Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-21 / 248. szám
1990. október 21., vasárnap o NÉPÚJSÁG Nincs susmus! Változnak a feladatok a vagyonellenörzésben szaéléseket, illetve manipulációt az állami és szövetkezeti ingatlanokkal? — Néhány nem túl jelentős esetben igen. Például előfordult, hogy egy megyebeli állami gazdaság szeszfőzdéjét magánszemély részére kívánta értékesíteni, azonban elmulasztotta az ingatlan előzetes meghirdetését. Értesítésünkre a községi tanács tiltakozott az adásvétel ellen, mert az a leendő önkormányzat érdekeit sértené. Ugyanis a jövőben tulajdonával az önkormányzat is vállalkozhat. Más esetben egy téesz a saját telkét 8 forint/négyzetméteres áron akarta magánszemély részére eladni. A kirendelt igazságügyi szakértőnk megállapította, hogy az ingatlan forgalmi értéke mintegy tízszerese a szerződésben meghatározottnak. A két ügyben nem engedélyeztük az értékesítést. — Gyakran készül efféle elutasító határozat? — Többnyire a feleket hiánypótlásra hívjuk fel, vagy elrendeljük az ingatlan értékbecslését. Nem akarjuk a forgalmat hátráltatni, fontos. hogy az ügyintézés gyorsan pörögjön! Vannak azonban olyan esetek is, melyek jelenleg eldönthetetlenek, mert azokat külön tulajdoni törvénnyel kellene szabályozni. Például korábban a legelők és csórdakutak a legeltetési bizottságok tulajdonában álltak, most általában a helyi állami gazdaságokhoz, illetve téeszekhez tartoznak. Kié legyen itt a tulajdon? Átadásra kerüljön a helyhatóságnak? Az önkormányzati törvény azonban — keretjellege miatt — az ilyen esetre nem tartalmaz megoldást. Sajnos, ezek az ügyek az újabb jogszabály kibocsátásáig állnak. Bizottságunk mindössze annyit tehetett, hogy értesítette a helyi tanácsokat, adjanak véleményt. Ugyanis a tulajdonban történő átrendeződés csak a demokrácia szabályainak betartásával képzelhető el. Gera Mária Viszik a szemetet, mint a cukrot Ki és mit kever Kondoroson? „Micsoda?! Szeméttel etetik az állatokat Kondoroson?" — képedtem el a minap, miközpen dr. Kalham- mer Mátyással, a független kisgazdapárt helyi szervezetének elnökével beszélgettem telefonon. Ennek fele se tréfa, gondoltuk, s kolléganőmmel gyorsan odasiettünk. Már jó ideje beszélgettünk Kalhammeréknél, mikor megérkezett Mekis András, a kondorosi Áfész csabai székhellyel működő szakcsoportjának elnöke. Azt állították egybehangzóan,'hogy a dr. Komlovszki Ferenc' igazgató irányította Kondorosi Takarmánykeverő Rt . (Takev) a falusiak nagy örömére a napokban mintegy 300 mázsa, több mint félmillió forint értékű romlott szójatakarmányt dobott ..., na nem a piacra, hanem a szeméttelepre. Minekutána a lakosság — „állati érdekeit” szem előtt tartva — tevékenyen részt vállalt a szeméttelep soros rendezési munkálataiban. A jelenleg munkanélküli, ez év április 18-án „felszabadított” Kalhammer Mátyás, mivel előzőleg 12 éven át dolgozott a Takevnél, azt is tudni vélte, az az oka mindennek, hogy a háromnégy évvel ezelőtt 26 millió forintért lízing formájában behozott olasz „Bocchi” pelyhesítő gépen nem a megfelelő technológiát alkalmazták. Véleménye szerint az történhetett, hogy 13 százalékos nedvességtartalom feletti, kombájnnyers, vagy másképpen megnevezve tisztítatlan apakukoricát tettek a keveréktakarmányba, s így az megdohosodott, bepenészedett. Mekis András arról is beszámolt, hogy biosertései már hetek óta „visszautasítják” a Kondorosról szállított biotápot (kemikáliát nem tartalmazó anyagot), köhögnek, hánynak tőle, mi több, még a libái sem élnek a nem mindennapi lehetőséggel. Ezért legutóbb Ócsárol hozatott takarmányt. Mielőtt kimentünk volna a szeméttelepre, meghallgattunk egy guberálót is. Az ő elmondása szerint a múlt A helyi képviselők megválasztásával hatályba lepett az önkormányzati törvény. A tanácsok végrehajtó bizottságai a képviselőtestületek alakuló ülésekor leköszönnek. Változás következik be az önkormányzati vagyon védelmében felállított új szervezet, a Békés Megyei Va- gyonellenőrző Bizottság feladatkörében is. A megyei vagyonellenőr- zési bizottság létrehozását még a nyár folyamán a földtörvény egyik módosítása rendelte el. Tevékenysége még nem eléggé ismert, sokszor az Állami Vagyonügynökség egy kihelyezett egységének tekintik. A Békés Megyei Tanács épületében helyet kapó szervezet titkárától, dr. Kovács Imrétől arról érdeklődtünk, milyen ügyekkel foglalkozott rövid három hónap alatt a Va- gyonellenőrzési Bizottság. — Szervezetünk létesítésekor mindazzal foglalkozott, amelyet a törvény nem utalt a vagyonügynökség hatáskörébe. Eddig 30 millió forint értékhatárig a gazdálkodó szervezetek által kezelt állami ingatlanok tulajdonjogának átruházása és bérleti, illetve használati jogának gazdasági társaságba vitele csak a bizottság engedélyével volt lehetséges. Ezt a rendelkezést alkalmazni kellett a mezőgazdasági szövetkezetek közös tulajdonú ingatlanaira, termőföldek vagyonrészeként történő kiadására, és haszonbérbe adására is. Az önkormányzati törvény hatályba lépésével azonban csökken ez a hatáskör. — Az új jogszabállyal milyen változások történtek a feladatkörben? — Az állami vállalatok, intézmények kezelésében levő ingatlanok nagy része most önkormányzati tulajdonba kerül. Ahol nem automatikus ez a változás, ott, a kezelésből a tulajdonba történő átadást vagyonátadó bizottságok intézik majd. Így feladatkörünk jórészt a szövetkezeti tulajdon különféle hasznosításának engedélyezésére szűkül, azonban a szeptember 30-ig készült szerződések ellenőrzését az állami szervek ingatlanainál még elvégezzük. — Ismét egy újabb bizottság! Nem volna célszerű a már működő Vagyonellenör- zési Bizottságot ezzel a jogosítvánnyal megbízni, hiszen már hónapok óta jól felépített apparátussal, zökkenő- mentesen dolgozik. — Mi csak a jogszabályok végrehajtására vállalkozhatunk, de ezt igyekszünk közmegelégedésre végezni. A héttagú vagyonellenőrzési bizottságban például nemcsak a szakértői apparátus, hanem a pártok, társadalmi szervezetek képviselői is ott vannak. A bizottság elnöke a megyei tanács vb-titkára, a többi tag személyét a belügyminiszter hagyta jóvá. A munkát egy öttagú előkészítő bizottság segíti, melynek én vagyok a titkára. Az ingatlanhasznosítási ügyekben azonban kizárólag a héttagú vagyoneLlenőrző bizottság dönt, melynek a heti egy alkalommal, pénteken tartott ülései nyilvánosak. A bizottságnak kezdetben rendkívül sok, mintegy 700 ügyben kellett döntenie, ma már havi 4-500-as ügyiratszámnál tartunk. — A még így is sok ügyet hogyan képesek intézni? — Formanyomtatványokat készítettünk az érdekeltek értesítésére, a hiánypótlásra és a határozati formákra. Érdemben az ingatlanátruházással csak akkor tudunk foglalkozni, ha az ügyfél megküldi a szerződéssel kapcsolatos valamennyi anyagot, így: a megállapodást, a tulajdoni lap másolatot, az ingatlan értékbecslést, a helyszínrajzot a nyilvános közzétételről, illetve a versenytárgyalásról szóló dokumentumot, az ügyletkötés okának megjelölését és a 100 forintos illetékbélyeget. ■— Rövid működésük ideje alatt tapasztaltak e viszpénteken reggel érkezett „áru” fele már aznap délutánra eltűnt. Kis teherkocsikkal, kerti traktorokkal, biciklikkel vitte a jónép az ölébe hullott „mannát”. A nevét nem vállaló ember, csibészes mosollyal az arcán, még azt is elárulta, hogy veje is visz fel Pestre az ebül szerzett takarmányból. Sajnos, a szeméttelepen való jártunkkor csak a telepvezető biciklijével sikerült találkoznunk, ám annyit azért meg tudtunk állapítani, hogy tegnapelőttre már csak 40-50 mázsa „biotáp” maradt a tengernyi szemét között. Az intézkedés idején Spanyolországban tartózkodott dr. Komlovszki Ferenc már a részvénytársaság irodai épületének bejáratánál fogadott bennünket. Aztán szobájában készségesen elmagyarázta, egyszer-kétszer minden évben általános takarítást végeznek, lekaparják a siló falára felragadt takarmányt, felsöprik a magtárakat, összegyűjtik a felhalmozódott törmeléket. — Mégis, megítélése szerint hány mázsa hulladékot vittek ki a cégtől a szeméttelepre a múlt hét végén? — kérdeztük tőle. — Körülbelül 150-200 mázsát. — Nem követtek el technológiai hibát a keverés során? — Nem. Mindössze egyszer fordult elő, hogy mintegy 20-30 mázsa háztáji apakukoricát tettünk bele a keverékbe. Egyébként hangsúlyoznám, hogy nyugatnémet érdekeltségű biosertésprog- ramunk kísérleti jellegű, évente 6 ezer vagon terméket állítunk elő, így előfordulhat selejt is. — ön adna állatainak a szeméttelepre elszállított hulladékból? — Semmi esetre sem. Aki ad belőle, az biztosan megbánja. Tele van penésszel, toxinnal, s az állat is visz- szautasítja. (dányi) „Kincs”, ami nincs Fotó: Kovács Erzsébet A GYÉMÁNT ELADÓ. A Sotheby’s cég november 14-én bocsátja árverésre a világ egyik legnagyobb