Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-31 / 255. szám
I 1990. október 31., szerda ' Háború vagy béke? Riadókészültségben a bagdadi hadsereg Terrorakciótól tarty w Különleges bt fali! ■■sági intézkedéseket hozott Küszöbön áll-e a háború az Öbölben, vagy van még lehetőség a válság békés megoldására? Szaddám Húszéin iraki elnök a jelek szerint a rosszabbik eshetőségre számít: ugyanis sürgős ülésre hívta össze a hadsereg vezérkarát, hogy a nyugati államok részéről várható támadásokra felkészítsék a katonaságot. Mindazonáltal más hivatalos bagdadi körökből békülékeny hangok is hallhatók: e tényezők főleg szovjet és francia részről várnak kötelezettségvállalást ez ügyben. Az INA hírügynökség szerint Húszéin felszólította tábornokait, hogy helyezzék riadókészülítségbe alakulataikat. Az előkészületeket az „amerikai ellenség és szövetségesei alattomos szándékaival” indokolta. Szerinte napokon belül várható a támadás. Tárik Aziz iraki külügyminiszter ugyanakkor az INA iraki hírügynökség által idézett keddi nyilatkozatában jelezte: Bagdad kész a párbeszédre bármelyik nemzetközi vagy arab féllel, feltéve, hogy annak nincsenek eleve agresszív szándékai. A Financial Times véleménye szerint Irak az ösz- szes külföldi túsz szabadon bocsátását fontolgatja, feltéve, ha a Szovjetunió és Franciaország kötelezettséget vállal az öbölbeli válság békés rendezésére. Egy ilyen állásfoglalás ugyanis megnyitná az utat a fegyvertelen megoldás előtt. Moamer el-Kadhafi ezredes, Líbia első számú vezetője a válság megoldására kedden új ötlettel állt elő. Felszólította a muzulmán hívőket, hogy mindaddig boj- kottálják a szaúd-arábiai szent helyeket, amíg az öböl térségében amerikai, illetve az Egyesült Államokkal szövetséges csapatok tartózkodnak. A líbiai vezető ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Iraknak ki kéll vonnia csapatait a megszállt Kuva- itból. máskülönben elkerülhetetlen lesz az öbölháború. a szlovák A szlovák kormányfő szerint azok a szeparatista erők, amelyek elégedetlenek a múlt héten elfogadott nyelvhasználati törvénnyel, Szlovákia önállóságának kinyilvánítására készülnek. Vladimir Meciar Szlovákia megyei és járási vezetői előtt hétfőn mondott beszédében arról szólt, hogy „a szélsőséges erők nem nyugszanak”, és információi szerint terrorkampányt akarnak indítani. A kommunista kormányzás megdöntésének évfordulóján, november 17-én a szélsőségesek első lépésként ki akarják nyilvánítani Szlovákia szuverenitását, majd a második lépés az önállóság kikiáltása lenne — mondta a szlovák miniszterelnök. Meciar közölte, hogy a tervezett terrorista akciókról szóló értesülések miatt a szlovák kormány különleges biztonsági intézkedéseket hokormány zott. Mint felfedte, tervet dolgoztak ki Pozsony és Nyugat-Szlovákia biztonságának megőrzésére, s ennek keretében 1800 határőrrel erősítik meg a rendőri alakulatokat. Meciar azt is bejelentette, hogy megvonták az állam anyagi segítségét a Matica Slovenska nevű szervezettől, mert „az állam nem támogathat egy olyan szervezetet, amelynek tevékenysége ellene irányul”. A Matica Slovenska volta szerzője annak a nyelvtör- vény-tervezetnek, amely kizárólag a szlovák nyelv hivatalos használatát engedélyezte volna a tagköztársaságban. Miután a pozsonyi parlament elutasította ezt a tervezetet, a Matica Slovenska és a Szlovák Nemzeti Párt tiltakozó akciókra szólította fel híveit. Halálbüntetés: lenni vagy nem lenni? Az alábbiakban rövid körképet adunk arról, hogy egyes nyugati államokban hogyan ítélik meg a halál- büntetést és miért nem alkalmazzák. Egvesiilt Államok Amerikában az inga ellenkező irányba leng, mint Magyarországon: míg a legfelsőbb bíróság 1972-ben érvénytelenítette, 1974 óta fokozatosan visszaállítatták a legsúlyosabb büntetést, sőt, kiterjesztették további bűn- cselekményekre. Az elmúlt években gyorsan növekszik a végrehajtott ítéletek száma, és egyúttal hevesen folyik a vita: kivégezhetőek-e a fiatalkorúak, illetve elmebetegek is. Egy felmérés szerint az amerikaiak 75 százaléka támogatja, s csak 17 százaléka ellenzi a halálbüntetést. 