Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-21 / 248. szám

1990. október 21., vasárnap o NÉPÚJSÁG Nincs susmus! Változnak a feladatok a vagyonellenörzésben szaéléseket, illetve manipu­lációt az állami és szövet­kezeti ingatlanokkal? — Néhány nem túl jelen­tős esetben igen. Például előfordult, hogy egy megye­beli állami gazdaság szesz­főzdéjét magánszemély ré­szére kívánta értékesíteni, azonban elmulasztotta az in­gatlan előzetes meghirdeté­sét. Értesítésünkre a közsé­gi tanács tiltakozott az adás­vétel ellen, mert az a leendő önkormányzat érdekeit sér­tené. Ugyanis a jövőben tu­lajdonával az önkormányzat is vállalkozhat. Más esetben egy téesz a saját telkét 8 forint/négyzetméteres áron akarta magánszemély részé­re eladni. A kirendelt igaz­ságügyi szakértőnk megálla­pította, hogy az ingatlan forgalmi értéke mintegy tíz­szerese a szerződésben meg­határozottnak. A két ügyben nem engedélyeztük az érté­kesítést. — Gyakran készül efféle elutasító határozat? — Többnyire a feleket hiánypótlásra hívjuk fel, vagy elrendeljük az ingatlan értékbecslését. Nem akarjuk a forgalmat hátráltatni, fon­tos. hogy az ügyintézés gyor­san pörögjön! Vannak azon­ban olyan esetek is, melyek jelenleg eldönthetetlenek, mert azokat külön tulajdoni törvénnyel kellene szabá­lyozni. Például korábban a legelők és csórdakutak a le­geltetési bizottságok tulajdo­nában álltak, most általában a helyi állami gazdaságok­hoz, illetve téeszekhez tar­toznak. Kié legyen itt a tu­lajdon? Átadásra kerüljön a helyhatóságnak? Az önkor­mányzati törvény azonban — keretjellege miatt — az ilyen esetre nem tartalmaz meg­oldást. Sajnos, ezek az ügyek az újabb jogszabály kibo­csátásáig állnak. Bizottsá­gunk mindössze annyit te­hetett, hogy értesítette a he­lyi tanácsokat, adjanak vé­leményt. Ugyanis a tulajdon­ban történő átrendeződés csak a demokrácia szabályai­nak betartásával képzelhető el. Gera Mária Viszik a szemetet, mint a cukrot Ki és mit kever Kondoroson? „Micsoda?! Szeméttel ete­tik az állatokat Kondoro­son?" — képedtem el a mi­nap, miközpen dr. Kalham- mer Mátyással, a független kisgazdapárt helyi szerve­zetének elnökével beszélget­tem telefonon. Ennek fele se tréfa, gondoltuk, s kolléga­nőmmel gyorsan odasiet­tünk. Már jó ideje beszél­gettünk Kalhammeréknél, mikor megérkezett Mekis András, a kondorosi Áfész csabai székhellyel működő szakcsoportjának elnöke. Azt állították egybehangzó­an,'hogy a dr. Komlovszki Ferenc' igazgató irányította Kondorosi Takarmánykeve­rő Rt . (Takev) a falusiak nagy örömére a napokban mintegy 300 mázsa, több mint félmillió forint értékű romlott szójatakarmányt do­bott ..., na nem a piacra, hanem a szeméttelepre. Mi­nekutána a lakosság — „ál­lati érdekeit” szem előtt tartva — tevékenyen részt vállalt a szeméttelep soros rendezési munkálataiban. A jelenleg munkanélküli, ez év április 18-án „felsza­badított” Kalhammer Má­tyás, mivel előzőleg 12 éven át dolgozott a Takevnél, azt is tudni vélte, az az oka mindennek, hogy a három­négy évvel ezelőtt 26 millió forintért lízing formájában behozott olasz „Bocchi” pelyhesítő gépen nem a megfelelő technológiát al­kalmazták. Véleménye sze­rint az történhetett, hogy 13 százalékos nedvességtarta­lom feletti, kombájnnyers, vagy másképpen megnevez­ve tisztítatlan apakukoricát tettek a keveréktakarmány­ba, s így az megdohosodott, bepenészedett. Mekis And­rás arról is beszámolt, hogy biosertései már hetek óta „visszautasítják” a Kondo­rosról szállított biotápot (ke­mikáliát nem tartalmazó anyagot), köhögnek, hány­nak tőle, mi több, még a li­bái sem élnek a nem min­dennapi lehetőséggel. Ezért legutóbb Ócsárol hozatott takarmányt. Mielőtt kimentünk volna a szeméttelepre, meghallgat­tunk egy guberálót is. Az ő elmondása szerint a múlt A helyi képviselők megválasztásával hatályba lepett az önkormányzati törvény. A tanácsok végrehajtó bizott­ságai a képviselőtestületek alakuló ülésekor leköszön­nek. Változás következik be az önkormányzati vagyon védelmében felállított új szervezet, a Békés Megyei Va- gyonellenőrző Bizottság feladatkörében is. A megyei vagyonellenőr- zési bizottság létrehozását még a nyár folyamán a föld­törvény egyik módosítása rendelte el. Tevékenysége még nem eléggé ismert, sok­szor az Állami Vagyonügy­nökség egy kihelyezett egy­ségének tekintik. A Békés Megyei Tanács épületében helyet kapó szervezet titká­rától, dr. Kovács Imrétől ar­ról érdeklődtünk, milyen ügyekkel foglalkozott rövid három hónap alatt a Va- gyonellenőrzési Bizottság. — Szervezetünk létesítése­kor mindazzal foglalkozott, amelyet a törvény nem utalt a vagyonügynökség hatáskö­rébe. Eddig 30 millió forint értékhatárig a gazdálkodó szervezetek által kezelt álla­mi ingatlanok tulajdonjogá­nak átruházása és bérleti, illetve használati jogának gazdasági társaságba vitele csak a bizottság engedélyé­vel volt lehetséges. Ezt a rendelkezést alkalmazni kel­lett a mezőgazdasági szö­vetkezetek közös tulajdonú ingatlanaira, termőföldek va­gyonrészeként történő kiadá­sára, és haszonbérbe adására is. Az önkormányzati tör­vény hatályba lépésével azonban csökken ez a hatás­kör. — Az új jogszabállyal mi­lyen változások történtek a feladatkörben? — Az állami vállalatok, intézmények kezelésében le­vő ingatlanok nagy része most önkormányzati tulaj­donba kerül. Ahol nem au­tomatikus ez a változás, ott, a kezelésből a tulajdonba történő átadást vagyonátadó bizottságok intézik majd. Így feladatkörünk jórészt a szövetkezeti tulajdon külön­féle hasznosításának engedé­lyezésére szűkül, azonban a szeptember 30-ig készült szerződések ellenőrzését az állami szervek ingatlanainál még elvégezzük. — Ismét egy újabb bizott­ság! Nem volna célszerű a már működő Vagyonellenör- zési Bizottságot ezzel a jogo­sítvánnyal megbízni, hiszen már hónapok óta jól felépí­tett apparátussal, zökkenő- mentesen dolgozik. — Mi csak a jogszabályok végrehajtására vállalkozha­tunk, de ezt igyekszünk közmegelégedésre végezni. A héttagú vagyonellenőrzési bi­zottságban például nemcsak a szakértői apparátus, ha­nem a pártok, társadalmi szervezetek képviselői is ott vannak. A bizottság elnöke a megyei tanács vb-titkára, a többi tag személyét a bel­ügyminiszter hagyta jóvá. A munkát egy öttagú előkészí­tő bizottság segíti, melynek én vagyok a titkára. Az in­gatlanhasznosítási ügyekben azonban kizárólag a héttagú vagyoneLlenőrző bizottság dönt, melynek a heti egy alkalommal, pénteken tar­tott ülései nyilvánosak. A bizottságnak kezdetben rend­kívül sok, mintegy 700 ügy­ben kellett döntenie, ma már havi 4-500-as ügyiratszám­nál tartunk. — A még így is sok ügyet hogyan képesek intézni? — Formanyomtatványokat készítettünk az érdekeltek értesítésére, a hiánypótlásra és a határozati formákra. Érdemben az ingatlanátru­házással csak akkor tudunk foglalkozni, ha az ügyfél megküldi a szerződéssel kap­csolatos valamennyi anya­got, így: a megállapodást, a tulajdoni lap másolatot, az ingatlan értékbecslést, a helyszínrajzot a nyilvános közzétételről, illetve a ver­senytárgyalásról szóló doku­mentumot, az ügyletkötés okának megjelölését és a 100 forintos illetékbélyeget. ■— Rövid működésük ide­je alatt tapasztaltak e visz­pénteken reggel érkezett „áru” fele már aznap dél­utánra eltűnt. Kis teherko­csikkal, kerti traktorokkal, biciklikkel vitte a jónép az ölébe hullott „mannát”. A nevét nem vállaló ember, csi­bészes mosollyal az arcán, még azt is elárulta, hogy veje is visz fel Pestre az ebül szerzett takarmányból. Sajnos, a szeméttelepen való jártunkkor csak a telepve­zető biciklijével sikerült ta­lálkoznunk, ám annyit azért meg tudtunk állapítani, hogy tegnapelőttre már csak 40-50 mázsa „biotáp” ma­radt a tengernyi szemét kö­zött. Az intézkedés idején Spa­nyolországban tartózkodott dr. Komlovszki Ferenc már a részvénytársaság irodai épületének bejáratánál fo­gadott bennünket. Aztán szobájában készségesen el­magyarázta, egyszer-kétszer minden évben általános ta­karítást végeznek, lekapar­ják a siló falára felragadt takarmányt, felsöprik a mag­tárakat, összegyűjtik a fel­halmozódott törmeléket. — Mégis, megítélése sze­rint hány mázsa hulladékot vittek ki a cégtől a szemét­telepre a múlt hét végén? — kérdeztük tőle. — Körülbelül 150-200 má­zsát. — Nem követtek el tech­nológiai hibát a keverés so­rán? — Nem. Mindössze egy­szer fordult elő, hogy mint­egy 20-30 mázsa háztáji apa­kukoricát tettünk bele a ke­verékbe. Egyébként hangsú­lyoznám, hogy nyugatnémet érdekeltségű biosertésprog- ramunk kísérleti jellegű, évente 6 ezer vagon termé­ket állítunk elő, így előfor­dulhat selejt is. — ön adna állatainak a szeméttelepre elszállított hulladékból? — Semmi esetre sem. Aki ad belőle, az biztosan meg­bánja. Tele van penésszel, toxinnal, s az állat is visz- szautasítja. (dányi) „Kincs”, ami nincs Fotó: Kovács Erzsébet A GYÉMÁNT ELADÓ. A Sotheby’s cég november 14-én bo­csátja árverésre a világ egyik legnagyobb hibátlan gyémánt­ját. A 101,84 karátos