Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-19 / 246. szám

BÉKÉS MEGYEI 1 HOZD MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. OKTOBER 19., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM A szolgálat kötelesség átvették n|egbfzálevelüket az önkormányzati képviselők Tegnap Békéscsabán, a vá­rosháza nagytermében ünne­pélyes keretek között vehet­ték át megbízólevelüket a helyi önkormányzati képvi­selők. A Himnusz elhangzása után az ünnepi szónok Ju­hász Ferenc „A szolgálat kö­telesség” című versének gon­dolatát idézte a hallgatóság elé: „Legyen minden ember hasznos akarat” — mondot­ta az előadó. Majd ezt kö­vetően a választási bizottság köszöntötte a demokratiku­san megválasztott első ön- kormányzati képviselő-testü­let 31 tagját. — A választók bizalmából kerültek mindannyian a tes­tületbe. Nehéz gazdasági és politikai körülmények' között veszik át a város irányítását. Munkájukat négy év múlva a lakosság újraminősíti, s bízok benne, hogy nem csa­latkozik Önökben. Ehhez kí­vánok sok sikert és jó egész­séget! — fejezte be beszédét a választási bizottság kép­viselője. Békéscsaba helyi önkor­mányzati képviselőtestület tagjai: • Dr. Vécsei László, Herczeg Tamás, Tímár Imre, Kesjár Mátyás. Molnár György, dr. Kerekes Attila, dr. Lengyel László, Gálfi László, dr. Ko­vács Zoltán, Pap János, dr. Goldman György, dr. Futaki Zoltán, Szeverényi Pál, Ba- czóvszki Pál, dr. Sarkadiné, dr. Lukovics Éva, Menyhért István, Győri László. Purcsi Tamás, Dobóvári Ildikó, Ru­tiné dr. (Stefanovits Katalin, Nagy Sándor, Fodor József, Végh László, Kis Sándor, Maczák János, ifj. Mekis András, Vízhányó László, Mekis András, dr. Nagy Ba­lázs, dr. Simon Imre. Hideg András. p Fotó: Kovács Erzsébet Nem lett önálló az újkigyősi átész Sokan otthon maradtak... Határidő: november 15. Megyei jogú városok Miután szeptember 30-án hatályát vesztette a tanács- törvény, az addigi megyei "jogú városok is elvesztették e státusukat. E státus elnye­réséhez vagy visszaállításá­hoz az érintett terepülési ön- kormányzatoknak kérelem­mel kell fordulniuk a bel­ügyminiszterhez, a döntés jo­ga azonban a Parlamenté. De meddig lehessen benyúj­tani ezeket a kérelmeket? Hiszen e határidőtől függ, mikor választhatják meg a megyei közgyűléseket. Nem véletlen tehát, hogy ez volt a fő vitapont az Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság csütör­töki ülésén, a helyi önkor­mányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és át­meneti szabályokról szóló törvényjavaslat tárgyalása­kor. < A kormány előterjesztése október 31-ében kívánta megállapítani ezt a határ­időt a képviselők azonban úgy vélték: ez túl rövid ha­táridő. Ezért az a bizottsági javas­lat fogalmazódott meg — egyhangú döntés alapján —, hogy „az 1991. január else­jei hatállyal megyei jogú várossá nyilvánításra vonat­kozó kérelmeket az 50 ezer­nél több lakosa városok — köztük a korábbi megyei vá­rosok — képviselő-testületei november 15-éig nyújthatják be a belügyminiszterhez. Az Országgyűlés az ezzel kap­csolatos döntéseit november 30-áig hozza meg”. A kormány képviselője vállalta, hogy az önkormány­zati törvényben meghatáro­zott feltételeknek megfelelő kérelmeket az Országgyűlés november 19-ei ülésére be­terjeszti. A téma e pillanat­ban 21 települést érint. Rubelről dollárra - de hogyan? A KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA KÖZLEMÉNYE: A kormány csütörtöki ülésén — amelyet a miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett — át­tekintette a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak piaci alapokra való helyezésével összefüggő feladatokat. Megálla­pította, hogy a kölcsönös elszámolásokban a transzferábilis