hogy a szektor részesedése csökkenni fog, mert a szövetkezetek és tagjaik egy része a privatizáció során még — társasági vagy egyéni — formát választ majd. Az 1982. január 1-jétől bevezetett kisvállalkozási jogszabálycsomag nemcsak jelezte, hanem hivatalosan is kikezdte az addigi szocialista — benne a szövetkezeti — vállalkozások közös tulajdoni elvét. Nem véletlenül kezdtek szédületes tempóban megalakulni a kisszövetkezetek. A társasági törvény pedig végképp felszínre hozta a szövetkezeti oszthatatlan vagyon tarthatatlanságát. Nem is szólva arról, hogy 1988-ig — a gazdasági társaságokról szóló törvény megjelenéséig — jogi személyiségű társaság létrehozására természetes személyeknek a szövetkezeten kívül nem volt módja. Az átalakulási törvény felemássága ellenére minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a szövetkezeti forma monopolizált helyzete megszűnt Ezért kézenfekvő megoldásnak kínálkozott (volna), hogy a szövetkezeti formát is a társasági törvény rögzítse, de ez akkor még néhány nagyhatalmú mamutszövetkezet elnökének ellenállásán megbukott. Még elég volt az elcsépelt frázis: „A szövetkezet a tagoké” (és senki sem vizsgálta a jelszó ürességét). Ma is adott a lehetőség, hogy a szövetkezetét — mindhárom ágazatra vonatkozóan — speciális gazdasági társaságként rögzítse a tervezeti törvény, amelynek sajátságos önkormányzata és tulajdona van, vagyona egy részének jövedelmét kedvezményezett célokra fordíthatja. Manipulálható usztás A közös szabályozás ellen hat, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket a földkérdés nyomasztja, az ipari szövetkezetek pedig nehezen tudják befogadni az igazi vállalkozóként közéjük került kisszövetkezeteket. A fogyasztási szövetkezetekben a fiktív tagság okozza a legnagyobb gondot. Vannak azonban közös érdekek, amelyek alapján létrehozható az egységes törvény. Ez utóbbi mellett szól az a praktikus megközelítés is, hogy így csak a legfontosabb tételeket lehet törvénybe foglalni; magyarán, a szövetkezés szabadabb lehet, a szövetkezet alapszabálya lesz a törvény végrehajtási utasítása. A szövetkezetekről szóló törvény nemrégen végrehajtott módosítása arra enged következtetni: alkotói nem vették maguknak azt a fáradságot, hogy megismerjék a szövetkezés lényegét és negyven év alatt eltorzult érdekviszonyait. A törvény ugyan kimondja (egyébként az* egyetlen pozitívuma), hogy a szövetkezet vagyonának fele — részjegy, üzletrész (vagyonrész), ingyenes vagyonjegy formájában — nevejíthető, de ez az üzletrész-konstrukció zsákutcába viheti a szövetkezeti tulajdonlást. A vagyon terhére osztogatott üzletrész nem jelent tőkebővítést a szövetkezet számára, és nem jelent valós tulajdont a tag számára. Ráadásul a felosztása manipulálható, a tőkefelhalmozásban részt vevőket a mai tagság játszi könnyedséggel kizárhatja (és nemegyszer ki is zárja). (Folytatjuk) Dr. Ugrál András TAKARÉKBANK Plusz egy érv A TAKARÉKBANK MELLETT. A takarékossági világnap méltó megünneplésével összefüggésben A TAKARÉKBANK RT. az 1990. október 31. és november 30. között ELHELYEZETT — az alább felsorolt — betétekre és értékpapírokra visszafizetésükkor A KAMATON FELÜL PLUSZ 1 SZÁZALÉK PRÉMIUMOT FIZET. Pénztárjegy, értékjegy, letéti jegy, diszkonpénztárjegy, takaréklevél, könyves betétek (közül az 1, 2, 3 éves lekötésűekre. Keresse fel a Takarékbankot október 31-én, a takarékossági világnapon, mert minden betételhelyező és értékpapírt vásárló ajándékot kap. TAKARÉKBANK RT., BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 11—17.