57 százalékos többsége van a javaslatnak, hogy kivégezhessenek fiatalokat is, akik a cselekmény elkövetésekor 18 év alattiak voltak. A másik, még tárgyalt indítványt, hogy gyilkos elmebetegeket is kivégezhessenek, a lakosság 61 százaléka elutasítja. Az ország börtöneiben jelenleg mintegy 2400 halálra ítélt várja sorsát — sokan hosszú éveik óta. Az Egyesült Államok 50 állama közül eddig 36-ban állították vissza, a halálbüntetést, de az esetek nagy többségében az ítéletek végrehajtását különböző fellebbezésekkel, perújrafelvételt kérelmekkel szinte a végtelenségig lehetett húzni. A rohamosan tovább növekvő, erőszakos bűnözés láttán azonban a törvényhozó testületek, s a bíróságok mind-szigorúbbak: a kongresszusban most tárgyalt törvényjavaslat szerint a halálos ítéletek elleni fellebbezésre legfeljebb egyszer lesiz mód, hat hónapon belüli. Elutasítás esetén az ítéletet végrehajtják. Amerikában egyébként mintegy 30 bűncselekményért szabható ki a halál- büntetés: az elnök, törvényhozók, kormánytagok, bírák, rend- és börtönőrök meggyilkolása mellett hal,állal végződő repülőgéprablásért, valamint (1988 óta) kábítószer-csempészéssel kapcsolatos gyilkosságért is. A legújabb jogszabály kiterjesztette a halálbüntetést a terroristák által elkövetett gyilkosságokra. Amerikában egyébként már ritka a bitófa: a bűnözők túlnyomó részét viilla- mosszékben, illetve méreg- injekcióval végzik ki. Franciaország A guililotin hazájában, Franciaországban egészen 1981-ig működhetett a nyaktiló, a francia nemzetgyűlés csak ebben az évben fogadta el a halálbüntetés megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, igaz, akkor már évek óta nem került sor kivégzésre. Az utolsó két bűnöző, Jerome Carrein és Hamida Djandoubi 1977-ben végezte életét guillotin által. A nemzetgyűlés 1985- ben alkotott törvényt arról, hogy az emberi jogok európai konvenciójához csatlakozva ratifikálja annak a halálbüntetés eltörléséről szóló kiegészítését is — ez azt jelenti, hogy még akkor sem lehetne visszaállítani azonnali hatállyal a büntetést, ha azt most újra elha- tároznák. A közvélemény egyébként még ma is inkább hajlik afelé, hogy érdemes volna a legsúlyosabb bűntettek esetében ezt a sommás büntetést alkalmazni, igaz, az erről végzett felmérések meglehetősen régiek. 1984 őszén a franciák 61 százaléka vélekedett úgy, hogy szükség volna a legsúlyosabb bűntettek esetében a halálos ítéletre, annál is inkább, mert a közrend és a jogszolgáltatás kezében viszonylag kevés az eszköz a súlyos bűntettek megakadályozására és megtorlására. Ma is jelentős tábora van annak, hogy legalábbis a sok áldozatot követelő terrorcselekmények esetében legyen alkalmazható. Ugyanez a helyzet a gyermekek életét kioltó bűntettek, a szexuális eredetű gyilkosságok elkövetőit is visszarettentené életük elvesztésének lehetősége. Egy érdekesség a halálbüntetés korszakából: a hóhérmesterség családi örökség volt. A ' nevezetes Sanson család férfitagjai a XVII. század közepétől gyakorolták hat generáción át ezt a mesterséget, utánuk a Deibler családra szállt a mesterség nemzedékeken át. Az utolsó francia ítéletvégrehajtó, Marcel Chevalier a Deiblerek rokonságából került Iki. Németország Az alkotmányt helyettesítő (nyugat) német alaptörvény 102. cikkében lakonikus mondat adja tudtul, hogy „a halálbüntetés megszűnik”, mégpedig az alaptörvény kihirdetésének napjától kezdve. Ez bizony régen, pontosan 1949. május 23-án volt. Az NDK-ban 1987 júliusában törölte el az államtanács a halálbüntetés intézményét, de hivatalos információk szerint csaknem negyven éven át kizárólag csak háborús bűnösökre