rubelről a konvertibilis valutára való áttérés miatt módo­sítani kell a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank alapításáról, valamint a Nemzétközl Beruházási Bank ala­pításáról szóló egyezményt. A NGEB és az NBB októberi tanácskozásán a magyar álláspont képviseletével és az alap­szabályok módosításáról szóló okmányok aláírásával Hárs­hegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét bízták meg. A kormány megtárgyalta a büntetődjárási törvény mó­dosításáról szóló törvényter­vezetet. A törvénytervezet rendelkezései szerint — az Emberi \ Jogok Európai Egyezménye szellemében — az eljárás nyomozási szaka­szában az előzetes letartóz- tatási őrizet időtartama az eddigi 5 nap helyett 72 óra lehet. A kormány előkészítette az Országos Kisvállalkozás-fej­lesztési Iroda hatásköréről, szervezetéről és működéséről hozandó döntést. Az Iroda a kis- és közepes vállalkozá­sokkal kapcsolatos állami feladatokat koordinálja és elősegíti a vállalkozások fej­lődését szolgáló gazdasági, társadalmi feltételek létre­jöttét. A tervek szerint az Iroda egyik részlege látja el aa Egzisztencia Alappal ösz- szefüggő feladatokat. A kormányülésen szó volt a megszűnt Munkásőrség egyes ingatlanainak haszno­sításáról. Szükségesnek tar­tották, hogy az állami költ­ségvetés hiányának mérsék­lése érdekében a PM ZAVKHI (zárolt állami va­gyont kezelő és hasznosító intézmény) által meghirde­tett 18 ingatlant versenytár­gyalás, illetve nyílt pályázat útján értékesítsék. A Mun­kásőrség megszűnésével 143 ingatlan szabadult fel. flz Országgyűlés felügyelete alá kerül a Nemzeti Amennyiben a Parlament novemberben elfogadja az új jegybanktörvényt, akkor a Magyar Nemzeti Bank vár­hatóan az Országgyűlés fel­ügyelete alá kerül, s a kor­mánytól függetlenül fog mű­ködni — derült ki csütörtö­kön a T. Ház Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsá­gának ülésén. Czirják Sándor, az MNB elnökhelyettese ismertette az előkészületben levő jegy- banktörvényt, amelynek leg­fontosabb alapelve, a fiská­lis és monetáris tevékenység szétválasztása. A törvényter­vezetben rögzíteni kívánják, hogy a jegybank milyen mértékben finanszírozhatja a költségvetési mérleg hiányát. Ez a jelenlegi, még koránt­sem végleges tervezet sze­rint csupán az éves költség- vetési bevételnek 3 százalé­ka lehet. Amennyiben ennél nagyobb a költségvetés pénz­Bank? igénye, akikor csak belföldi pénzpiacon juthat hozzá a szükséges forráshoz. Draskovics Tibor pénzügy­minisztériumi államtitkár­helyettes kifejtette, hogy még ebben az évben a Parlament elé kerül a jegybanktörvény mellett az államháztartásról, a pénzintézetekről, valamint a devizagazdálkodásról szóló törvény tervezete is. Így a pénzügyek majd minden te­rületén új jogi szabályozás léphet életbe. Végül is Békési László, a bizottság alelnöke úgy ösz- szegezte a testület álláspont­ját, hogy támogatják a jegy­banki önállóság megteremté­sét ám mindenképpen szük­ség van az MNB és a kor­mány együttműködését biz­tosító intézményes feltételek kialakítására. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy minél előbb a Parlament hozzálás­son az említett gazdasági törvények megvitatásához. / ________ H árom napig tartott, mint hajdanán a falusi lakoda­lom, Újkígyóson a Békéscsa­ba és Vidéke ÁFÉSZ rész- közgyűlése. No, nem egy­folytában, hiszen hétfőn a moziteremben, kedden a kul- túrházban és szerdán a Róna étteremben tartották, és ide várták az 1565 újkígyósi áfész-tagot. A megtárgya­landó napirendi pontok kü- 1 ön-külön is megértek egy- egy „misét” (a szövetkezeti vagyon nevesítése, a szövet­kezet gazdasági programja, a területi intézőbizottság és a küldöttgyűlés képviselői­nék