Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-03 / 232. szám
1990. október 3., szerda Adósság fejében az USA-ban: Lefoglalják Irak külföldi vagyonát „Magyarország mindig is Európához tartozott” — mondta Antall József Strasbourgban ' Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése javasolja Magyarország felvételét a tanács tagjainak sorába. Az erről szóló határozatot Antall József miniszterelnök je- ’enlétében kedden fogadták el a közgyűlés Strasbourgban tartott ülésén. Az ülésen Peter Schieder osztrák képviselő terjesztette elő a politikai bizottság jelentését Magyarország felvételi kérelméről. A terjedelmes jelentés javasolja Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába, méltatva az országban bekövetkezett változásokat. Külön aláhúzza azt, hogy kialakulóban van a parlamentáris demokrácia. A jelentés aláhúzza, hogy Magyarország csatlakozni kíván az emberi jogok európai konvenciójához, és máris több más európai konvenciót fogadott el. Az előterjesztés szerint Magyarország kéRes eleget tenni a tagsággal kapcsolatos követelményeknek, meg tudja és meg is akarja valósítani az Európa Tanács célkitűzéseit. Schieder előterjesztette határozattervezetét, amely javasolja a miniszteri tanácsnak Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába. A felvételt követően a parlamenti közgyűlésben hét helyet biztosítanak a magyar küldöttségnek. A közgyűlés a vita befejeztével egyhangúlag megszavazta az előterjesztett határozati javaslatot. Ez a parlamenti közgyűlés nevében javasolja a Miniszteri Tanácsinak Magyarország felvételiét az Európa Tanácsba. Ezt követően szólalt fel Antall József miniszterelnök. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanácsiba való felvétel Magyarország, sőt az egész kelet-közép-európai térség számára politikai, történelmi mérföldkő az Európába visszavezető úton. —• Az európai újrainteg- rálódás útját egyrészt a békés átmenetként jellemzett folyamat, másrészt a magyar külpolitika aktív lépései teremtették meg. — Felismertük, hogy az európai kulturális identitás és együttműködés motorja a jelenleg 23 európai demokráciát felölelő Európa Tanács. Ezzel egy időben az Európa Tanácsban is megerősödött a felismerés, hogy az európai kultúrában és más, szervezet által szorgalmazott területeken az együttműködés csak a keleteurópai térség országaival — köztük Magyarországgal — együtt valósítható meg. — Mindezek eredményeként intenzívebbé váltak politikai és parlamenti kapcsolataink. Csaknem minden szakértői bizottság tevékenységébe bekapcsolódtak a magyar megfigyelők. Magyar- ország csatlakozott egyebek, között az Európai Kulturális Konvencióhoz, belépésünkkel egyidejűleg csatlakoznánk az Európai Szociális Fejlesztési Alaphoz, aláírnánk az Európai Emberi Jogi Konvenciót és vizsgáljuk az Európai Szociális Chartához való kapcsolódásunk lehetőségét. Antall József reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben a felvételi kritériumokat teljesíteni képes más kelet-közép-európai országok is tagjává válnak a szervezetnek, erősítve ezzel annak össz-európai jellegét és elhivatottságát. Ez egyben elősegítheti az újonnan belépő országok közötti együttélést az Európa Tanácsban kialakított európai normák szerint. — Magyar megítélés szerint az Európa Tanács kiemelkedő szerepet játszhat a kisebbségvédelem területén. Határainkon kívül ötmillió, ebből közvetlen szomszédságunkban három és fél millió magyar él, akiknek sorsáért ugyanúgy felelősek vagyunk, miként a nálunk élő kisebbségekért. — Az Európa Tanács tagsága Magyarország számára