alkalmazták, köztörvényes, vagy politikai esetekben nem. Mivel október 3-án a keletnémet tartományokra is kiterjedt az alaptörvény hatálya, a halálbüntetés a nyugatnémet jog alapján is eltöröltetett. A viszolygást a halálbüntetéstől, a politikai kirakat- perefctőli, különösen Németország keleti felében, az ország közelmúltja indokolta a háború, a hitleri perek és a terror. Keliet-Németországban, a többi kelet-európai országtól eltérően,' nem voltak Rajk- perek. Tévériportokban ugyanakkor megpróbálták rekonstruálni, hogy az ötvenes évek elején a drezdai krematóriumba miért hoztak hirtelen tömegével hullákat, egyazon halálokkal: szívelégtelenség. Az ügy azonban a tévések buzgólkod ása ellenére is meglehetősen homályos: a felgöngyölítés Ariad- ne-fonala eltűnt a drezdai és lipcsei bírósági útvesztőkben. Berlinben hivatalosan azt mondják, hogy a legtöbb ismert esetben kegyelmi intézkedés nyomán még a háborús bűnösök is megúszták életfogytig tartó szabadságvesztéssel. A bonni egyetem büntetőjogi tanszékén érdeklődésemre elmondták, hogy bizonyos, katonai jellegű bűntettek' elkövetése miatt (kémkedés, hazaárulás stb.) róttak ki ugyan Kelet- Németországban halálos ítéleteket, de az ügyek jellege miatt ez is inkább csak fel- tételezés. Maga a nyugatnémet, német jogfelfogás nem tud unit kezdeni a halálbüntetéssel. Nem tartják szükségesnek, megfelelőnek sem megelőző elrettentésként, sem normaszabályozásra. „Nem ad esélyt az elkövetőnek arra, hogy visszataláljon a normális életbe” — mondják a bonni egyetemen. November 1-jétől december 31-ig 18 karátos arannyal futtatott láncok 20 SZÁZALÉKOS ° ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHATOK, valamint nagy választékban érkeztek H és 18 karátos arany ékszerek. CENTRUM. BÉKÉSCSABAI ÁRUHÁZ MÉLYHŰTŐLÁDA- ----------------------------------------ÉS MÉLYHÜTÖSZEKRÉNY-VÁSAR. AMÍG A KÉSZLET TART, NAGYKERESKEDELMI ÁRON. Mélyhűtőláda, 265 literes, Philips energiatakarékos 29 970,— Ft Mélyhűtőláda, 215 literes, Philips energiatakarékos 26 580,— Ft OBOD mélyhűtőszekrény, 200 literes, energiatakarékos 28 650,— Ft Békéscsaba, Orosházi út 32., az áfész 60. sz. nagykereskedelmi részlegénél, hátul az udvar végében. NÉPÚJSÁG Csatlakozunk az Európa Tanácshoz (Folytatás az 1. oldalról) nak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé a'z alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényt. Lépése mögött azonban semmiféle, a retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. Az Országgyűlés keddi ülésnapjának kétségkívül legfontosabb — a válságos napokat átélt ország feszült belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs — eseménye volt Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat sugárzó szavai, nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező honatyákra is csillapítóan hatottak. Antall József úgy ítélte meg: véget ért egy korszak a parlamenti pártok viszonyában. Erre figyelemmel felajánlotta: a politikai élet meghatározó erői közös erőfeszítéssel keressék a krízisből kivezető utat, s a magyar társadalom minden tagja előtt tegyék világossá, mi vár az országra. Ennek kapcsán leszögezte: az ország valós helyzetéről mindent a közvélemény elé fog tárni, még aikfcor is, ha ez esetleg a kormány bukását idézné elő. Hia a többség úgy gondolja — folytatta a gondo- 1 átmenetet —, hogy személy szerint alkalmatlan a kormányzásra, akkor távozni fog posztjáról. Ám ha úgy ítélik meg, hogy a kormány képes ellátni tisztét, akkor — alapvető kérdésekben nemzeti egységet alkotva — tartsák fenn az ország alkotmányos kereteit annak érdekében, hogy ne veszítsék el sem az ország, sem a magyar nép bizalmát. Antall József arra kérte az ellenzéket: ha úgy gondolják, hogy túl vannak a legitimációs problémákon, akkor keressék meg együtt a közös utat. Eljött ugyanis az ideje annak, hogy az elkövetkezendő