hibátlan gyémántját. A 101,84 karátos gyémánt várhatóan mintegy 13 millió dollárért kel majd el Öt forintba kerül az Ötezer forintos I Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz- és éremforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetőhelyettesét. — Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál? —• Milligrammra ugyan imég nem mértük le ezt a változásit, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezres kö- tegelésű használt bankjegycsomag egy centivel is magasabb lehet, minit egy ugyanilyen új bankjegyekből álló friss, ropogós kö- teg. — Mi lesz az elhasználódott bankjegyek és pénzérmék további sorsa? — A kereskedelmi bankok, a posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után lyukasztással érvénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos meny- nyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank budapesti főpénztára rendelkezik olyan nagy teljesítményű automata bankjegyfeldolgozó gépsorral, amely elvégzi a pénzválogatást, és a forgalomképtelen bankjegyeket azonnal meg is semmisítik. Itt a? országosan forgalomban lévő pénznek 45 százaléka folyik át. Másutt kézzel végzik a bankjegyek ilyen fajta osztályozását. Egy külön bizottság szúrópróbaszerűen újra ellenőrzi a selejtesnek minősített bankjegyeket. Ha itt még jó bankjegyéket találunk, akkor azokat félretesszük újabb felhasználásra, a többit pedig különféle módokon rrvegsemmisítjük. — Szükség van erre az aggályosán precíz felülbírálásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gépesítenének. — Egy bankjegyfeldolgozó gépsor igen drága. Ma luxus volna többet is beállítani belőlük. Emellett a 20—50— 100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gépi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként takarékossági oka van: nem kell új bankjegyet nyomtatni. Egy új „bankó” előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg évente kétszázmillió forintot tesz ki, ami már nem csekélység. — Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy? — Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségében keresendő. Ezt a technológiát már csak mi alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szépek a bankjegyeink, hanem utánozhatatlanok is. Persze, ez a hagyományos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekbe még nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépítve. Ma már — különösen a jövő tavasszal megjelenő 5000 forintos esetében — olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papírjának, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség, és még sorolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket; darabonként már öt forint körül járnak. — Ha már az előállítás költségeinél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes papírpénzek fémpénzzel történő helyettesítésének is? — Ennek a változásnak — banktechnikai oldalról —az az indoka, hogy ha egy papírpénz elhasználódásának az ideje egy év alá csokikén, akkor célszerű fémpénzzel felváltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék bevezetését, mert ezeknek a bankjegyváitozatai átlagosan hat-hét hónapig „élitek”. Ha a pénzforgalom növekszik, akkor értelemszerűen nő a forgalomban lévő bankjegyek száma is. Ilyenkor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani azzal, hogy egyrészt az előbbi indokok alapján fémpénzeket vezetünk be, másrészt nagyobb címletű papírpénzeket hozunk forgalomba. — Megtudhatnánk valamit a megsemmisítésre Ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról? — A papírpénzt vagy elégetjük, vagy egészen apróra vágva a papíriparnak adjuk át nyersanyagként. Ez a nyersanyag azonban csak egészen rossz minőségű papírhoz — példáuL kátránypapír vagy csomagolópapír — használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetséges, mert ezek anyaga vízben oldhatatlan. A fémötvözetet többek között a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértékét befizetjük a költségvet4sbe. — Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló? — Az új bankjegyen Széchenyi István képmása és a Magyar Tudományos Akadémia látható okker-rózsaszínben. Ha a beterjesztett változatok közül azt hagyják jóvá, amelyiken Bnaille- írással — a vakok számára is olvashatóan — tüntetik fel a címletet, akkor Európában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. K. I.