azért is fontos, mert ezáltal jobban felkészülhetünk az Európai Közösség 1992-ben megvalósuló egységes belső piaca által támasztott követelményekre. A magyar kormány célja a társulási megállapodás mielőbbi elérése, de még a társulási megállapodás megkötését megelőzően be kíván kapcsolódni az európai politikai együttműködés rendszerébe, hogy bizonyítsa külpolitikánk összhangját az európai törekvésekkel. Antall József ezt követően válaszolt a küldöttek kérdéseire, végezetül kormánya, az előző kormány, valamint az egykori és jelenlegi ellenzéki pártok nevében köszönetét mondott a közgyűlés támogató állásfoglalásáért, amely megnyitotta az utat ahhoz, hogy Magyarország a volt kommunista országok közül elsőként csatlakozhasson az Európa Tanácshoz. Kiemelte, hogy valamennyi parlamenti párt — a más kérdésekben meglevő nézeteltérések ellenére — egyöntetűen támogatja az Európához történő csatlakozás gondolatát. * * * Antall József miniszterelnök kedden az esti. órákban hazaérkezett Strasbourgból. Az Eur<jpai Közösségek kétmilliárd dolláros segély- csomagot ad Jordániának, Törökországnak és Egyiptomnak: annak a három országnak, amelyet a leginkább sújtanak Kuvait iraki ierohanásánaik gazdasági hatásai. Erről döntöttek hétfőn a szervezet' külügyminiszterei New Yorkban, ahol részt vesznek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ülésén. A hétfői megállapodás értelmében az összeg kétharmadát nemzeti hozzájárulások, egyhair- rnadát pedig az EK költség- vetése teszik majd ki. Az amerikai szenátus egyhangú döntéssel hétfőn felhatalmazta Bush elnököt az Egyesült Államokban lévő, iraki tulajdont képező javak lefoglalására és eladására. Ezzel Irak 2,6 milliárd dolláros adósságát kívánják csökkenteni és a lépést megtorlásnak is szánják a Kuvaiitban Irak által lefoglalt amerikai és más külföldi javak eltulajdonításéRepülőszerencsétlenség Kínában . Valószínűleg több mint kilencven ember életét vesztette egy Kantonban kedden bekövetkezett repülőszerencsétlenségben. A hivatalosan egyelőre meg nem erősített beszámolók szerint a CAAC kínai légitársaság egyik Boeing—737 típusú repülőgépe zuhant le, miután azt légikalózok hatalmukba kerítették. A gép a dél-kínak Fucsien tartomány Hsziamen városából szállt fel és — mint ezt kínai illetékesek is megerősítették — a gépet eddig ismeretlen személyek megpróbálták eltéríteni. ért. Másfelől a hétfőn elhangzott Bush-beszéd egyes részleteinek tisztázására szólítottak fel az amerikai zsidó szervezetek. Az amerikai elnök az ENSZ-ben azt mondta, hogy miután Irak kivonta csapatait Kuvaitból, megnyílhat az út a közel- keleti kérdések rendezése előtt. A főbb amerikai zsidó szervezetek elnökeit tömörítő konferencia elnöke nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy a beszéd sajtóbeli változatai azt sejtetik, mintha a kuvaiti invázió és az izraeli—arab konfliktus kapcsolatban állna. A közlemény emlékeztet rá: az amerikai kormány korábban többször leszögezte, hagy nincs kapcsolat a két konfliktushelyzet között. — Bagdadnak meg kell fi-__ zetnie az általa okozott há-" borús károkat, az iraki katonákat el kell ítélni háborús bűneikért, és nem kezdődhetnek tárgyalások Kuvait megszállásával kapcsolatban — szögezte le hétfőn Margaret Thatcher J>rlt miniszterelnök egy televíziós interjúban. A politikus úgy vélekedett, hogy a közvélemény támogatásával találkoznék egy I rak-elLenes katonai akció, olyan, amely rákényszerítené a bagdadi vezetést arra, hogy vessen véget Kuvait két hónapja tartó megszállásának. Szaddám Húszéin iraki elnök propagandaüzenetet intézett