megválasztása), ám mindegyik eltörpült az áfész kiválásának kérdése mellett. Csak politikai „húzás”? Történt ugyanis, még ta­vasszal, hogy a Magyar De­mokrata Fórum és a kisgaz­dapárt kezdeményezte Újkí­gyós elszakadását a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ kö­telékéből. Az ötlet szülőaty­ja, Dócs Zoltán (az MDF helyi vezetője) az önkor­mányzat anyagi bázisának megteremtését és a helyi áfész nagyobb lehetőségeit látta fontosnak a település jövője szempontjából. Szá­mításokat ugyan nem végez­tek, de mint mondták, az újkígyósi ember szorgalmas, szívós fajta, biztosan ered­ményesen forgatja majd a szövetkezet vagyonát. A másik tábor, amely nem kívánta a kiválást, csupán politikai „húzásnak”, vagy gazdaságilag megalapozatlan érzelmekkel' túlfűtött kam­pányhadjáratnak minősítette a kezdeményezést. A realis­ták, mint Matula András „a nagyobb piac, nagyobb be­vételi lehetőség” mellett szólt. Kiemelte, ha Újkígyós kiválik, akkor a közösbe vitt vagyon és a kapott fej­lesztés, beruházás különbö- zete kilátástalan helyzetbe sodorja a helyieket. Harangozó János a három­száz aktív dolgozó munka­helyét érezte bizonytalan­nak, ha megtörténik a ki­válás. Továbbá elmondta: kútba eshet a tüzép kft.-vé történő átalakítása is, ha az önálló áfész anyagi bázisa, fizetőképessége 'megkérdője­leződik. Barna Mihály vastapssal elismert hozzászólásában hiányolta, hogy az MDF nem támasztotta alá 'kiválási tö­rekvését gazdasági számítá­sokkal. A tagok pedig szám­szaki ismeret hiányában csak érzelmi alapon tudnak állást foglalni. Másfúl millióba került Lehetne még sorolni az érveket pro és kontra, de miként Seres Mihály, a Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke több alkalommal is hangsúlyozta: a döntés az újkígyósi tagok privilégiu­ma. A csabai központ fenn­tartás nélkül elfogadja a tagok véleményét, s nem gör­dít akadályt az önállósági törekvés elé. Ilyen előzmé­nyek után került sor a há­rom újkígyósi részközgyű­lésre. A helyi áfész ügyvezetősé­ge, az MDF és a békéscsa­bai igazgatóság óriási agitá- lást fejtett iki annak érdeké­ben, hogy a tagok minél többen jelenjenek meg a közgyűléseken. Hiszen a szö­vetkezeti törvény szerint a kiváláshoz a? adott terület tagságának kétharmados sza­vazattöbbsége szükséges. S bár az áfész a meghívókon túl a rendezvények napján és helyszínén 10 kilogramm cukorról és 2 kilogramm rizsről szóló utalványt is át­adott tagjainak, egységesen 20 forintos egységáron, sőt 12 oldalas tagsági tájékozta­tót küldött ki a napirend­ről, mégis sokan otthon ma­radtak. (Az áfésznek másfél (Folytatás a 3. oldalon) Futballünnep a Népstadionban Szerdán este a Népstadionba — és a tv-képernyőkre — hosszú idő után ismét nagyszerű hangulatot varázsolt a legnépszerűbb játék. Labdarúgó-válogatottunk második EB-selejte- zőmérkőzésén a félelmetes olaszokat látta vendégül. Bebizonyosodott, hogy igenis óriási különbség van döntetlen és döntetlen között. És ezt a különbséget mindenekelőtt a játék minősége képes adni! A hazai „gyakorlatot” meghazudtoló futballt produkálva, a mieink teljesen egyenrangú partnerei voltak, az azzuriknak (sőt!...), pedig arról nemigen folynak viták, hogy az olaszoké a világ legerősebb bajnokságai közé tartozik, ha ugyan nem a legerősebb. Képünk a magyarok gólja utáni pillanatban készült: Disztl László már égbe­nyújtott karokkal rohan ünnepelni a pazar fejes után, Zenga kapus pedig térdre hullva, dermedten nézi a hálóban táncoló labdát. További visszapillantásunk és az olasz—magyar találkozóhoz kapcsolódó, Békés megyei vonatkozású eseményről szóló beszámoló a 8j oldalon , Fotó: Fábián István /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom