Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-21 / 248. szám
o 1990. október 21., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Hetven éven felülieknek Ingyen! Győzött a harmadik évezred Egy nap kikapcsolódás után A labdarúgó NB 1 10. fordulójában szombaton és vasárnap is pályára lépnek(tck) a csapatok. Tegnap játszották: Ferencváros—Videoton 4—0, Siófok—Vasas 1—2, Szeged—Pécs 0—2, Ú. Dózsa—Váci Izzó 0—2. Vasárnap: Debrecen—Bp. Honvéd, Veszprém—Bp. Volán, Tatabánya—MTK-VM, Bcs. Előre Spartacus—Rába ETO, jv.: Stamler (Lázin, Vad). Valamennyi vasárnapi mérkőzést 13.30 órakor játsszák. a Rába ETO éllen, s eddig a győri gárda hálóját nem vettem be egyszer sem, de ha a győzelemhez ez szükséges. most mindenképp szeretnék gólt rúgni! A békéscsabaiak várható kezdőcsapata: Gulyás — Ott- lakán. Szenti, Zahorán, Ta- kó — Belvon, Csató, Csaná- losi, Horváth — Miklya, dr. Kovács. Érthető, hogy a Viharsarokban a hét közepén is még rendkívüli mértékben sokkolta a játékosokat és a vezetőket egyaránt az elmaradt Videoton—Békéscsaba bajnoki mérkőzés. — Már hazafelé jövet, a buszon eltökéltem, hogy egy napot kihagyunk — mondta Vígh Tibor vezető edző. — Kedden még megmérkőztünk egy előkészületi mérkőzés erejéig a Határőr Dózsa SE NB III-as gárdájával (az eredmény 9—3 volt a békéscsabaiak javára), majd szerdán pihenőt rendeltem el, sőt fölhívtam a játékosok figyelmét arra, hogy teljes mértékben kapcsolódjanak ki. Bízom benne, hogy nemcsak fizikailag jelentett pihenőt, hanem „pszichésen” is. Erre szükség volt. hiszen az utóbbi három hét minden mérkőzése okozott fejfájást. Az MTK-VM ellen megsérült a fél csapat, a Vác elleni találkozón zsinórban hagytuk ki a gólhelyzeteket, most pedig ugye ez a tagsági könyv hercehurca viselte meg az együttest. Viszont ami örömteli: sérültjeink fölgyógyultak, egyedül Ka- sik van a maródiak listáján, aki a Határőr elleni mérkőzésen sérült meg a bokáján. Hát bizony akad pótolnivalója a lila-fehér együttesnek — legalábbis ami az eddig elhullajtott pontokat illeti. A sérüléséből nemrég felépült Csanálosi Miklós is így látja, aki azzal egészíti ki: — Túl vagyunk a megrázkódtatásokon. most már ne visszafelé nézzünk, inkább a soron következő feladatokra összpontosítsuk figyelmünket! Nagyon fontos, hogy teljes a keret, szinte mindenki a fedélzeten van, így komplett csapattal tudunk kiállni a győriek ellen. Értelemszerűen nyernünk kell! Ha nem, akkor bizony leszakadhatunk a középmezőnytől. Tizedszer lépek pályára 1974—75 MÉRLEG Győrött 1—1 Bcs.-n 1—* 1975—76 5—0 1—1 1976—77 0-1 2—1 1977—78 3-1 3-0 1978—79 2—0 0-1 1979—80 4—1 3-1 1980—81 2—2 1—0 1981—82 í—i O-l 1982—83 5—1 3-2 1983—84 Bcs. az NB Il-ban 1984—85 3—1 1—1 1985—86 4—1 2—2 1986-87 6—1 1-1 1987—88 3—3 2-0 1988—89 2-0 1-2 1989—90 2—0 1—1 Az eredmény a pályaválasztó szemszögéből értendő. A hétközbenl Labdarúgó Liga-ülésen megegyeztek a csapatok vezetői, hogy a jövőben a 70 éven felüliek — ha ezt személyi igazolványukkal igazolják — valamennyi NB I-es találkozót Ingyen tekinthetnek meg. Ez már a mai mérkőzésen is érvényes. Geszti Kupa kettesfogathajtó-verseny A szegedi Martók Sándoré a trófea A közelmúltban harmadik alkalommal rendezték meg a Geszti Kupa kettesfogathaj- tó-versenyt, amelyik immár hagyományosan egvben évadzáró eseménye is a sportágnak. A szervezőknek — a Geszti Egyetértés Tsz, a