gyémánt várhatóan mintegy 13 millió dollárért kel majd el Öt forintba kerül az Ötezer forintos I Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A je­lenlegi papírpénz- és éremforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetőhelyettesét. — Mennyi rárakódott pi­szokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál? —• Milligrammra ugyan imég nem mértük le ezt a változásit, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezres kö- tegelésű használt bankjegy­csomag egy centivel is ma­gasabb lehet, minit egy ugyanilyen új bankjegyek­ből álló friss, ropogós kö- teg. — Mi lesz az elhasználó­dott bankjegyek és pénzér­mék további sorsa? — A kereskedelmi ban­kok, a posta által forga­lomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellen­őrzés után lyukasztással ér­vénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos meny- nyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank bu­dapesti főpénztára rendelke­zik olyan nagy teljesítmé­nyű automata bankjegyfel­dolgozó gépsorral, amely el­végzi a pénzválogatást, és a forgalomképtelen bankje­gyeket azonnal meg is sem­misítik. Itt a? országosan forgalomban lévő pénznek 45 százaléka folyik át. Má­sutt kézzel végzik a bankje­gyek ilyen fajta osztályozá­sát. Egy külön bizottság szúrópróbaszerűen újra el­lenőrzi a selejtesnek minő­sített bankjegyeket. Ha itt még jó bankjegyéket talá­lunk, akkor azokat félre­tesszük újabb felhasználás­ra, a többit pedig különféle módokon rrvegsemmisítjük. — Szükség van erre az aggályosán precíz felülbírá­lásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gépesí­tenének. — Egy bankjegyfeldolgozó gépsor igen drága. Ma luxus volna többet is beállítani belőlük. Emellett a 20—50— 100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gé­pi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként takarékossági oka van: nem kell új bank­jegyet nyomtatni. Egy új „bankó” előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg éven­te kétszázmillió forintot tesz ki, ami már nem csekélység. — Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy? — Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségé­ben keresendő. Ezt a tech­nológiát már csak mi alkal­mazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szé­pek a bankjegyeink, hanem utánozhatatlanok is. Persze, ez a hagyományos alap­anyagú bankóknak az ára, amelyekbe még nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépítve. Ma már — külö­nösen a jövő tavasszal meg­jelenő 5000 forintos eseté­ben — olyan jellemzői van­nak az új magyar bankje­gyek papírjának, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség, és még so­rolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket; darabonként már öt forint körül járnak. — Ha már az előállítás költségeinél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes pa­pírpénzek fémpénzzel törté­nő helyettesítésének is? — Ennek a változásnak — banktechnikai oldalról —az az indoka, hogy ha egy pa­pírpénz elhasználódásának az ideje egy év alá csok­ikén, akkor célszerű fém­pénzzel felváltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék be­vezetését, mert ezeknek a bankjegyváitozatai átlago­san hat-hét hónapig „élitek”. Ha a pénzforgalom növek­szik, akkor értelemszerűen nő a forgalomban lévő bankjegyek száma is. Ilyen­kor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani azzal, hogy egyrészt az előb­bi indokok alapján fémpén­zeket vezetünk be, másrészt nagyobb címletű papírpén­zeket hozunk forgalomba. — Megtudhatnánk valamit a megsemmisítésre Ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról? — A papírpénzt vagy el­égetjük, vagy egészen apró­ra vágva a papíriparnak ad­juk át nyersanyagként. Ez a nyersanyag azonban csak egészen rossz minőségű pa­pírhoz — példáuL kátrány­papír vagy csomagolópapír — használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetséges, mert ezek anya­ga vízben oldhatatlan. A fémötvözetet többek között a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértékét befizetjük a költségvet4sbe. — Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezé­ben a vásárló? — Az új bankjegyen Szé­chenyi István képmása és a Magyar Tudományos Aka­démia látható okker-rózsa­színben. Ha a beterjesztett változatok közül azt hagy­ják jóvá, amelyiken Bnaille- írással — a vakok számára is olvashatóan — tüntetik fel a címletet, akkor Euró­pában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom