Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-12 / 214. szám
1990. szeptember 12., szerda o Mladonyiczky Béla, az MDF egyéni jelöltje „Legalább üzenetet küldjön a tanács...” „Ne csak vésővel és kalapáccsal...” A művészekre általában jellemző, hogy elvonulnak a világtól, elbújnak saját alkotói közegükben. Ezért bizonyára sokan csodálkoztak azon, amikor az MDF önkormányzati egyéni (jelöltjei közt Békéscsabán Mladonyiczky Béla szobrászművész nevét olvashatták. — Miért vállalta a jelöltséget? — kérdeztük. — Egyfajta belső késztetés ösztönzött arra, hogy ne csak vésővel és kalapáccsal, hanem más módon is hasznos tagja legyek a társadalomnak. A közéleti szereplés számomra egyfajta művészi helytállást is jelent. Hűséget az élethez, ahhoz a környezethez, amelyben élek. — Mint művész és mint az |MDF alapító tagja, hogyan látja az értelmiség jövőjét? ' — Az értelmiség szerepe, küldetésének fontossága feltétlenül nőni fog a helyi önkormányzatok életében. Az értelmiségi lét alapvető része az összetartozás, a szolidaritás, a gondolatcsere. Meg kell találni a közös nevezőt az autonóm, saját belső világukat élő-adó, alkotó emberek között. Szeretnénk létrehozni a Békéscsabai Alkotók Körét, amely elsősorban az érdekképviselet lehetőségét teremtené meg. A kör minden alkotónak helyet adna, s egyúttal biztosítaná a művészutánpótlást is. Elengedhetetlen feladata lenne az amatőrök támogatása. — Milyen változások várhatók a helyi kulturális életben? —• Békéscsaba kulturális életét a leendő önkormányzat minden bizonnyal jelentősen át fogja formálni, Az intézményeknek munkájukat a valós igényekre kell alapozniuk, s körültekintő szervezőmunkával lehetőséget kell teremteniük arra, hogy falaikon belül szellemi alkotóközösségek működjenek. Az új önkormányzat minden bizonnyal támogatja majd a több szektoré kultúrát, vagyis az, állami mellett az egyházi, az egyesületi és a magánkezdeményezéseket is. — Hogyan működik majd a kulturális élet finanszírozása? — A támogatásnak feladat-, s nem intézményorientáltnak kell lennie. Az életképes kezdeményezések és intézmények pénzhez juthatnak az állami támogatás mellett központi és helyi ön- kormányzati pályázat, alapítvány útján, és szponzorálással is. — Mit tart a legfontosabbnak ahhoz, hogy élénk kulturális élet alakuljon ki Békéscsabán? — Meg kell találni — pártérdekek fölé emelkedve — a közös nevezőt a művészeti ágak és az egyes művészek között. Az alkotó ember, aki késztetést érez arra, hogy munkája mellett részt vegyen a közéletben, a helyi kulturális élet szervezésében, akár egyedül, akár egy közösség részeként, akadály nélkül megtehesse azt. A kultúrára, mint egységes egészre az eddiginél is fontosabb szerep vár, A jövőben a város önmaga dönt sorsáról — kulturális, szelle* mi és gazdasági irányáról —, s ehhez nélkülözhetetlen a széles körű nyilvánosság bevonása. Szeretnénk elérni, hogy határainkat kizárólag a törvényesség szabja meg. összefogással sok mindent el lehet érni, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a szeptember végi választásokon a lakosság minél nagyobb számiban, hite szerint részt vegyen. G. K. ♦ Fotó: Kovács Erzsébet Vasárnap nagygyűlés Békéscsabán Felszólal: dr. Kiss Gyula tárcanélkiili miniszter és Rácz Sándor, az Országos Munkástanács elnöke A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Békéscsabán mind a 16 egyéni választókerületben önálló képviselőjelöltet állított, melyek közül négy független jelölt kisgazdapárti támogatással indul. A rendszerváltásnak helyre kell hozni 40 év gazdasági sérelmeit, rehabilitálni azokat, akiket méltánytalanul ért sérelem, helyre kell tenni a munkásság jogait, rendezni kell a nyugdíjakat, és kellő megbecsülést kell adni az értelmiségnek. Az önkormányzati választásokkal és a párt-, valamint az ország gazdaságpolitikájával kapcsolatos lesz az a nagygyűlés, melyet szeptember 16-án, vasárnap 10 órakor tartanak Békéscsabán, a kisgazdapárt székházában (Luther u. 6.). A nagygyűlés szónokai: dr. Kiss Gyula tárcanélküli miniszter, a kisgazdapárt főtitkára és Rácz Sándor, az Országos Munkástanács elnöke, a kisgazdapárt budapesti főpolgármester-jelöltje. Telefon(tos)iizenet Pénz, összeköttetés, hivatal, netán sze- rtncse kellett eddig is ahhoz, hogy valaki végre telefonhoz jusson. Lehetséges, hogy szorgalmasabb ellenzékieknek maga a BM III/3-as osztálya járta ki a készüléket: ha le akarta hallgatni olyasvalaki beszélgetéseit, kinek addig nem volt telefonja, bizonyára előbb hozzá kellett segítenie őt. Nem tudni, hogy a békési tizenhármak, azaz a megyéhez .valamilyen módon kötődő országgyűlési képviselők közül ki, miként jutott telefonhoz. Mindenesetre tízük lakásán, vidáman, vagy szomorúan, örömet, vagy éppen bosszúságot okozva, dd fel-felberreghet a telefon. Egy kis logika, csipetnyi matematika, s máris látjuk: hárman viszont — legalábbis a telefoncsörgésből — paradicsomi nyugalomban élhetnek. Azt is mondhatnánk: kőkorszaki állapotok között. Valószínűleg a jó öreg Edison is elcsodálkozna, ha meghallaná: ebben a hazában, amely rövidesen otthont ad a világkiállításnak, nincs hatalom, amely el tudná rendezni, hogy legalább az ország fejlődésének irányát meghatározók munkaeszközt — hiszen esetükben mii másról lenne szó — vásárolhassanak maguknak. Hadd jegyezzem meg sietve: egyetlen képviselő sem kért meg arra, hogy szóba hozzam a dolgot. Még csak nem is céloztak rá. De mert véleményük kikérése, ismereteik továbbadása miatt meglehetősen sűrűn kell kapcsolatot találnunk velük, tapasztalhattuk: telefon nélkül nem megy. „Tefléfont már bárhol lehet kapni, de ■ mi vonalat is adunk, hozzá” — hirdeti büszkén a Magyar Távközlési Vállalat szegedi igazgatóságának szlogenje. Nosza! Szívesen megadjuk a három képviselő - címét. Jöhetnek az ellenérvek is: nincs szabad vonal a központban, műszaki nehézségek merülnek fel, esetleg a képviselők kérelme sem fekszik (5-10-15' éve) az illetékesek asztalán. Lehetséges. De vajon nem láttunk-e már többszintes épületek falán kacskaringózó, vagy háztetőről háztetőre feszülő telefonvezetékeket, ha nagyon rájött a távközlőkre a szerelhetnék? S nem tehetné-e meg nálunk is egy szolgáltató vállalat, hogy megkeresse az ügyfelet: „Uram, parancsol-e telefont?” A közvélemény bizonyára nem tekintené kiváltságnak, ha képviselőjét hozzásegítenék a köz érdekének gyorsabb, eredményesebb rendezéséhez. S ha a távközlési vállalat négy, vagy nyolc év múlva sem jut el a nagylelkűség állapotába, hát szerelje le azt a fránya telefont a búcsút intő honatyák lakásából. Jó lenne tudni — már csak a történetem példa kedvéért is —, hogy több mint féfl évezreddel ezelőtti távközlési vállalat vajon mennyi várakozási idő után bocsátotta Szilágyi Erzsébet rendelkezésére azt a hollót, amellyel levelét elküldhette fiának. Mátyásnak, Prága városába. Kár, hogy erre már sose derül fény. A holló mégiscsak a lakásablakból röppenthető, s nem kellene zuhogó esőben, tócsákat kerülgetve lecaflatniuk képviselőinknek a negyedik sarkon álló, orrbavágott nyilvánoshoz, hogy maréknyi kettest, tízest, húszast bedobálva, ázot- tan-fázottan megszólalhassanak: „Mi- niszferelnök űr, azért keresem ...” Lehetséges, hogy telefon helyett végül csak egy levelet küld válaszul a távközlés! üzem. Az ilyen távbeszélést helyettesítő lebeszélés viszont nem lenne más a szemünkben, mint ami valójában: mellébeszélés. K. A. J. Falugyűlés Fényesen, bár a fényes eredmény elmaradt Hétfőn délelőtt egy fényesi olvasónk telefonált, mondván „véres háború lesz” az aznap* esti falugyűlésen. Menjünk ki — kérte —, hogy nyilvánosságot kapjanak az ott elhangzó problémák. „Lesz belőlük bőven” — ígérte. * Mit tehettünk mást, este fél hétkor felkerestük a település egyetlen [közösségi épületét, (amely nemcsak e tanácskozásnak, (hanem az italozni betérőknek is otthona volt. Mert a kocsmahelyiségen át vezetett az út a zsúfolásig telt tanácskozóterembe, ám hamarosan kiderült, nemcsak az est folyamán elfogyasztott ital az oka, hogy az indulatok a tetőfokig hágtak ezen az estén... Új menetrend Horváth Lajosné, aki a tanácskozás vezetésére vállalkozott, talán nem is sejtette, milyen nehéz dolga lesz, hogy szóhoz juthassanak azok is, akik meghívást kaptak a falugyűlésre. Mert volt meghívott bőven: a távközlési üzem, a Dégáz, a Volán, a vasút, a _ Békéscsabai Városi Tanács (Fényes Békéscsabához tartozik)... Sajnos a címzettek, akikhez a felvetődött panaszok szóltak, nem jelentek meg mindany- nyian. A Volántól viszont hárman is eljöttek — vesztükre? —, hogy segítsenek a fényesiek gondjain. Mert kevés a járat, az sem ér az adott helyre időben, vagy időben odaér, de nem veszi fel a fényesleket és így tovább "és így tovább. Jó egy órája ültünk a tanácskozáson és még mindig az új menetrend kialakításán fáradozott a három meghívott és a tanácskozáson megjelent lakosság. Ki az iskola- kezdéshez, ki a piachoz, ki a munkába álláshoz akarta igazítani az induló járatokat. És ha már itt tartanak ... A Fényesre közlekedő buszok miért nem helyi járatok? (Ez utóbbi kérdésre kimerítő, ám nem megnyugtató választ kaptak a tanácskozás résztvevői.) Hét óra 51 perckor még mindig a menetrenden bíbelődtek a meghívott „volánosok”. Igaz, egyikőjük így nyugtázta az eddigi eredményt: „Már kevesebb a kiabálás, talán közelebb kerültünk a megoldáshoz.” Igaza volt. Hét óra 56 percre megszületett az új menetrend, amely október elsején lép életbe. A település lakói tehát elégedettek lehetnek, s ha a Volán is elégedett lesz a forgalommal, eredményes volt a maratoni vita. Hihette az ember: a kedélyék lecsitultak, indulhatunk haza. Erdei József, a várösi tanács műszaki osztályának csoportvezetője azonban korántsem ilyen jóhiszemű, hiszen a Volán képviselőinek távoztával egyedül maradt a „ringben”. A felpaprikázódott lakosság pedig most már csak felé záporoztatta — hamar hozzátesszük: zömében jogos — kérdéseit. Óvodát építenének társadalmi munkában — mondták* —, csak anyagot kémek hozzá. Egy fiatalember jelentkezett: a felesége most államvizsgázott, úgyhogy az óvónő is meglenne. Ám nemcsak az óvoda hiányzik, kellene orvosi rendelő és megbízható telefon is. Mert nyilvános állomás van ugyan a településen, ám, az szinte állandóan rossz. „Időzített bomba ez a fényesi terület” — fogalmazott így az egyik lakos. Egy fiatalasszony később csak eny- nyit jegyzett meg: „Itt maradtam három gyerekkel, félkész házzal, majd pont boltot építek az itt élőknek ...” Mert volt ilyen javaslat is a panaszra, hogy az élelmiszer-ellátás kritikán aluli: tessék vállalkozni, boltot építeni! „U pincémben több a víz...” Pedig nem akarnak mást, csak utat, vizet, villanyt, gázt... Mert annak idején három éve, mikor e telkeket osztani kezdték, a szép elképzelésekből nem volt hiány. Megvalósulásukat látszott bizonyítani a magas telekár is, ám az ígéretek többsége a padláson maradt ... És még egy csalódás: 118 ember fizette be évekkel ezelőtt a gáz tervezését, ám a 177 ezer forint még mindig felhasználatlanul áll, a gázból nem lett semmi. Nyolc óra 36 perc és még mindig áradnak a panaszok. Nem úgy, mint otthon a csapokból a víz. Mert azokban oly gyenge a nyomás, hogy arról jobb nem beszélni. Keserű humorral jegyzi meg valaki: „A pincémben több víz van, mint a csapban ..." A tanács képviselőjének válaszait jóval könnyebb ösz- fezefoglalni, mint a panasz- áradatot: nincs pénz — mondja szinte mindenre. Egy fiatalasszony így sommázza a hallottakat: „Inkább úgy fogalmaznék, Fényes nem kap” — majd így fordul a tanács képviselőjéhez: — „És ha pénz nincs, ne is ígérjenek nekünk semmit, hiszen az itt élők építkeztek. Tele vannak adóssággal. Ötk nem tudják megteremteni azt, amit kiköltözésük előtt ígértek nekik.” „Menjünk haza!” Egy fiatalember végül lejjebb adja a követeléseket; „Legalább üzenetet küldjön a tanács ennek a kilencszáz embernek. írja meg, hogy tud-e segíteni valamiben,, vagy sem...” A mellette ülő csak ennyit tesz hozzá: „Mert mi is emberek vagyunk, itt Fényesen. Nem szabadna, hogy ilyen körülmények közt éljünk.” Kilenc óra már jócskán elmúlt, mikor valaki hátul — az est kilátástalanságát felismerve — felpattant és drámai tömörséggel ennyit mondott: „Menjünk már haza!” Mint egy varázsütésre a felpaprikázódott emberek kifelé indulták. A szeméttárolóról nem beszéltek, meg arról sem, hogy levelesládákat kell venni, mert eltűnik a posta — morgolódnak még kifelé menet is —, de maradjon valami az új önkormányzatnak — legyint egyikőjük. Ez este után bizton állíthatjuk: marad. Bőséggel... N. A. fl nagylaposi hordók első vallomása Befejeződik a jelöltállítás Szerdán befejeződik a jelölt- állítás a szeptember 30-ai ön- kormányzati választásokra, EZ alkalomból az Országos Választási Bizottság számos kérdésben állásfoglalást tett közzé. E szerint a jelöltet és a listát szeptember 13-án 24 órá|g kell az illetékes választási szervnél bejelenteni______________ ______________ A jelöltállítás során több esetben is előfordult: az ajánlőív megnyitásakor a jelölt azt nyilatkozta, hogy ő X párt színeiben Indul, ám pártja nem tekintette támogatottjának. Ilyen esetben a nyilatkozatot tevő párt álláspontja a mérvadó. Arra is van példa, egy pártnak két vagy több, önmagát legitimnek tekintő helyi szervezete működik. Ezekben az esetekben az alakilag megfelelő bejelentéseket elfogadják a választási bizottságok, feltéve, hogy a jelöltek személye eltérő. A választási törvény előírása szerint a jelölt az ajánlások összegyűjtése után nem módosíthatja az ajánlóív adatait. Ennek megfelelően ha egy meghatározott párt, társadalmi szervezet jelöltjeként indult, akkor nem lehet párt által támogatott független jelölt, hacsak nem nyit új ajánlóívet. Ez esetben a jelölt dönthet úgy, hogy az utóbbi jelölést fogadja el. A szavazólapokon egyébként a pártok, társadalmi szervezetek nevét hivatalos alapító okiratuk szerint kell feltüntetni. A „független jelölt” megnevezését a pártok neveinek Írásánál használt betűtípussal, kis betűvel kell megjelölni. A választási törvény értelmében a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni. (Folytatás az 1. oldalról) — Véleményem szerint azért, hogy a fúrási iszapba keverve a hordók béltartalmát a cserebökényi átmeneti tárolóba szállíthassák. Tudniillik jelenlegi formájukban az átmeneti tároló ilyen anyagokat hordóban nem fogadhat, csak az úgynevezett lapátos fúrási iszapot. — A környezetvédelmi hatóság ennyi ismeret birtokában milyen intézkedéseket tehet? — Ma sort kerítünk a hordók pontos számbavételére, s ha kell, további mintákat veszünk. Különösen akkor lesz erre szükség, ha a szállítólevélen fel nem tüntetett hordókra bukkanunk. (A veszélyes hulladékokat elkülönítve kell tárölni, javasoljuk, hogy ezeket az aszódi végleges lerakodóhelyen kell elhelyezni.) Mindezek mellett az érintettek sorra megszegték a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi kormányrendeletet, ezért a lehető legszigorúbb bírság kiszabását kell kezdeményezni. — A környékbelieket leginkább az érdekli, hogy van-e valamilyen közvetlen egészségkárosítási veszély. — Legjobb tudásunk szerint ilyen veszély nincs. — Az eset kapcsán óhatatlanul fölmerül a kérdés, hogy máshol nem bukkanhatnak föl hasonló, elszórt hordóhegyek? — Nincs tudomásunk ilyenről. Ha bárki hallott vagy látott hasonló jelenséget, akkor kérjük, jelentse be a környezetvédelmi hatóságnál ! A nagylaposi hordókról úgyszintén lakossági bejelentés * révén derült fény. I Ennyit tudtunk meg tegnap lapzártáig. A hordók vallatóra fogása a jelek szerint jó ütemben folytatódik, de az ügy még koránt sincs lezárva. Talán a véletlen műve, de e sorok írása közben a régi vicc jutott eszembe: a'tizedikről kizuhanó úr minden emeleti ablakon bekiabál, s megnyugtatja a rémülettől rámeredő embereket: „Eddig még minden rendben...” — lovász —