az ENSZ által rendezett gyermek-csúcsértekezlethez. Szaddám állítása szerint a nagyhatalmak „bar-« bár akciót folytatnak az iraki gyermekek ellen”. Szükségesnek tartja mindenkinek tudomására hozni, hogy az ENSZ BT határozata után a nyugati országok a kiéhez- íetés fegyveréhez nyúlnák a nemzetközi konfliktusokban. Az iraki vezető egyidejűleg a kis és fejlődő országok vezetőit szolidaritásra szólította fel; azt kérve, hogy a gyermekek érdekében „üssék helyre az igazságtalan-1 Ságot”. A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Mgtsz gépbontó üzeme GÉPÁRVERÉST RENDEZ 1990. október 6. és 7. napján de. 9 órától. Helye: Szolnok, Körösi út 43. (Volt Munkásőr út.) Árverésre kerülnek: ■ OKTOBER 6-ÁN: UAZ 469 B személygépkocsik, UÁZ 452 D platós tehergépkocsik, AVIA A—31, STAR 266 tehergépkocsik, KAMAZ 53212 KCR 5000 és HIAB daruval, Rába U 36230 plató®, IFA és Prága szippantok, MTZ, BH—025, EO 2621 kotrók, Weimar T 174/2, Poclain TY—45, Ikarus 211. OKTÓBER 7-ÉN: E 5/2, HL 80—11, KP—206. tip. pótkocsik, Tátra 148. billenős, Tátra 148 csöriős, Tátra 148 szippantó, Tátra 148 porszállító tehergépkocsik, Tátra 148 AD—20, Panther—A DK 125.3 autódaruk, különböző típusú targoncák, T—100, T—130 típusú erőgépek. Árverésre kerül kb. 150 db eszköz. A gépek az árverés napján reggel 7 óráitól a helyszínen megtekinthetők. Fizetési mód: készpénz vagy banki fedezetigazolás. Volt egyszer egy Nyugat-Németország Az alábbiakban közöljük a német állam történetének rövid kronológiáját. 1945. május 8. — Adolf Hitler birodalmának végleges összeomlása. 1945. június 5. — A második világháborús szövetségesek (az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország) ellenőrzésük alá vonják és megszállási övezetekre osztják Németországot. 1948. június 26. — A nyugati szövetségesek légihidat szerveznek, miután a szovjet hatóságok elvágják a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi útvonalakat. 1949. május 12. — A légihíd megszűnik, miután Moszkva enged, és megnyitja a részekre osztott volt birodalmi főváros nyugati szektoraiba vezető közutaikicit 1949. május 23. — A volt nyugati megszállási övezetekből létrejön az új, demokratikus alkotmányon nyugvó, nyugatbarát Német Szövetségi Köztársaság: ideiglenes fővárosa Bonn. 1949. augusztus 14. — Az első parlamenti választásokon a Nyugathoz kötődő, kereszténydemokrata Konrad Adenauert választják kancellárrá. Államfő: a szabaddemokrata Theodor Heuss. 1949. november 21. —• A három nyugati hatalom korlátozott szuverenitással ruházza föl az NSZK-t. 1953. június 10. — A Bundestag öss?német szabad választásokat, egységes kormányt, s a második világháborút lezáró békeszerződést szorgalmaz. 1955. május 9. — Nyugat- Németország csatlakozik a NATO-hoz. 1957. január 1. — A Saar- vldék az NSZK tizenegyedik tartományává válik, miután a dél-nyugati iparvidék lakossága népszavazáson a Franciaországhoz való csatolás ellen foglalt állást. (A Saar-vidéket a második világháború után Franciaországnak ítélték.) 1958. november 27. — Moszkva azt követeli a nyugati hatalmaktól, hogy hat hónapon belül vonuljanak ki Berlinből, ám utóbb visszakozik. 1961. október 17. — Adenauer halála után a kereszténydemokrata Ludwig Erhard kerül a kancellári tisztségbe — politikája fémjelzi a nyugatnémet gazdasági csodát. 1966. december 1. — A kereszténydemokrata Kurt Georg Kiesingert nevezik ki kancellárrá, miután a keresztény-szociáldemokrata koalíció osztozik a hatalmon. 1969. okótber 22. — Szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció élén a szociáldemokrata Willy Brandt lesz a kancellár. 