geszti művelődési ház és a Sarkadi Lovas Klub — segítségére volt a hosszúra nyúlt „indián nyár” is. Kellemes, ideális időben 12 fogat állt rajthoz. A versenyen ott volt — igaz ezúttal csak vendégként — a válogatott Benkő Sándor, a mártélyiak kettesfogathajtója is, mígse- gédhajtója. Kovács Dániel az elmúlt évi kupagyőztest, a gyulai Borsos Bélát segítette, aki végül az összetettben a hatodik helyen végzett. A 12 kilométeres maratonhaj- tásra a rendezők négy akadályt építettek, míg az akadályhajtás 560 méteres pályáját 17 kapu nehezítette. Az első fordulóban öten teljesítették alapidőn belül, hibátlanul a pályát, és köztük az összevetés döntött. Nagy meglepetésre a sarkadi Fábián Sándor 1 másodperccel megverte a későbbi győztes Martókot. Eredmények. Maratonhajtás: t. Martók Sándor (Szeged, Felszabad u Lás Tsz), 2. Virág (Fülöp- Kzállás), 3. Kemeosi (Mezöko- vác&háza), 4. Borsos (Gyula), 5. Doresák (Fülöpsaállás), 6. Kru- csai (Szabadkígyós). Akadályhajtás: l. Fábián Sándor (Sarkad), 2. Mart ók (Szeged),». Kemeosi (Mezökováosháza), 4. Ma- koviczkl (Szabadkígyós). 5. Dobosé k (FQlöpszállás), 8. Hova- nyecz (Kondoros! Lovasklub). Összetett: L Martók Sándor, 2. Kemeosá, X Doresák, 4. Maiko- viczki, 5. virág, í. Borsos. Baranyai Antal — Az időeltolódás miatt nekem már este 10 óra is elmúlt — mondta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amikor megérkezett egyenesen Pekingből a Magyar Olimpiai Akadémia egyik rendezvényére. A jelenlevők felfokozott érdeklődéssel hallgatták a magyar sport utazó nagykövetét, hiszen a legtájékozot- tabb magyartól, az olimpiai bajnok NOB- tagtól tudhatták meg, hogyan maradhatott alul Athén — Atlantával szemben — az 1996-os nyári olimpiai játékok rendezési ügyében. Nekünk, magyaroknak különösen kedves helyszín lehetett volna Athén. Egy közeli olimpia több honfitársunk számára elérhető távolságot jelentett volna. A közelmúltban elhunyt dr. Szymiczck Ottó — a TF egykori hallgatója, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia tisztségviselője — megkülönböztetett szeretettel ápolta a magyar kapcsolatait. Az újkori olimpiai mozgalom bölcsőjénél hazánk képviselői is ott voltak. Az alapító tagok között tartja számon Magyarországot a sporttörténelem. A százéves évfordulón mégsem a mozgalmat elindító görög főváros lesz a helyszín, hanem az USA délkeleti nagyvárosa, Atlanta. — Hogyan történhetett meg? — kérdezheti bárki. Erre a kérdésre adott magyarázatot Schmitt Pál, a MOB elnöke. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tokiói kongresszusán megjelent 86 NOB-tag döntött e fontos kérdésben. Az érzelmek háttérbe szorultak, győzött a racionális gondolkodás. Kockázat nélkül Mint ismeretes, hat város kandidált: Belgrád, Manchester, Toronto, Melbourne, Athén és Atlanta. Belgrád és Manchester jelentkezése mögött taktikai okok húzódnak meg. Ha mondjuk 2008-ban újra jelentkezik a gazdaságilag megerősödő jugoszláv főváros, akkor hivatkozhat arra, hogy egyszer már elutasították. A Manchesterben bekövetkezett futballtragédia miatt az angol sport elvesztette a presztízsét. Az események után késedelem nélkül bejelentették a város rendezési szándékát, hogy a szörnyű tragédiát mielőbb feledtessék. Mindenki tudta, hogy a két város jelentkezése megalapozatlan. Kockázat nélkül kandidálhattak, hiszen világos volt, hogy kiesnek az első fordulóban. Így