egy-két évben, ha viták közepette is, de a pártpolitikai szempontok háttérbe szorításával kivezessék az országot válságos helyzetéből. A kormányfő felszólalása után némileg gördülékenyebben folytatódott a társadalombiztosítás költségvetésének tárgyalása. A törvény- hozás nagy szótöbbséggel a szociális bizottság kompromisszumos javaslatait hagyta jóvá, amelynek lényege, hogy a kormány elképzeléseivel szemben differenciált összegű nyugdíj-kiegészítést folyósít a társadalombiztosítás. Ennek megfelelően az Országgyűlés döntése folytán még az idén egyszeri nyugdíj-kiegészítést kapnak mindazok, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 13 800 forintot. A differenciált szétosztás elve szerint az egyszeri kiegészítés összege az 5000 forint alatti nyugdíjak esetében 4000 forint, az 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 2400 forintos egyszeri kiegészítésben részesülnek. Az Országgyűlés keddi ülésének délutánján a kormány által benyújtott törvényjavaslatot teljes egészében elfogadva módosította a társadalombiztosításról szóló__ 1975. évi II. törvényt Ezzel — joghézagot szüntetve meg — szabályozta a táppénzfolyósítás módját, és a táppénzes szabályokra épülő más összegek — köztük a terhességi és a gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti segély — kifizetését is. A honatyák döntésükkel végső soron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az eredeti szabályokon. A módosításra az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség: a testület ugyanis alkotmányellenesnek minősítette és október 30-i hatállyal megsemmisítette az 1975-ös törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet táppénz- kiszámítását szabályozó kitételét. A törvénymódosítás mától lép életbe. A keddi ülésnapon 6 interpelláció és 5 kérdés hangzott el. Az interpellációk sorában Kőrösfői László (MSZP) a magyar sport működőképességének megőrzése érdekében tett fel kérdéseket a művelődési és közoktatási miniszternek. András- falvy Bertalan válaszában leszögezte, hogy a tárca kezdeményezni fogja nemzeti sportalap létesítését, amelyet gyarapítanának a gazdálkodó szervek, vállalkozók adókedvezménnyel ösztönzött befizetései, a szerencse- játékokból, a sportfogadásból származó bevételek. A tárca mindent elkövetett annak érdekében, hogy az ez évre szükséges összesen 70 millió forintot a sport megkapja". Kedden 17.45 órakor a Parlament az Európa Tanács alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól, és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyalta. A határozatot az Országgyűlés néhány perccel később ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással elfogadta. Ezzel a keddi ülésnap befejeződött. Táborozásra készülnek a hajléktalanok Csernus Pál — aki a békéscsabai hajléktalanok két- lábon járó gondviselőjéül szegődött — bejelentette, hogy pártfogoltjai élén bevonul a városházára. Elhatározásukat tegnap meg is valósították, ám rövid idő múlva a nyolcfős kis csapatnak dolgavégezetlenül távoznia kellett. Elmaradt az eredménytelen tárgyalás esetére beígért éhségsztrájk is, mivel nem várt körülménynyel találták szembe magukat. Ugyanis tegnap a tanács már, a polgármesteri hivatal még nem volt működőképes. Később megkíséreltek éjszakára birtokba venni egy városbeli helyiséget, ebben azonban megakadályozták őket. Ezért újabb fordulattal ismét megcélozták a városházát, ahol már javában folyt a szervezőmunka érdekükben. Mivel november 1- jétől ők is csak utazási céllal kereshetik fel a vasútállomást, kitartanak követelésük mellett. Csernus űr szerint legrosszabb esetben a polgármesteri iroda előtt ütik fel táborukat. Ma, a kora reggeli órákban személyesen is találkozni kívánnak Pap János polgármesterrel. Az egy árva vas (út) nélkül maradt hajléktalanok akciójának további sorsáról következő számunkban adunk hírt. k. a. j.