1970. március 19. — Az egy német nemzet, két német állam fölfogáson nyugvó Ostpolitik jegyében Brandt — a bonni vezetők közül elsőként — Kelet-Németországba látogat. és Erfurtban találkozik Willi Stoph miniszterelnökkel. 1971. szeptember 3. — A Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás enyhíti a város körüli feszültséget, miután a Szovjetunió' elfogadja a Német Szövetségi Köztársaságot és Nyugat-Berlint egymáshoz fűző szálak létezését. 1972. december 21. — Csaknem két évtizeden át tartó hidegháborús ellenségeskedés után Kelet- és Nyugat- Németország diplomáciai, kapcsolatokra lép egymással: a vonatkozó szerződés jószomszédi viszony ápolására kötelezi őket, s egyengeti Kelet-Németország nemzetközi elismerésének útját. Az okmányhoz csatolt levél leszögezi: a szerződés nem mond ellent a német újraegyesítésre irányuló bonni célkitűzésnek. 1973. szeptember 18. — Nyugat-Németországot fölveszik az ENSZ-be. 1974. május 5. — Bonnban keletnémet állandó képviselet nyílik. 1974. május 16. — A szociáldemokrata Helmut Schmidt veszi át a kancellári hivatalt Willy Brandttól, akinek le kellett mondania, miután egyik bizalmas tanácsadója Günther Guillaume keletnémet ügynöknek bizonyult. 1977. október 19. — Baloldali városi gerillák meggyilkolják Hans-Martin Schle- yert, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét — magasra csap az emberrablások, pokolgépes merényletek és gyilkosságok hulláma, amely az évtized során 41 emberéletet követelt. 1982. október 4. — A kereszténydemokrata Helmut Kohlt választják kancellárrá. miután Schmidttől elpártolnak szabaddemokrata koalíciós partnerei. 1987. szeptember 7—11. — Erich Honecker keletnémet vezető nyugat-németországi látogatása. 1989. június 12—15. — Mihail Gorbacsov szovjet elnök az NSZK-ban jár, ahol ujjongó ' tömegek éltetik, amidőn kilátásba helyezi: egyszer eljöhet a berlini fal lebontásának napja. 1989. november 30. — Frankfurt környékén pokolgép robban Alfred Herrha^í- sennek, a Deutsche Bank (a legnagyobb nyugatnémet bank) elnökének gépkocsijában, és kioltja a bankár életét. 1990. február 20. — A két Németország tárgyalásokat kezd a gazdasági unióról. 1990. május 5. — A két Németország és a második világháborúban győztes négy hatalom (2 + 4) Bonnban tárgyalásokba bocsátkozik a német újraegyesítés nemzetközi biztonsági feltételeiről. 1990. július 1. — Kelet- és' Nyugat-Németország gazdasági uniója — a nyugatnémet márka kelet-németországi bevezetése. 1990. július 16. — Gorbacsov elnök közli Kohl kancellárral: Moszkva immár nem emel kifogást az egységes Németország NATO-tag- sága ellen. 1990. szeptember 12. — Moszkvában aláírják a 2 + 4 szerződést, amely helyre fogja állítani Németország szuverén jogait. 1990. szeptember 20. — A Bundestag (a nyugatnémet alsóház) és a keletnémet Népi Kamara ratifikálja a politikai egyesülésről szóló szerződést. 1990. szeptember 21. — A Bundesrat (a nyugatnémet felsőház) is ratifikálja az egységszerződést. 1990. október 1. — Az egykori négy szövetséges hatalom külügyminiszterei New Yorkban nyilatkozatot írnak alá, amelyben október har- madikától fölfüggesztik Berlin és Németország fölötti jogaikat (amíg a 2 + 4 szerződés az összes érintett parlament általi ratifikálással hatályba nem lép). 1990. október 3. — Kelet- Németország csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz — 41 esztendei megosztottság után helyreáll a német egység. ELEKTA Most az ELEKTA videólejátszók és rekorderek már 19900 Ft-tól kaphatók ELEKTA AZ ELÉRHETŐ LUXUS. HIRDESSEN LAPUNKBAN!