is történt. Toronto és Melbourne volt a következő két „kieső”. Toronto hiába érvelt azzal, hogy a kanadai nagyvárosban mindenkinek van rokona, hiszen 67 nemzetiség él a városban békében, egyetértésben. Gyenge a gazdaság Athén .mellett az érzelmek, a szimpátia, a sporttörténelem, a görög nép közmondásos sportszeretete szólt. Agitált a görög miniszterelnök, felemelte a szavát a száműzetésben élő (olimpiai bajnok) király is, és 8000 ember leste egyenes élőben a televíziós adást a tengerparti sportcsarnokban. Micsoda ünneplés lett volna, és milyen borzasztó lehetett a csalódásuk! Hiszen száz éve létrehozták az újkori olimpiai mozgalmat, és átadták a Földnek. Jelképesen ' őrzik az olimpiai lángot, államköltségen tartják fenn a Nemzetközi Olimpiai Akadémiát. Két létesítményük — a modern stadion és a sport- csarnok — az olimpiára készülődve épült fel. Hiába minden, a racionális gondolkodás az érzelmek fölé kerekedett. A görög gazdaság gyenge, Athén nincs felkészülve mintegy 300 ezer turista fogadására. A közlekedés kezdetleges, az egyetlen metróvonal elavult. Hétköznapi körülmények között is két óra alatt lehet csak eljutni az Akropo- lisz körzetéből a stadionba. A környezet- szennyezés katasztrofális, a televíziózás, a számítógépes rendszerek kiszolgálásának személyi feltételei nem érik el a világszínvonalat. Ügy tűnik, mégsem ezek miatt szorult háttérbe a görög főváros, hanem az evezős és kajafc-kenu szövetségek nemzetközi méretű tiltakozása következtében. Ezé- » két a versenyeket ugyanis Athén körzetében nem lehet megrendezni. Az evezős- és a kajak-kenuversenyek tervezett helyszíne Thessaloniki lett volna, mintegy 500 km távolságra a fővárostól. A nemzetközi szövetségek tiltakozása sikerrel járt, 51 szavazattal 35 ellenében Athén maradt alul. Atlanta kampányának sikere felborította az érzelmek által diktált papírformát. A városban készen állnak az olimpiai létesítmények, másfél kilométeres körzetben minden megtalálható. A közlekedés és a hírközlés a harmadik évezred technikáját vonultatja fel. A város az amerikai földrész legnagyobb repülőterével rendelkezik. Minden résztvevőt térítés nélkül látnak vendégül. A várost rendkívül sportszerető nép lakja, köztük 70 ezer görög. A lakosság fele fekete, mintegy 2 millió afrikai eredetű. Nem nehéz kitalálni, hogy a 16, Afrikát képviselő NOB-tag melyik helyszínre szavazott. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy nincs szocialista blokk, ezért nem érvényesülhetett egy diktált, oktrojált, „közös’’ elhatározás. Los Angeles és Atlanta között nagyobb a távolság, mint Moszkva és Barcelona között. Ez egy egészen más Amerika. A magyar sportolók nem panaszkodhatnak. A költségeket a rendezők állják, ezért lehetővé válik mindazok kiutazása, akik megfelelő színvonalon képviselik majd a Magyar Köztársaságot az olimpiai versenyeken. Ha jól megondoljuk, utoljára elég régen, 1932- ben járt magyar sportoló az USA területén rendezett olimpián, hiszen Los Angelesben 1984-ben nem lehettünk ott... Atlanta és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság valahogy kárpótolni szeretné Athént, hiszen az olimpiai mozgalom nagyon sokat köszönhet a görögöknek. Szó van többek között arról is, hogy a maratoni futást az eredeti helyszínen, Marathon és Athén között bonyolítják le. (Napjaink sporttörténeti szenzációja egyébként, hogy egy magyar kutató szerint nem egyetlen futó vitte a győztes csata hírét a városba. Futott az egész sereg (42 km 195 m-t), hogy megvédje Athént a tenger felől is.) A sporttörténészekből álló hallgatóság végül is tudomásul vette az 1996-os olimpia helyszínével kapcsolatos tényeket. A várható érzelemnyilvánítás elmaradt. A MOB elnökének két érdekes kérdést tettek fel ezután. Az egyik nagyon gonoszán hangzott. Ismeretes, hogy Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Vezető testületének tagságára, a végrehajtó bizottsá- gli tagságra kandidált, de egy 69 éves venezuelai nővel szemben 39:36 arányban alulmaradt. Lesz-e olimpiai csapatunk? — Hogyan élted meg a vereséget? — hangzott a nem túl jóindulatú kérdés. — Ó, nagyon jól! — válaszolt nevetve az egykori élsportoló, az olimpiai bajnok. Legalább Barcelonában így többet tudok foglalkozni a magyar csapattal. Ez lehetetlen lenne, ha megválasztottak volna. Először vagyok nő által „legyőzve”, és még van időm. A másik kérdés a lehetséges következő helyszínre vonatkozott. Minden NOB-tag meghívást kapott Pekingbe, az Ázsiai Játékokra. A kínaiak nem titkolt szándéka az volt, hogy híveket szerezzenek a 2000. évben esedékes nyári olimpiai játékok helyszínére. Az elnök elmondta, hogy Peking mellett számítani lehet újra Manchester, Belgrád, Athén és Berlin jelentkezésére. Nagyon jó eséllyel pályázhat azonban valamelyik ausztráliai nagyváros is. Ez azonban még nagyon messze van, és az is kérdés, hogy minket, magyarokat mennyiben érint Ynajd a kétezredik év olimpiája. Lesz-e olimpiai csapatunk, lesz-e még magyar sport? Ki tudja? Írom e sorokat, és már nem is a görögökkel történt méltánytalanságok foglalkoztatnak. Néhány hónappal ezelőtt még annak örültünk, hogy az 1992-es barcelonai nyári olimpiai játékokra tizenöt (!) Békés megyei sportoló készülhet a különböző válogatott- keretekben. A görögök az utolsó pillanatig azért küzdöttek, hogy fogadja el a világ az áldozatukat a sportért, pedig náluk sem éppen világszínvonalú a gazdaság. Elszomorodva látjuk, hogy a százéves magyar hagyomány, a kultúránk és a magyarságunk része hogyan megy tönkre a szemünk előtt. A döntésre hivatottak figyelme csak a múltra és a jelenre terjed kt. a jövőt még nem látják. Pedig dönteni kell Budapesten Is, a megyénkben is! Az is döntés, ha nem foglalkoznak a sporttal. 1948-ban még romokban hevert az ország. Mégis felkészítette és elküldte a legjobb sportolóit Londonba, az olimpiára. Élünk, itt vagyunk egy szörnyű háború után is! Ma talán szegényebbek lennénk, mint közvetlenül a háború után? Nem hiszem! Medovarszkl János BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Politikai napilap. Igazgató főszerkesztő: dr. Serédi János. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Megbízott igazgatóhelyettes: Raáb Sándomé. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba, Munkácsy utca 4. szám, Pf. 111. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 27-844, főszerkesztő: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83-312. Telefax: (66) 21-401. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, egy évre 1260 forint. Készül: a Kner Nyomda iapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0Ö55 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A mezőkovácsházi Kemecsl István ezüstérmes lett u érád zárón ¥ Fotói ruaku Ferenc
